Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám

O 1989. május 11., csütörtök NÉPÚJSÁG Tartózkodók A miniszterek felmentéséről természetesen külön-kü- lön szavaztak a képviselők. Általában igen kevesen vok­soltak a felmentések ellen, csupán Vines a Jenő, a le­köszönő mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter emelkedett ki a sorból. 84-en felmentése ellen szavaz­tak, 27-en pedig tartózkodtak. Ez utóbbiak közé tarto­zik két Békés megyei képviselő is, Vass Józsefné és An- csin Károly. — Ennek nemcsak a népszerűség lehet az oka — így Vass Józsefné —, van, aki azért szavaz a felmentés el­len, mert a távozó miniszter elmarasztalását szeretné, az esetleges hibás döntései miatt. — Ezzel szemben én — mondja Ancsin Károly — azért tartózkodtam Váncsa Jenő esetében, mert jó szak­embernek tartom, s tényleg sajnálom, hogy távozik a tárca éléről. (Folytatás az 1. oldalról) készülnek ellátni feladatu­kat. Németh Miklós ezután megköszönte a kormányból távozó kollégák munkáját. Mint mondotta, a felmen­tésre javasoltak közül vol­tak. akik maguk kérték fel­mentésüket. s ez több eset­ben találkozott az ő szán­dékaival is. Másoknál a munka javításának szüksé­gessége indokolta a változ­tatást. Az újak jelölésénél az egyik szempont az volt. hogy erősödjön a kormány­zat szemléleti és cselekvési egysége, hogy az energiát a kormányon belül folyó viták ne kössék le az indokolt­nál nagyobb mértékben. — Szembe kellett nézni azzal is — folytatta —, hogy a kormányzatban is generá­cióváltás zajlik: az előttünk álló nehéz periódus nyilván­valóan rögösebb útját nem minden kormányzati vezető kívánja végigjárni, és ezért teherbíró, vállalkozó, ugyan­akkor kiemelkedő felkészült­ségű, a vezetői munkára bi­zonyíthatóan érett .és meg­nyerhető fiatalabb korosz­tályt indokolt a kormány­zati irányításba bevonni. Gondolni kellett arra is. hogy hamarosan egy több intézkedésből álló csomag­tervet kell az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a gaz­daság egyensúlyi viszonyai­nak javítása miatt válik szükségessé. Célszerű, hogy ennek véglegesítésében már az új összetételű kormány vegyen részt, hogv a végre- haifásban is meglegyen a nélkülözhetetlen egység. Az úgynevezett csomag- tervet május végén, az át­menet kormányzati straté­giáját pedig várhatóan ősz elején terjeszti a kormány A miniszterek arca Mindenképpen rendkívülinek mondható az új miniszterek nyilvános eskütétele utáni parlamenti sajtótájékoztató. Ugyan­is hosszú idő óta először most fordult elő, hogy a sajtószoba szűkösnek bizonyult, olyan nagyszámú volt a hazai és külföldi tudósítók jelenléte. Bár meg kell azt is jegyezni, az új miniszterek csak összesen kaptak annyi kérdést, mint egyedül Né­meth Miklós kormányfő. Mégis válaszaik­ból körvonalazhatóak jövőbeni terveik, céljaik, az egyes szakterületeken. Nincs könnyű helyzetben a költségve­tés, veszélyben az ország fizetőképessége, így hát Békési László pénzügyminiszterre nemcsak sok feladat, de számos társadal­mi feszültségeket is okozó probléma meg­oldása vár. Elmondta, hogy még ez év­ben legalább négy-öt nagy előterjesztés kerül a tárca részéről a parlamenti hon­atyák elé. Tudniillik, számos dologban nem lehet várni. Legsürgetőbb az év köz­ben jelentkező költségvetési többlethiány, melyet mielőbb valamilyen kompromisz- szumos megoldással rendezni kell. Ha egy nemzetgazdaság vállalkozik a re­formra, arra, hogy közgazdasági feltételeit csaknem gyökeresen átalakítsa, akkor a tervezésben is számos új feladat, s nyil­ván eddig nem alkalmazott módszerek be­vezetése indokolt. Mint Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal új elnöke utalt ar­ra, hogy többek között legsürgetőbb fel­adatot, a bős—nagymarosi beruházást érintő aktuális közgazdasági elemzések, valamint az első negyedév gazdasági ér­tékelése jelenti. — Talán egyedül a kultúra egésze az, amely zökkenőmentesen a lehető legrövi­debb időn belül több ponton is beilleszt­hető az egységes európai kultúrába — je­lentette ki kétségkívül megalapozottan Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter. Az újságírók egyik kérdésére válaszolva azt is kifejtette, hogy mielőbb a történelem- tanítást a magyar valóság, a reformszel­lem jegyében kell átalakítani, majd hoz­zátette: — Az alternatív történelmi tan­könyvek híve vagyok. Mert azt, hogy Bá­thory István a XVII. században milyen tör­ténelmi szerepet töltött be, ideológiai ala­pokról nem lehet megítélni. Üj ipari miniszterünk, Horváth Ferenc véleménye szerint az ágazatban mindenek­előtt a tulajdonreform, a tőkebevonás, és az átalakulás lehetőségét felismerve kell kiaknázni tartalékainkat. Két legsürge­tőbb feladatként a hazai telefónia ipari hátterének kifejlesztését, s nem utolsó­sorban egy új energetikai koncepció ki­dolgozását ítélte elsődlegesnek. — Néhány hét és máris három olyan törvénytervezetet terjesztünk a Parlament elé, mely alapvetően érinti a magyar ag­rárgazdaság egészét, tehát joggal mond­hatom, küszködik a bőség zavarával — nyilatkozta Hütter Csaba mezőgazdasági miniszter. — Remélem azt is, hogy a me­zőgazdaság rövid időn belül nemcsak sta­bilizáló, hanem dinamizáló erővé válhat a magyar reformgazdaságban. A számtalan kérdésre adott válaszokból összességében arra lehet következtetni, Németh Miklós miniszterelnök olyan erős, egységes kormányt próbál maga mögé fel­sorakoztatni, mely kész a válságos és ne­héz helyzetben is megőrizni a Parlament, egyáltalán az ország egészének bizalmát. az Országgyűlés elé — mon­dotta a kormányfő, maid arról szolt: egyszerű minisz­tercserékről. vagy a kor­mány működését is érintő átalakításról van-e szó? — Nyilvánvaló, hogy az utóbbiról, amelyet a kor­mányzati munka jellegében, illetve a kormányzat politi­kai szerepében végbemenő változások tettek szükséges­sé — szögezte le. Ez a kormány már nem az MSZMP politikai hatá­rozatainak egyszerű végre­hajtója. hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártál­lam megszűnése felé nagy lépést tettünk. Németh Miklós ezután ar­ról szólt, hogy a kormány egyértelműen a Parlament­re kíván támaszkodni. Leg­fontosabb feladatának azt tekinti, hogy fenntartsa a gazdaság működőképességét, következetesen keresztülvi­gye a szerkezetátalakítás programját, megteremtse a demokratikus választások, a politikai pártok működésé­nek, a népakarat érvénye­sítésének előfeltételeit, s egyben biztosítsa a társada­lom békéjét és nyugalmát. A miniszterelnök kijelen­tette: csak az Országgyűlés által támogatott kormány lehet az a reform centrum, amely a reformkor tartal­mát. irányát és dinamikáját meghatározza. A jelenlegi kormánv természetes táma­sza az MSZMP, amelyben a reformerők pozíciói egyér­telműen erősödnek : egyút­tal szövetséget keres min­dén felelős, a reform iránt elkötelezett politikai erővel. A kormányzatnak a nagy gazdasági egységek számát piaci eszközökkel kell csök­kentenie és biztonságot te­remteni az egyelőre kisszá­mú. de a jövő szempontjá­ból kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásoknak. Az egyéni kezdeményezések és a szövetkezetek formái ala­kuljanak ki a következő években. — Most a tulajdonosi kér­dést sokan úgy fogják fel. hogy a betegen működő nagyszervezeteket minden­áron. minden ideológiai ér­vet bevetve fenn kell tar­tani. Ügv gondolom, az a tulajdonos, aki nem mer szembenézni a valódi gaz­dasági perspektívákkal, rossz gazda. Ebből kiindulva, a formá­lódó — és az ősszel a Tisz­telt Ház elé terjesztendő há­roméves cselekvési program egvik sarkalatos pontja lesz annak megválaszolása: mi­ként tudjuk elérni, hogy a mikroszférában erősödjön a részvétel, az érdekeltség, a motiváció és az elkötelezett­ség. Meggyőződésem: enél­kül a társadalomban és az egyes emberekben levő fe­szültségek megmaradnak. Amit most tenni kell. an­nak nem tapsolnak az em­berek. Most nem népszerű, hanem ésszerű intézkedése­ket kell hozni. Meg kell ol­dani. hogv kikerüljünk az adósságcsapdából, hogy fel­számoljuk a veszteséges te­vékenységeket. hogv megfé­kezzük az inflációt, hogv megállítsuk az életszínvonal esését, hogy felemeljük az oktatást az egészségügyet, a kultúrát, az erkölcsöt. Ki kell építeni a piacgazdasá­got. átalakítani a tulajdon­viszonyokat. megteremteni a jogállamiságot, átvezetni az országot a valódi demokrá­ciába. S addig is működtet­ni kell az országot. Ehhez vállalni kell a helyzet kímé­letlen féltárását, a közvéle­mény beavatását és a nyílt elszámolást arról, hogyan jutott az ország jelenlegi helyzetébe. — Az országnak eddig hit­tételek szenint kellett élnie, úgy. mintha azok objektív törvények lennének. A gaz­daságban például a szocia­lizmus alaptörvényeként hir­dették meg az életszínvonal szakadatlan emelkedését, a termelékenység növekedése nvomán az árak csökkené­sét. a teljes foglalkoztatott­ságot. Gazdasági alap nél­küli túlvállalás és túlígérés történt az elosztásban: in­gyenes oktatás és egészség­ügy. állampolgári jogon já­ró társadalombiztosítási el­látások és még sok egyéb. Hz új miniszterek életrajzai Dr. Békési László pénzügyminiszter 1942- ben született Győrött. Diplomáját a pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte meg, 1971-ben egye­temi doktori címet kapott. Szakmai pá­lyafutását a közigazgatásban kezdte; különböző községi és járási tanácsoknál dolgozott, majd a Pest Megyei Tanács­hoz, onnan pedig a Budapest Főváros Tanácsához került; 1975 és 1981 között a Fővárosi Tanács elnökhelyettese volt. Ezután a főváros pártbizottságának titkáraként tevékenykedett, s 1985 óta pénzügyminiszter-helyettes. Az utóbbi 20 évben rend­szeresen publikált, főleg pénzügyi és közgazdasági té­májú tanulmányokat. Tagja az MSZMP-nek; nős és egy gyermeke van. Glatz Ferenc művelődési miniszter 1941- ben született Csepelen. Diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi karán szerez­te meg. Titkárként dolgozott a Száza­dok szerkesztőségében, s ott jelentek meg első tanulmányai. 1968 óta dolgo­zik az MTA Történettudományi Intéze­tében, ahol 1986-ban tudományos igaz­gatóhelyettessé, majd igazgatóvá nevez­ték ki. Emellett a Történelmi Szemle egyik szerkesztője volt hat éven át, majd 1979-től felelős szerkesztője a História című folyóirat­nak. Tanulmányaiban a XIX—XX. századi magyar és európai kultúrtörténetet vizsgálta. Szerepet vállalt a közművelődési, valamint az oktatási törvény előkészíté­sében. Több országban ösztöndíjasként tanulmányozta az európai kultúra és kultúrtörténet összefüggéseit, s er­ről tanulmányokat is publikált, s megszerezte a történe­lemtudomány kandidátusa címet. Több idegen nyelven beszél. Az MSZMP-nek tagja; nős, két gyermeke van. Horn Gyula külügyminiszter 1932-ben Budapesten született. Felsőfokú iskolai tanulmányait a Szovjetunióban, Rosz- tovban végezte, ott szerzett pénzügyi, közgazdasági végzettséget. Pályájának kezdetén a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd a Külügyminisztérium állományába Ikerült. A ’60-as évek ele­jén Szófiában és Belgrádban diplomata­ként teljesített szolgálatot, ezt követően több mint 15 éven át az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa, osztályvezető-helyette­se, majd vezetője volt. 1985 óta külügyminisztériumi ál­lamtitkár. Időközben a közgazdaságtudomány kandidá­tusa lett. Eddig 120 publikációja, közöttük három köny­ve jelent meg. Több nyelven beszél. Az MSZMP-nek tagja, 1985 óta a KB tagja. Nős, két gyermeke van. Horváth Ferenc ipari miniszter 1942-ben Zalaegerszegen született. Diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, tanulmányai befe­jezése után ugyanott tanársegédként dolgozott. Oktatóként társszerzője volt a népgazdasági tervezéssel foglalkozó tankönyvnek. Közgazdászként a beru­házások tervezését és általában a beru­házási rendszer problémáit kutatta. Az 1970-es években az MSZMP Központi Bizottságának apparátusában dolgozott, kezdetben mun­katársként, majd alosztályvezetőként, illetve osztályve­zető-helyettesként. 1984-től ipari minisztériumi állam­titkár. Az MSZMP-nek tagja, nős, és egy gyermeke van. Dr. Hütter Csaba mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter 1943-ban született Moholon. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát, majd 1977-ben egyetemi doktori címet szerzett. Vezető mezőgazdászként Mát- ranovákon, Homokterenyén és Ceder- völgyén dolgozott a helyi termelőszövet­kezetekben. 1973 óta a Szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Mgtsz-ben tevékenykedik, ahol termelési főmérnök volt; tíz éve pedig a termelőszövetkezet elnöke. Tevékenyen részt vett mezőgazdasági energiatakarékos rendszerek kifejleszté­sében, a melléktermékek, hulladékok korszerű feldolgo­zásának megszervezésében. Az MSZMP-nek tagja, or­szággyűlési képviselő. Német nyelven beszél. Nős, és há­rom gyermeke van. Dr. Kemenes Ernő miniszter, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke 1940-ben Buda­pesten született. Diplomáját a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, ahol később tanársegédként, majd adjunktusként oktatott. 1964 óta részt vesz az Országos Tervhivatal mun­kájában, Az 1970-es években az OT Tervgazdasági Intézetének munkatársa, később a Művelődési Minisztériumban főosztályvezető volt. Ezután a Társada­lomtudományi Koordinációs Bizottság titkáraként részt vett a kormányzati tudománypolitika kidolgozásában és megszervezésében. 1983—87 között a tervhivatal Terv- gazdasági Intézetének igazgatója volt. 1987 óta az OT ál­lamtitkára. Időközben közgazdász egyetemi doktori cí­met szerzett; orosz nyelven beszél. Kemenes Ernő pár- tankívüli. Az új miniszter nőtlen. — E súlyos tévedések nyo­mán és csaknem végzetes il­lúziók kergetése közben pe­dig felhalmozódott egy ha­talmas adósságtömeg, ami ma óriási terhet jelent. Csaknem gúzsba köti a kor­mány kezét, és számos te­rületen kényszerpályát jelöl ki. A kormányfő adatokkal is szolgált: az adósságnak je­lenleg évi 3 milliárd dollárt meghaladó összeg a törlesz­tési és kamatterhe. Ezen túl fizetnünk kell a tőkés im­portért mintegy 5,5 milliárd dollárt, ami együtt már 8,5-9 milliárd dollár kiadás. Ez­zel szemben áll egy 6 mil­liárd dollár körüli export- bevétel. Az egyensúlyhoz hi­ányzó összeget csökkentheti, ha aktív az idegenforgalom egyenlege, de a többit csak újabb hitelek felvételével tudjuk kiegyenlíteni. Évente tehát fel kell vennünk 2,5-3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom