Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-17 / 141. szám
NÉPÚJSÁG 1989. június 17., szombat Fórum a tanácsházán Lesz-e műholdas tévévétel Medgyesegyházán? Sokallják az emberek a kél forintot egy négyzetméterért Az elmúlt héten „Med- gyesegyházi hét” volt a Népújságban. Az élet legkülönbözőbb területeiről írtak munkatársaink ebben az időszakban; megkerestük a helyi tsz elnökét, beszámoltunk az Agrometál Kft. működéséről, az általános iskolai tanárhiányról, ellátogattunk az 500 lelket számláló, és Medgyesegyházához tartozó Bánkúton Zsók Ágostonhoz,, aki a Mezőhegyes! Mezőgazdasági Kombinát ottani kerületének igazgatója, írtunk a központi rendelő szeptember 1-jei nyitásáról, csütörtökön pedig telefonos fórumot hirdettünk a tanácselnök irodájába, ahová természetesen személyesen is vártuk az érdeklődő polgárokat. Ügy tűnik, M edgy esen egyszerűbb volt ez az utóbbi lehetőség, mert a telefon csak egyszer csörrent meg, akkor is dr. Gubcsó Endre, a Hazafias Népfront helyi titkára érdeklődött: megkezdődött-e már a fórum? A személyesen érkezők számos kérdést tettek fel a jelenlevőknek, elsősorban Mákros János tanácselnöknek és Serfőző Sándor vb- titkámak. Volt, aki az iránt érdeklődött, mikor lesz műholdas tévévételi lehetőség a községben? (Lestyán Pál, Haladás Tsz.) A tanácselnök az érdeklődő kedvéért (hiszen az ügy 19-én kerül tanácsülés elé) megelőlegezett néhány érdekes tényt abból a tájékoztatóból, amelynek további sorsáról majd a tanácstagok döntenek. Arról van szó, hogy rendelkeznek már olyan árajánlattal, mely a.műholdas vétel és kábel- rendszer kiépítésének várható költségeiről ad megbízható adatokat. Ezek szerint a televízióval rendelkező családok (mintegy 1400) számát alapul véve 10 millió forint lenne az összköltség, amelyet a tanács nem tud vállalni, ehhez a lakosság tetemes hozzájárulása szükségeltetik. Ez ' az összeg viszont attól függ, hányán akarják és hányán nem? A terv az, hogy felmérést készítenek a várható érdeklődésről. Minden további lépés csak ezután képzelhető el. Karsai Mihály volt a második jelentkező, aki — felhívásunkra — elmondta ismereteit a község főterén álló országzászlóról. Legjobb tudomása szerint azt a húszas években építették, és a felszabadulás után némiképpen átalakították. Ügy emlékezik, hogy címer is volt rajta. Harmadik vendégünk Tóth János, ő a Haladás Tsz-ről megjelent riport egyik kitételt nehezményezte, miszerint a tsz elnöke arról beszélt, hogy a szövetkezet vezetése elhatározta: 100 hektár földet bérbe ad tagjainak, vagy más vállalkozóknak, de nem nagyon akadtak érdeklődők. „Sokal- lom — mondotta — a négyzetméterenkénti 2 forintos bért, miért nem adják 1 forintért? A ikét forint azt jelenti, hogy egy katasztrális hold bérbe vett föld után 21 mázsa májusi morzsolt kukorica árát kell befizetni. A község vezetőinek az volt a véleménye, hogy ekkora földterületen jóval több megterem. Ettől függetlenül Tóth János úgy látta, hogy 5-6000 forint is elég lenne egy katasztrális hold föld bérösszegének. „Kell(ene) a medgyesi népnek a föld — mondta még —, csak a jelzettet soknak tartja.” Közben az is szóba került, hogy dinnyeföldért (magánosok) 15-16 ezer forint bért is elkérnek ... A gyűjtőként is ismert dr. Várszegi Tamás orvos sok tucat régi levelezőlappal érkezett. Ezek közül egyet be is mutatunk. Ezek az egykori, századfordulós medgyesi házak ma már nem léteznek, lebontották őket. Helyükön épült fel az Énei gyárrészlege. (A képen a Hangya Szövetkezet bbltja és vendéglője látható.) Dr. Várszegi Tamás örülne, ha a medgyesi- ek körülnéznének otthon, kamrákban és padlásokon, bizonyára sok helyen őriznek régi képeslapokat, közöttük medgyesegyháziakat is: ha lenne elég, alkalmi kiállítást rendezhetnének belőlük. Nyugdíjügyben kért és kapott felvilágosítást Tóth Ferenc, szintén medgyesi lakos, akivel a fórum vendéglátói még hosszasan elbeszélgettek a közelebbi és a távolabbi múlt emlékeiről, eseményről, túllépve a 18 órára tervezett fórumzárást is. „Elégedett vagyok a fórummal” — összegezte az utolsó vendég elköszönése után Mákros János tanácselnök, bár megjegyezte: „A lehetőség arra is adott volt, hogy sokkal többen eljöjjenek, vagy telefonáljanak. A kezdet azonban sohasem' könnyű, nálunk ez volt az első ilyen alkalom. Azt hiszem, „Medgyesegyházi hét” nélkül is szervezhetünk fórumot, "ahol bárki bármiről elmondhatja véleményét, kérdéseket tehet fel és válaszokat kaphat.” Szerkesztőségünknek ugyanez a véleménye, és itt köszönjük meg a közös munka lehetőségét, amellyel — hisz- szük — mi is szolgálhattuk a medgyesegyházi emberek érdekeit. Sass Ervin Újabb szakszervezeti választás a szeghalmi Csepelben Törvénysértés nem volt, de... Lemondtak a választott tisztségviselők Minit arról június elején, lapunkban beszámoltunk, Szeghalmon, a Csépiéi Autógyár 4. száimú gyárában dolgozók egy része — megkérdőjelezve a május 25-i szakszervezeti választás tisztaságát —, százvalaihámy aláírást összegyűjtve óvást emelt a válllailiati bizalmi küldött-testületnél és újabb szavazást kértek. Mi történt az eltelt idő alatt? Ennek néztünk utána tegnap délután, mikor telefonon Han- feldt Istvánt, a vállalati bizalmi küldött-testület titkárát keresve Szigetszentmik- lóst tárcsáztuk. Hanfeldt István válaszát a következőképpen kezdte: — Nemcsak Szeghalmon volt most szakszervezeti választás, hanem az egész vasas ágazatban is. Ezek befejeztével június 12-én, hétfőn háromtagú vizsgálóbizottságunk ment él Szeghalomra. Megkerestük a jelölő- és a szavazatszámláló bizottság elnökét és tagjait. Megnéztük a szavazólapokat is. Ezután elbeszélgettünk tíz-egynéhány dolgozóval1, egy részük aláírta az óvást, a többiek nem. Még aznap délután két órakor úgynevezett röpgyülést tartottunk a gyárban.. Itt a dolgozók előtt elmondtam, hogy a választás során törvénysértés. nem, volt, tehát csalást nem tapasztaltunk. Ugyanakkor voltak apróbb technikai jellegű szanál'yta- l'anságibk, de ezek egyike sem bizonyítható. Például arra gondolok, hogy a sza- vazatsizedő bizottság — mivel nem volt névjegyzék — nem tudta egyértelműen megállapítani, ki szakszervezeti tag, ki nem. így elvileg előfordulhatott, hogy nem szakszervezeti tag is leadta a szavazatát, sőt, valaki kétszer is szavazhatott. Ezeket érzékéivé elmondtam a gyűlésen', hogy bizottságunk a szavazás megismétlését fogja javasolni a küldött-testületnek. A jelölőbizottság munkájával kapcsolatban — egy szerintem jelentéktelen, megjegyzéstől1 eltekintve — kifogás nem merült fel. — Ügy tudni, ma volt a küldött-testület alakuló ülése... — Igen, eredetileg úgy terveztük, hogy a szeghalmi gyűlésen elhangzott elképzeléssel állunk a testültet elé, de közben a szeghalmi bizalmi titkár, az elnök és a számvizsgáló bizottság választott tisztségéről lemon- . dott. Tehát, úgy alakult a helyzet, hogy a jelöléstől kezdve újra megtartjuk a választást, amire a most létrehozott háromtagú, választást felügyelő bizottság végső határidőként egy hónapot kapott. — fejezte be válaszát Hanfeldit István,. Ezután a szeghalmi gyá- rat hívtuk. — Miért mondott le a bizalmi testület elnöke, titkára és a számvizsgáló bi- bizottság? — érdeklődtünk Czeglédi Sándor, volt elnöktől. — A választás eliten benyújtott óvást bizalmatlansági indítványnak vehetjük, riyen esetben minden* vezetőség ezt a megoldást választja — kaptuk az erős választ Czeglédi Sándortól. A bizottság szerint törvénysértés nem volt, és talán több odafigyeléssel, a dolgozók hangulatát felkorbácsoló „apróbb technikai jellegű szabálytalanságok” is elkerülhetők lőttek vollna. (molnár) Bizottságok előtt — a diáksport és a falvak művelődése . Megyénkben növekedett a diák-sportegyesületek és diáksportkörök száma. Általános és középiskoláinkban jelenleg 103 ilyen szervezet működik, összesen 28 ezer 640 taggal. Ez annyit jelent, hogy az iskolások mintegy 80 százaléka tanórán kívül is részesül különféle testedzésekben. A jól működő DSK- ra és DSE-re azért is szükség van, mert a sportegyesületek saját gondjaik folytán egyre több tanulót utasítanak el, így a tehetség- gondozást is részben át kell vállalniuk. Mindez pénteken délelőtt hangzott el Békéscsabán, a megyei könyvtárban, ahol a megyei tanács művelődési, valamint ifjúsági és sportbizottsága együttes ülést tartott. A résztvevők megvitatták a megye diáksportjának helyzetét, a koordináló, segítő Diáksport Tanács munkáját, melyről Tenkei Antal, a tanács elnöke számolt be. A fejlődés mellett, sajnos, gondok is mutatkoznak. A DSE-k és DSK-k sokrétű feladataiknak még nem tudnak teljesen eleget tenni, a diákok szervezeteik vezetésébe megfelelően beleszólni. A tantestületek általában magukénak érzik a diáksport ügyét, de az is előfordult, hogy a működés csak egy- eg.y tanár lelkesedésének köszönhető. A diáksport nagyobb anyagi támogatására a szétosztható pénz kevés, ezért nagyon is szükség lenne a helyi tanácsok hozzájárulására. Ám a szemlélet és a mérték településenként erősen változó. Feltétlenül eredmény viszont, hogy jó néhány helyütt a saját versenyeken túl településszintű megmérettetéseket is szerveznek e körök, egyesületek, színesítve ezzel ahelyi sport- és tömegsportéletet. Kezdeményező szerepük, önállóságuk erősítése a jövőben is cél, valamint az, hogy az irányító diáksportbizottságok találják meg helyben a különböző szervezetekkel az együttműködés lehetőségeit, a diáksport lelkes támogatóit, vezetőit. Az együttes ülésen részt vevők többek között javasolták, hogy a diáksport központi támogatása mellé megyei alapot is létesítsenek. Ezután a művelődési bizottság megtárgyalta. Vámos Lászlónak, a megyei tanács művelődési osztálya vezetőjének előterjesztésében a hátrányos helyzetű települések és rétegek kulturális, művelődési lehetőségeit. Mint elhangzott, megyénk önmagában is hátrányos helyzetű, s ez elsősorban gazdasági kérdés. Leküzdéséhez azonban a művelődés eszközei elengedhetetlenek, de nem elégségesek. A fejlődés csak komplexen, a gazdaság, az infrastruktúra, a közoktatás és közművelődés együttes kezelésével, fejlesztésével következhet be. A művelődési bizottság tagjai teljes mértékben egyetértettek az előterjesztett határozati javaslatokkal. Eszerint a megyei ösztöndíj- rendszer szélesítésével segíteni kell az alapfokú oktatási, és a közművelődési intézményekben a személyi és tárgyi feltételek javítását, nyári tehetséggondozó táborok szervezésével pedig a jó képességű tanulókat. A helyi. önszerveződő, művelődési közösségek támogatására javasolták megyei pénzalap létrehozását, és egy olyan, szakemberekből álló munka- közösség megalakítását, amely a hátrányos helyzetű települések művelődési feltételeinek javításán dolgozna. Sz. M. Tárgyalások a gyógyszeráremelésről Az árhivatalmaik tett bejelentés szerint a gyógyszergyárak július 1-jéver szándékoznak készítményeik árát felemelni, átlagosan 9,2 százalékkal!. Ez aiz emelés 'erre az évre összességében 600 millió foriinit termelői árnövekedést jelentene, amiből1 a lakosság többletkiadásai mintegy 200 millió forintot tennének ki. Ezzel kapcsolatban a Gyógyszeripari Egyesülésben elmondták aiz MTI munkatársának : a gyógyszergyártók azért kérik az áremelési lehetőséget, mert a hatósági intézkedések (egyebek között a forint leértékelése) és a szállító vállalatok emelkedő árai az idén, 1 milliárd forinttal növelik a belföldre kerülő gyógyszerek előállításának közvetlen költségeit. A gyártók ebből az 1 milliárd forintból csak 600 millió forint áremeléssel való megtérítést igényelnek a fennmaradó 400 millió forintot a termelés hatékonyságának javításával kívánják ellensúlyozni. Az áremelésről még folynak a tárgyalások. Mind ez idieig nem jutották megállapodásra az Országos Ár- hivataliial, a Szociális és Egészségügyi Miniisztérium- rpaili, valamint az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatósággal', annak ellenére, hogy az áremelési igényt e szervezettek jogosnak ítélik. Az áremelésit azonban a költségvetés nehéz helyzete és a lakossági terhek további növekedésének kedvezőtlen hatása miatt jelenleg nem tartják érvényesíthetőnek. Így azonban a gazdálkodó szervezetekre hárulna a szociális terhek egy része. A legutóbbi ártárgyaláson a gyógyszergyárak bejelentették: amennyiben július elsejével érvényesíthetik jogos áremelési igényüket, magukra vállalják a tényleges lakossági többletkiadások terheit,, azaz áremelés után sem kell többet fizetniük a betegeknek a hazai gyógyszergyárak készítményeiért. Fejlődik a falusi turizmus A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban pénteken megbeszélést folytatott Hiitter Csaba miniszter, S. Hegedűs László, a Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetségének elnöke és Csáky Csaba, a Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetségének ügyvezető elnöke. Megállapodtak abban, hogy a MÉM a jövőben bekapcsolódik a faluvédő és szépítő mozgalomba. Közösen kezdeményezik majd a „Legyen szebb a falunk” elnevezésű versenyt, és kidolgozzák ennek feltételeit. Ugyancsak együttműködnek a falu népességmegtartó képességének javításában, és a falusi turizmus fejlesztésével igyekeznek javítani a helyi lakosság foglalkoztatási feltételein, továbbá hozzájárulni a lakásvagyon és a természeti értékek jobb hasznosításához. A tanácskozáson bejelentették, hogy Hütter Csaba lesz az egyik fővédnöke annak a nemzetközi konferenciának, amelyet augusztusban Balatonföldváron rendeznek a falusi turizmusról. A megye legtöbb mezőgazdasági üzemében még ja gépszemlékre sem került sor, Gyulaváriban viszont már pénteken délelőtt 10 óra 20 perckor megkezdődött az őszi árpa aratása. Amint Deák László elnökhelyettestől megtudtuk, a csaknem 250 hektáros táblákról nyolc kombájn takarítja be a termést — 50 mázsát terveztek, de ennél több lesz — és hat IFA tehergépkocsi szállítja, egyelőre a száritóba, a betakarított gabonát Fotó: Béla Ottó
