Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-26 / 122. szám
1989. május 26., péntek „Tiltakozom a benzináremelés ellen” A képviselőnő levele a kormányhoz A megyei tanács üléséről jelentjük Vass Józsefné sarkadi képviselőnő levelet írt a Minisztertanács Hivatala elnökhelyettesének, dr. Kiss Elemérnek. Sorait az alábbiakban tesszük közzé azzal, hogy természetesen a kormánytól érkezett válasznak is szívesen adnánk helyt. Egy kormányzati döntés elleni tiltakozásomnak kívánok hangot adni. A magam és választóim nevében tiltakozom az 1989. május 8-i benzináremelés ellen! Választóim (a tanácsok vezetőin keresztül és közvetlenül is) már a döntés előtt sürgették, hogy tiltakozzak a tervezett \benzináremelés ellen. Sajnos abba a hibába estem, hogy bíztam abban; az új kormány tud új módon gondolkozni, és lesz ereje döntését végigvinni. Sajnos nem így történt. Nem az autópályadíj bukott meg, hanem a javasolt \technikai megoldás (és ez nem ugyanaz). Megint a könnyebb ellenállás irányába, a vidék kárára, mozdult el a kormány. „Sok kicsi sokra megy” tartja ja mondás felénk, és az már valóban sok, ahogy apránként minden pénzt kiszednek a kispénzűek zsebéből. Az itt élő emberek nem részesülnek az élelmiszerek úgynevezett „élőexportjának” hasznából, a híres bécsi mélyhűtőláda is közel ezer kilométerrel van távolabb, és. nem indul 50 százalékos kedvezménnyel a Lehár és az Arrabona expressz Békéscsabáról Bécsbe, és sorolhatnám hátrányainkat végtelenségig, iArról már nem is beszélve, hogy az Alföldről az ország számtalan részébe elszéledő parasztgyerekek már úgy gyűjtenek egy-egy hazautazásra, mint mások amerikai útra. Más oldalról, ez tovább növeli az ország keleti felének, s általában a távolabbi térségeknek a gazdasági esélyegyenlőtlenségét. 'Minden terményt el kell szállítani, és minden alapanyagért el kell menni, ide kell szállítani. Minden termelő és minden állampolgár többletadót fizet csak azért, mert itt lakik. Piacgazdaságról, szektorsemlegességről beszélünk, miközben tovább folytatódik egyes térségek gazdasági esélyegyenlőtlenségének fokozása. Az útalap igazságos elosztásában nem bízok, az 5-10-20 fős bizottságok nem jelentenek garanciát, ezt már ismerjük. Ha mégis — minden tiltakozás ellenére '— |marad a benzináremelés és az útalap, kizárólag csak regionális útalapról lehet akkor szó, melyet egyik térség a másiknak kölcsönadhat, a mindenkori kamatfeltételek mellett, nem pedig valami központi útalap, amelyet valami pályázati szisztéma szerint szétosztanak. Hangsúlyozom még egyszer, a bejelentett benzináremelést nem fogadom el. Vass Józsefné, Sarkad Érdekképviseletet is vállalnak Megalakul a szlovák szövetség békéscsabai szervezete A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének békéscsabai szervezete ma, május 26-án tartja alakuló ülését. A szervező- bizottság egyik tagját, István Annát kérdeztük a megalakulás előzményeiről. — Decemberben, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének kongresszusán a határozatok között szerepelt: ha lehetőség van rá, hozzanak létre helyi szervezeteket. Nos, több békéscsabai körzetben .szükségesnek tartották a helyi szervezet létrehozását, elsősorban azért, hogy erőink ne forgácsolódjanak szét. Ügy gondoljuk, hogy egy helyi szervezet többet tehet az itt élő szlovákság érdekében, mint az országos szövetség. — Eddig mi volt a helyzet? — Létezett az MSZDSZ Budapesten, mely kis apparátussal próbálkozott (több- kevesebb sikerrel) a szlovákság folklórjának megőrzésével, művelésével... Most a demokratizálódási folyamat életre hívja a helyi szervezeteket. Persze, a létrehozás szorgalmazásában az is közrejátszik, hogy a szövetségnek egyre kevesebb pénze van céljai megvalósításához (az apparátus fenntartásához), így a helyi erőkre próbálnak a jövőben támaszkodni. — Kikre számíthatnak munkájukban? — Mielőtt erről beszélnék, hadd szögezzem le, hogy Magyarországon Békéscsabán él a legtöbb szlovák, és bármilyen hihetetlen: a családokban, a piacon, az utcán még beszélik anyanyelvűket. Sőt! Vannak, akik tanítják gyermekeiket, unokáikat szlovákul! A kérdésre tehát, hogy kikre számítunk, így Válaszolnék: a negyedik kerületben, s a Ja- minában élő szlovákságra, valamint a szlovák iskola pedagógusaira és a kisegítő gárdájára. Természetesen, ha csak ők állnak sorainkba, még nem végeztünk el semmit. Mert számítunk azokra is, akik nem inemzetiségi területen dolgoznak, akik nem tagjai szlovák kluboknak, csak egyszerűen vállalják szlovákságukat. — Miként érik el őket? —■' Az írott propaganda itt már régen kevés. Személyes ráhatással, ismerősökön, rokonokon keresztül még megnyerhetünk jó néhány embert az ügynek ... — És persze azzal, ha a helyi szervezetnek sikerül valóra váltani az elképzeléseket. Tényleg! Milyen feladatokat vállal magára ez a békéscsabai szervezet? — Erről, azt hiszem, még korai lenne beszélni, hiszen még azt sem döntöttük el, hogy tagsággal vagy anélkül dolgozzunk. Mindenesetre szeretnénk, ha a jövőben a szlovákságot érintő kérdésekben megkérdezésünkkel is döntenének. Mert kétélű dolog ám ez! Egyrészt lehet hivatkozni arra, hogy mi ezt és ezt nyújtjuk, de amaz nem kell nekik. Csakhogy a bizalomtól megfosztott embereket nem könnyű ismét rávenni arra, hogy mindenütt vállalják nemzetiségüket. Ráadásul ellenünk dolgozik a természetes asszimiláció, melyet ha visszafordítani nem is, de lassítani lehet és kell. — Mégis, konkrétan, milyen feladatok ellátására vállalkoznak? — Nem akarunk kulturális szervezet lenni, erre van Békéscsabán egy egész intézményhálózat ... Mindenesetre nem árt, ha koordináljuk a szlovákságot érintő munkát, és ellátunk érdek- képviseleti feladatokat is. Minden alkalmat meg kell ragadnunk arra, mely az itt élő szlovákság nemzetiségtudatát erősíti, s hogy a nem szlovák lakosság körében ismertté tegyük történelmünket. Természetesen segíthet a békéscsabai szervezet a szlovák iskolák beiskolázásában, gondolunk egy kétnyelvű „Csabai kalendárium” kiadására, sőt, tájékozódni szeretnénk majd arról is, miként használják fel a városban a nemzetiségpolitikai pénzeszközöket. — Akkor hát pénteken délután 17 órakor „randevúzik” a város szlováksága? —; Igen, a városi tanács dísztermében lesz az alakuló Összejövetel. Bízok benne, hogy példa leszünk a megye más, szlovák lakta településén, hasonló helyi szervezet létrehozásában. N. A. Modellkísérletek a Duna-meder helyreállítására Az Oviber szakemberei az elmúlt napokban felmérték Nagymaroson, hogy melyek azok a munkálatok, amelyeket a vízerőmű építésének felfüggesztése ellenére is célszerű befejezni. A végleges döntést, az erről készült tájékoztatójelentés alapján, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban hozzák meg. A javaslat szerint mindenképpen indokolt többek között a már 90 százalékos arányban kész parti sétány kialakításának befejezése s a nemrégiben elkészült vízműtelep parkosítása, fásítása. A felvonulási lakótelep házai közül a javaslat szerint csak azokat érdemes és gazdaságos továbbépíteni, amelyeknek az alapja legalább 50 százalékos arányban kész. A vállalat egyúttal megbízna a Vitukit és a Vízitervet, hogy indítson olyan modellkísérleteket, amelyekkel megbízhatóan tisztázható, hogy az erőműépítés esetleges végleges leállításakor miként kellene a nagymarosi Dunában a munkagödröt védő gátat elbontani, milyen vízáramlási viszonyokra kell majd tekintettel lenni. A modellkísérlet sürgős elvégeztetése azért indokolt, mert használható adatokat legalább fél év munkája után lehet csak nyerni. Háztáji termelés Nagybánhegyesen A Nagyba nh egyesi Zalka Termelőszövetkezetben évek óta jelentős háztáji termelés folyik. Körös Gyula, háztáji ágazatvezető elmondotta, az idén tízféle növénnyel foglalkoznak a tagok. Az elmúlt évben 8700 hízó sertést adtak a Zalka Tsz tagjai a húsiparnak. Ebben az évben 7 ezer hízóra kötött szerződést a szövetkezet a dolgozókkal. A szerződéskötésekből ítélve megállapítható, a második félévben kevesebb sertésre számíthat a húsipar Nagybánhegyesről. Tavaly decemberben készült el 23 millió forintos beruházásként a tsz keverőüzeme. Megfelelő minőségű tápot állítanak elő. amelyet nagykereskedelmi áron adnak nagyobb tételben tagjaiknak. Felkerestünk két háztájizó tagot is a tsz-ben. Urbán János művezető 11 éve foglalkozik sertéstartással. Jelenleg is négy anyakocája van, s a gondot az okozza, hogy nem lehet kukoricát beszerezni. — A feleségem csirkézik otthon. Egy-egy rotációban 3500 csirkét nevelünk, s adjuk át az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnak. Sajnos, az idén az alapanyag nem a legjobb minőségű, emiatt állategészségügyi gondjaink vannak. Nincs megoldva a kistermelők érdekképviselete. Garanciát kellene adni a takarmányra és a kihelyezett állatok minőségére. Azért foglalkozunk otthon állattartással, hogy kiegészítsük a tsz-ből származó jövedelmet. Bagyinszki István 18 éve tagja a Zalkának. Esztergályosként dolgozik a műhelyben, s már hetedik éve zöldsége- zik. — A fólia alatt 600 négyzetméteren paprikát termelek. Négy fejőstehenünk Urbán János művezető van, reggelente a tejüzembe viszem a tejet. Csak ezután. úgy 8 óra körül megyek Budapestre a Bosnyák- ra. Legtöbbször éjfélre, vagy hajnalban érek haja. Ha van egy kocsiravaló paprika, akkor megéri az utazás. Az üzemanyagköltség egy-egy fuvarnál ezer forint körül alakul. Saját kútból öntözöm a növényeket. A feleségem és a három gyerek közül a nagyobbak már besegítenek. Bagyinszki István: „Megéri a paprikával foglalkozni...” Fotó: Gál Edit • Megtudom még az esztergályostól, hogy a szövetkezet segíti az állattartókat. A Zalkától több mint egy hektár lucematerületet bérel, s az innen származó szénával eteti a teheneket. Szorgalmas emberek lakják Nagy- bánhegyest, szinte minden portán ott áll a fóliasátor, amely alatt paprikát, paradicsomot. vagy uborkát termesztenek. v. 1. (Folytatás az I. oldalról) tőségek között — partnernek tekintik a szövetkezeti mozgalmat, ugyanakkor időnként és helyenként még fellelhetők a gyámkodás jelei. Van olyan községi tanács, amelynek vezetői igényt tartanak a itsz-vezetőség munkájában való közvetlen „részvételre”. Máshol beszámoltatással, elvárások támasztásával próbálják csorbítani a szövetkezetek önállóságát. A régi szemléletet tükrözi egy részben az írásos előterjesztés is, amely hézagos információk alapján kísérli meg minősíteni a szövetkezetek tevékenységét. A szövetkezeti gazdálkodás értékelése éppúgy nem tanácsi feladat, mint ahogy a tanácsi munka megítélése sem a szövetkezeti közgyűlés, vagy megyei szövetségeink hatásköre. Közös dolgunk viszont a partnerkapcsolat-rendszer építése, erősítése, mert azonos érdekünk és felelősségünk: a lakosság életviszonyainak jobbítása. Dr. Sümeghy Csaba, a Kiszöv elnöke véleménye szerint a megye elmaradott helyzetét csak úgy változtathatjuk meg, ha — képviselőinken keresztül — a központi szerveknél kiharcoljuk a tényleges decentralizálást. A fellendítésében éreztetné kedvező hatását. A Fidesz e témában felszólaló képviselője, Fülöp Zoltán a zajártalomra és arra hivatkozva, hogy a tanács fontosabb célokra is fordíthatná a pénzt, nem értett egyet a repülőtér megnyitásával a belföldi légiforgalom előtt. Arra a kérdésre, hogy ez azt je- lenti-e, nem támogatja a Fidesz az infrastruktúra ilyen módon való fejlesztését, az ebben tapasztalható elmaradás pótlását, azt válaszolta1, most nem ért egyet a repülőtér megnyitásával és azzal, hogy ez tanácsi pénzből történjen. A testület ezzel szemben egyetértőén támogatta a repülés feltételeinek megteremtését, és megszavazta az ötmillió forintot e célra. Ugyancsak ellenezte a Fidesz a Békés és Penza testvérmegyei kapcsolat gya- k or lati me g val ós í t ás áho z szükséges 300 ezer forint biztosítását. A testület indokoltnak tartotta ezt, és megszavazta. A továbbiakban személyi kérdésekről volt szó. Elsőként a megüresedett helyekre két új végrehajtó bizottsági tag választásáról. A jelölést elvállalók között szerepelt dr. Antal Mihály, az orosházi kórház igazgató-főorvosa, dr. Goda Péter, a Körkövizig igazgatója, Jenei Kis falu, kis bér? A harmadik napirend vitájában először Pikóné Kiss Éva, zsadányi tanácstag kért szót. A szünetben beszélgettünk vele, a következőket mondta: — Az azonos lélekszámú településeknél is igen eltérő az ezer lakosra jutó igazgatási létszám, és az egy tanácsi dolgozóra eső bértömeg. Ez még akkor is igaz, ha a tanácsoknál más-más módszerekkel határozták meg a létszámokat. Például Zsadányban a tanácsnál a létszámelmaradás — a hasonló nagyságú községekhez viszonyítva — 3-4 dolgozó, bértömegünk pedig 400 ezer forinttal kevesebb. Nagyon nagy a lemaradásunk. Éppen ezért gondolom, hogy a jó szándék ellenére, a fejkvóta tovább konzerválja hátrányos helyzetünket. Kértem a megyei tanácsot, hogy a bérfejlesztési lehetőségünk biztosításával segítse elő az elmaradásunk csökkentését. Örülök neki, hogy ígéretet kaptam arra, miszerint megvizsgálják a helyzetünket és a testület még visszatér erre a kérdésre. fejlett országokban jól bevált gyakorlat, hogy egy-egy térségben kedvezményeket kapnak a vállalatok, szövetkezetek. Nálunk nem. El kell érni, hogy a tanácsok gazdasági alappal rendelkezzenek az önkormányzatra. Elengedhetetlen a szellemi infrastruktúra fejlesztése. Csak akkor várhatjuk el, hogy ide települjenek vállalatok, ha megvan a fogadóképességünk. A megyei tanács teendői között javasolta: karoljanak fel minden váüatkozásit, . céltámogatással ösztönözzék azokat. Változtatásira érett a helyi tanácsok és szövetkezetek kapcsolatrendszere, meg kell teremteni a szellemi infrastruktúrát. A megyei lakásalapból az értelmiség kapjon kiemelt támogatást. Segítsék elő minden eszközzel a külföldi tőke beáramlását. A bejelentések sorában többek között módosították a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek növelik a testületek szerepét a pénzgazdálkodásban, biztosítják a kontrollt és számos konkrét pénzfelhasználásról is döntöttek. Szó volt a belföldi repülés újraindításához szükséges f elf ételek megteremtéséről. Mint ismert, a békéscsabai repülőtér 10 millió forint ráfordítással — melyből 5 millió forintot a megyei tanács vállal — még ez évben alkalmassá tehető húsznegyven személyes, kétmoto- ros 'repülőgépek fogadására. Ezzel lényegesen javulna a megye infrastruktúrája, lecsökkenne a Budapest—Békéscsaba közötti útidő, és a későbbiekben mód lenne a külföldi gépek fogadására is. Ez különösen az újszerű, külföldi partnerekkel is számoló gazdasági kapcsolatokban és az idegenforgalom Bálint, a Gyomaendrődi Városi Tanács elnöke, Kaczkó , Mihály, a Nagyszénási Nagy- ’ községi Tanács elnöke, Nagy Gyula gépszerelő, dr. Pintér Miklós orvos-professzor, dr. Sümeghy Csaba, a Kiszöv elnöke. A választás nem hozott eredményt, egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatokat, ezért a június 22-i megyei tanácsülésen — amely az ifjúsági és úttörőházban lesz — választják meg a végrehajtó bizottság két új tagját. Ezután Murányi Miklós bejelentette, hogy a mezőgazda- sági osztályvezetői állásira beérkezett pályázatok közül Klaukó Mátyásét fogadta el a bizottság, akit a testület ezután június elsejei hatály- lyál kinevezett. Fodor Gézát, a gazdasági osztály vezetőjét május 15. hatállyal a Békéscsabai Állami Gazdaság kikérte, amit a testület tudomásul vett. Dr. Soós Sándort, a szervezési és jogi osztály vezetőjét nyugdíjazása miatt (62 éves) június 30-i hatállyal — érdemei elismerése mellett — felmentették. A bejelentések sorában dr. Soós Tibor (Kunágota) javasolta, hogy a jövőben is hívják meg a bejegyzett alternatív szervezeteket a tanácsülésre, küldjék el számukra a tárgyalandó anyagot, és kérjék ezekkel kapcsolatban a véleményükét, észrevételüket. A tanács a javaslattal egyerértett, egyöntetűen elfogadta azt. Végül Gál Mihály (Battonya) azt javasolta, hogy hozzon létre a megyei tanács környezetvédelmi alapot, s kérte, hogy kamatmentes, visz- szatérítendő támogatásban részesüljön Battonya is. Az indítványokra a június 22-i tanácsülésen visszatérnek. L. S—S. F.
