Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-16 / 140. szám
NÉPÚJSÁG o 1989. június 16., péntek Békésen hél családot kiköltöztetnek — „Hova menjünk, a híd alá?” — Egy-két lakás elhanyagolt, lepusztult — Ki alkarnak dobni bennünket a lakásból, hova menjünk, mondja meg, hova, a híd alá? Fizettük több mint egy évig azt a bizonyos havi ezer forintot, de a gyerekem betegen született, egy éve, hogy orvoshoz járunk vele, ki kellett venni a pénzt. Ami ennél is nagyobb baj, az, hogy a férjem katona. Higgye el, ha ő leszerel, fizetjük az ifjúsági takarékot. Nem elég ez a 'sok minden, ráadásul a második babával vagyok terhes .*.. Sz. Lászlóné egyike azoknak, akik Békésen a Veres Péter téren laknak. A garzonházban. Folytatja monológját: — A kicsivel vagyok itthon, 3600 forintot kapok, és 2000 forint segélyt hó végén. Ebből 1300 forintot fizetek bútorrészletet, 384 forint lakbért, 410 forint villanyt, 1100 forint gázt, 180 forint vízdíjat. Számolja ki, mennyi marad? A kicsivel egyfolytában orvoshoz járunk. Én nem mondom, hogy nincs igaza a tanácsnak. Vállaltuk, hogy takarékoskodunk. Nem megy. Nem tehetek róla. Türelmet kérek, amíg a férjem leszerel. — A szüleire nem számíthat? — Heten vagyunk testvérek. Mondja már, hogyan számíthatnék rájuk? Néha apám hoz egy pár csirkét, krumplit, miegymást, de hát abból nem lehet megélni. — Június 30-ig el kell költözniük, hova mennek? — Talán a nagymamához... — Hány éves? — Én 21, a férjem 22. Egy folyosón laknak Sz.ékkel B. Istvánék. Az asz- szony három gyerekkel van otthon. Éppen a tanácstól érkezett haza, amikor becsengetek hozzájuk. — Azt mondták, nincs mese, ki kell költözzünk. — Mondja, csak vállalták, hogy fizetik havonta az ezer forintot? — Persze hogy vállaltuk. De nem megy. A három gyerek sokba kerül. — Ügy látom, hogy a legkisebb se olyan kicsi már, miért nem megy el dolgozni? — Nem akarom a gyerekéket egyedül hagyni. — A férjének mennyi a keresete? — 15 ezer forint. — És ebből nem tudnak ezer forintot félretenni? — Nem. — Hova mennek ezután? — Anyámékhoz biztos nem! Nem vagyunk beszélő viszonyban! Talán a férjem nagyanyjához... (A fiatalasszony életerős, egészséges. Érthetetlen, miért nem szánta el magát arra, hogy dolgozzon és fizesse az ifjúsági előtakarékos- ságot.) B. Imréné két gyerekét neveli. Már majdnem dél van, de a lakásban szanaszét minden. Alig tudok leülni. A nagyobbik gyerek félmeztelen, maszatos. Egy kiflit majszolgat. Az erkély üvegén nem lehet átlátni, a gyerekek mancsa mindenütt meglátszik. A falon, az üvegen. Az egész lakásra rátelepszik az elhanyagoltság. — A férjem 6 ezer forintot hoz haza. Hogy fizessem ebből még az ezer forintot? Én is elmentem dolgozni, de nem bírtam a nehéz fizikai munkát. (A fiatalasszony jó, ha van 35 kiló. Szájából ki nem kerül a cigaretta amíg ott vagyak!) — Ügy néz ki, hogy anyámékhoz mehetünk, ha ki kell költözni, de a férjem oda nem akar jönni ... O. Lászlóék lakásából ha-, talmas hangerővel lakodalmas zene szól... Azt gondoltam, a csengőt sem hallják. Tévedtem. Fiatalasszony nyit ajtót, nagy csodálkozó szemei vannak. Itt ragyogó rend van. A kicsi csendben játszik, a fiatalasszony leül velem szembe. —' Nekünk még nem mondták, hogy el kell hagynunk a lakást. Pusmogják, ha elválunk, akkor nekem is, meg a gyereknek is ki kell mennünk. Pedig én fizetem rendesen az ezer forintot. Csak tudja, a férjem. Baj van vele, iszik. így nem lehet élni. (Könnybe lábad a szeme, biztosan rosszak az idegei...) A szüleim nem a megyében laknak. Nem is tudom, hova megyek a kislányommal. A lakásból, ahova becsengetek nem kell elköltözniük a lakóknak. Ök takarékoskodtak. Csak a véleményükre vagyok kíváncsi. — Sajnálom őket — mondják a többiekről. — Az ember a tanácstól segítséget vár, nem pedig azt, hogy három gyerekkel kipakolják ... Egy másik lakásban a szőke fiatalasszony már a kislányát ebédelteti, amikor felkeresem ... ök is takarékoskodnak, tehát maradnak. A lakásban rend, tisztaság. A kislány is szépen felöltöztetve. Látszik, hogy a mamája gondoskodik a lakásról és a gyerekéről is. — Tudja, nekem az a véleményem, hogy akkor lesz igazság, ha majd a cigányokat is kipakolják, ha nem fizetnek, mert azok maradhatnak, mindenki tudja. Az is igaz, hogy mi sem köny- nyen tudjuk azt az ezer forintot Befizetni, de hát nincs mese, meghúzzuk magunkat ... * * * Dr. Daróczi Mária, Békés város vb-titkára: — A garzonházat olyan fiatal házasok számára építettük, akiknek ez az első lakása. Megírtuk a szerződést, amelyben kikötöttük azt is, hogy akik ide költöznek, öt évig ifjúsági takarékba fizetnek ezer forintot, öt év elteltével pedig a takarékbetétben lévő pénzből, OTP- és tanácsi kölcsönből, és támogatásból beugorhatnak a lakásvételbe. Kedvező lehet számukra ez a megoldás, hiszen a 20 százalékos kamatot is magára vállalta a tanács. Ha mégis előfordulnak olyan családok, akik nem tudnak — nem akarnak — élni ezzel a lehetőséggel, azokkal igazán nem tudunk mit kezdeni. Nagyon sokan vannak, akik már kiköltöztek innen a saját lakásukba. Eltelt az öt év és megszerezték a lakásvásárláshoz szükséges összes hitelt, becsülettel eleget téve a szerződésnek. Nincs más megoldás, a szerződés szerint ki kell tennünk a bent lakókat. A 49 családból ez az intézkedés hét családot érint. Nyitott pártház Gyulán „Az MSZMP Gyulai Városi Bizottsága a város lakosságának rendelkezésére bocsátja a pártszékház második emeletének klubszerűén berendezett előterét és tanácskozótermeit. A klubszerű politikai és egyéb szabadidős programok lehetőségén túl lehet tévét nézni, videózni, újságot olvasni, s biliárdozni is. Szeretettel hívunk és várunk mindenkit június 19- étől kezdve hétfőtől péntekig — minden héten és mindennap — reggel 8 órától este 8 óráig!” A fenti levelet fogalmazta meg a gyulai pártbizottság tegnap, s a napokban értesítenek Gyulán erről mindenkit. Nacsa Istvánt, a városi pártbizottság gazdálkodási, pénzügyi és ügykezelési csoportjának vezetőjét kérdeztük, miért kezdeményezték ezt az akciót? — Nem akció ez. Hiszen korábban is arra törekedtünk, hogy a párt kezelésében lévő épületeket minél jobban kihasználjuk. így például — többek között — nálunk kapott helyet, irodát korábban a Békés Megyei Népújság helyi tudósítója, s az egy éve újra megjelenő Gyulai Hírlap szerkesztősége is itt működik. De néhány hónapja ebben az épületben dolgozik a Békés Megyei Idegenforgalmi Hivatal gyulai kirendeltsége, s az Autóközlekedési Tanintézet képviselői is. — A mostani kezdeményezés azonban mást jelez, a lakosságot is várják a pártházba, különböző lehetőségeket biztosítva számukra ... — Célunk a nyitottság, s ezért várunk mindenkit, minden olyan csoportot is, akik velünk együtt kívánnak dolgozni a város jövőjéért. Minden olyan kezdeményezést is támogatunk, mely a lakosság érdekeit szolgálja; Mindezeken túl, akár családi, baráti rendezvények lebonyolítását is vállaljuk, lehetőségeink függvényében. — Helyet adnak-e esetleg az ellenzéki csoportoknak, rendezvényeiknek, ha erre ők igényt tartanának? — Természetesen, de hozzá kell tennem, ha gyűlésekről, vagy hosszabb, nagyobb létszámú rendezvényekről lenne szó, akkor költségtérítést kérnénk tőlük, miként más nagyobb lélegzetű események rendezőitől is szoktunk, hiszen a ház fenntartása bem kevés pénzbe kerül. p. F. Nyitód helyett Nfrikából Jelentősebb beruházás nélkül is jól hasznosítható az afrikai bauxit az Ajkai Timföldgyárban — állapították meg a szakemberek az erre vonatkozó kísérletsorozat eredményeképpen. Ezzel a gyárban némileg lecsitultak a kedélyek, amelyeket a Hévízi-tó védelmében a nyirá- di bauxitbánya bezárására hozott kormánydöntés borzolt fel. A több mint 20 ezer tonnányi import érc feldolgozása azt mutatja, hogy a szokásostól nagy mértékben eltérő bauxitféleség nem okoz megoldhatatlan technológiai problémákat. Így tehát már egyértelmű, hogy a legnagyobb hazai timföldgyár drágábban ugyan, de biztonságosabban termelhet abban a kritikus időszakban is, amikor a nyirá- di bánya már nem, a csab- pusztai bauxitbánya pedig még nem működik. Évadzáró társulati ülés a Jókai Színházban (Folytatás az 1. oldalról) Györgynéről és Kincses Györgynéről. Ezután Tasnádi Márton főrendező kívánt az elkövetkezendő időszakra megérdemelt pihenést, még jobb évadot, s összeforrottabb társulatot, dr. Forrai József, az MSZMP megyei bizottságának titkára pedig a továbbiakban is hasonló művészi sikereket. Tisztelt Főszerkesztő Ür! A társulati ülésen ezek után Józsa Mihály, a Jókai Színház távozó- színművésze a ‘társulattól megvált több társa nevében levelet olvasott fel, melyet lapunk fő- szerkesztőjének címeztek, s az aláírók kérésére az alábbiakban közzéteszünk. Az évadzáró társulati ülés azzial a bejelentéssel ért véget, hogy az új évad nyitó ülésére augusztus 22-én kert1 sor- Sz. M. A Jókai Színházból távozni kívánó fiatal művészeket mélységesen fölháborítja a Népújság 1989. május 27-i számának, Sass Ervin tollából megjelent cikke. Először is a cím: „Kiket küldtek el, kik jönnek, és mi lesz a műsorterv az új évadra a Jókai Színházban?” A fenti mondat azt sugallja, hogy aki innen elmegy, arra tulajdoniképpen nem is volt szükség, és egyszerűen „kirúgták”. Ezen levél aláírói tudatjuk, hogy saját, szabad akaratunkból — részint szakmai fejlődésünk érdekében, részint magánéleti okokból, főként pedig a színházban évek óta tartó értékválság és értékzavar miatt — nem kívántuk a jövő évadra megújítani szerződésünket a Jókai Színházzal. Az „írás” a továbbiakban ,,a társulat fiatalításának jegyében” történő átalakításról tudósit. Tudatjuk, hogy a távozó művészek többsége huszonéves, és egyikünk sem az Ödry Árpád Színészotthonba szerződött. Ezek után a cikk egy hasábon belül közöl egy névsort, melyben az elküldöttek és az elszerződök neveit csak néhány odavetett szó választja el egymástól, még tovább erősítve a felületes, be nem avatott olvasóban azt a hitet, hogy itt tömeges elbocsátásról van szó. Még egy idézet, miszerint a színház vezetői a felsorolt (elszerződő) művészek „távozási szándékát elfogadták”’. Kérdés: Mit tettek volna, ha nem fogadták volna el? Még egy kérdés: Tehettek volna valamit, ha nem fogadták volna el? Válasz: Aligha. Utolsó kérdés: Az idézett, pökhendi kifejezés helyett, nem lett volna jobb, a kevésbé irritáló más színházhoz szerződtek közhely alkalmazása? Néhány szó az elküldöttekről. Hiányos jogi ismereteink szerint is a hitelrontás esetét súrolja Micsiimyei Károlynak az elküldöttek közötti említése. Ot március végéin valóban „ki akarták rúgni”, de jóval előbb elszerződött a Rockszínházhoz. Így az ő elküldése csak szándék maradt, míg elszerződése valóság. A ténylegesen „kirú- gottakba” pedig, talán nem kellett volna — a tagságukra... „a Jókai Színház vezetői nem tartottak igényt” kifejezéssel — még egyet belerúgni. Főleg nem, ha közöttük olyan kitűnő és a közönség által is méltán elismert művészekről van szó, mint például Nagy Mari. összefoglalás: A nevezett írás — nem tudjuk, hogy a nyilatkozók, vagy az újságíró hibájából-e? — egy nemrégiben letűnt korszak demagóg, hatalomcentrikus politikáját idézi fel. Ezen levél aláírói kivétel nélkül a Jókai Színház stúdiósaiként indultunk, és sajátunknak éreztük ezt a színházat, amit elvettek tőlünk. Mégis, mint madár a fészkétől, harag nélkül akartunk búcsút venni Tőle. Mi vagyunk a legszomorúbbak, hogy barátaink, emlékeink és az épület iránt érzett hűségünkön most fölülkerekedett igaasáigérzetünk, és tiltakozunk az idézett újságcikk ellen. Tesszük ezt azok nevében is, akik velünk egyetértettek, de a várható retorziók miatt nem írhatták alá levelünket. Kérjük a Tisztelt Főszerkesztő Urat, hogy — „Audiatur et altera pars (Hallgattassák meg a másik fél is)” — tiltakozásunkat csonkítás nélkül, teljes terjedelmében leközölni szíveskedjék. Békéscsabán, 1989. május 39-án. Józsa Mihály, Dóka Andrea, Micsinyei Károly, Sövény Tibor, R. Kárpáti Péter Békéscsabán is létesül befogadéállomás — hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón Rendkívül dinamikus, célratörő vitákkal és döntésekkel teli hétórás ülést tartott csütörtökön a Minisztertanács — hangsúlyozta Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap fő- szerkesztője, ideiglenes szóvivő azon a sajtóértekezleten, amelyen tájékoztatta a hazai és külföldi újságírókat a kormány előtt szereplő napirendekről. Bevezetőjében elmondta, hogy a Minisztertanács áttekintette a magyar delegáció felkészülését a KGST 45. ülésszakára. A tagállamok soron következő tanácskozásukat a közeljövőben Szófiában tartják; hazánk küldöttségét Németh Miklós miniszterelnök vezeti. A kormány a Munkásőrség működéséről és feladatairól szóló előterjesztést áttekintve úgy döntött, hogy az érintett ágazatok vezetőinek képviselőiből tárcaközi bizottságot alakít, amely a megváltozott helyzetet, az új körülményeket és feladatokat mérlegelve javaslatokat dolgoz ki a testület további működésével kapcsolatosan. f. befogadóállomások' létesítésével összefüggésben a szóvivő elmondta: jelenleg mintegy 15 ezer, Romániából érkezett menekült tartózkodik hazánkban, és a kormányzat sajátos kötelezettségének tekinti, hogy fogadásukról, elhelyezésükről, jogi státuszuk rendezéséről, társadalmi beilleszkedésükről gondoskodjék. E gondoskodás jegyében Hajdúszoboszlón és Békéscsabán 150- 300, Bicskén — nem magyar nemzetiségűek, valamint szállás- és munkalehetőséggel tartósan nem rendelkezők számára — min-t- egv 400 személy befogadására alkalmas létesítményt alakítanak ki, várhatóan még ebben az esztendőben. Döntött a kormány az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal sorsáról is. Az indokok között említette Bajnok Zsolt, hogy a hatóság és az egyházak viszonya ma már egyfajta párbeszéd, közös gondolkodás és együttműködés jellemzi, ezért az ÁEH eddig gyakorolt hatásköreire nincs szükség. Hozzátette: a döntés joga az Elnöki Tanácsé. Az ÁISH sorsáról kifejtette: nyilvánvalóvá vált az elmúlt hónapokban, hogy a hivatal jelenlegi formájában, szervezeti keretei között nem alkalmas feladatai — elsősorban az ifjúsággal kapcsolatos teendők — ellátására. Célszerű tehát, hogy a művelődési miniszter közvetlen irányításával létrejöjjön egy kis létszámú Országos Sporthivatal, amely el tudja látni a sportigazgatással kapcsolatos állami feladatokat. Az útalappal kapcsolatos tennivalókra, a működtetésével összefüggő feladatokra térve a szóvivő utalt arra: a legutóbbi benzináremelés tényleges indítéka az volt, hogy az útalapot anyagi forrással kell gyarapítani, különben az úthálózat idei korszerűsítésében a legszükségesebb teendők is elmaradnak. A számítások szerint az útalapnak mintegy 2-2,1 milliárd forintos összege lesz az idei esztendőben, a pénzügyi prognózis a jövő esztendőre mintegy négymilliárdot ígért. A szóvivő végül tájékoztatta az újságírókat a tervezett személyi változásokról is. Napirenden szerepelt a polgári szolgálatról szóló előterjesztés, amelyről Mó- rocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár adott tájékoztatást. Utalt arra, hogy a polgári szolgálat és a honvédelmi törvény módosítása között szoros az összefüggés, hiszen a polgári szolgálat bevezetése hazánkban az alternatív katonai szolgálat megalapozását, megteremtését jelenti. Az egyik kérdésre adott válaszból kitűnt: az alternatív katonai szolgálat bevezetésének egyik célja az a humánus megfontolás és felfogás, hogy lelkiismereti ok miatt fiatal emberek ne kerüljenek börtönbe. A polgári szolgálatot egészségügyi és szociális intézményben végzik. Az NBN amerikai tévétársaság tudósítójának arra a kérdésére, hogy lesz-e önkéntes honvédelmi szolgálat Magyarországon, Mórocz Lajos kifejtette: erre a közeljövőben nem lát lehetőséget, s utalt arra, hogy mind a NATO. mind a VSZ országaiban hadkötelezettség alapján teljesítenek szolgálatot. E hadseregek egy része békében kisebb állományú, rendkívüli helyzetben mozgósítás útján töltődik tel. Hozzátette: egy önkéntes hadsereg zsoldoshadseregként működne, amelynek fenntartása jóval többe kerülne, mint a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő katonákból álló hadseregé. Az NBN tudósítója azt is megkérdezte: George Bush- nak, az USA elnökének az eredetileg tervezettnél hosz- szabb idejű látogatása sxóba került-e a kormány ülésén? A szóvivő válaszából kitűnt: a téma nem szerepelt napirenden, kormányzati berkekben azonban örömmel nyugtázták azt, hogy az eredeti tervhez képest duplájára nőtt a látogatás időtartama. E tényt a Minisztertanács úgy tekinti, mint a két ország közötti kontaktus fontosságának jelzését az Egyesült Államok oldaláról. Elhangzott az is: a kormányhoz jelzések érkeztek arrói, hogy a legnagyobb kedvezmény elve a jövőben nem egy, hanem öt esztendőre szólóan adatik meg hazánk számára, s ezt a tényt a Minisztertanács pozitív, biztató szándékként értékelte. Elölegbefizetés nélküli lakossági OTP-hitelvásárlási akciót szervez 70 000 Ft értékhatárig, 24 hónapos törlesztési idővel, 1989. június 19—30-ig, /V BÚTORIPARI SZÖVETKEZET, BÉKÉSCSABA, Berényi u. 130. sz. alatt lévő telephelyén, az alábbi termékeire : CSABA LUX háló és CSABA mélytűzött ülőgarnitúrák, a termelői árból 10% engedmény!
