Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

1989. júnjus 1., csütörtök

Bcrecz János cs Mcdgyessy Péter

Minél európaibb, annál hamisabb ?

A címbeli kérdés nemrégiben állításként jelent meg egy napilapban, támadván az igazságügyi kormányzatot azért, mert túl magas szakmai színvonalon dolgozik — ismertette záró gondolatait dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter az átalakulási törvényhez kapcsolódó expozéjában, s ez már — mint mondta — nem csupán a beterjesztett javaslatot érinti, hanem törvényalkotásunk egészét. A miniszter röviden és egyértelműén fogalmazta meg a tárca álláspontját: „Alacsony szintű, a jog törvényszerűségeit megcsúfoló munkákra mi nem vállalkozhatunk”.

Vajon milyen logika és észérvek húzódnak meg amö- gött, hogy „minél európaibb módon dolgozza ki a minisztérium a hatalom akaratának megfelelő szabályozást, annál inkább alkalmassá válik ez a tevékenység az igazság eltakarására”.

Kétségtelen, a parlament, a kormány, illetve a minisztériumok jogszabályalkotó munkáját többször illették már kritikával, olykor nem alaptalanul. Ám nem lehet egyetlen ország célja sem a korszerű, átgondolt, a nemzet felemelkedését szolgáló törekvések elé akadályt gördíteni, annál inkább a kapkodást tükrözd, visszahúzó elemeket tartalmazó tervezeteket elvetni. Kulcsár Kálmán szavai szerint: „Az igazságügyi kormányzat nyitott, készen állunk érdemi vitára, kértük és kérjük a közreműködést, egyről azonban nem mondunk le: eltökéltségünkről, hogy alkotmányos jogállamot építsünk.”

(Folytatás az 1. oldalról)

Tény, hogy a gyakorlati megoldásra hivatott döntéshozók — a termelőszövetkezetek közgyűlései — a gazdasági korlátok miatt dilemmák előtt állnak. A társadalmi igazságosság jegyében — elismerve az igények jogosságát — elő lehetne írni például a földjáradék kötelező emelését, a bevitt földek kiadását vagy akár azt is, hogy a megváltási ár mértékét a kisajátítási kártalanítás szerint határozzák meg.

— Ám az a véleményünk, hogy a központi szabályozással csak korlátoznánk a szövetkezeti önkormányzatot — mondotta Hütter Csaba.

A továbbiakban arról beszélt,•■hogy az önkormányzatok ilyen széles körű és érdemi döntési joggal történő felruházása mellett a törvény az egyén, illetve a közösség érdekeit védő, két irányba ható biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földjáradék kötelező minimumának a fenntartása, ami jelenleg aranykoronánként 8 kilogramm búza árának felel meg. A másik kötelező előírás, hogy ezek az intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvényesek, azok, akiknek a tagsági viszonya korábban szűnt meg és velük vagy örököseikkel az akkor hatályos előírások szerint a termelőszövetkezet elszámolt, kártalanításra a törvényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt.

A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvények módosításának indokolására. A történelmi visszapillantás után részletesebben szólt a tulajdonviszonyok kérdéséről. Elmondotta: a mezőgazdaság átszervezésének 1958-ban indult új szakasza lényegében 1961-re befejeződött. Két-há- rom év alatt alakultak ki a mezőgazdasági szövetkezetek nagyüzemi földterületei. A tagok földjeiknek továbbra is tulajdonosai maradtak, ám egyéni földhasználatukat a közös földhasználat váltotta fel. A szövetkezeti tag elhalálozása után földjeik mind nagyobb részén lettek tulajdonosok a szövetkezeten kívüli örökösök. Ilyen előzmények után 1967-ben módosították az első földtörvényt, amely a szövetkezetek használatában levő, de nem szövetkezeti tagok által örökölt földek megváltás útján fokozatosan a tsz-ek tulajdonába kerültek. Ez a törvény a

szövetkezeti tulajdon mellett a személyi tulajdont is létrehozta, így mai szemmel nézve is előremutatónak bizonyult.

A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtörvény újabb jelentős módosítását sürgetik, mert a felesleges kötöttségek a különböző földek megszerezhetőségét és művelését, azok gazdaságos hasznosítását immár akadályozzák.

— Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek — mondotta a miniszter. —Erdőtulajdon szerzését az állami szervek részére is csak abban az esetben engedi meg, ha az erdő a feladataik ellátáshoz nélkülözhetetlen. Erdők létesítése magánszemélyek számára gyakorlatilag kizárt. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy az állami és szövetkezeti tulajdonban levő földek, ingatlanok elidegenítése — akár magánszemély részére is — teljesen szabadon legyeit.

Egyúttal javasoljuk: a

magánszemélyek telek-, lakás-, üdülő- és termőföldtulajdonának szerzésénél meglevő jelenlegi korlátozások teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben magán- személyek is korlátozás nélkül szerezhessenek ingatlant, a mezőgazdasági kis- és magántermelés lehetőségeit, biztonságát szándékozunk elősegíteni. Ezzel helyenként a gazdasági szerkezetváltás következtében átmenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazdasági kistermelésbe. A spekulatív jellegű ingatlanvásárlásokat a személyi jövedelemadóval, tehát közgazdasági eszközökkel korlátozzuk. Azt azonban hangsúlyozta a miniszter, hogy az erdőgazdálkodásban meg kell tartani a hosszú távú, nemzeti érdekeinket garantáló tervszerűséget. ami a jövőben ebben az ágazatban is — szektorra való tekintet nélkül — követelmény marad. Ezt a mai erdőtörvény és az erdőgazdálkodás különféle intézményei biztosítják.

A tulajdonreform végrehajtásakor is nyilván minden módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata, hogy egyes települések miként juthatnának — és kérdés, hogy jussanak-e — közösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami föld- tulajdon további sorsát. Figyelemmel kell lenni a vállalatok tulajdonosi helyzetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi szervek kezelésében levő ingatlanok jövőbeni sorsára.

A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter néhány, az előzetes vitában felmerült kisebb észrevételre is kitért. Mint mondotta:

— Voltak, akik kifogásolták a termőföldek termőképességének fenntartási kötelezettségét. Azzal érveltek, hogy ez — termelési haszon nélkül — felesleges ráfordításokat róna a gazdaságokra. A mai művelési kötelezettség helyett javasolt talajvédelmi kötelezettség igaNem

fogadhatjuk el...

— Mármint a földtörvénnyel kapcsolatos módosítások egy részét, melyet dr. Tallósy Frigyes szorgalmaz — hozzászólásával kapcsolatban mondja az ebédszünetben Zahorecz József, a Gádorosi November 7. Tsz elnöke. — A képviselő véleménye szerint egyetlen nagyüzem sincs ma olyan helyzetben, hogy például egy visszamenőleges földtulajdonrendezés esetén drága pénzen megvásárolja a földeket. Sőt, fennáll annak a veszélye is, hogy éppen üres zsebe miatt a földek jelentős része visszakerül a tulajdonosokhoz. Véleményem szerint ez most, mármint a koncepció, csupán egy „csali”! Tudniillik meggyőződésem, hogy a földből manapság lehetetlen megélni, s vélhetően a ma illúziókban élő leendő tulajdonosok képtelenek lesznek arra, hogy à földművelés keserű piruláját lenyeljék. Sőt, valószínű az is, hogy rövid időn belül újra visszaadnák, avagy bérbe adnák földjeiket.

zából csupán az ésszerű mértékű kultúrállapot fenntartását jelenti. A mai termelő. vagy a következő nemzedékek számára lehetődé teszi, hogy a piaci viszonyok megváltozása miatt az adott földön a mezőgazdasági termelést változatlan és nem lepusztult ökológiai feltételek közepette folytathassák.

— Az Országgyűlés mezőgazdasági, illetve jogi bizottságának együttes ülésén a vadászati jog körül is heves vita alakult ki. Végül azt az álláspontot fogadták

el — és ezt támogatom magam is —, hogy a vadászati jog szabályozását átfogóan, és ne csak a most lehetséges egyetlen paragrafus erejéig, még ebben az évben hozzuk az Országgyűlés elé. Ehhez a Parlament hozzájárulását kérem. — Hütter Csaba végül annak a véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezetek elfogadásával további nagy lépést tesznek az igazán korszerű, vállalkozói mezőgazdaság felé, amelyben a nagyüzemek, a kistermelők, a magánvállalTisztelt Országgyűlés!

A termelőszövetkezetek gazdálkodásában mintegy gazdasági lehetetlenülés következett be, de folytatódik

is. Ezért szükséges egy új agrárpolitika kidolgozása, segítő szabályozó rendszerrel. Mi a szövetkezetek megújhodásának fő színterét elsősorban a szövetkezeti szférában látjuk. Már most rögzíteni kellene, hogy társasággá való alakulás esetén a szövetkezetek az alapszabályban megfogalmazhassák a különböző együttműködési formákat. Legyen keret-jel- legű az új szövetkezeti törvény is, igazodjon a helyi sajátosságokhoz, domináljon az önállóság.

A földtörvény módosítása után sokan tartanak attól, hogy a tönkremenő téeszek földjeit külső szervezetek, akár áron alul is megszerezhetik. A magánszemélyek földtulajdonszerzési korlátozására vonatkozó rendelkezéseket a nagy többség helyesléssel fogadta. Azzal a megszorítással, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek tulajdonszerzését a törvényben korlátozni kell, maximális földnagyság megjelöléssel.

Véleményünk szerint a beterjesztett módosítási javaslatok a szükséges kompromisszumokat, tükrözik és lehetőséget adnak arra, hogy a nemzetközileg is elismert magyar szövetkezeti mozgalomnak is helye és szerepe legyen a gazdaságban. Nem

kozók jobb munkamegosztásban együttműködve, versenyezve a mainál is eredményesebben dolgoznak az ország javára.

Az elnök bejelentette: a

Parlament a három törvényjavaslatot két olvasásban, általános és részletes vitában tárgyalja. Ebben többek között részt vett két Békés megyei képviselő is: Zahorecz József, a Gádorosi November 7. Tsz elnöke és Vass József né, a Sarkadi Lenin Tsz főkönyvelő-helyettese.

fogadhatjuk el a szövetkezeti mozgalom szétverésére irányuló kísérleteket és valljuk, hogy a szövetkezetek hosszabb távon is jelentős tényezői maradnak a magyar gazdaságnak.

* * *

Vass József né kétperces hozzászólásában kívánta kiegészíteni írásban benyújtott indítványát. Utalt arra, hogy a vadászati törvény megalkotását 12 éve szorgalmazzák. Hangoztatta : korrekt módon, kölcsönös megbékéléssel kell a törvényt kialakítani. Véleménye szerint december 31-ig el lehetne készíteni a törvényjavaslatot.

Az általános vita lezárása után csak a mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint a földről szóló törvény módosításáról kezdtek részletes vitát. Az erdőkről és a vad- gazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját a képviselők többsége elutasította. A vita befejeztével Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazdasági, illetve jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot, hogy együttes ülésén vitassa meg a törvény- javaslatok vitájában elhangzott módosító indítványokat. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának második napja — amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. Az ülésszak csütörtökön Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter válaszával folytatja munkáját.

A parlamenti tudósításokat készítették : Kovács Erzsébet, László Erzsébet, Rákóczi Gabriella.

Ne legyen felélhető a vagyon

A karzat mindennap zsúfolásig megtelik. Itt találkoztunk Bogárdi Zoltánnal, az MDF-elnökség tagjával, aki egyben ügyvivője a szervezet agrárpolitikájának.

— Az új törvények elfogadása kétségtelenül mérföldkövet jelentenek a magyar reformfolyamatokban. Legfőképpen az agrárgazdaságot illetően, hiszen egyre nagyobb a gazdálkodás szabadsága, mely az MDF számára sem lehet közömbös.

— Én egészen másképpen látom a folyamatokat. A most elfogadott törvénycsoport teljesen új helyzetbe hozta az alternatív szervezeteket. Tudniillik a jelenlegi politikai hatalom birtokosai, mint új tulajdonosok, olyan gazdasági hatalomra tehetnek szert rövid időn belül, mely véglegesen lebetonozza a jelenlegi fejlődés- képtelen agrárstruktúrát. Azonnal létre kell hozni egy olyan ellenzéki kerekasztalt, mely a gazdasági kérdésekben tárgyal. Szükséges minél előbb kinyilvánítani az ellenzéknek, hogy csak olyan koalíciós kormányzatban hajlandó részt venni, mely a most dekralált törvényeket semmisnek tekinti. Itt van például a földtörvénymódosítás, mellyel kapcsolatban én egy dolgot tartok csupán elfogadhatónak; mégpedig a tulajdonszerzési földkorlátozás feloldását. Ugyanakkor az új földtörvény megalkotásáig azonnal be kellene fagyasztani a földek eLadását, illetve megváltását a szövetkezeti tagoktól. Ennek a Parlamentnek nem lenne szabad a földkérdéskörben többről dönteni. Tudniillik, ha a föld nagyüzemi eladását nem fagyasztják be, lehetővé válik még a falvak földjeinek eladása is. S ez már önmagában elég ahhoz, hogy a jelenlegi törvénymódosítást ne fogadják el.

Ez elment vadászni...

A parlamenti agrárszektor néhány hónapja közfelkiáltással szavazta meg az új vadászati törvénytervezet előterjesztését. Ennek ellenére a Parlament mégsem tárgyalja. Pedig februárban Váncsa Jenő, akkori mezőgazdasági miniszter megígérte, hogy a tervezetet még ez év végén előterjesztik. Csakhogy a képviselők jó része közel sem biztos abban, hogy ez valóban így lesz. Nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen az új törvény előterjesztése már 12 éve napirenden van.

Éppen ezért Vass Józsefné képviselőnk a jelenlegi ülésszakon írásban indítványozta, hogy az érvényben levő vadászati törvényt a Parlament helyezze hatályon kívül 1989. december 31-ével. Vélhetően így kényszerül lépésre a mezőgazdasági tárca, s kibújni különböző indokokkal

nem tud majd. Mert senki előtt nem lehet kétséges, hogy a vadászati és va- dásztatási jogot mindenki számára elérhetővé kell tenni. Persze, sokan félreértik az agrárszektor törekvését. Főleg a jelenlegi vadászatban érdekelt csoportok. mert úgy vélik, a földtulajdonosok, tehát a mezőgazdasági nagyüzemek mindent el akarnak venni tőlük.

— Szó sincs erről! Én úgy gondolom, hogy valójában nem akarják megérteni szándékunkat — fogalmaz Iványi Lajos téesz-elnök, akivel a szünetben e témakörben konzultáltunk. — Tulajdonképp itt arról van szó. hogy ha egyszer már mi, nagyüzemek évek óta kénytelenek vagyunk viselni a vadkár következményeit. úgy érezzük, jogunk van részesedni a haszonból is. Nem akarjuk mi megszüntetni a vadásztársaságokat, csupán áldozatarányosan kívánunk részesedni a vadászat árbevételéből, illetve nyereségéből. Amikor is az örömből és az ürömből mindenki egyformán részesedhet.

Zahorecz József felszólalása