Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-30 / 125. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 11 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS H MEGYEI TANÁCS LOPJA 1989. MÁJUS 30., KEDD Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM Mai számunkból: Szükség van társadalmi ellenőrükre (4. oldal) (4. oldal) (5. oldal) (5. oldal) eredményei (8. oldal) Aranyláz Kiskunhalason Fórum és interjú a szociális és egészségügyi miniszterrel Ilyen is van! A labdarúgó-bajnokság hétvégi Pártkongresszus összehívásáról döntött az MSZMP Központi Bizottsága Veszélyben van az agrárágazat Hétfőn reggel 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnökleté­vel összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság — nem testületi tag — titkára, to­vábbá a pártsajtó vezetői. Az első napirendi pont tárgya­lására tanácskozási joggal meghívták az agrárágazat több vezető személyiségét. Grósz Károly a Politikai Bizottság nevében üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanács­kozás napirendjéről. Ennek megfelelően elsőként Iványi Pálnak, a KB titkárá­nak előterjesztésében a testület javaslatot vitatott meg a párt agrárpolitikai koncepciójának megújításáról. Kialakí­totta agrártéziseit, amelyeket álfásfoglalás formájában tel­jes egészében nyilvánosságra hoz. Grósz Károly főtitkár előterjesztésében a Központi Bi­zottság foglalkozott a párt előtt álló időszerű feladatokkal, és úgy döntött, hogy 1989. május 8-i álláspontját megvál­toztatva pártértekezlet helyett még ebben az évben össze­hívja a párt kongresszusát. A kongresszus előkészítésével összefüggő szervezési feladatokat következő ülésén ponto­sítja. A Központi Bizottság kialakította Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos álláspontját, amelyet nyilvánosság­ra hoz. A testület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP- reformkörök 1989. május 20-án, Szegeden rendezett munka­tanácskozásáról és megvitatta azt a jelentést, amely a po­litikai egyeztető fórummal kapcsolatos tárgyalásokról szólt, megfogalmazta álláspontját a tárgyalások támogatásáról, a társadalmi közmegegyezésről. A Központi Bizottság ülésén elfogadott dokumentumok nyilvánosságra kerülnek, illetve a tanácskozásról közlemény jelenik meg. Ezt követően Iványi Pál tartotta meg előadói beszédét. Bevezetőjében emlékezte­tett arra, hogy a Központi Bizottság 1989. február 20-i ülésén a koncepció-terveze­tet azzal fogadta el, hogy azt az érintettek széles kö­re vitassa meg. Az elmúlt hónapokban csaknem ezer szervezetben és intézmény­ben több mint 30 ezren vi­tatták meg a dokumentu­mot, kritikai megjegyzéseik­kel vagy javaslataikkal se­gítették az anyag formálá­sát. és hozzájárultak ahhoz, hogy a szakmai közvélemény értékítéletét. véleményét messzemenően figyelembe vehessék. — A viták hasznosak és igen tanulságosak voltak, ugyanakkor igen szenvedé­lyesek és kritikusak is — állapította meg Iványi Pál. — A mezőgazdaságban fel­halmozott problémák isme­retében azt kell mondani, hogy indokoltak ezek a szenvedélyek. Az adatok azt bizonyítják, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban a koráb­ban is nyomott jövedelmi helyzet a nyolcvanas évtized második felében folyamato­san romlott. — Az 1988. évi nyereség­tömeg összege folyó áron még eléri az 1980-as évét, de reálértéke annak már csak a felét teszi ki. Különösen súlyos a helyzet az élelmet adó alapanyagtermelésben. Jól érzékelteti a helyzetet a búza jövedelmezőségének alakulása, amelynek költség- arányos nyeresége tíz éve még 25-30 százalékos volt, 1987-re ez 3 százalékra csök­kent és az utolsó három év átlagában is alig több mint harmadát teszi ki az 1980 évinek. Következménye mindennek, hogy a mező- gazdaságban a beruházás, a műszaki fejlesztés 1988-ban összehasonlító áron számol­va az 1982. évinek csupán háromnegyedét éri el. Álta­lános a tőkeszegénység, el­avult a technika. — Szinte minden tanács­kozáson napirenden volt az érdekképviselet megújítása, a falusi értékek felkarolása. Ez napjainkban egyre in­kább politikai jellegű kér­déssé válik. Közismert, hogy a parasztság politikai érdek- képviseletére most számos szervezet pályázik. Van, amelyik történelmi múltjá­ra hivatkozva, van, amelyik egy „igazi parasztság” meg­teremtése okán. megint má­sok a parasztság magára ha­gyatottsága miatt szeretnék ezt a képviseletet megsze­rezni. Álláspontunk az lehet, hogy ezt rá kell bízni a pa­rasztságra, a vidék társa­dalmára — hangsúlyozta. — Ők jól tudják, hogy kik és hol képviselik érdekeiket. Az MSZMP eddig is kiemelten foglalkozott az agrárágazat helyzetével és az ott dolgo­zók sorsával. Ezt az elmúlt 30 év bizonyítja. Sok évszá­zados történelmében a ma­gyar mezőgazdaságnak nem volt még egy ilyen alkotó korszaka, mint az elmúlt há­rom évtized. Tudjuk, hogy ez a lendület most megtört, de ezt átmenetinek tekint­jük. Célunk továbbra is a parasztság, a mezőgazdaság és az egész élelmiszer-gaz­daság stabilitásának helyre- állítása, további korszerűsí­tésének megalapozása. Az MSZMP tehát nemcsak ed­dig tartotta fontosnak a pa­rasztság, a vidéki lakosság érdekeinek képviseletét, ha­nem ezt kívánja tenni a jö­vőben is. Éppen ezért tá­mogatjuk a szövetkezeti ér­dekképviselet megújítását, új, erősebb alapokra helye­zését. Gondoskodni kell az ágazatot körülvevő érdekvé­delmi, érdekegyeztető háló­zatról, amelyik gazdasági és politikai jogosítványokkal is rendelkezhetne. Támogatjuk egy olyan agrárszövetség létrehozását, amelyik a ter­melőszövetkezetek mellett felkarolná az állami gazda­ságok, a kis- és magánter­melők, valamint a családi vállalkozók érdekvédelmét is. Emellett indokoltnak tartjuk az Agrárkamara megszervezését is. • — Támogatjuk az agrár- reformkörök tevékenységét. Már csak azért is, mert az MSZMP agrárpolitikájának egy-egy elemét érlelik to­vább — szögezte le továbbá a KB titkára. — Különösen hasznos, hogy azt helyileg is segítik megvalósítani, s emel­lett a szélesebb társadalom is megismerkedik az agrár- termelést foglalkoztató gon­dokkal. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az agrárreform­viták számos tehetséges fia­tal szakembernek biztosíta­nak lehetőséget szakmai el­gondolásai bemutatására, aktív politizálásra. — A koncepció-tervezet körüli viták igen lényeglá­tónk és feladatot adók vol­tak, ezek figyelembevételé­vel teljesen átdolgoztuk a vitára bocsátott tervezetet; szerkezetében, nyelvezetében és részben tartalmában is egy új anyag került a Köz­ponti Bizottság elé. A nagyüzemi vagy kis­üzemi „pártiság” kérdés­komplexumára térve Iványi Pál elmondta: a vitákban ezt egyes helyeken úgy ér­telmezték, hogy az MSZMP nem áll ki határozottan a nagyüzemek mellett, felad­ja a 30 éves eredményt, a világ által is elismert üze­mi szerkezetet. Mások vi­szont úgy vélik, hogy az ag­rárágazat azért került vál­ságba, mert a nagyüzemi szervezet idejuttatta. A ki­út a nagyüzemek feloszla­tása, a farmergazdaságok mielőbbi elterjesztése. E né­zet hangoztatói nem az MSZMP színeiben, hanem inkább valamelyik más szer­vezet nevében terjesztik ezt a nézetet. E szélsőségtől el­határoljuk magunkat — szögezte le. — Azt is látni kell azonban, hogy nem va­gyunk a jelenlegi üzemi szerkezet és a változatlan nagyüzemi szervezet hívei sem. Meggyőződéssel vall­juk, hogy változatos tulaj­donformák és üzemformák nélkül a magyar mezőgaz­daság versenyképessége, al­kalmazkodóképessége és ha­tékonysága nem javítható. Ezután a földtörvény mó­dosításával összefüggésben rámutatott: egyik legfonto­sabb célja, hogy kialakuljon a föld racionális hasznosí­tását elősegítő földpiac, ol­dódjanak a földforgalmazás adminisztratív korlátái. A föld a nemzeti vagyon na­gyon sajátos része és egyút­tal természeti kincs is, ezért itt minden hosszabb távra szóló változtatást alaposan meg kell fontolni — hívta A párttestület tagjai a koncepciót elsősorban politi­kai nézőpontból tárgyalták, bár jócskán foglalkoztak az ágazat szakmai, műszaki és pénzügyi kérdéseivel. Külö­nösen nagy hangsúlyt he­lyeztek a falvak élet- és munkakörülményeinek vál­tozásaira. Tették ezt azért, mert a mezőgazdaság ügye nem lehet csak ágazati kér­dés —, amint azt többen is hangsúlyozták. Éppen ezért az eredmények hangoztatása mellett nvomatékikal szóltak az ágazat hanyatlásának sú­lyos jeleiről is. Burgert Ró­bert, a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát vezérigazga­tója azért is helyeselte az új fel a figyelmet, hangsúlyoz­va, hogy ebben a nyilvános­ságnak és együttgondolko­dásnak, egy széles körű tár­sadalmi konszenzus kialakí­tásának igen nagy a jelen­tősége. Az MSZMP KB tanácsadó testületének állásfoglalásáról szólva a KB-titkár kiemelte: a testület megállapította, hogy veszélyhelyzetben van az agrárágazat. A mezőgaz­daságban nélkülözhetetlen a szerkezetváltás. A párt pia­cos mezőgazdaságot akar, s egyetért a termelésistruktú- ra-átalakulás és a tulajdo­nosi reform szükségességé­vel. Rámutatott arra is, hogy kétségtelenül van vita az állásfoglalás-tervezet és a tanácsadó testület felfogása között, abban az értelem­ben, hogy a KB a szükséges integrációt önfejlődés útján, az érdekek érvényesítésével, a lehetőségek megteremté­sével, nem pedig egy felül­ről vezérelt szervezet kiépí­tésével tartja járható útnak. Végezetül kérte a Köz­ponti Bizottságot, hogy a Politikai Bizottság megbízá­sából beterjesztett koncep­ció-tervezetet vitassa meg és foglaljon abban állást. Java­solta: a testület kérje fel a Minisztertanácsot egy olyan munkaprogram elkészítésé­re, amely a KB-állásfogla- lás alapján tartalmazza és megfelelően ütemezi a szük­séges intézkedéseket. Ez a kormány gazdasági prog­ramjának része, önálló feje­zete is lehetne és a magyar agrárágazat nemzeti prog­ramját képezhetné. koncepció kidolgozását, mert a jó agrárpolitika — mint mondotta — sokat tehet azért, hogy a falvakban ki­alakuljon. erősödjék a de­mokratikus szocializmus. Mások. így Iklódi László, a Vajai II. Rákóczi Tsz el­nöke. politikai garanciákat sürgettek az agrártermelés­ben szükséges kedvező vál­tozások alátámasztására. Mint mondotta, csakis így képzelhető el a vállalkozói jellegű teljesítmények növe­kedése. Az MSZMP agrár­politikájának biztatást és re­ményt kell adnia az agrár­körzetekben élőknek —. ezt (Folytatás a 3. oldalon) Elfogadták a megújulás koncepcióját A megye nagyüzemeiben és kisgazdaságaiban kultiváto- rokkal járják a kukoricaföldeket. A májusi csők miatt az erős növekedésnek indult gyomokat távolítják el a szépen fejlődő növények közül. Képünk Vésztő határában készült, ahol a helyi termelőszövetkezet gépei róják a sorokat fá­radhatatlanul • Fotó: Veress Erzsi Tanácsülés Szarvason Hz oktatási intézmények gazdálkodásáról Tegnap ülést tartott I Szarvas Város Tanácsa. A j napirendi pontok tárgyalá- I sa előtt dr. Szántosi Antal, a városi tanács elnöke ki­tüntetéseket adott át az 1988-ban, társadalmi mun­kában élenjáró egyének és kollektívák részére. El­mondta, hogy a város la­kossága tavaly mintegy 60 millió forint értékű társa­dalmi munkát végzett, s ez­zel jelentősen hozzájárult a város fejlesztéséhez; a jár- • daépítéshez, a terek, utcák szépítéséhez. Ezután a testület a taná­csi intézmények tevékeny­ségéről, működésük tapasz­talatairól, önálló feltételei­nek lehetőségéről tárgyalt. Elsősorban az oktatási in­tézmények közös gazdálko­dása szerepelt a napirenden, főként az Oktatási Intézmé­nyek Gazdasági Igazgatósá­gának (OIGI) a tevékeny­sége. Az intézményt 1982- ben hozták létre, abból a célból, hogy az oktatási in­tézmények, óvodák, általá­nos iskolák és a Vajda Pé­ter Gimnázium gazdasági te­vékenységének összevonásá­val, a meglévő pénzügyi alapokat hatékonyabban használhassák fel. Az el­múlt évek során bebizonyo­sodott, hogy az intézmények közötti együttműködés nem a legmegfelelőbb, annak el­lenére, hogy az Oktatási In­tézmények Gazdasági Igaz­gatósága igyekezett maximá­lisan eleget tenni feladatá­nak. Több iskola, így a Vaj­da Péter Gimnázium, a 2. Sz. Általános Iskola, és a szakmunkásképző intézet önálló gazdálkodást szeret­ne megvalósítani, mivel vé­leményük szerint az OIGI nem tudta teljesíteni vállalt feladatait. A legtöbb hozzá­szóló egyetértett az iskolák önállósulási törekvéseivel, a kiválási szándékkal. Ugyan­akkor többen megfogalmaz­ták azt is, hogy az OIGI-t sem szabad megszüntetni, mert eddigi tevékenysége a város számára rendkívül fontos volt. Elsősorban azért, mert megoldotta a gyermek- élelmezés problémáját, va­lamint az óvodák és általá­nos iskolák megfelelő szin­ten tartását. Végeredményben olyan döntés született, hogy egy bizottság vizsgálja meg az önállósulási törekvéseket, azok megalapozottságát, s lényegében a szeptemberi tanácsülésen kerüljön majd ismét tárgyalásra a kérdés. Második napirendi pont­ként a tanácsülés a városi tanács szervezeti korszerűsí­tésének tapasztalatait, a to­vábblépés lehetséges útjait tárgyalta. Pakainé dr. Sza­bó Éva, a városi tanács tit­kára elmondta, hogy a kor­szerűsítés továbbfejlesztésé­nek célja a tanácsi appará­tus hatékonyabb működésé­nek biztosítása, a jelenleg meglévő funkciózavarok ki­küszöbölése, s ezáltal a vá­ros lakossága számára a gyorsabb ügyintézés, a pon­tosabb tájékoztatás megva­lósítása. E napirendi pontot a tanácsülés a javaslatnak megfelelően elfogadta. Végezetül a testület be­jelentéseket és egyéb kér­déseket tárgyalt. Pilishegyi József Mátül : „csomagbontás” a Parlamentben Kedden délelőtt 10 órakor megnyílik az Országgyűlés ülésszaka. A Parlamentet Szűrös Mátyás házelnök hív­ta össze. A beterjesztett 13 napi­rendi pont közül a gazdál­kodás fejlődésének irányát kijelölő szerepével, átfogó, egyetemes jellegével ki­emelkedik az a két törvény- csomag, amely a Ház elé kerülő jogszabály-tervezetek zömét magában foglalja. Az első ilyen csomagot — az előzetes menetrendnek meg­felelően — közvetlenül az ülés tárgysorozatának meg­állapítása után „bontják fel” a képviselők. A továbbiakban az Or­szággyűlés tájékoztatót hall­gat meg a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről, meg­vitatja a Büntető Törvény- könyv módosításáról, vala­mint a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot, majd sze­mélyi kérdésekben dönt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom