Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Mai számunkból: Közbiztonság Mezőhegyesen (3. oldal) Zöldborsószezon a csabai hűtőházban (3. oldal) Esélyek (5. oldal) Közlekedési közúti akció (5. oldal) Programajánlatunk (6. oldal) Kapható-e megyénkben Celladam? (6. oldal) Szükséges az állami földtulajdon további áttekintése Folytatja munkáját az Országgyűlés Szűrös Mátyás elnökletével szerdán folytatta munkáját az Országgyűlés kedden megkezdődött ülésszaka. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy először a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról A három törvény módosítását, korszerűsítését a társadalmi fejlődés, a gazdasági megújulás követelményei tették szükségessé — mondta expozéja bevezetőjében a tárca vezetője, majd rámutatott: — A termelőszövetkezetekről, a földről és az erdőkről, valamint a vad- gazdálkodásról szóló törvény szóló, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a Parlament. E három tervezethez kapcsolódóan Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tartott tájékoztatót. szorosan összetartozik. Módosításukhoz abból indultak ki, hogy a föld csak a gazdatudatú, földművelő emberrel együtt lehet igazi érték. — A beterjesztett törvény- javaslat — mondotta ezután — minden eddigi módosítástól eltérő sajátossága, hogy a tulajdonlás alapkérdésében a magyar gazdasági reformhoz illeszkedő, reformszellemű változásokat tartal- . máz. A szövetkezetek, a szövetkezeti tagság számára létkérdéssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasztás szabadságához fűződő jogok maradéktalan érvényesítése; hogy az alapvető jogok eredendően tegyék lehetővé a demokrácia tényleges érvényesülését. A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának, a jogokkal, a felelősséggel és a kockázattal együtt. Ugyanis ez a kapcsolat határozza meg a tag tulajdonosi minőségének tartalmát, és teszi lehetővé számára a tulajdon feletti rendelkezést. Ha ez igazából érvényesül,, akkor az új típusú vállalkozó szellemű, kezdeményező — és persze ennek előnyeit élvező — szövetkezeti tag eszménye valóság lehet. A törvénytervezetben javasolt változások hatását szemléltetve számokkal is illusztrálta a tagi érdekelt- Eég fontosságát. Mint mondta: az egy aktív és nyugdíjas tagra jutó tiszta szövetkezeti vagyon átlagosan meghaladja a 260 ezer forintot. Ennek 50 százalékos felosztása esetén egy tagra átlagosan több mint 130 ezer forintnyi vagyonrész jut. Az átlagok —nyilván — nagy szóródást takarnak, ám az bizonyára érzékelhető, hogy a szövetkezetek és a tagság vagyoni kapcsolatában, a tagi érdekeltség növekedésében korszakos jelentőségű előrelépésről van szó. — Az oszthatatlanság és a tulajdonviszonyok kapcsán beszélni szeretnék a kötelező földbevitel, a földjáradék és a földmegváltás kérdéseiről. Ez'a kérdéskör lényegében több évtizede sajátosan rendezett, igazodott az alacsony mezőgazdasági árakhoz, most azonban a változtatás igénye több helyütt markáns megfogalmazást kap. (Folytatás a 2. oldalon) Megyénk képviselűi nem javasolják Szűrös Mátyást... Szokatlanul korán, már nyolc óra előtt gyülekeztek tegnap a képviselők az ülésteremben. No, nem az álmatlanság, hanem egy — a napirendben nem szereplő — tanácskozás hívta egybe a képviselők egy részét. Nevezetesen: az Interparlamentáris Unió (IPU) magyarországi tagozata ülésezett. Napirenden az IPU legutóbbi konferenciájáról szóló beszámoló szerepelt, amelyet Barcs Sándornak, a magyarországi tagozat elnökének bejelentése követett, mely szerint — korára való tekintettel — tisztsége alóli felmentését kérte. Mivel nemcsak az elnöki pozíció üresedett meg, hanem j— korábban — a vezetőségi tagok egy része is lemondott, a résztvevők valamennyi tisztség és testület újraválasztásáról döntöttek. A meghosszabbított ebédszünetben a megyei képviselőcsoportok kialakították álláspontjaikat a személyi kérdésekben. Megyénk képviselői egy előzetesen ösz- szeállitott javaslattervből választották ki az általuk alkalmasnak ítélteket. A dokumentum az elnöki tisztségre dr. Szűrös Mátyást, az Országgyűlés elnökét ajánlotta, amelyet képviselőink nem támogattak, mondván: két, ilyen felelősségteljes funkciót nem lehet csak egymás kárára ellátni. Többen is említették viszont Réger Antal nevét, az elnöki tisztségre. Alelnöknek Biacs Pétert, Horn Pétert és Vida Kocsárdot javasolták, a végrehajtó bizottságba pedig tizenkét képviselő nevét jegyezték fel ajánlásukba. A személyi kérdésekben a tagozat a ma 8 órától kezdődő ülésen, szavazással dönt. Miniszteri expozé A Békéscsabai Városi Tanács üléséről jelentjük Diáktanyát követeltek a fiatalok — Napirenden a szlovák nemzetiség helyzete — Vizsgálat és fizetésemelések Tegnap, szerdán dr. Gally Mihály elnökletével " ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács, amelyen részt vett Murányi Miklós, a megye tanácselnöke és Papp Gyula, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének titkára. Első napirendi pontként a városgazdálkodási vállalat tevékenységét tárgyalta meg a testület. A városi tanács ugyanis 1987-ben határozatot hozott a munka javítására. A felügyeleti ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére inézkedési tervet készített a vállalat. Tevékenységük sok vonatkozásban javult. A múlt évben csaknem 10 millió forint eredményt értek el. Visszaállították a korábban megszüntetett építésvezetőségi rendszert, szélesítették a vállalkozási tevékenység körét és bérmunkát is vállalnak. A vállalat kezeléséhez összesen 1,1 millió négyzetméter zöldterület tartozik. A múlt évben a gondozásra több mint 10 millió forintot használtak fel. A tanácsülés hozzászólásokkal kiegészítve fogadta el a vállalat beszámolóját, majd a szlovák nemzetiség helyzetéről, s az ebből adódó feladatokról tanácskozott. A múlt évben a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetsége VIII. kongresszusára való felkészülés alkalmat adott arra, hogy a városban lakó szlovák nemzetiség helyzetét áttekintsék. A városi tanács hosszú idő óta az állami munka eszközével és lehetőségével sokoldalúan javította a megye- székhelyen élő szlovák anyanyelvű állampolgárok ' helyzetét. Az eredmények orszá- . gosgn ismertek. A jövőben a szövetség által kitűzött célok helyi megvalósítását kívánják a városban segíteni. A tanács többek között támogatja a szövetség célkitűzését az önszerveződésre, a tömegbázis-szélesítésre. Fontosnak tartja a helyi szervezetek megalakulását, a tanács felajánlja részükre a partneri együttműködést. Gondoskodik arról, hogy a helyi szervezetek képviselői részt vegyenek különböző döntések előkészítésében. Tervezik a kétnyelvűség bővítését. Az óvoda- és iskola- hálózat biztosítja a szlovák nyelv oktatását, ennek ellenére az utóbbi években csökkent a résztvevők aránya. A városnak alapvető érdeke, hogy a szlovák nemzetiség fennmaradjon és fejlődését a nyelvoktatás városi lehetőségeinek bővítésével elősegítse. A beszámolóhoz többen szlovák nyelven fűztek véleményt, javasolták Békéscsaba múltját bemutató kiállítás létesítését. Ezekkel a javaslatokkal és hozzászólásokkal kiegészítve fogadták el a beszámolót. Harmadik napirendi pontként került sor a múlt évi költségvetés végrehajtásának a tárgyalására. 1988-ban a városi tanács több mint 1 milliárd 584 millió forinttal gazdálkodott, s ebből kommunális célra mintegy 109 millió forintot, szociális és egészségügyi feladatokra 281 millió forintot, kulturális és oktatási tevékenységre 475 millió forintot használt fel. Az egységes pénzalapból működésre 69 százalékot, fejlesztésre pedig 31 százalékot fordított. A tanácstagok a beszámolót elfogadták, majd az egészségügyi-szociális bizottság munkájáról tárgyaltak, s ezt követően előterjesztésekre került sor. Többek között megvitatták az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda alapításának ügyét. Ezzel kapcsolatban mintegy 100 fiatal rendezett felvonulást a tanácsháza előtt, s transzparenseken követelték a diáktanya létesítését. Jelen pillanatban az iroda székhelyét biztosítandó „diáktanya” felújítási munká(Folytatás a 3. oldalon) : Hit és hatalom Egyházi vezetőkkel találkozott a megyei tanács elnöke Az e térségben élők társadalmi, gazdasági, erkölcsi felemelkedése, az egyes ember sorsa, jövője iránt érzett felelősség és elkötelezett tenniakarás — mindezek olyan célok, elvek, amelyekért évek óta kész együtt munkálkodni a maga eszközeivel a megyei a- nács és az egyház. Ez a szándék nyilvánult meg mindkét fél részéről azon a tegnapi békéscsabai munka- megbeszélésen, amelyre Murányi Miklós, a nemrég megválasztott megyei tanácselnök invitálta a megye egyházi vezetőit. A találkozón részt vett Makovei János, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség lelkésze; Nagy László református esperes; Nobik Erzsébet és Kovács Pál evangélikus espereshelyettesek; Nagy József, Tátrai Gábor római katolikus esperesek; Gyenes Mihály és Wágenhofer Ede főesperesek, Árgyelán Pál román ortodox vikárius, Papp János baptista misz- szió kerületi elnök és Szigeti Antal római katolikus esperes. Murányi Miklós tájékoztatta a meghívottakat a megye jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzetéről, a gondokról, amelyek következtében az emberek tűrőképessége egyre romlik. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy illúzió, felelőtlenség lenne gyors javulást ígérni. A fő törekvések között elsőként említette, hogy gondjaikat, terveiket, döntéseiket a legnyíltabban kívánják megismertetni minden állampolgárral, a különböző szervezetekkel, az egyház vezetőivel. Rátérve az egyházzal való kapcsolatra, megemlítette, hogy találkozott Gyulai Endre, dr. Harmati Béla és dr. Kocsis Elemér püspökökkel, és azt tapasztalta : megértő türelmet tanúsítanak a mai társadalmi, gazdasági, politikai változások iránt az egyházi vezetők, valamint rendezetlen ügy, konfliktus nincs. Végezetül úgy fogalmazott a tanácselnök: szeretné, ha a megyében működő lelkészek és a tanácsi vezetők kapcsolata is rendezett lenne, és javasolta, amennyiben ezen a megbeszélésen a jelenlevők egyetértenek a kezdeményezéssel, akkor szeptemberben szélesebb körű konzultációt szerveznek a lelkészekkel. Az egyházi vezetők közül szinte valamennyien elmondták véleményüket, zömében az elhangzottakhoz kapcsolódva. Kifejtették többen is, hogy megtisztelőnek tekintik, s örömmel fogadták a meghívást erre a találkozóra. Ismerik a megyében élő emberek gondjait; a gazdasági, társadalmi bajokat, amelyek megoldását a maguk eszközeivel igyekeznek segíteni. Ám az egyház is anyagi nehézségekkel küzd, és ez gyakran szab határt törekvéseiknek. Ugyanakkor az is hangot kapott, hogy bár megbecsülést tapasztaltak, de ez a jó személyes kapcsolatoknak köszönhető, mert ugyanakkor az egyház, mint intézmény, be volt szorítva a templom falai közé, beszűkült a mozgásszabadsága. Az is szóba került, hogy faluhelyen .-nem mindenütt olyan felhőtlen a kapcsolat a helyi vezetéssel. Elismeréssel szóltak a nyilvánosságra való törekvésről, a nyíltságról. Többen említették, hogy az egyház részt vállal a szociális gondoskodásból. Elhangzott az is, hogy az elmúlt évtizedekben űr keletkezett; egy generáció nőtt fel az egyházzal szemben tanúsított bizalmatlanság légkörében. A jelenlevők egyetértettek az őszi találkozó tervével, azt' támogatják. Summázva a beszélgetésben elhangzottakat Murányi Miklós azzal zárta a találkozót: „A tőlünk telhető módon olyan feltételeket szeretnénk az egyház tevékenységéhez biztosítani — bár ezt alapvetően helyi partneri kapcsolatra kell építeni —, hogy ez valóban segítse az egyház munkáját, hiszen sok területen — például a szociális gondoskodásban, a menekültügyben —> tudunk és kívánunk együtt dolgozni.” T. I.
