Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-03 / 129. szám

1989. június 3., szombat o C323SS3­Teszöv elnökségi ülés Kondoroson II gazdasági integrációról tárgyaltak Pénzügyminisztériumi revízió a megyei tanácsnál Hazánkban a mezőgazda­ságban az együttműködés­nek, azok különböző for­málnak nagy hagyománya van. Termelőszövetkezeteink kialakulásával párhuzamo­san a gazdasági együttmű­ködések kezdeményezői, szervezői voltak. Az ipar és kereskedelem területén az integrációk formái csak az utóbbi időkben kezdenek ki­bontakozni. Békés megye mezőgazdaságára a fenti megállapítások hatványozot­tan vonatkoznak, hiszen 1987-ben az ország 57 tsz- közi önálló közös vállalata közül tizenhárom megyénk­ben működött. Ezzel együtt tagszövetkezeteink és közös vállalataink harminc megyei és megyén kívüli önálló kö­zös vállalat alapítói, vagy tagjai — mondta Csukás Gyula titkárhelyettes a Te­szöv nemrég tartott elnök­ségi ülésén Kondoroson. A testület a termelési ver­tikumok helyzetéről, az új együttműködési formák le­hetőségeiről hallgatott meg tájékoztatót. A gazdasági társaságok száma országosan ezer körül volt. A Békés megyei tsz-ek 12Ü gazdasági társaság alapítói, illetve partnerei. A beszámolóban elhangzott, az utóbbi időben a pénzintézetek, bankok megalakulásával, részvény- társaságok szervezésével, kötvények kibocsátásával to­vább bővültek a kapcsolat- rendszerek. Megállapították azt is, komoly veszély fe­nyegeti a zárt, egyprofilú egységeket, így a Serkövö- ket, a tojástermelő közös vállalatokat, az agrokémiai társulásokat. Ebben az év­ben új társasági törvény lé­pett életbe, így az eddigi társaságoknak, szervezetek­nek az év folyamán lehető­ségük van az átalakulásra. Az új törvény nagyobb sza­badságot és mozgásteret ad a társaság alapítójának, elő­segíti a tőkemozgást és a hatékonyság javítását. A Te­szöv elnöksége ajánlást fo­gadott el a meglevő gazda­sági társaságok átalakításá­ra és az újak szervezésére. A bejelentések között el­hangzott, hogy a tsz-szö- vetség elnöksége lemond a káderhatáskör gyakorlatáról a termelőszövetkezeti elnö­kök megválasztásakor. Átte­kintették a munkaversenv- mozgalom helyzetét is, s ab­ban állapodtak meg, hogy továbbra is megtartják az ágazati versenyeket a me­gye szövetkezetei között. v. 1. Ötmillió forint idegenforgalomra Közeledik — sőt, talán már itt is van — az idegen- forgalmi szezon. Bár nem vagyunk éppen turistákban bővelkedő megye. Körös­partjaink, fürdőhelyeink, múzeumaink jó néhány bél­és külföldi látogatót vonza­nak. Az itt élőknek is érde­ke, hogy a nyári hétvégéket, a szabadság pár hetét me­gyén belül, szép környezet­ben töltsék el. Fontos a már meglévő üdülőhelyek fej­lesztése, s tálán még ebben a nem éppen rózsás gazdasági helyzetben is mód nyílik el­hanyagolt értékeink menté­sére, bővíteni ezzel az ide­genforgalmi lehetőségeket. Megyeszer te sokféle elkép­zelés született erre, s meg­valósításukra — mint csepp a tengerben — olyan kevés az ez évi idegenforgalmi fej­lesztési alap 5 millió forint­ja. Nehéz elosztani a keve­set, mégis vállalkozni kel­lett erre a minap a megyei ta­nács idegenforgalmi szakbi­zottságának. Krizsán Miklós, a kereskedelmi osztály veze­tője elmondta, hogy 13-an küldték be pályázatukat, megjelölve céljaikat, saját erőforrásaikat. Változatos a kép abban, ki mire kívánja fordítani a kért összeget: az Orosházi Új Élet Tsz például Pusztaközpontját kívánja fejleszteni, amely iránt már az elmúlt évben is nagy kül- és belföldi érdeklődés volt. A dobozi tanács a komphoz vezető utat szeretné meg­építeni, a Békéscsabai Vá­rosi Tanács az Omaszta-kú- ria helyreállítására szánná a kapott összeget. A megye idegenforgalmában fontos szerep jut az élővizeknek; nem véletlen, hogy többen kívánják fejleszteni terüle­tükön a vízi turizmust; ha­jóút, kikötő, strand építésé­vel. Az említett támogatás természetesen csak része az adott fejlesztés költségei­nek, hisz a helyi tanácsok még sok más anyagi erőfor­rást — például társadalmi munkát — is igénybe vesz­nek ahhoz, hogy megvaló­suljanak hosszabb távon ki­fizetődő idegenforgalmi el­képzeléseik. G. K. Drágult laénv a repülőjegy járdaépítésre A Malév értesíti az uta­zókat. hogy iúnius 1-jétől a kétszeri forintleértékelés kö­vetkeztében átlagosan 10 százalékkal emelkedtek a Budapestről kiinduló forga­lomban érvényes, forintban közzétett légi utas díjtéte­lek. Ez az emelés minden légifuvarozóra és minden célállomásra vonatkozik. Ki­vételt jelentenek a szocia­lista országok állampolgá­rainak nyújtott kedvezmé­nyes tarifák, amennyiben az utas szocialista országba utazik. Csorváson az idén is több utca lakója jelezte járdaépí­tési szándékát a tanácsnak, s az eddigi adatok szerint 1989-ben 2890 folyóméter aszfaltút építésére van igény, összesen 411 800 fo­rint kellene ahhoz, hogy a meglévő elképzeléseket ma­radéktalanul megvalósítsák a faluban. A tanácsnak azon­ban erre a célra csupán 151 ezer forintja van, ezért a község vezetése úgy határo­zott, hogy csak 1300 folyó­méter hosszú járda építését támogatja az idén. Kistermelők! A CSABAI HÜSKER VÄLLALAT békéscsabai kirendeltsége meggyexportot szervez érdi, pándy, újfehértói fajtákból. Érdeklődni lehet: Hajnóczi u. 2. szám alatt, munkanapokon 6.00 órától 15.00 óráig, telefonon: 23-040, 21-422-es számon. Fegyelmi bizottság alakult a felelősség megállapítására A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága — a tisztségvi­selők javaslatára — nemrég soron kívüli ülésen tárgyalta meg a közelmúltban lefoly­tatott pénzügy-minisztériumi revízió tapasztalatait. A vizsgálatra — amely az 1986 —88. közötti időszakot ölelte fel — a Legfőbb Ügyészség javaslata alapján került sor, és kiterjedt a megyei tanács pénzgazdálkodására. Célja annak feltárása volt, hogy betartották-e a gazdálkodás­ra vonatkozó előírásokat, milyen forrásból biztosítot­ták a fejlesztésekhez szüksé­ges pénzeszközöket, és a megvalósítás során a jogsza­bályoknak megfelelően jár­tak-e el. Az ellenőrzés meg­állapításai kiterjedtek a dön­tési mechanizmus működé­sére, a tervezési, az utalvá­nyozási gyakorlatra, a kü­lönböző szervezeteknek nyújtott támogatásokra, to­vábbá a megyei tanács épü­letének felújításához, a gar- zonszálló és a sportcsarnok építéséhez biztosított pénz­eszközök forrásaira, a lakás- építési alap képzésére. II tanácstagok nem ismerték Megállapította a revízió, hogy a megye központi ke­zelésű pénzeszközei költség­helyeinek száma és a végösz- szege más megyékhez viszo­nyítva túlságosan magas, meghaladja a félmilliárd fo­rintot. (Az éves egységes pénzalap 7,5 milliárd forint.) A megye központi kezelésű pénzeszköze a nem önállóan gazdálkodó megyei tanácsi szakigazgatási szervek fel­adataihoz kötődő működési, fenntartási, felújítási elő­irányzata, mely jórészt év­közben a helyi tanácsokhoz és a megyei intézményekhez kerül. Az említett félmilli­árd forint több-száz tételt tartalmaz, az építési felada­toktól a tiszteletdíjakon át a legkülönfélébb támogatáso­kig. A költségvetést tárgyaló tanács elé azonban olyan nagy általánosságokban ke­rült ez az összeg, hogy abba a tanácstagok nem tekint­hettek be. Bizonyítja ezt, hogy tavaly a megyeközpon- ti kezelésű 560 millió 230 ezer forint kifizetésből mindössze 73 millió 432 ezer forint került a testület által jóváhagyásra, a többiben a szakigazgatási szervek veze­tői döntöttek. Ezek a pénzek döntően közcélokat szolgál­tak ugyan — utak, járdák, közművek épültek belőle egy-egy településen —, ám lejutásának módja, a dönté­si mechanizmus volt helyte­len. Az e kerettel való gazdál­kodásra ugyanis jellemző volt, hogy szűk körű tanácsi döntések, a végrehajtó bi­zottság ülésein írásos előter­jesztések nélkül, szóbeli be­jelentések, elvi állásfoglalá­sok alapján az osztályok át­csoportosítottak; pótelő­irányzatokat, különféle tá­mogatásokat vezettek be. Helytelen utalványozási gya­korlatra is felfigyeltek a re­vizorok. Előfordult, hogy az osztályvezető saját maga számára engedélyezte a ju­talom kifizetését, más eset­ben az osztályvezető részére a csoportvezető. A különbö­ző, nem tanácsi szerveknek adott támogatás esetében szintén több szabálytalansá­got tártak fel. Ezek jó ré­szét végrehajtó bizottsági előterjesztés és jóváhagyás nélkül, a tisztségviselők kez­deményezték, tavaly 7,6 mil­lió forint értékben. Egyik esetben sem a jogosságot vi­tatták, hanem az eljárás, a döntés módját. Sem mentség, sem magyarázat A megyei tanács épületé­nek rekonstrukciójához, a garzonszálló és a sportcsar­nok beruházáshoz a céltól eltérő pénzfelhasználásért, a testületi előterjesztés elmu­lasztásáért emelt kifogást a „revízió. A megyei tanács épületének rekonstrukcióját 1986-ban hagyta jóvá a megyei tanács testületé, az­zal a racionális érvvel, hogy a 7 különböző helyen műkö­dő megyei tanács egy hely­re kerüljön, megkönnyítve ezzel az ügyüket intéző ál­lampolgárok dolgát is. A be­ruházást azonban úgy indí­tották, hogy csak 50 millió forintról volt előzetes testü­leti döntés, a vizsgálat idő­pontjáig viszont 85 milliót használtak fel, jórészt az em­lített megyeközponti kezelé­sű pénzből, testületi döntés nélkül. Hasonló volt a hely­zet a 24,4 millió forintba ke­rülő garzonszálló és a 253 milliót igénylő sportcsarnok esetében. Szabálytalannak ítélte a revízió a megyei ta­nács dolgozói lakásépítésé­nek támogatását szolgáló alap képzését. A vizsgálat összefoglalóan megállapította, hogy a me­gyei tanács pénzgazdálko­dása hosszabb időszak alatt kialakult gyakorlat alapján folyt. Ebben — a döntően törvény- és szabályszerű el­járások mellett — voltak ez­zel ellenkező előjelű megol­dások. Lényegében egy há­rom évtizedes, megcsontoso­dott gyakorlat vezetett ide, amelyet meg kellett változ­tatni. Elsősorban azért, mert ellenkezik a törvényi előírá­sokkal, megkerüli a testüle­teket, s olyan pénzeszközök feletti rendelkezést biztosít, egyes szakigazgatási szer­veknek, amely egyrészt deg­radálja a testületeket, más­részt alkalmas a szubjektív megítélésre, az ezen alapuló támogatásra. Nagy a valószí­nűsége annak, hogy azokat a beruházásokat, átcsoportosí­tásokat, amelyek e helytelen gyakorlat alapján folytak, döntő részben a testületek is jóváhagyták volna. Ám ez nem lehet sem mentség, sern magyarázat. Mindezek alap­ján a megyei tanács végre­hajtó bizottsága a közel­múltban fegyelmi bizottsá­got hozott létre, melynek fel­adata — illetékességi körén belül — a felelősség megál­lapítása, s ettől függően ja­vaslattétel a fegyelmi bün­tetés mértékének kiszabásá­ra. Helyben döntsenek a pénzről Néhány intézkedés — épp e kialakult gyakorlat tartha­tatlanságát felismerve —■ már eddig is volt. Változott a döntési mechanizmus, megszűnt a közvetlen veze­tői fórum, melynek szere­pét egy szélesebb körű fel­adatmeghatározó, egyeztető tanácskozás vette át. Meg­változott a megyeközpont erősen centralizált tervezési gyakorlata, a rendelkezésre álló pénz. ezen belül a me- gveközponti kezelésű eszkö­zök felhasználását a legap­róbb részletekig megismer­tették a végrehajtó bizott­sággal. Az a cél, hogy a nor­matívák alapján a megye- központi keretből minél több pénz kerüljön a helyi taná­csokhoz, .. s ők döntsenek fel- használásáról. Intézkedtek a tanács által üzemeltetett vendégházak hasznosításá­ról, melyről már korábban hírt aduink. A közelmúlt­ban — a források teljes is­meretében — döntött a me­gyei tanács testületé a szék­ház minél gazdaságosabb be­fejezéséről. Módosult a szer­vezeti és működési szabály­zat, folyamatban van a me­gyei tanács szervezetének korszerűsítése, s a hatéko­nyabb ellenőrzés érdekében az osztályoktól független, közvetlenül az elnökhöz tar­tozó revizort állítanak be. A legutóbbi megyei tanács­ülésen ezekről már döntöt­tek, megvalósításuk — a még várható kiegészítések­kel — folyamatban van. S. F. — Négy élő gyermekem van, de majdnem mind tő­lem távol. Még Ausztráliá­ban is él egy. A lányommal laktam Gerlán, de hát ott a négy fal közt — naphosszat egyedül — nem éreztem jól magam. Kiss néni a legbeszéde­sebb hármuk közül, s lakó­társai nevében is mondogat­ja: jó nekik itt, a békéscsa­bai Urszinyi Andor utcai idősek klubjában. Berta néni, minit az ott­hon minden lakója, megtar­totta önálló lakását. Két gyermeke, három unokája vidéken él, ő pedig bete­ges; félt az egyedülléttől, az éjszaka rátörő rohamoktól, így hát beköltözött ide, eb­be a tiszta, világos, négy­ágyas szobába, ahol ugyan friss virág van az asztalon, rend még a kulccsal zárható kis éjjeliszekrények polcain is, de valahogy mégis hi­nyos gyepet, tulipánokat, tu- jákat. Eleinte alig mertek rálépni az öregek, de a jó idő kicsalogatta őket a pád­ra: szívesen elüldögélnek itt vagy — akár társaság­ban is — a ház mögötti park faóriásai alatt. Nagy kár, hogy ebből a birodalomból hamarosan kirekesztődnek. Gépek jönnek ide, sóderral, •téglákkal, s megkezdik a nyugdíjasok házának építé­sét. Elgondolkodtató, vajon nem lett volna-e a közelben más, alkalmas hely? Megyénkben egyre több a magára maradó idős ember. Ellátásukról valamilyen mó­don gondoskodni kell, e célt szolgálja a napokban átadott Urszinyi utcai idősek klub­ja, mely a megyeszékhely harmadik, szállást biztosító intézménye. Jó lenne, ha olyan otthonná válna ez az épület az itt lakók számára, amelyben senki nem mon­daná többet: „egyedül”... — gubucz — Fotó: Veress Erzsi Senki ne mondja: „egyedül” Galisz néni elszomorodik. Pár szót szól, s ahogy kiej­ti a száján, hogy „egyedül”, már a könnye is elered. — Ne sírjon Juditka — teszi vállára a kezét Marika néni, akiről ugyan el nem hinné senki, hogy 74 éves. Nem is hagyná, hogy rab­ságban tartsák az évek: ha kedve támad, kapálgat a kertben, máskor meg kötö- get. Pulóvert, sálat, miegy­mást, jól jön az a kilenc unoka valamelyikének. ányzik az otthon meghittsé­ge: egy-egy fénykép, régi kedves tárgy . . . Tavaly még bölcsőde volt az épület, melyet 2 millió forintos átalakítással alkal­massá tettek arra, hogy 20 idős ember számára vala­mennyire pótolja a családot. Az előkertbe Závogyán Gyu­ri bácsi pár kiskatona se­gítségével varázsolt bárso-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom