Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

1989. május 9., kedd o fl Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) a verseny, az erkölcsi tiszta­ság, az autonóm közösségek szerepe és felelősségvállalá­sa. Vagyis valódi demokrá­ciával kell teret nyitni an­nak, hogy a társadalomban önfejlődés útján végbe me­hessen az új modellhez tar­tozó új értékrend kialakítá­sa — hangsúlyozta a minisz­terelnök. — Csak a nemzeti újjá­születés vágya foghat egy­ségbe bennünket. Ügy tűnik, hogy a mindennapi élet nyugalma, rendje megbom­lott. a régi értékekbe és ide­álokba vetett hit megren­dült. Ez szükségszerű, de én látom a bomlás mögött a fejlődő, előretörésre készü­lő, új értékeket és új szin­tézist kereső társadalmi erő­ket is. Eltökélt szándékom, hogy ezekkel az erőkkel szö­vetkezzek. Mindazokkal, akikben megvan a bátorság, az elszántság, az erő és a felkészültség a magyar tör­ténelem sorsfordító szaka­szában a reformok útjának végigjárására — hangoztat­ta végezetül Németh Miklós. Az ülés további részében Berend T. Iván bevezető előadásában elmondta: az idei közgyűlés középpontjá­ba a hazai tudományos ku­tatás és az akadémia jövő­jét állították. Láng István akadémikus, az akadémia főtitkára be­számolójában a magyar tu­domány alkotó, valamint ha­zai és nemzetközi verseny- képességéről. perspektívájá­ról beszélt. Az akadémiai vezetők elő­adásait követően délután hozzászólásokkal folytatta munkáját a közgyűlés. Leg­többen az akadémiai tör­vény tervezetéről fejtették ki véleményüket. Milyen a hazai inflációs helyzet? Vissi Ferenc rendkívüli sajtótájékoztatója Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árbivatal elnö­ke hétfőre összehívott rendkívüli sajtótájékoztatóján cá­folta Marosán György kormányszóvivő legutóbbi beje­lentését, amely — szerinte — azt sugallta, hogy a kor­mány az idén a tervezettnél jóval nagyobb áremelke­dést tervez. Az államtitkár részletes adatokkal szolgált az idei infláció mértékéről. Mindenekelőtt elmondta: hazánkban csak kevesen ér­tik igazán, miként kell ke­zelni az inflációs kérdése­ket. A felkészült szakembe­rek okfejtéseik nyilvános­ságra hozatalára még nem kaptak lehetőséget, de még arra sem, hogy időben kon­zultálhassanak a közéletben gyakran szereplő politiku­sokkal. A politikusok pedig időről időre nyilvános beje­lentéseket tesznek, amelyek­nek természetesen van vala­milyen realitástartalmuk, ám magyarázat, igazolás nélkül a bejelentés bizalmatlansá­got kelt. Nálunk az inflációt ked­vezőtlenül befolyásolja a mintegy 50-60 milliárd fo­rintnyi külkereskedelmi ak­tívum — mondotta a továb­biakban —, ami ugyan ked­vező jelenség a fizetési mér­legben, inflációs hatása vi­szont legalább 8 százalék. Ugyanilyen hatással van az inflációra — növeli azt — a szocialista export csökkené­se, mert a kapacitások egy része kihasználatlanná vá­lik, s a termelési költségek ebből következő növekedését a gyártó belföldi áremelés­sel kívánja ellensúlyozni. A cipőiparban például, a szo­cialista export szűkülése mi­att — két gyár kivételével —. a vállalatok veszteséges­sé váltak. A nagyobb terme­lési költségeket viszont már nem tudják tovább hárítani a lakosságra, mert a cipők a hazai bérekhez képest így is túl drágák. Inflációger­jesztő az is, ha a kormány támogatást nyújt a koope­rációs kapcsolatokban egy­másnak fizetni nem tudó cé­geknek, hiszen a refinanszí­rozás olyan művelet, mint­ha fedezetlen pénzt hozná­nak forgalomba. A megol­dás: aki nem fizet, az ellen felszámolási eljárást kell in­dítani, s ha ezt következete­sen végrehajtják, egycsapás- ra javul a fizetési fegyelem. Vissi Ferenc szólt arról is, hogy a stagnáló termelés mellett a bérkövetelések tel­jesítése széles körű inflációt indíthat el. Sok esetben hisztériát és demagógiát keltenek egyes megnyilatkozások, különö­sen az olyan átgondolatlan fejtegetések után, mintami­lyen legutóbb a gazdasági szükségállapotra vonatkozó megjegyzés volt. Fontos, hogy mai helyzetünkben fe­lesleges pánik és zűrzavar ne keletkezzen. Arra van szükség, hogy — hasonlóan a fejlett országokhoz — ná­lunk is a gazdasági előrelá­tás legyen a mérvadó az in­fláció alakulásánál. Ami az idei árakat illeti: a konvertibilis külkereske­delem forintban számított indexe az exportnál a terve­zett 106,1 százalék helyett az év végére 121—122 százalék­ra nő, az importnál 108 szá­zalék helyett 122—123 száza- lékre; a belföldi termelői ár­index az Iparban 108,5 szá­zalék helyett 112—113 száza­lék lesz. A fogyasztói árin­dex az előirányzott 113,6 szá­zalék helyett 115—116 száza­lék lesz; az év első negyedé­ben 114,2 százalék volt. An­nak érdekében, hogy az in­fláció üteme ne legyen még gyorsabb, a háztartási ener­giahordozóknál meghirdetett 30 százalékos áremelést 20 százalékra mérsékelte a kor­mány. A döntően import-alap­anyagok körében 15—25 szá­zalékos differenciált terme­lői árnövekedésre lehet szá­mítani, de számos felhaszná­ló a fogyasztói árakban ezt nem tudja majd érvényesíte­ni. A feldolgozóiparban már most is olyan magas az ár- szint — a hazai bérarányok­hoz képest —, hogy számos termelő készletre gyárt, mi­vel termékeik iránt csökkent a kereslet. A készletek érté­ke 65 milliárd forintra nőtt, ami legalább kétszerese a korábbinak. Külön is szólt arról, hogy az élelmiszergaz­daság komoly piaci problé­mákkal küzd, sok árucikket a lakosság a jelenlegi árakon nem vesz meg, ezért a kor­mány, az árstabilitás biztosí­tásához rendkívüli támoga­tást kíván nyújtani, főleg a legfontosabb cikkek értéke­sítésénél. Ugyanakkor a sza­badáras élelmiszerek fo­gyasztói ára folyamatosan emelkedni fog, de semmi esetre sem robbanásszerűen. Egyébként az elkövetkezendő hónapok áremelései az idei árindexet csak kis mérték­ben befolyásolják, hatásuk teljes egészében csak jövőre jelentkezik. Vissi Ferenc közölte, az Arhivatal antiinflációs gaz­daságpolitikai elképzelései­ről rövidesen szakmai vitát kezdenek, s a javaslatok re­mélhetően beépülnek a kor­mány készülő programjába. Az összeállított tanulmány egyebek között az import- verseny szélesítésével, az exportirányú termelés ösz­tönzésével, a vállalkozások élénkítésével és a szubven­ciók leépítésével foglalkozik. A hűtőszekrények és fagyasztóládák hőszigetelésére poliuretánhabot használnak, amelynek előállításához freongáz szükséges. A freon pedig károsítja az ózonréteget. A környezetká­rosító hatás csökkentésére a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár korszerű poliuretán habosító gépsort vásárolt Olaszországból. Az űj berendezés a freongáz használatát a nemzetközi szab­ványok szintjére — az eddigi felhasználás felére — csökkenti. Munkában az olasz Ferros cég szerelői (MTi-fotó) Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) fontosnak tartotta hangsú­lyozni, hogy a vitában nem pártpolitikai szempontok alapján, hanem az ország ér­dekeit szem előtt tartva mérlegelték a felszólalók, hogy milyen választási pe­riódusra van szükség. Az Országgyűlést és a kormányt ért támadásokkal kapcsolatban a Központi Bizottság titkára felhívta a figyelmet arra: amikor sok szervezet követeli a kor­mány lemondását, nyugaton általában előrehozott válasz­tásokat szoktak tartani. Két dolgot egyszerre nem kér­hetnek tőlünk számon — hangsúlyozta. — Vagyis egy­A párttörvény tervezetéről eddig lefolytatott vitákat összegező tájékoztatót tár­gyalt meg hétfői ülésén az MSZMP Központi Bizottsá­ga. Erről, valamint az ülé­sen tárgyalt más témákról Kimmel Emil, a párt he­lyettes szóvivője elmondta a sajtó munkatársainak, hogy őszinte eszmecsere alakult ki a párt helyzetéről, a párt­értekezlet óta eltelt 11 hó­nap tapasztalatairól, vala­mint az MSZMP és a társa­dalom közötti kapcsolatok alakulásáról. Tizenhatan fej­tették ki véleményüket, va­lamennyien a párt „talpra- állítását” sürgették. Mint megfogalmazták: nincs ok az önmarcangolásra, hiszen ami történik, az egyenes kö­vetkezménye az 1988. máju­si pártértekezletnek. A vál­tozások előtti zsilipet e nagv jelentőségű tanácskozás nyi­totta fel. s ebben az MSZMP érdemei elévülhetetlenek. Megállapították : ez a forra­dalmi változás szükségessé teszi, hogy a párt változtas­son belső helyzetén. Min­denki előtt nyitva kell hagy­ni az utat. hogy elkötelezett reformer legyen. Azt pedig, hogy ki miiven mértékben lesz az. cselekedetei döntik el. Elhangzott az is: az MSZMP-nek az az érdeke, hogy tehetséges fiatalok be­áramlásával reformpárttá alakuljon. A p árttaaság őszinteségre vágyik, hogy győzelemre vezesse az MSZMP-t a választásokon, biztosítva a békés átmene­tet a többpártrendszerre. Ehhez több magabiztosság­ra. összefogottabb vezetés­re. következetes stratégiára és taktikára van szükség. Űev ítélték meg. hogy a ve­zetők közül sokan nem elég­gé felkészültek, nem alkal­masak arra. hogy a több­pártrendszer viszonyai kö­zött egv kritikus helyzeten átvezessék a társadalmat. A testület tagjai úgv ítél­ték meg, hogv az állam­polgárok egyesülési szabad­ságának. politikai logainak érvényesülése, a társadalom­ban meglevő különböző ér­dekek és értékek demokra­tikus megjelenítése és érvé- nvesítése indokolta a párt- törvény megalkotását, s ja­vasolják. hogy már augusz­tus 1-je előtt be kell ter­jeszteni az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot. E napirend keretében több más. olvan kérdésről is szó esett, amely erőteljesen fog­lalkoztatja a közvéleményt, mint a választások üteme­zéséről, illetve a oártérte- kezlet összehívásáról. Ez utóbbi összehívásáról elvi döntést hozott a Központi Bizottság: időpontját követ­kező ülésén határozza meg, a politikai menetrendtől függően. Mint a vita is tük­rözte: a testület egyeztetni kívánja a pártértekezlet időpontját az országavűlési képviselői és helyhatósági választásokkal, a köztársa­sági elnök választásával, amelyek időpontjára, esetle­ges előrehozására a kom­munista képviselőktől kért részt azt. hogy ne hozzuk előre a választásokat, mert még nincsenek kellőképpen felkészülve, másrészt pedig azt, hogy a parlament és a kormány tagjai adják át helyüket. Az MTI munkatársa arról is érdeklődött: milyen véle­mény fogalmazódott meg a KB ülésén a párttörvényter­vezetnek arról a passzusá­ról, amely tiltja külföldi anyagi támogatás elfogadá­sát. Fejti György a kérdést rendkívül lényegesnek tar­totta, hangsúlyozva: arról is szó van, hogy fenn akar­ják-e tartani a pártok a maguk szuverenitását, hi­szen a támogatás feltétele vélemény alapján tesz ja­vaslatot. A vitában hangsúlyozták, hogy a pártértekezletig ki kell dolgozni a választási programot — ennek munká­latai már megkezdődtek. Ki­fejtették. hogy e program­nak felelősnek, teljesíthető­nek. megvalósíthatónak és kéoviselhetőnek kell lennie. Ugyanakkor el kell készíte­ni és nyilvánosságra kell hozni az elmúlt 15 esztendő politikai mérleaét. Fontos az is. hogy az MSZMP megal­kossa új működési szabály­zatát. Ezt még e hónapban vitára bocsátják. Kimmel Emil elmondta, hogy a Központi Bizottság a továbbiakban négy nagy belpolitikai témát is meg­tárgyalt. Így elsősorban azt, hogy az MSZMP lemondott káderhatásköréről, s a jövő­ben jelölési jogkörrel él. po­litikai eszközökkel kívánja befolyásolni a legfontosabb társadalmi. gazdasági. s egyéb vezetői funkciók be­töltését: jelölteket állít, ja­vasol és ajánlatokat tesz. Ennek főpróbájaként te­kinthető, hogy a mostani ülésen Németh Miklós mi­niszterelnök ismertette a testülettel a kormányátala­kítási terveit, kérve a KB támogatását javaslatainak el­fogadtatásához. A tájékoztató perceiben vitatta meg a testület a Munkásőrség tevékenységé­ről szóló beszámolót. A je­lentés hangsúlyozza, hogy a Munkásőrség az elmúlt év­tizedekben széles társadalmi alapon, demokratikus szel­lemben, mozgalmi jelleggel, a törvényesség betartásával működött; tagjai elismerésre méltó munkát végeztek a gazdaság építésében, a köz­életben, a szolgálatban. A mintegy 60 ezer tagot szám­láló testület a közösségi em­berek szervezete, belső éle­tük alapvető jellemzője az önkéntesség, a humanizmus, a szolidaritás, a vélemények szabadsága, a kölcsönös se­gítségnyújtás és fegyverba­rátság. Az előterjesztésben és a vitában is elhangzott, hogy a Munkásőrség vállalja az MSZMP reformtörekvé­seit és a többpártrendszer körülményei között is mű­ködőképes. Ugyanakkor el­kerülhetetlen a szervezet megújítása. A Központi Bi­zottság döntött arról, hogy hatályon kívül helyezi a Munkásőrség pártirányításá­ról szóló korábbi határoza­tokat, s egyben felkéri a kormány elnökét, hogy a testület országos parancs­nokának bevonásával készít­sen elő és adjon ki a Mun­kásőrségre vonatkozó új jog­szabályokat. A KB ajánlása szerint a védelmi jellegű ön­kéntes szervezet a jövőben a Minisztertanács felügyele­te alatt tevékenykedne, a hazai védelmi rendszer in­tegráns elemeként. A reformkörök működésé­nek eddigi tapasztalatairól a Központi Bizottság tagjai megállapították: a párt alap­szervezetei, választott testű­mindig valamiféle befolyáso­lás. Ezért például az orszá­gok egy részében szigorúan tiltják, hogy a pártok kül­földi pénzforrást vegyenek igénybe. E kérdés eldöntésekor a Parlamentnek azt is mér­legelni kell: mennyire en­ged teret annak a — kiska­pukat nyújtó — lehetőség­nek. hogy a globális tiltást feloldja. Ugyanakkor éssze­rűtlen lenne talán teljesen kizárni, hogv a különböző Internacionálék segíthessék tagszervezeteiket. Az ilyen jellegű támogatásoknál a nyilvánosságot, az ellenőriz­hetőséget kell megteremteni — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. létéi egyre több gyakorlati lépést tesznek annak érde­kében, hogy az MSZMP kor­szerűen politizáló, marxista szellemű reformpárttá ala­kuljon át. Ezt a törekvést tükrözik a reformkörök ál­lásfoglalásai. A testület vé­leménye szerint az MSZMP demokratikus működéséhez elengedhetetlen a párttagok lelkiismereti és vélemény­nyilvánítási szabadságának biztosítása, az, hogy az azo­nos értékeket és véleményt képviselők platformjaikat szabadon fejthessék ki a párt fórumain. Demokratikus pártban nincsenek dogmák és megváltoztathatatlan többségi vélemények. A vá­lasztott testületek kizáróla­gos döntési jogának elisme­rése, a többségi határozatok végrehajtásának kötelezett­sége mellett minden párt­tagnak joga van fenntarta­ni álláspontját. A KB ugyan­akkor fellép az áramlatok szervezetté válására irányu­ló (törekvésekkel szemben. A Központi Bizottság üd­vözölte a Demisz létrejöttét, annak első országos gyűlé­sén elfogadott programját. Tudomásul vette, hogy az ifjúsági szövetség közvetlen pártirányítás nélkül, önál­lóan dolgozik. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek tagjai minél nagyobb számban, párttagként is vegyenek részt az MSZMP munkájá­ban. A párt arra törekszik, hogy a Demisz tagszerveze­teivel az értékek és a politi­kai érdekek azonosságán ala­puló együttes tevékenységet folytasson. A testület el­fogadta, hogy a pártalap- szervezetekben a fiatal párttagok ifjúsági tagozatot hozzanak létre. Az MSZMP KB tárgyaló- csoportjának az újonnan ala­kult pártokkal és alternatív szervezetekkel folytatott megbeszélésekről • tájékozód­va a Központi Bizottság megerősítette, hogy a párt — együttműködve valamennyi fontos, felelős politikai té­nyezővel — folytatni kíván­ja azt a mélyreható társa­dalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló demokrácia megteremtésére, valamint a gazdasági válság leküzdésére irányul. A tes­tület tudatában van annak, hogy a válság elmélyülésé­nek megakadályozása politi­kai párbeszédet, együttmű­ködést, együttes cselekvést, kölcsönös felelősséget, ön­mérsékletet igényel vala­mennyi haladást szolgáló erőtől. A párt meggyőződé­se, hogy az egypártrendszer- ről a képviseleti demokrá­ciába való átmenet csakis szabad, demokratikus válasz­tások révén valósítható meg. Ezért a Központi Bizottság javasolja olyan politikai egyeztető fórum létrehozá­sát, amely alkalmas vala­mennyi lényeges kérdés megvitatására, közös állás­pont kialakítására. Javasol­ja továbbá, hogy e fórum minél teljesebben reprezen­tálja a magyar társadalom valóságos politikai és érdek­tagoltságát, s a politikai rendszer reformjával és a gazdasági válság elhárításá­val összefüggő teendőket tűzze napirendjére. Szóvivői tájékoztató

Next

/
Oldalképek
Tartalom