Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-30 / 125. szám

IgUdUkfiW Alvászavar, gyomorfekély ellen : Autogén tréning A pihenés, a testi, szelle­mi regenerálódás mindenki számára fontos. Hisz otthon, a munkahelyen, az iskolá­ban egyhe megterhelőbb munkát végzünk, egyre bo­nyolultabb feladatokat kell megoldanunk. Nem véletlen hát, hogy sokan kaptak az alkalmon, s jelentkeztek a Vöröskereszt békéscsabai vá­rosi vezetősége által meg­hirdetett autogén tréning tanfolyamra. Az első talál­kozóra nem iött igazán ösz- sze a csoport. Akik itt van­nak is. szorongnak kissé, hisz nemigen tudják. mi vár rájuk. Nagy né Gotthard Ilona pszichológus azonban min­denkit megnyugtat: senki sem akadt .eddig, akinek kü­lönösebb nehézséget okozott a gyakorlatok elsajátítása. — Önmagunk által irá­nyított. koncentratív. ellazí­tó gyakorlatokat fogunk vé­gezni hat fokozatban. Az el­ső a nehezedés, a végtagok elnehezítése. majd a mele­gedés következik, aztán a szívgyakorlat. mely ki­egyensúlyozott ritmust biz­tosít. Ezután beáll a nyu­godt légzés, a zsigeri szabá­lyozás, s végül a folyamat a tiszta fej-, vagy homlokhű­vösség elnevezésű gyakorlat­tal zárul. Mindez három hónap alatt sajátítható el. természetesen csak napi rendszeres, öt-tíz perces gyakorlással, s a ha­tása ... — Valóban csodálatos — lelkesedik Csizmadia Dáni- elné óvónő, az előző csoport tagja. — Engem a kíváncsi­ság hozott ide. no meg sze­rettem volna valahogyan enyhíteni a munkahelyi, s az otthoni gondok okozta fe­szültségeket. A rendszeres gyakorlás meghozta az ered­ményt: csupán napi tíz per­cet vesz el az időmből, de felér többórás pihenéssel. Hasonlóan vélekedik Son­kolyáé Kovács Klára (szin­tén óvónő), s még hozzáte­szi. hogy a család eleinte furcsállta, de már megszok­ta otthoni tréningjeit. Óva­tosan közlekednek az alatt a negyedóra alatt, hisz egy ai tó csapódása is megzavar­hatja a gyakorlatot. A most induló csoport tagjait különböző indokok hozták ide. Székely István például számítógépekkel dol­gozik, végzős a Budapesti Műszaki Főiskolán. Most ké­szíti szakdolgozatát, a közel­múltban költözködött. s mindez megviselte idegrend­szerét. A fiatal hölgyet szakorvos irányította ide. a főiskolás lányt évfolyamtár­sai biztatták: jó lesz ez a kis „agymosás” vizsgák előtt. — Aki végigcsinálja a tan- folyamot. többnyire arról számol be, hogy megszűnnek idegi eredetű panaszai — mondja a pszichológusnő. — Volt. aki alvászavaraitól, más kézremegésétől, dado­gásától szabadult meg: sőt akadt, akinek meggyógyult a gyomorfekélye. A legtöb­ben a gyakorlat végső fázi­sában egy kellemes, álom­szerű állapotba kerülnek, melyet mindenki másképp él meg. Van, aki ..repül”, ..lebeg”, más a Kínai Nagy Falon „sétál”. Egyébként nem csalás, nem ámítás ez a módszer: a fiziológiai-ide­gi folyamatoknak megvan az élettani magyarázatuk. — Nem is hittük. hogy ilyen népszerű lesz ez a tan­folyam — vallja be Szabó Sándorné, a városi Vörös- kereszt titkára. — A huszon­évesektől az ötvenesekig mindenféle korú, foglalko­zású ember jelentkezett. Az autogén tréning elsajátítása, s a rendszeres otthon gya­korlás egyfajta védelmet nyújt rohanó világunk stresszhatásaival szemben, s úgy tűnik, sokan igénylik ezt a napi pár perces, za­vartalan nyugalmat. — gubucz — Rendörgyilkosságért — tíz év első fokon Halmazati büntetésül a fiatal­korúak börtönében letöltendő tízéves szabadságvesztésre ítél­te a Fővárosi Bíróság a 17 éves Solymosi Attilát, aki múlt év november 4-én Budapesten, a Fehérvári úton lelőtte Bukszár Tibor rendőr főtörzsőrmestert. Dr. Lehoczki János tanácsa a fiatalembert aljas indokból el­követett emberölés, valamint a közösség megsértése bűntetté­ben, továbbá mint társtettest garázdaság bűntettében találta bűnösnek. Mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától öt évre eltiltotta. S. Zsolt hatodrendű vádlottat a bíróság felmentette, öt vád­lott-társát aljas indokból elkö­vetett súlyos testi sértés bűn­tettének kísérletében és mint társtetteseket garázdaság bűn­tettében mondta ki bűnösnek a bíróság. Ezért H. Istvánt 1 év 3 hónap. P. Attilát — aki a kö­zösség megsértésének vétségét is elkövette — 1 év 6 hónap fiatalkorúak fogházában letöl­tendő szabadságvesztésre ítélte, s mindkettőjüket két évre el­tiltotta a közügyek gyakorlá­sától. Tíz hónapi börtönbünte­tésre ítélte a bíróság Döme Sán­dort —■ akit bűnpártolás vétsé­ge miatt is elmarasztaltak — és Rucska Attilát (ő a közösség megsértésének bűntettét is el­követte). E. Zsolt büntetése 7 nap a fiatalkorúak fogházá- n, ám ennek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztették. Ezalatt pártfogó felügyelete alatt áll. A nyolcadrendű vádlott, Varró János büntetése — aki bűnsegéd volt a közösség meg­sértése bűntettében és bűnpár­tolás vétségében — 5 hónap börtön ; ennek végrehajtását 1 évi próbaidőre függesztették fel. Az ítélet csaknem másfél órás indokolásában dr. Lehoczki Já­nos egyebek között elmondta: megnyugtatóan nem lehet meg­állapítani. hogy az áldozat a villamoson felfedte-e rendőri mivoltát, s felhívta-e a figyel­met a fegyverhasználatra. Az azonban bebizonyosodott, hogy a dulakodó fiatalokra a civil ruhás . rendőr rászólt. Azok rá­támadtak, s ekkor Bukszár Ti­bor figyelmeztető lövést adott le, amely a kocsi mennyezeté­be fúródott. Másodszor akkor sült el a pisztoly, amikor a rendőrt letuszkolták a villanyos­ról, s ő hanyattesett. Az ítéleti tényállás szerint ez a lövedék sebesítette meg H. Istvánt, el­lentétben a fegyverszakértő ka­tegorikus véleményével, misze­rint a fegyverből leadott első lövés sértette meg a fiatalem­ber lábát. A mindössze 1-2 perc alatt lejátszódó események vé­ge az lett, hogy Solymosi Atti­la magához vette a pisztolyt, s háromszor rálőtt az akkor már távolodó férfira, aki a helyszí­nen meghalt. Szó esett az elsőrendű vádlott ellentmondó vallomásairól is. A bíróság nem zárta ki. hogy ő és egyes vádlott-társai bizonyos befolyás alatt vallottak korábbi kihallgatásukkor, ök ugyanis ezzel magyarázták nyilatkozata­ik megváltoztatását. A bizonyítékok értékelésekor a bíróság figyelembe vette, hogy a villamoson a kívülálló tanúk egyike sem hallotta a „Rendőr vagyok !” felszólítást. Kétsége­sek a fiatalok első vallomásai is, amelyekben arról nyilatkoz­tak, hogy a rendőr előírássze­rűén, a szolgálati szabályzatnak megfelelően igazolta magát, s felhívta a figyelmet a fegyver- használatra. A cselekmények jogi minősí­téséről szólva a tanácsvezető hangsúlyozta: Bukszár Tibor immár a villamoskocsi eleje felé tartva mondta, hogy rend­őr, Solymosi Attila nem tud­hatta, hogy áldozata hivatalos személyként jár el. A vádlott azon védekezését nem fogadta el, hogy riasztópisztolynak vél­te a fegyvert. Az orvosszakértő megállapí­totta. hogy Bukszár Tibor ha­lálakor súlyos fokú alkonolos befolyásoltság alatt állt, ám sem a törvény, sem az ítélke­zési gyakorlat nem tesz ilyen különbséget, egyformán védi a gyermek és a felnőtt, a józan és az ittas személy életét, testi épségét — mondta végezetül dr. Lehoczki János. Az ügyész — a nyolcadrendű vádlott kivételével — súlyosbí­tásért fellebbezett; Solymosi At­tila esetében a hivatalos sze­mély ellen elkövetett ember­ölés, továbbá a kifosztás bűn­tettében való bűnösség megálla­pítása végett. A vádlottak, il­letve törvényes képviselőik és védőik — kivéve Varró Jánost — felmentésért, illetve enyhíté­sért jelentettek be fellebbezést. A nyolcadrendű vádlott ítélete jogerős. Az ügyben a Legfelsőbb Bí­róság hoz végső ítéletet. A Mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben az elmúlt évben fogtak hozzá a tehenészet fejlesztéséhez. Ez év tavaszán első ütemben a 78 férőhelyes új elletőépület készült el, amelyben a hatállásos fejőház is helyet kapott. Lehetőség nyílt a közvetlen ellés előtt levő tehenek kiscsoportokra való elkülönítésére Fotó: Kovács Erzsébet 1989. május 30., kedd Veszélyben van az agrárágazat (Folytatás az 1. oldalról) szintén ő emelte kf. hang­súlyozva: alulról építkező programra van szükség, amely találkozik a paraszt­ság egyetértésével. Hámori Csaba, az MSZMP Pest Me­gyei Pártbizottságának első titkára arról beszélt, hogy a parasztság a szónál jobban értékeli a tapasztalatokat és ezt a „képességét” a párt­programban figyelembe kell venni. Nagy Tamás, a gváli tsz elnöke —. aki az Or­szágos Agrár Reformkor ne­vében meghívott vendég­ként. ám tanácskozási jog­gal vett részt az ülésen — azt ’erősítette : a szövetkeze­tek rövid távon ható kor­mányzati intézkedéseket és hosszabb időszakra szóló re­formpolitikát kívánnak és mindennek középpontjában a falun élő. dolgozó ember áll­jon. Ez a gondolat — a konkrét kormányzati prog­ram szükségessége — szinte valamennyi felszólalásban megfogalmazódott. A vitában aláhúzták, hogv az agrártermelést nem lehet elkülöníteni más ágazatok­tól — például az ipartól és a kereskedelemtől —, hanem éppen szoros kapcsolatuk a fejlődés egyik feltétele. En­nek kapcsán többen szóltak a mezőgazdaság, az élelmi­szeripar iflemtős eredmé­nyeiről. amelyeket nemcsak a falvak lakói értékelnek, hanem a külföldiek is. A parasztság természetes „moz­gásformája” a. reform — ál­lította Romány Pál, az MSZMP Politikai Főiskolá­jának rektora —. s a mező­gazdaság úgynevezett ma­gyar útja éppen hogy azt igazolja: kedvező a terme­lésfejlesztés hatásfoka ak­kor. ha a politika széljárása megfelelő. Burgert Róbert szintén azt bizonygatta, hogy a falu nem léphet ki a továbbiakban sem természe­tes körnvezetéből. hiszen a mezőgazdaságnak a közsé­gekben alapvető szerepe van. Hütter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi' mi­niszter — aki részletesen is­mertette a kormányzati el­képzeléseket — ugyancsak azt tartotta: az, agrárterme­lés színvonala döntően hat a falvak életére, a mezőgaz­dasági üzemeknek szervesen kell kapcsolódniuk közvetlen környezetükhöz. Vitaössze­foglalójában Iványi Pál ki is tért arra, hogy szerinte a falu szociális és kulturális felemelkedésében szerepet vállalókat különféle elisme­rés és engedmény illethetné. Hasonlóképpen gyakori té­ma volt az érdekképviselet tartalma, szervezete, formá­ja is. Többen szóvá tették: további vizsgálatok, egyez­tetések szükségesek a TOT és a szerveződő Mezőgazda- sági Kamara tevékenységét, feladatait illetően. A tulajdonreformnak az agrártermelést szorosan érintő kérdéseivel is foglal­kozott egybek között Hütter Csaba, kifejtve: a földfor­galmazás felszabadítását tervezik, ezzel megszüntetve olyan kötöttségeket, ame­lyek hátrányosan érintették a nagyüzemeket és a kis­termelőket egyaránt. A mi­niszter szerint ez a lépés mindenképpen indokolt, még akkor is, ha — mint jól tudja —, ezzel szemben fönntartások mutatkoznak. Romány Pál egyetértett az­zal, hogy a földtulajdon kö­töttségeit oldják, de arra fi­gyelmeztetett: külföldön, például, a nagy mezőgazda- sági kultúrájú Hollandiában szakképzettséghez kötik a földhöz jutást. Szabó István, a TOT elnöke fontosnak tar­totta a földmonopólium megszüntetését. Iklódi László szerint is indokolt biztosíta­ni a jogot a földvásárlás­hoz vagy -bérléséhez, utób­bi esetben azonban el kell kerülni bizonyos időszak, évek kötelező előírását, ez ugyanis megrendíti a bi­zalmat a bérleti rendszer­ben. Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke a mezőgazdaság állami támo­gatását szorgalmazta, épp­úgy, mint ahogy azt a kor­mány az iparvállalatok ese­tében teszi. Azért is szükség van erre — és ezt már Hütter Csaba fűzte hozzá —, mivel az agrárágazat jö­vedelmezősége aggasztóan alacsonyra süllyedt. A ha­tékony világpiaci szereplés csakis akkor biztosítható, ha a mezőgazdasági termelők nem élveznek kisebb támo­gatást, mint azok a külföldi gazdák, akiknek termékei­vel a külpiacon találkozik a magyar áru. Hámori Csaba, véleménye is az, hogy kicsi az agrárágazat jövedelmező­sége, és nem egyszer tetten érhető, hogy e területről me­nekül a tőke. Többen fog­lalkoztak az alacsony nye­reségszínvonal okaival, s Nagy Gábor, a Debreceni Tartósítóipari Kombinát ve­zérigazgatója foglalta össze az elhangzottakat azzal: a termelőt nem lehet „kifizet­ni” pusztán politikai elhatá­rozásokkal, konkrét anyagi támogatás is szükséges. Nagy Tamás ezzel szemben úgy vélte: nem támogatás­ra, hanem valóságos piaci viszonyokra, reális árakra van szükség. . Nagy Gábor szólt arról is, hogy a megújított agrárpoli­tika megvalósításának felté­teleit is biztosítani kell. Eh­hez stabil szabályozók kel­lenek, márpedig az ő válla­latát érintő hivatalos szabá­lyozórendszer néhány hó­nap alatt négyféleképpen módosult. Hogyan lehet így tervezni, vállalatot vezetni — kérdezte. Szabó István kormányzati intézkedést sür­getett a termelési kedv nö­velésére. Gyuricsku Kálmán, az MSZMP Szabolcs-Szat- már Megyei Bizottságának első titkára az árpolitika alakításában és az agrárolló „szűkítésére” szintén ható­sági beavatkozást szorgal­mazott. Konkrét, rövid tá­vú kormányzati akcióra van szükség, ezt bizonygatta Gubicza Ferenc, a Csopak- tája Tsz elnöke is, aki sze­rint enélkül igen keserves lesz az átmenet időszaka. Az állam által létrehozott mo­nopóliumokat meg kell szün­tetni és ehhez is központi döntések szükségesek — ezt a véleményt Nagy Tamás hangoztatta. Többen foglal­koztak még aktuális terme­léspolitikai kérdésekkel, így a szerkezetátalakítás bukta­tóival, a kereskedelem hibás gyakorlatával. A vitában Gubicza Fe­renc, Burgert Róbert, Szabó István, Hámori Csaba és mások is szóltak arról, hogy a most vitatott koncepció hozzásegíti a falvak lakóit, dolgozóit az MSZMP meg­újított agrárpolitikájának megismeréséhez, támogatá­sához. Ez pedig — ha a po­litika találkozik a paraszt­ság egyetértésével — a kö­vetkező választásokon erő­sítheti az MSZMP pozícióit. Ehhez a gondolathoz kap­csolódott Grósz Károly fő­titkár is, aki aláhúzta: a párt politikája egyes terü­leteinek világos körvonala­zásával építheti választási programját. Hosszú távú stratégiai irányvonala pedig a szocializmus jövőképét vá­zolja majd fel a hazai vi­szonyok között. ‘A vitát Iványi Pál foglal­ta össze. Megelégedéssel szólt arról — amit egyéb­ként több felszólalás is tük­rözött —, hogy a tézisek szé­les ■ körű elemzése végül is hozzájárult a koncepció to­vábbi javításához, gazdagí­tásához. Ezzel együtt sem vállalkozhat a rövid távon jelentkező kérdések megvá­laszolására; mindenképpen indokolt, hogy a kormány­zat egy nemzeti agrárprog­ram keretében fogalmazza meg azokat a feladatokat, amelyek megoldást jelent­hetnének a mezőgazdaság rö­vid távú gondjaira. Bizo­nyos —• tette hozzá —, hogy az MSZMP új agrárpoliti­kája nem lesz olyan hosszú életű, mint az ezt megelő­ző — amely 1957-ben szüle­tett —, hiszen alapvetően mások a feltételek és gyor­sabban módosul a politikai és gazdasági környezet. Ez az agrárpolitika azonban mindenképpen nyitott lesz és képes arra, hogy — amennyiben az indokolt és szükséges — kellő korrek­ciókkal segítse az előrehala­dást. Iványi Pál bejelentet­te, hogy számos felvetésre a kormányzati tervezetek ad­nak majd választ. A vita egyes véleményeit a tézisek végső szövegezésénél fel­használják. A témáról további négyen írásban fejtették ki vélemé­nyüket. Az ülés végül is egy tar­tózkodással elfogadta az ag­rárpolitika megújulásának koncepcióját.­A Központi Bizottság ez­után Grósz Károly előter­jesztésében megvitatta az országos pártértekezlet elő­készítésével kapcsolatos főbb szervezeti feladatokról szóló javaslatot. Ősztől MSZMP Szabadegyetem Szeptembertől a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­tem helyett MSZMP Szabad- egyetem elnevezéssel meg­változott tartalmú politikai képzésre térnek át Budapes­ten — hangzott el az MSZMP Budapesti Bizottsága Politi­kai Propaganda- és Műve­lődési Központjában tartott sajtótájékoztatón hétfőn a Villányi úton. Elmondták, hogy a politi­kai propaganda középpont­jába a párt cselekvési és vá­lasztási programjával kap­csolatos kérdések kerülnek. Azt szeretnék, ha a tanuló- csoportok alkotó reformmű­helyekké válnának. Az MSZMP Szabadegyetemen az általános tagozat a korábbi gyakorlattól eltérően nem hároméves, hanem mindösz­sze háromszor 10 hetes lesz. A hallgatók politikai filozó­fiát, gazdaságpolitikát és politikatörténetet tanulnak. Vizsgázni a jövőben nem kell. de a hallgatóknak az egyes szakaszok végén be­számolón kell számot adni- ok a tanultakról. Az erre való felkészüléshez egy tan­évre 15 nap tanulmányi sza­badságot lehet igénybe ven­ni. A több mint 80-féle to­vábbképző tanfolyam közül van, amelyik a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a Magyar Néppárt történe­tével ismerteti meg az ér­deklődőket. Várhatóan so­kan jelentkeznek majd a Forradalom? Ellenforrada­lom? tanfolyamra, amely az 1956-os eseményeket elemzi. Ezzel kapcsolatban utaltak arra, hogy már a korábbi oktatásban is sokkal árnyal­tabban foglalkoztak az ok­tóberi—novemberi esemé­nyekkel, mint a hivatalos politika. Nem kevésbé érde­kesnek ígérkezik a közel­múlt fehér foltjaival foglal­kozó kurzus is. A politikai retorika tanfolyamon a hall­gatók a nyilvánosság előtti megszólalást gyakorolhatják, s lesz lehetőség a közéleti szereplés „mesterfogásai­nak” elsajátítására is. Néhány budapesti kerü­letben posztgraduális kép­zést indítanak azok számá­ra, akik korábban elvégez­ték a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetemet, hogy az egykori hallgatók lépést tud­janak tartani az azóta meg­változott helyzettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom