Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-26 / 148. szám

1989. június 26., hétfő Határozat elfogadásával fejeződött be a népi küldöttek I. kongresszusa A Szovjetunió olyan kivé­telesen felelős időszakot él át, amelytől a soknemzetisé­gű ország jövője, az átalakí­tás egész sorsa függ, álla­pították meg a népi kül­döttek I. kongresszusán a Mihail Gorbacsov és Nyiko- laj Rizskov beszámolói fö­lötti vita alapján. A vitában elhangzottak alapján elfo­gadott határozat szövegét szombat este hozták nyilvá­nosságra Moszkvában. Az átalakítás nehézségek­kel, ellentmondásokkal teli folyamat, s az országban to­vábbra is nehéz, feszült a helyzet, nem sikerült kilá­balni a válságból. Egyfelől le kell győzni a konzervatív erők ellenállását, másfelől az érzékelhető radikális han­gulat a realitásokkal nem számoló követelményeket tá­maszt, egycsapásra akar mindent megoldani. Az NKK kötelezte a Leg­felsőbb Tanácsot és a kor­mányt, hogy intézkedéseik­kel erősítsék a megkezdett pozitív folyamatokat. A szovjet állam legfőbb feladata minden egyes tagja anyagi jólétének, szellemi fejlődésének és a társada­lom erkölcsi tisztaságának megteremtése, szavatolása — hangoztatja a dokumentum. A népi küldöttek elsőren­dű feladatnak minősítették a gazdaság átalakítását. Kü­lön figyelmet kell fordítani a termelés gyökeres műsza­ki megújítására, a legkor­szerűbb technológiák meg­honosítására. Meg kell vál­toztatni a beruházási poli­tikát: lényegesen csökkente­ni kell a termelési célú be­ruházásokra fordított össze­geket. Átfogó vita eredmé­nyeként meg kell változtat­ni az ország energetikai programját. A gazdaság pótlólagqs for­rásigényeinek kielégítése céljából az ésszerűen elégsé­ges szintre kell csökkenteni a katonai kiadásokat, fokoz­ni kell az űrkutatás haté­konyságát. A kormány köte­les ez év végéig kidolgozni a védelmi ipar polgári célú termelésre való átállításának programját. Megengedhetetlen az eltá­volodás a radikális gazda­sági reform elveitől — szö­gezi le az NKK határozata. Haladéktalanul létre kell hozni a kormány gazdasági reformmal foglalkozó állami bizottságát. Az NKK úgy véli, hala­déktalanul hozzá kell fogni az új alkotmány kidolgozá­sához. a következő elvek szellemében : érvényesíteni kell a szocializmus embersé­ges, demokratikus elveit; meg kell szilárdítani a szov­jet állam társadalmi, gazda­sági és politikai alapjait, lenini szövetségi rendszerét. alkotmányos-szerződéses kör­nyezetet kell létrehozni a szövetség és a szövetséges köztársaságok közötti vi­szonyhoz; fejleszteni kell az autonómia minden válfaját; meg kell erősíteni a taná­csok magas státusát, az el­idegeníthetetlen emberi jo­gokat, a személyiség bizton­ságát és jogi védettségét. Mindent szabad, amit tör­vény nem tilt! — hangzik a dokumentumban is a követ­kezetesen megvalósítandó jogelv. A nemzetiségi problémák­kal kapcsolatban vezérelv­ként kimondatik, hogy a soknemzetiségű szovjet ál­lam föderatív építményét igazi politikai és gazdasági tartalommal kell megtölte­ni. A nemzeti önkormányzat lenini elvét eredeti jelenté­sének megfelelően kell visz- szaállítani és megfelelő jo­gi garanciákkal kell meg­erősíteni. A határozat utolsó fejeze­te a szovjet állam külpoliti­kai tevékenységével foglal­kozik, megállapítva, hogy annak alapjait az SZKP XXVII. kongresszusának tör­ténelmi következtetései ké­pezik. Kimondták, hogy az ország sorsa szempontjából nagy jelentőségű kérdések­ben a jövőben, megfelelő vi­ta után, csak a Legfelsőbb Tanácsnak van joga dönteni. Kiugrott a kvandzsui ügyészség harmadik emeleti ablakán egy dél-koreai diák, míg társát a ro­hamrendőr tartotta vissza ugyan­ettől. A fiú súlyosan megsérült, de a rendőröknek sikerült az épületet „felszabadítani** az azt elfoglaló diákoktól Emberi jogi világértekezlet Az emberi jogok érvé­nyesítésére és bővítésére hívta fel Francois Mitter­rand, francia elnök a világ kormányait és önkéntes szervezeteit. Az elnök a még fel sem avatott vado­natúj Bastille Opera nagy amfiteátrumában üdvözölte az emberi jogok világszövet­ségének kongresszusát, ame­lyet a francia forradalom­ban megfogalmazott első emberi jogi nyilatkozat 200. évfordulója alkalmából hív­tak össze. Newport. Víz alatti sziklára futott egy görög olajszállító hajó, az egyesült államokbeli Rhode Island partjainál. A mintegy 30 millió liter fűtőolajat szállító tankerből eddig mintegy nyolcmillió liter ömlött az Atlanti-óceánba és nyolc kilométer hosszan terjedt szét, a partok közelében Tanácskozás a világ dolgairól Stockholmban, a múlt hé­ten, több mint 80 szocialista párt képviseletében 600 sze­mélyiség tanácskozott a vi­lág dolgairól a Szocialista Initernacionálé XVIII. kong­resszusán. Az összejövetel fontosságát csak emelte, hogy a II. Internacionálé megalakulásának 100. év­fordulójára időzítették. Te­kintélyes emberek jelentek meg Stockholmban és os­torozták a világ állapotát. Willy Brandt — akit leg­alábbis egy kontinens tisz­tel az „Ostpolitik”-ért — megint, hatodszor a Sí el­nöke lett, újabb hároméves időszakra. Magyarok is vol­tak Stockholmban — s ez már nem is meglepő, ma­napság aligha lehet ilyen rendezvény nélkülük. A nagyszabású esemény ellenére a külső szemlélő nehezen szabadul a benyo­mástól: a Szocialista Inter- nacionálé kora — mint an­nak idején a Kominterné — lejárt; nem az eszméké, ha­nem a grandiózus szerveze­teké, amelyek egyszerre akarják képviselni Magyar- ország, Afrika és Latin- Amerika „szocialistáit” — hogy a Zöldekről ne is be­széljünk. í Í1EH3EH< 4^*5 ÜJ RIZSFAJTA A Kína központi térségé­ben levő Hubei tartomány székvárosában, Wuhanban működő egyetem biológiai karának kutatói új, fehér­jékben igen gazdag rizsfaj­tát termesztettek. A Kínai Tudományakadémia szakin­tézeteiben végzett, ellenőrző tesztek igazolták az újonnan létrehozott rizsfajta rendkí­vüli tulajdonságait. ELŐKERÜLT A SINAI-FAL Egyiptomi régészek Kan­tara várostól négy kilomé­terre a Sinai-félsziget észa­ki részén négy méter széles téglafalat ástak ki a több rétegű homok alól. A falak fölött egykor tornyok álltak. Az új császárság idejére (i. e. XVI—XI. század) datált erődítményen belül kaszár­nyák, lakóházak, műhelyek és magtárak nyomaira buk­kantak. Ez lehetett az ókori egyiptomiak egyik legfonto­sabb erődje, amely az úgy­nevezett horuszi utat védte. Az egyiptomi katonák ezen az úton indultak ázsiai hó­dításaikra. Feltételezik, hogy ez az az erődítmény, me­lyet az óegyiptomi krónikák Oroszlán-bástyának emleget­nek. Nagy érdeklődésre tar­tanak számot az erődítmény mellett talált még régebbi települések romjai. Itt lehe­tett Gikszoszov város, ame­lyet az egyiptomiak i. e. 1700 táján foglaltak el. „KOZHOTEL” 450 KILOMÉTERRE A FÖLD FELETT Örszálliodát terveztek a ja­pán Simidzu és az amerikai Belland Trotti társaságok. A jövő század második évtize­dében felépülő létesítmény 13 milliárd dollárba kerül majd, A „Kozhotel” 450 ki­lométerre a föld felett fog lebegni és kozmoturisták százait szolgálja majd ki. A súlytalanság hatását a las­sú körforgás ellensúlyozza: a szálló percenként három fordulatot tesz, így mester­séges gravitáció keletkezik helyiségeiben, A VILÁG LEGNÉPESEBB ORSZÁGA LESZ Ha fennmarad a jelenlegi népszaporulat, India 2035- ben a világ legnépesebb or­szága lesz — mutat rá az indiai tervezésügyi kor­mánybizottság jelentése. Most több mint 807 millió lakosa van az országnak. 1987-ben Indiában az átla­gos népsűrűség négyzetkilo­méterenként 256 személy volt. NEM BÍRTA „CÉRNÁVAL” — Mit tenne ön. ha házá­ban valaki hétfőtől vasárna­pig. reggeltől estig orgonáz- na. méghozzá hamisan — tette fel a kérdést az 59 éves George Bangs nagy-britan- niai lakos a bírónak, aki amiatt ítélkezett felette, mert felgyújtotta saját házát. George Bangs gyötrelmei ak­kor kezdődtek, amikor a fe­lesége 20 év harmonikus há­zasság után felfedezte avil- lanyorgona-muzsika szépsé­geit. Ezután semmilyen kö­nyörgés nem segített, a ház­ból állandó zene hallatszott A házastársak elváltak, a vagyont kétfelé kellett osz­tani. A férj ezen felbőszült, és felgyújtotta addigi ottho­nukat, valamint felesége gépkocsiját. Emiatt feltéte­lesen két év börtönbüntetés­re ítélték. Felesége azóta újra férjhez ment. és állító­lag most a férjével együtt orgonázik. Óriás gyémánt . Jakutföldön óriási, 77,35 karátos gyémántot találtak. A drágakövet Anna Ahma­tova költőnőről nevezték el, akinek a 100. születési év­fordulója volt a megtalálás napján. TŰZHÁNYÓ Első ízben fordult elő, hogy a zairei Mphindi hegy­ségben, egyenlítői erdőöve­zetben vulkánkitörést ész­leltek. Az első láva- és füstkitöréseket erős robba­nások kísérték. Zairban az idén másodszor tört ki tűz­hányó. Az első a Kimanura vulkán volt, mely Nyamul- agira hegyjég északkeleti ol­dalán fekszik. KOMCOMOJIbCKa H A npËtBJJâ írta Mi történt Novocserkasszkban 1962 júniusának elején? A novocserkasszki sortííz ... Június 2-a volt, pontosan 27 évvel ezelőtt. A rádióban bejelentették, hogy a fúvószenekarok koncertjét közvetítik a novocserkasszki városi parkból. Marcsevszkij nem hitt a fülének. Elforgatta a rádió gombját, felerősítette a hangot. A zenekar örömittasan harsogott. Marcsevszkij kiment az utcára, házuk szemközt volt a városi parkkal. Az utcában egy harckocsi állt. Sehol egy járókelő. Csak a sarkon túl hallatszottak a katonai őrszem kimért léptei. Csend volt, sehol egy ember. A parkban sem. Marcsevszkij hazament. A rádióban folytatódott a hang­verseny. „Meg lehet ettől őrülni” — gondolta, és elzárta a rádiót. Behunyta a szemét, de sehogyan sem tudott meg­szabadulni mindattól, amit előző nap átélt; a sortűztől, a harckocsi lövése után betört ablaküvegek csörömpölé­sétől. A fúvószenekarok harsogó hangjai 1962-ben nemcsak a kis Novocserkasszk városában bekövetkezett tragédiát akar­ták elnyomni, de az országban zajló folyamatok drámaisá­gát is. Az „olvadás” időszaka akkor már a vége felé járt. A gazdaság megélénkülésének, az élelmiszertermelés növe­kedésének időszaka után egyre világosabban megmutatkoz­tak a hanyatlás jelei. Megkezdődtek a fennakadások az élel­miszerellátásban. Szemünk láttára nyúltak egyre hosszabbra a boltok előtt a húsért és vajért várakozó emberek sorai. Novocserkasszkban — a munkások és diákok városában — — az árintézkedést rendkívül fájdalmasan fogadták. Ebben a városban már évek óta növekedett az elégedetlenség. A munkások már régóta panaszkodtak, hogy az üzemi étkezdékben rendkívül rossz a koszt. És hány család kín­lódott a barakklakásokban, fizetett 30-50 rubelt havonta albérletért (azokban az időkben ez igen nagy összeg volt). Az alacsony ösztöndíjjal rendelkező egyetemi hallgatók egy­általán nem tudtak megélni ösztöndíjukból. Az üzemek szin­te egyáltalán nem építettek lakásokat. A város egyik leg­nagyobb üzemében, a novocserkasszki mozdonygyárban a darabbért évről évre lejjebb vették, mégpedig önkényesen, nem mindig megalapozottan. A munkások véleményét úgy­szólván soha nem vették figyelembe. N. Artyemov, a novocserkasszki mozdonygyár brigádve­zetője, a 19. pártértekezlet küldötte meséli: — 1962. június 1-jén késtem egy-két percet, ezért köz­vetlenül az acélöntődébe mentem, átöltöztem, beindítottam a gépet és nekiláttam a kokillaöntésnek. Mindjárt jöttek a fiúk: „Te meg mit dolgozol? — Hát mit csináljak?” — válaszoltam. — „Elhatároztuk — mondják —, hogy sztráj­kolni fogunk. Gyere, mindjárt megbeszélés lesz az igazga­tóval.” A műhely mellett folyt le a beszélgetés. A munká­sok megkérdezték Kurocskin igazgatót, hogyan éljenek meg ezután. Az igazgató azt válaszolta: „Sebaj, majd csak el­tengődtök májjal töltött pirogon”. Durván válaszolt, vála­sza sértette a munkásokat. Ki tudja, talán e beszélgetés pontot is tett volna a „novocserkasszki eseményekre”, ha akkor a gyárigazgató megtalálja a megfelelő szavakat. De nem találta meg. Beszélgetés helyett legorombítás : olyan volt ez, mintha egy puskaporos hordó mellett pattan a szikra. A munkások, akik már elvesztették azt a reményüket, hogy a helyszínen megértésre találhatnak, tulajdonképpen nem sokat követeltek: csupán annyit, hogy .véleményüket közöljék a kormánnyal. Közöljék, hogy elégedetlenek hely­zetükkel, tiltakozásuk jeléül beszüntetik a munkát. Ez a követelés elképzelhetetlennek látszott! A „zavargások” el­fojtására szolgáló gépezet már teljes gőzzel működött. Kora reggel letartóztatták a legaktívabb szónokokat. A városba csapatokat vezényeltek. M. K. Saposnyikov nyugalmazott altábornagy, a Szovjet­unió Hőse (1962-ben az Észak-Kaukázusi Katonai Körzet parancsnokának első helyettese) : — Engem bíztak meg a novocserkasszki mozdonygyár körzetébe vezényelt csapatok vezetésével. Én kezdettől fog­va ellene voltam annak, hogy körzetünk csapatai —- rá­adásul fegyverrel és lőszerrel ellátva — szembeszálljanak a gyári munkásokkal és a lakossággal. Figyelmeztetéseimnek nem volt foganatjuk. Döntöttem és csapataimnak kiadtam a_ parancsot: fegyvereikből távolítsák el a töltényeket, a lőszert adják le a századparancsnokoknak, lőszert az én parancsom nélkül ne adjanak ki. Rádión jelentettem Plijev tábornoknak, hogy munkások több ezer fős menete vörös zászlók alatt vonul a városközpont felé. — Tartóztassa fel őket. ne engedje át! — kiáltotta a tá­bornok. — A menetoszlop eleje már átjutott a Tuzlov folyó híd- ián, de nincs is elegendő erőm ahhoz, hogv egv ilyen nagy létszámú oszlopot feltartóztassak. — Tankokat küldök. — Nem látok olyan ellenfelet, melyre harckocsikkal kel­lene támadni — válaszoltam keményen. Párbeszédünk ezzel félbeszakadt. Segédtisztemmel dzsipemen a városközpont felé indul­tunk, de 400 méternyire sem közelítettük meg a teret, ami­kor gépfegyverek össztüzét hallottuk... A fegyverek 22, vagy 24 ember életét oltották ki. köztük egy kisdiákét. 30 embert sebasítettek meg. Másnap reggel megtudtam, hogy a halottakat titokban temették el. A. Szimonov, a Novocserkasszki Műszaki Egyetem előké­szítő tanfolyamainak módszertani vezetője (1962-ben a vá­rosi belügyi osztály mellett működő levelező iskola okta­tója) : — A belügyi hivatal előtt nagy tömeg gyűlt össze. Köve­telték: engedjük szabadon a reggel letartóztatott embereket. Végül a tömeg benyomta az ajtót, és az emberek beözönlöt­tek a hivatalba. Lövések hallatszottak, és mindenki vissza­futott. Ezután a városi pártbizottság előtti téren verődött ismét össze a tömeg. Akkor érkeztem oda. amikor a kato­nák tüzet nyitottak az emberekre. Pánik tört ki. Az idő­sebb emberek (nyilván egykori frontharcosok) a földre ve­tették magukat, és kúszva menekültek. Hogy mi történt ezután, arra már nem emlékszem pori- tosan. Hosszú ideig tartott, amíg megpróbálták lemosni a vért a téren. Először tűzoltó fecskendőkkel, maid valami­lyen seprős úttisztító géppel. Végül úthengert küldtek, és vastag aszfaltréteget terítettek le. Másnap a városba érkezett Frol Kozlov és Anasztasz Mi- kojan, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjai. Találkoztak a sztrájkolok küldötteivel. Mikoján beszélt a helyi rádióban, arra szólította fel a dolgozókat, vegyék fel a munkát. Valamivel később Mikoján. Kozlov és Sz. Pav­lov, a Komszomol Központi Bizottságának titkára részvéte­lével találkozóra került sor 'a műszaki egyetem kollektívá­jával. ülést tartott a városi pártaktíva. Már akkor tilos volt bármit is mondani a téren lezajlott lövöldözésről. Közvetlenül a tragikus események után feltöltötték élel­miszerrel a novocserkasszki boltokat. Űjult erővel fogtak hozzá a lakáskérdés megoldásához, a lakosság életkörülmé­nyeinek javításához. Augusztusban Novocserkasszkban nyil­vános tárgyalást tartott az OSZSZSZK Legfelsőbb Bíróságá­nak bírói kollégiuma. Itt tárgyalták meg a zavargások 14 legaktívabb „szervezőjének” az ügyét. Hét embert halálra ítéltek. A novocserkasszki eseményekről az igazságra a ma em­berének szüksége van. Ez ma sokak számára világos. Ami­kor ezt az anyagot készítettük, találkoztunk a novocser­kasszki városi pártbizottság és a rosztovi területi pártbizott­ság munkatársaival. Támogatták munkánkat, megértették, hogy fel kell tárni az igazságot, meg kell találni azt a he­lyet. ahol az elesetteket eltemették, objektív módon kell elemezni a történteket. És ez igen fontos. A múlt tanulságait szorgalmasan kell tanulmányozni. Szá­munkra ez ma talán a leggyakorlatiasabb feladat. Jurij Beszpalov és Valérij Konovalov

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom