Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁJUS 9., KEDD Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM Pártértekezletre van szükség Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 8-án ülést tartott. A testület megvitatta és el­fogadta a párttörvény tervezetéről lefolytatott viták tapasz­talataival foglalkozó tájékoztatót. Elfogadta az MSZMP ká­derhatáskörének módosítására tett indítványt, valamint az MSZMP javaslatait egy politikai egyeztető fórum létrehozá­sára. Megvitatta és elfogadta a Munkásőrség működésével és további feladataival, valamint a Demisz megalakulásával kapcsolatos állásfoglalás tervezetére vonatkozó előterjesztést, és a reformkörök működésének kezdeti tapasztalatait ösz- szegző tájékoztatót. A Központi Bizottság a személyi kérdések keretében tá­mogatásáról biztosította a miniszterelnök kormányátalakítá­si javaslatait, és saját hatáskörében döntött egyes párttiszt- ségbeni változtatásokról is. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a párt elnöké­nek egészségi állapotáról. Ügy határozott, hogy felmenti Ká­dár Jánost a párt elnöki tisztségéből és KB-tagságábóI. A Fejti György nyilatkozata testület írásbeli üzenetet intézett Kádár Jánoshoz, melyet nyilvánosságra hoz. A Központi Bizottság Lukács Jánost a KEB elnökévé tör­tént megválasztása miatt felmentette KB-titkári tisztségéből és KB-tagságából. A Központi Bizottság Petrovszki Istvánt, a Központi Bi­zottság osztályvezetőjét felmentette tisztségéből, és egyetér­tett érdemei elismerése melletti korkedvezményes nyugdíja­zásával. Ugyancsak felmentette Borbély Gábort, a Népsza­badság főszerkesztőjét, és kinevezte a Központi Bizottság osztályvezetőjévé. Kovács Jenőt, a Központi Bizottság osz­tályvezető-helyettesét a KB osztályvezetőjévé, Eötvös Pált, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesét pedig a lap főszer­kesztőjévé nevezte ki, s egyben megválasztotta a Központi Bizottság tagjának. A megüresedett posztok betöltésével ösz- szefüggésben a Központi Bizottság jelölőbizottságot kül­dött ki. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Az MSZMP Központi Bi­zottsága tegnapi ülésén ar­ra a következtetésre jutott, hogy a soron következő or­szággyűlési képviselői vá­lasztások előtt mindenkép­pen szükség van ú jabb párt- értekezletre. Ezt Fejti György, a Központi Bizott­ság titkára mondta abban a nyilatkozatban, amelyet a testület ülésének késő dél­utáni szünetében adott a tv-híradónak. a rádiónak és az MTI-nek. A pártértekezletnek ki kell dolgoznia az MSZMP választási stratégiáját, prog­ramját. demonstrálnia kell. hogv a pártnak van elkép­zelése a jövőről, a válság megszüntetéséről. Ugyancsak szükséges, hogv a párttag­ság széles köreiből válasz­tott küldöttek áttekintsék a párt működési szabályzatát, s amennyiben személyi kér­déseket is rendezni kell. er­re — miként a tavaly má­jusi páir.tértekezlet bizonyí­totta — ugyancsak lehetősé­get teremt ez a fórum. A következő kongresszus idő­pontjára vonatkozóan a Központi Bizottság úgy fog­lalt állást, hogy arra a vá­lasztások után. de nem túl távoli időpontban kerüljön sor. Fejti György beszámolt ar­ról a vitáról is. amelyet a nárttörvény tervezetéről folytattak a Központi Bi­zottság tagjai. Hangsúlyoz­ta. az a többségi vélemény alakult ki: nem a párttör­vénynek kell szabályoznia azt, hogy a különböző pár­tok milyen szerveződések alapján épülnek fel. illetve hol — munkahelyen vagy la­kóterületen — végezzék te­vékenységüket. Ezt a pár­tokra kell bízni. Ugyanak­kor az MSZMP a jogegyen­lőség alapján áll. tehát a törvény szerint azonos fel­tételrendszer kell. hogy megillessen minden pártot. Az egyenlő feltételekkel kapcsolatban megjegyezte: ésszerűtlen lenne például korlátozni valakinek az ál­lampolgári jogát — tehát azt. hogy tagja lehessen pártnak —. annak alapján, hogy milyen foglalkozást űz. Az MTI munkatársának kérdésére Fejti György el­mondta: a KB-ülésen a tes­tület nyitva hagyta azt a kérdést, hogy milyen mini­mális taglétszámot javasol­jon törvénybe iktatni az MSZMP az új pártok léte­sítésének. választási harcuk anyagi támogatásának felté­teleként. Ezt a kérdést párt­közi tárgyaláson kell meg­beszélni — hangsúlyozta. A Központi Bizottság tit­kára e témakör kapcsán el­mondta: feltétlenül szüksé­gesnek tartja, hogy az MSZMP az úgynevezett po­litikai átmenet kérdését megbeszélje a közelmúltban létrejött pártokkal, politikai formációkkal. Az ezzel kap­csolatos jogszabályok közül megemlítette a párttörvényt, az alkotmánybíróságról szó­ló törvényt, a köztársasági elnöki intézményről szóló törvényt és legfőképpen a választójogi törvényt. Szük­ségesnek tartotta, hogy a tárgyalások kiterjedjenek a gazdasági válság elhárításá­val összefüggő kérdésekre, illetve egy olyan szociálpo­litikai csomagterv kialakítá­sára is, amely bizonyos prio­ritásokat tartalmaz, és egy­ben lehetővé teszi, hogy ki lehessen küszöbölni a vá; lasztásoknál majdnem szük­ségszerűen jelentkező szo­ciális demagógia veszélyét. A Tv-híradónak, a válasz­tások időpontjával kapcso­latos kérdésére, Fejti György elmondta: ezt a témát még többször meg kell vitatni, legfőképpen az országgyűlé­si képviselőkkel — ezen be­lül az MSZMP-képviselőcso- porttal —, s természetesen a pártokkal, a potenciális ver­senytársakkal is. A Közpon­ti Bizottság egyelőre csak előzetes vitát folytatott er­ről) javaslata ügyében nem döntött, de a KB titkára (Folytatás a 3. oldalon) A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Németh Miklós köszöntőié A Magyar Tudományos Akadémia minden eddiginél nyitottabb közgyűlése kezdődött meg tegnap az Akadé­mia székházában. Az eddigi gyakorlattól eltérően a több mint 200 akadémikus mintegy 600 meghívottal köztük a tudományos intézetek, országos hatáskörű szervek vezetőivel, az egyetemek rektoraival, a tudo­mányos társaságok és szakszervezetek képviselőivel együtt tanácskozik az Akadémia, a hazai tudományos kutatás megújulásáról, jövőjéről. Berend T. Iván akadémikus, elnök köszöntötte a részt­vevőket, köztük Straub F. Brúnót, az Elnöki Tanács el­nökét és Németh Miklóst, a Minisztertanács elnökét. Megnyitójában utalt arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a maga eszközei­vel eddig is részt vállalt az ország sorsának formálásá­ban, elsősorban a tudomány eredményeivel, illetve azok közvetítésével. Akadémiánk — mondotta a továbbiakban — az elmúlt években a szük­séges változások és átalaku­lás egyik szószólója, a hely­zet sürgető követelményeit fel nem ismerő politika bí­rálója volt. Szemben álltunk a '80-as években követett restrikciós, egyensúlyzava­rokat okozó gazdaságpoliti­kával. Nem tekintettük el­fogadható vitaalapnák azt a „gazdasági-társadalmi kibon­takozási programnak” neve­zett tervezetet, amellyel az MSZMP 1987 tavaszán fel­lépett. A radikális megúju­lást, s az ehhez szükséges fordulatot sürgettük. Vitá­ban álltunk a rossz, energe­tikacentrikus beruházási stratégiát kifejező, a nyilvá­nosságot és ellenőrzést, a hatások és a következmé­nyek felmérését nélkülöző, a kormányzati döntéshozatali mechanizmus minden hibá­ját megtestesítő bős—nagy­marosi vízlépcső ügyében. Véleményünket, állásfog­lalásainkat azonban gyak­ran figyelmen kívül hagyták — mondotta az elnök. Berend T. Iván ezután — a hagyományokhoz híven — akadémiai díjakat adott át. Ezután Németh Miklós a kormány nevében köszön­tötte a közgyűlés résztvevő­it. A) Minisztertanács elnöke üdvözölte a közgyűlés részt­vevőit. Elöljáróban gratu­lált a kitüntetett tudósok­nak, külön is köszöntötte Keresztury Dezső akadémi­kust az Akadémiai Arany­érem elnyerése alkalmából. — Országépítő, de most talán jobb kifejezés, hogy országmentő küzdelmünk­ben nagyon nehéz szakasz­ban vagyunk. Túlzás nélkül állíthatom, hogy páratlan, egyedülálló történelmi szi­tuációba kerültünk: hallat­lanul súlyos örökséggel — hatalmas adóssággal, érték­válsággal, krónikus társadal­mi feszültségekkel — ter­helten most egyszerre kell megoldanunk a piacgazda­ság építését és egy valódi demokráciába való békés át­menetet. Ennek megoldásá­ra átvehető történelmi re­cept nincs. Egyébként sincs szükségünk olyan receptre, amelyet külső hatalmak ír­nak fel számunkra. Ebbe ed­dig mindig belebetegedtünk. Most utunkat szabadon vá­laszthatjuk. Saját nemzeti értékeinkre, kulturális ha­gyományainkra, történelmi utunk tapasztalatára támasz­kodva kell megtalálnunk a magyarság jövőjét garantáló formációt — mondotta fel­szólalása bevezető részében. — A kormány a társada­lomban és a gazdaságban a tudás — és technológia — intenzív fejlődési pályájá­nak kiépítését, és verseny- gazdaság kifejlesztését te­kinti céljának. Ebben az összefüggésben kulcskérdés a szellemi munka, az értel­miség szerepének felértéke­lése — mutatott rá Németh Miklós. — A világban a tör­ténelem eddigi legnagyobb technológia váltása kezdő­dött meg. Mi még — sok más országgal együtt — en­nek küszöbe előtt állunk. Ahhoz, hogy a világtörténel­mi technikaváltás küszöbét át tudjuk lépni, át kell ala­kítani az egész • tulajdonosi termelési és szervezési rend­szert. A tudás, a tudomány, a módosuló tartalmú és szer­vezetű oktatás és a kultú­ra szerepének növelésével az értékteremtést új területek­re kell áthelyezni. Olyan társadalmi-politikai viszo­nyokat kell teremteni, ame­lyekben az értékek között meghatározó szerepet kap a teljesítmény, a vállalkozás, 0 béke napján A BÉKE: a legnagyobb érték! Ezt egyetlen egészsége­sen gondolkodó ember sem tagadhatja. Csak békében válhat boldoggá a család, fejlődhet a társadalom, gya­rapodhat a haza. Május 9-én nem lehet nem gondolni a békére. A tör­ténelemkönyvek e 44 évvel ezelőtti dátumot a második világháború utolsó napjaként említik. Európa sokat szenvedett népei számára május 9. a béke szimbólumá­vá vált, s minden bizonnyal örökké ez is marad. Jelkép ez a dátum a magyarság számára is, melynek vállalása egyszersmind európaiságunk fontos kritériuma. Ismerjük a történelmi tényeket, és tudjuk, hogy a második világháborúnak 1945. május 9. után is voltak áldozatai, mégis úgy emlékezünk: Európában a sajnos hat évig tartó pusztítás és pusztulás után végre elhallgattak a fegyverek. Béke lett, de a földben, fűben rejtőző ak­náknak, gránátoknak és az atombomba sugárfertőzésé­nek még sok ártatlan ember esett áldozatul. A háború okozta lelki sérülések pedig ma is, örökké fájdalmasak; enyhülhetnek, de sosem múlnak el. Negyvennégy év alatt Európa — és a világ — nem egyszer karnyújtásnyira volt az újabb háborútól, ami bizonyára az emberiség egészének tragikus pusztulásához vezetett volna. Ezt nemcsak a politikusok bölcsessége, hanem az emberek békevágya, a békeszerető tömegek fellépése akadályozta meg keleten és nyugaton. Ez a kö­zösség egyre erősebb, és a legnemesebb célért küzd: a békéért, az emberiség jövőjéért. Május 9-én emlékeznünk kell a második világháború sok millió áldozatára. Közöttük vannak saját népünk áldozatai is. Százezrek, akiknek akaratuk ellenére adtak fegyvert a kezükbe, s akiknek többsége ma is ismeret­len helyen, jeltelen sírban nyugszik. Más százezrek, aki­ket nemzetiségük vagy vallásuk miatt hurcoltak, aláztak meg és vették el legdrágább kincsüket: az életüket. S áldozatokká váltak azok is, akik csak évek múlva tér­hettek vissza hazájukba, ha megérhették. Kötelességünk, hogy a nemzeti emlékezet méltóképpen gondot viseljen rájuk. Ma még csak néhány helyen van hazánkban emlék­mű, esetleg emléktábla, gondozott emlékhely, amely a második világháború magyarországi áldozatainak nevét őrzi, és ez Békés megyére is igaz. Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága mindazokat a helyi elhatározásokat támogatja, hogy legyen emlékműve a háború áldozatai­nak megyénk településein. Ezt a szándékot a megyei pártértekezlet elfogadott programjában is kinyilvání­totta. Ezt nemcsak az emberi érzések diktálják. Múltunkat értékelve véglegesen bebizonyosodott, hogy nem voltunk „utolsó csatlós”, és az említett „kollektív bűntudat” egy korábbi, ideológiailag is manipulált hibás történelemfel­fogás következménye. Súlyos örökség, olyan teher, ami­től mielőbb meg kell szabadulnunk, nemzeti önbecsülé­sünk visszaszerzése sürgető feladat. Reális történettudatra van szükségünk egész múltunk megítélésében. Civilizált társadalmak tagjai kulturált módon viszonyulnak elődeik tetteihez. A béke napján kívánjuk azt. amit Tibullus, a költő fogalmazott meg kétezer évvel ezelőtt: „Áldott Béke, jövel, jobbodban bú­zakalásszal, s tündöklő öledet lepje gyümölcs özöne!" Dr. Ibos Gyula, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának munkatársa Az utóbbi évek női divatjára igazán nem panaszkodhatnak a nők, hiszen a nagyanyáink korából visszatért jótékony válltömés ismét meghódította a hölgyek szívét. Napjaink­ban már szinte elképzelhetetlen ruha vagy blúz e nélkül az apró csinosító kellék nélkül, de már a pulóverek többségébe is belevarrják a szolid aprótól a legvadabb, hatalmas válla- pig őket. Képünk a békéscsabai Unicon Vállalat 11-es szalagján készült, ahol a tőkés bérmunkában varrt finom női selyemblúzokba kézzel illesztik a válltömést Fotó: Veress Erzsi (Folytatás a 3. oldalon) L. Nagyszénási hét BÉKÉS MEGYEI a CEOSS-ban A Nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezetet már hetedik éve sújtja az aszály. Az elmúlt három esztendő­ben ^veszteséggel zárt. Tavaly a legnagyobb kiesést a kukorica okozta, ezért tovább csökkentették a vetésterü­letét. Kukorica helyett a szárazságtűrő szemescirok ter­meléséhez látnak hozzá, mintegy hatszáz hektáron. Ta­valy magasabb hozamot adott ez a növény, mint a ku­korica. Az elmúlt évben 800 hektár kukoricát öntöztek. A KITE-től lízingelik a lineár öntözőberendezést. Eb­ben az évben tovább bővítik az öntözhető terület nagy­ságát. Erről szól önálló vállalkozási egységek című cik­künk lapunk 5. oldalán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom