Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-24 / 147. szám

1989. június 24., szombat Gulyás és Szenti marad Többször is beszámoltunk arról, hogy a válogatott ke­rettag, Gulyás István kapus és a védő, Szenti Zoltán szerződése lejárt, s nem tud­ni, mi lesz a sorsuk: marad­nak, vagy új egyesületben folytatják sportpályafutásu­kat. Nos, Such Sándor, az Előre Spartacus labdarúgói­nak technikai vezetője teg­nap örömmel újságolta, hogy mindkét játékos marad Bé­késcsabán — újabb egy- esztendős szerződést írtak alá az egyesület vezetői és a játékosok. A két csapatnak biztosítva volt a lehetőség... A közelmúltban közöltük az Orosházi Városi Tanács ifjú­sági és sportosztálya munkatársának, Sonkolyos Ágnesnek cikkét, az úgynevezett Elek—Tótkomlós labdarúgó-mérkőzés ügyével kapcsolatos véleményét. Most a hivatalos fegyelmi határozatot tesszük közzé, amelyet a Varsányi Pál vezette megyei LSZ fegyelmi bizottság hozott, valamint egy másik véleményt — Szarvasról. „Az Eleki Lenin TSZSK— Tótkomlósi TC megyei • II. osztályú, felnőtt bajnoki mérkőzéssel kapcsolatos óvás ügyében az Orosháza Városi Tanács VB művelő­dési ifjúsági és sportosztálya labdarúgó fegyelmi bizott­ságának 1989. április 25-i ha­tározatával szemben a két megnevezett sportkör felül­vizsgálati kérelemmel for­dult a Békés Megyei Labda­rúgó Szövetséghez. A Békés Megyei Labda­rúgó Szövetség fegyelmi bi­zottsága 1989. június 6-án tárgyalta a két egyesület felülvizsgálati kérelmét, mely alapján az alábbi ha­tározatot hozta. HATÁROZAT A Békés Megyei Labda­rúgó Szövetség az Eleki TSZSK—Tótkomlósi TC me­gyei II. osztályú felnőtt baj­noki mérkőzés eredménye elleni óvást, melyet a Tót- ikomlósi TC nyújtott be az Orosházi Labdarúgó Szövet­ség fegyelmi bizottságához, elutasítja. Az Orosházi Lab­darúgó Szövetség fegyelmi bizottsága I. fokú, 1989. áp­rilis 25., illetve az Orosházi Labdarúgó Szövetség elnök­ség 1989. május 15-i határo­zatait hatályon kívül helye­zi. A mérkőzés eredményét a pályán elért eredménnyel az Eleki TSZSK javára ren­deli el igazolni. Ezen határozat ellen fel- lebezésnek helye nincs. INDOKLÁS A Tótkomlósi TC óvást nyújtott be a határozatban megjelölt bajnoki mérkőzés eredménye ellen, melyben kérte az eredmény megsem­misítését és a két bajnoki pontnak 3—0 gólkülönbség­gel javára írását. A Tótkom­lósi TC óvása játékvezetői műhiba elkövetésére való hivatkozással indokolt. Az Orosházi Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsá­ga 1989. április 26-i határo­zatában, illetve az Orosházi Labdarúgó Szövetség elnök­sége 1989. május 15-i hatá­rozatában a mérkőzés újra­játszását rendelte el, helyt adva a Tótkomlósi TC-nek, illetve a játékvezetői mű­hibának. A Békés Megyei Labda­rúgó Szövetség fegyelmi bi­zottsága 1989. június 6-án, a labdarúgó-szövetség elnök­ségének határozata alapján az érdekeltek meghallgatá­sával, felülvizsgálta, illetve újra tárgyalta az óvást. A Békés Megyei Labdarú­gó Szövetség fegyelmi bi­zottsága megállapította, hogy a mérkőzésen nem tör­tént tettleges bántalmazás. A tettleges bántalmazás kí­sérlete ugyan fennállt ak­kor, amikor az I. félidő 15 —17. percében egy eleki néző a pályakorláton belül a tót­komlósi játékos felé indul­va tett olyan kísérletet, melyből tettlegesség bekö­Ne a zöld asztalon dőljön el! Örömmel és figyelemmel olvastam Sonkolyos Ágnes írását a Népújság 1989. jú­nius 15.-i számában. Érve­lése érdekes, ami a megyei I. osztályú labdarúgó-baj­nokság végső eredményé­nek a megkérdőjelezését il­leti. (Az más kérdés, hogy Orosháza labdarúgósportjá­nak nem lenne esetleg jobb, ha az ott szolgálatot teljesí­tő katonák közül átengednék az arra érdemeseket és len­ne a városnak az NB Ill- ban — vagy feljebb — egy jobb csapata.) Teljesen érdektelen kívül­állóként, mint aki több mint 20 évig voltam labdarúgó­vezető, van azért néhány megjegyzésem, nem Sonko- lyos Ágnessel szemben, ha­nem az érintett ügyben. íratlan szabály az, hogy a labdarúgásban — és minden sportban — a bajnokságnak a „zöld gyepen”, ez eset­ben a labdarúgó-pályán kell eldőlnie, és nem egy ku­lisszák mögötti utólagos bokszmeccsen. Ez az igazi tiszta sporterkölcs alapján az ügyben szereplő minden résztvevőre (bizottságra is) vonatkozik. A meglévő sza­bályokon belül lehet kiska­pukat keresni — vannak is —, de ezeket a kiskapukat nem szabad nyitva hagyni. Le van írva, hogy a ké­sőbbre halasztott mérkőzése­ket hogyan kell értékelni. A játékjogot illetően: „Az új időpontban mindazok a já­tékosok játszhatnak, akik a mérkőzés tényleges lejátszá­sának napján játékjogosult- sággal rendelkeztek.” (Az se­hol nincs leírva, hogy ilyen mérkőzésen nem lehet letöl­teni a sárga lappal kapcso­latos egymérkőzésre szóló el­tiltást.) Más helyen megta­lálható, hogy bizonyos szá­mú sárga lap után — amit a versenykiírás különböző bajnokságokban másként rögzít — egy mérkőzésen nincs a játékosnak játékjoga bajnoki, vagy kupamérkőzé­sen. Itt a szabályban leírtak esetében sem lehet figyel­men kívül hagyni a feltéte­vetkezhetett volna, de azt az esetnél lévő több játékos megakadályozta. A Békés Megyei Labda­rúgó Szövetség fegyelmi bi­zottsága megállapította: a mérkőzés játékvezetője a fentiekre helyesen alkalmaz­ta, illetve hogy csaik tettle­gesség kísérlete történt, ezért a Labdarúgás Szabály- könyv 41. paragrafusa d. pontját alkalmazta, addig félbeszakította a mérkőzést, míg a sportszerűtlen nézőt a pályáról a rendezők kive­zették, ennek megtörténte után a játékvezető elrendel­te a játék folytatását, s azt a játékidő letelte után rend­ben lejátszottnak minősítet­te. A Békés Megyei Labda­rúgó-szövetség fegyelmi bi­zottsága megállapította, hogy a játékvezető műhibát a mérkőzésen nem követett el, a hivatkozott esetnél helye­sen alkalmazta az erre vo­natkozó szabályt, mely a Labdarúgó Szabálykönyv 48. paragrafusában meghatáro­zott óvási okokba, s annak h. pontjába nem sorolható be. A Békés Megyei Labdarú­gó Szövetség fegyelmi bi­zottsága határozatánál figye­lembe vette, hogy a mérkő­zés lejátszásával a Tótkom­lósi TC csapatának és az Eleki TSZSK csapatának egyformán biztosítva volt a lehetősége a győzelem meg­szerzésére. Fentieket figyelembe véve hozta meg határozatát a Békés Megyei Labdarúgó- Szövetség fegyelmi bizottsá­ga. Varsányi Pál, Békés Megyei L. SZ. fegyelmi bizottsága elnöke les módot, játszhatnak! Ha pedig a szabály feltételes módban fogalmaz, akkor a választást ilyen esetben rá­bízza a sportegyesületre. A kérdéses — elhalasztott — MNK-mérkőzésen a két já­tékos nem játszott, tehát az egy mérkőzéstől való eltil­tást letöltötte. Lehet más­ként is magyarázni a sza­bályt, de ez szerintem az élő sporttal ellentétes reto­rikai gyakorlat és talán spe­kulatív módszer is. Egy biztos, hogy a Nagy- szénási TSZSK jóhiszeműsé­gét nem lehet megkérdője­lezni, hiszen egy bajnokság­ra tudatosan törő csapat nem enged meg magának olyan luxust, hogy hazardí­rozzon. Az tehát a végkövetkezte­tésem, hogy a bajnokság a pályán eldőlt, szerintem nem lehet a kulisszák mögött új­ra játszani. Ha pedig a „sza­bály” félreérthető, többféle­képpen értelmezhető, mert feltételes módban fogalmaz, az nem a Nagyszénási TSZSK mulasztása. Molnár László Szarvas Sportműsor SZOMBAT HORGASZVERSENY. A Körös­vidéki sporthorgász egyesület versenye, Csárdaszállás! hor­gásztanya környéke, 11.00 órá­tól vasárnap 11.00 óráig. Dugo­nics Titusz sporthorgász egye­sület versenye, Németzugi holt­ág, 6.00 órától vasárnap 12.00 óráig. LOVASSPORT. Területi lovas­bajnokság 2. fordulója, Gyula, Szabadkai lóvensenypálya, 8.00 órától. tJSZAS. Megyeválogatottak csapatversenye, 3. forduló, 9.00 órától, Várfürdö Kupa 15.30 órá­tól. Mindkét venseny Gyuláin, a Vérfürdőben lesz. TENISZ. Területi korcsopor­tos férfiverseny, Békéscsaba, Kórház utcai sporttelep, 8.00. TÖMEGSPORT. Békés megyé­ben élő cigány lakosok VI. sportnapja (versenyszámok : at­létika, női kézilabda, fiú és fér­fi kispályás labdarúgás, vidám vetélkedők). Vésztő, sporttelep, 8.00 órától. vasárnap LOVASSPORT. Területi lo­vasbajnokság 2. fordulója, Gyu­la, Szabadkai lóversenypálya, 8.00 órától. I ÜSZAS. Várfürdö Kupa, Gyu­la, Várfürdő. 9.30 órától. TENISZ. Területi korcsopor­tos férűverseny, Békéscsaba, Kórház utcai sporttelep, 8.00. TÖMEGSPORT. KPVDSZ me­gyei sportnap, Szarvas, sport­telep, 8.30 órától. (A közelmúltban Budapesten, a Kongresszusi Központban tartotta meg tisztségvi- lasztó közgyűlését a Magyar Olimpiai Bizottság. Az alábbiakban a testület két leg­főbb vezetőjének ott elhangzott programbeszédét közöljük.) Schmitt Pál elnök: Egy sportember a lehetetlent Is megpróbálja A sport házasságot kötött a tudománnyal, a politikával, a diplomáciával és a gazda­sággal. A MOB tisztségére pályázók kö­zött van diplomatánk, politikusunk, közgaz­dászunk. Magam is közgazdász vagyok ugyan, mégis inkább sportdiplomataként szeretném elsősorban szolgálni az olimpiai mozgalmat. Erre, valamint az olimpiai esz­me iránti elkötelezettségre szeretném tenni a hangsúlyt bevezetőül. Ismert, hogy az olimpiai mozgalom-eszme célja, hogy a maga sajátos eszközeivel hozzájáruljon az ország ifjúságának egészségesebbé tételéhez. Nem kevéssé cél a hagyományápolás, és a sport népszerűsítése. Élen kell járni a fia­talok nevelésében is, s eközben olyan tu­lajdonságokat erősíteni bennük, mint a ki­tartás, az önmagukhoz képest való helyt­állás, a tisztelet — a szülők tisztelete, a törvény tisztelete, a versenyzőtársak tisz­telete, a szabályok tisztelete — a sport eze­ket mind-mind képes elősegíteni. A sport zászlaja alatt a fiatalok találkoznak, ba­rátkoznak, valamilyen módon kapcsolatot teremtenek egymással. S miután az olim­piai mozgalom abszolút nemzetközi, rend­kívüli alkalmat kínál a barátság, a béke erősítésére. Még valamit: a sportemberek különbek a többieknél, és ezért az jel­lemzi őket, hogy a lehetetlent is megpró­bálják. . A MOB feladatai között nagyon fontos­nak tartom az olimpiai játékokra való fel­készülést is, a részvétel biztosítását a ver­senyeken. Ezeket nemcsak a MOB-tagok segíthetik, hanem elsősorban a szövetségek, a sportegyesületek, azok az aranykovács- műhelyek, ahol az utánpótlás nevelése fo­lyik. A legnagyobb tisztelet jár ezeknek a sportműhelyeknek. Azt gondolom, hogy a MOB, a hivatalos sportvezetés szorítkoz­zon inkább a koordinátor egyébként nem kevéssé fontos szerepére, a szakmai mun­ka döntően a klubokban, a szakszövetsé­gekben folyjon, nem nélkülözve — sőt! —, felhasználva a tudomány eredményeit. Te­vékenységünkben fontos szerep hárul a nemzetközi kapcsolatokra. Nyugodtan állít­hatom, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság emelt fővel állhat, hiszen a nemzetközi szervezetekben — s nemcsak a sport terén — diplomatáink nagy elismerésnek örven­denek. Az állami sportvezetésnek minden tekintetben igyekszünk majd az elkövetke­zendő négy esztendő során jó partnerei len­ni, és hiszem azt, hogy a kölcsönös segítés a továbbiakban is gyümölcsözik. Van mire büszkék lennünk, a 11 aranyérem fénye igenis nagyszerűen csillog, és emeli hazánk tekintélyét a világban. Ami a gazdasági területet illeti, ebben úgy érzem, vannak nálam tapasztaltabb, rátermettebb szakemberek, akár e körben is. Ügy gondolom, hogy ezen a téren a jö­vőben méginkább az úgynevezett külső szakemberekre kell támaszkodni, tanács­adók segítségét kérni. Alapelvünk: oda kell adni a pénzt, ahol arra a legnagyobb szük­ség van! Végezetül szeretnék még egy fontos terü­letről szólni. A Magyar Olimpiai Bizottság­nak, a hazai mozgalomnak feltétlenül csa­ládtagnak kell tekinteni a sajtót. A sajtó révén lesznek a bajnokok ismert bajnokok­ká, a segítségükkel ismerik meg az embe­rek eredményeinket, a tömegtájékoztatási eszközök segíthetnek abban, hogy népsze­rűsíthessük az ötkarikás mozgalmat. Elő­dömtől, a rendkívüli megbecsülésnek és te­kintélynek örvendő Csanádi Árpádtól ta­nultam, hogy a sajtót mindénkor teljes­jogú családtagnak kell tekinteni a mozga­lomnak, és ezt nem tudom eleget hangsú­lyozni. Ami egyéni munkamódszeremet il­leti, egyszóval jellemezhetem: demokráciát ajánlok valamennyi munkatársamnak! dr. Ilján Tamás főtitkár: a barcelonai helytállás már a mi felelősségünk A változások korát éljük, történelmi na­pok tanúi, tevőleges részesei vagyunk, s mindez vonatkozik a sportra, a Magyar Olimpiai Bizottságra is, amely az olimpiai eszme ápolása mellett mindig hordozója volt a nemzeti függetlenségnek és önálló­ságnak is. Kilenc hónappal ezelőtt, szeptember 17- én kezdődött a 24. nyári olimpia Szöulban, ahonnan büszkén tért vissza a csapat a be­csületes helytállás után. Egy ország örö­mének lehettünk tanúi a Budapest sport­csarnokban, a hazaérkezés feledhetetlen óráiban. S mától alig három év, ami még a következő, az 1992. július 25-én kezdődő olimpiáig hátra van. A magyar sport bar­celonai helytállása már a mi felelősségünk, a testület megválasztandó elnökségének fe­lelőssége. Az idő tehát sürget! A magyar olimpiai mozgalom hosszú, kö­zel száz éves történetében a nemzeti kul­túra hordozója, a legnemesebb hazafiság- gal párosult nemzeti büszkeség éltetője volt. Szeretném, ha továbbra is az marad­na. Az új, demokratikus alapokon szervező­dött MOB, összetételében lehetőséget ad a szervezeti és gazdasági megújulásra. Szer­vezeti téren a legszorosabb együttműködést kell kialakítani a szakszövetségekkel és az egyesületekkel. A leendő állami sportirá­nyítással pedig az eddigi alá-, fölérendelt­ségi kapcsolat helyett az önállóság és a függetlenség szilárd talaján állva kell part­neri viszonyt kialakítani — az olimpiai mozgalom célkitűzéseinek maximális tisz­teletben tartásával. A munkamódszer és és szervezeti rend változásai során felelős feladatot szánok a MOB szakbizottságainak, ahol az adott kérdés legjobb hazai szak­értői dolgoznának, de a testület valamennyi tagját szeretném bekapcsolni az aktív mun­kába, természetesen úgy, hogy a szakszö­vetségek és az egyesületek önállóságának csökkentése nélkül mindig a sportolók és az őket felkészítők álljanak a közzéppont­ban. Segítenünk kell a szövetségeknek, hogy sportági hosszú távú koncepcióban tervez­hessenek és ne egy-egy olimpiai részvétel­ben. Ez a MOB-tól is folyamatosságot kö­vetel. Gazdasági téren az állam és a kormány további sportszeretetére és támogatására számítva ugyancsak megújulást, az országos sporthivataltól való teljes pénzügyi elkü­lönülést, önálló gazdálkodást látok szük­ségesnek. önálló, vállalkozásokon alapuló, további belföldi és külföldi szponzorok ad­ta lehetőségek feltárásával meg tudnánk teremteni a Magyar Olimpiai Bizottság mű­ködéséhez elengedhetetlenül szükséges pénz­ügyi-anyagi feltételeket. Tovább kell ápolnunk a MOB kiterjedt, széles körű nemzetközi kapcsolatait, hiszen a sportolók hagyományosan sikeres szerep­lésének folytatása mellett, a nemzetközi kapcsolatok segítségével tudjuk leginkább növelni hazánknak -és a magyar népnek külhoni tekintélyét, hitelét és megbecsülé­sét. Most, egy új szellemű olimpiai bizottság vezetésének megválasztása közepette olyan t MOB-ra van szükség, amely képes arra, hogy a modern Európában, a hagyományos magyar olimpiai érzelmekkel és sportsike­rekkel hozzájáruljon az olimpiai eszme ápo­lásához és egy egészséges magyar sport­nemzedék felneveléséhez. Ezt csak közösen, együttes erőfeszítéssel tudjuk megtenni és őszintén remélem, hogy valamennyien felelősségünk tudatában te­vékenykedünk a cél megvalósítása érdeké­ben. A választás eredményétől függetlenül, a kölcsönös tisztelet és bizalom alapján kívá­nok dolgozni mindazokkal, akik a Magyar Olimpiai Bizottság sajátos eszközeivel hoz­zá akarnak járulni a magyar sport fel- emelkedéséhez, a „magyar” név szebbé té­teléhez. Közreadja: Fábián István BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő : Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 105 Ft, egy évre 1260 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom