Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-26 / 122. szám

1989. május 26., péntek „Tiltakozom a benzináremelés ellen” A képviselőnő levele a kormányhoz A megyei tanács üléséről jelentjük Vass Józsefné sarkadi képviselőnő levelet írt a Miniszter­tanács Hivatala elnökhelyettesének, dr. Kiss Elemérnek. So­rait az alábbiakban tesszük közzé azzal, hogy természetesen a kormánytól érkezett válasznak is szívesen adnánk helyt. Egy kormányzati döntés elleni tiltakozásomnak kívánok hangot adni. A magam és választóim nevében tiltakozom az 1989. május 8-i benzináremelés ellen! Választóim (a taná­csok vezetőin keresztül és közvetlenül is) már a döntés előtt sürgették, hogy tiltakozzak a tervezett \benzináremelés el­len. Sajnos abba a hibába estem, hogy bíztam abban; az új kormány tud új módon gondolkozni, és lesz ereje dönté­sét végigvinni. Sajnos nem így történt. Nem az autópálya­díj bukott meg, hanem a javasolt \technikai megoldás (és ez nem ugyanaz). Megint a könnyebb ellenállás irányába, a vi­dék kárára, mozdult el a kormány. „Sok kicsi sokra megy” tartja ja mondás felénk, és az már valóban sok, ahogy apránként minden pénzt kiszednek a kispénzűek zsebéből. Az itt élő emberek nem részesülnek az élelmiszerek úgynevezett „élőexportjának” hasznából, a híres bécsi mélyhűtőláda is közel ezer kilométerrel van tá­volabb, és. nem indul 50 százalékos kedvezménnyel a Lehár és az Arrabona expressz Békéscsabáról Bécsbe, és sorolhat­nám hátrányainkat végtelenségig, iArról már nem is beszél­ve, hogy az Alföldről az ország számtalan részébe elszéledő parasztgyerekek már úgy gyűjtenek egy-egy hazautazásra, mint mások amerikai útra. Más oldalról, ez tovább növeli az ország keleti felének, s általában a távolabbi térségeknek a gazdasági esélyegyenlőtlenségét. 'Minden terményt el kell szállítani, és minden alapanyagért el kell menni, ide kell szállítani. Minden termelő és minden állampolgár többlet­adót fizet csak azért, mert itt lakik. Piacgazdaságról, szek­torsemlegességről beszélünk, miközben tovább folytatódik egyes térségek gazdasági esélyegyenlőtlenségének fokozása. Az útalap igazságos elosztásában nem bízok, az 5-10-20 fős bizottságok nem jelentenek garanciát, ezt már ismerjük. Ha mégis — minden tiltakozás ellenére '— |marad a benzinár­emelés és az útalap, kizárólag csak regionális útalapról le­het akkor szó, melyet egyik térség a másiknak kölcsön­adhat, a mindenkori kamatfeltételek mellett, nem pedig va­lami központi útalap, amelyet valami pályázati szisztéma szerint szétosztanak. Hangsúlyozom még egyszer, a bejelen­tett benzináremelést nem fogadom el. Vass Józsefné, Sarkad Érdekképviseletet is vállalnak Megalakul a szlovák szövetség békéscsabai szervezete A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­gének békéscsabai szerveze­te ma, május 26-án tartja alakuló ülését. A szervező- bizottság egyik tagját, Ist­ván Annát kérdeztük a meg­alakulás előzményeiről. — Decemberben, a Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének kongresszusán a határozatok között szerepelt: ha lehető­ség van rá, hozzanak létre helyi szervezeteket. Nos, több békéscsabai körzetben .szük­ségesnek tartották a helyi szervezet létrehozását, első­sorban azért, hogy erőink ne forgácsolódjanak szét. Ügy gondoljuk, hogy egy helyi szervezet többet tehet az itt élő szlovákság érdekében, mint az országos szövetség. — Eddig mi volt a hely­zet? — Létezett az MSZDSZ Budapesten, mely kis appa­rátussal próbálkozott (több- kevesebb sikerrel) a szlo­vákság folklórjának megőr­zésével, művelésével... Most a demokratizálódási folya­mat életre hívja a helyi szervezeteket. Persze, a lét­rehozás szorgalmazásában az is közrejátszik, hogy a szövetségnek egyre kevesebb pénze van céljai megvalósí­tásához (az apparátus fenn­tartásához), így a helyi erőkre próbálnak a jövőben támaszkodni. — Kikre számíthatnak munkájukban? — Mielőtt erről beszélnék, hadd szögezzem le, hogy Magyarországon Békéscsa­bán él a legtöbb szlovák, és bármilyen hihetetlen: a csa­ládokban, a piacon, az ut­cán még beszélik anyanyel­vűket. Sőt! Vannak, akik ta­nítják gyermekeiket, uno­káikat szlovákul! A kérdés­re tehát, hogy kikre számí­tunk, így Válaszolnék: a ne­gyedik kerületben, s a Ja- minában élő szlovákságra, valamint a szlovák iskola pedagógusaira és a kisegítő gárdájára. Természetesen, ha csak ők állnak sorainkba, még nem végeztünk el sem­mit. Mert számítunk azokra is, akik nem inemzetiségi te­rületen dolgoznak, akik nem tagjai szlovák kluboknak, csak egyszerűen vállalják szlovákságukat. — Miként érik el őket? —■' Az írott propaganda itt már régen kevés. Személyes ráhatással, ismerősökön, ro­konokon keresztül még meg­nyerhetünk jó néhány em­bert az ügynek ... — És persze azzal, ha a helyi szervezetnek sikerül valóra váltani az elképzelé­seket. Tényleg! Milyen fel­adatokat vállal magára ez a békéscsabai szervezet? — Erről, azt hiszem, még korai lenne beszélni, hiszen még azt sem döntöttük el, hogy tagsággal vagy anélkül dolgozzunk. Mindenesetre szeretnénk, ha a jövőben a szlovákságot érintő kérdé­sekben megkérdezésünkkel is döntenének. Mert kétélű dolog ám ez! Egyrészt lehet hivatkozni arra, hogy mi ezt és ezt nyújtjuk, de amaz nem kell nekik. Csakhogy a bizalomtól megfosztott em­bereket nem könnyű ismét rávenni arra, hogy minde­nütt vállalják nemzetiségü­ket. Ráadásul ellenünk dol­gozik a természetes asszimi­láció, melyet ha visszafordí­tani nem is, de lassítani le­het és kell. — Mégis, konkrétan, mi­lyen feladatok ellátására vállalkoznak? — Nem akarunk kulturá­lis szervezet lenni, erre van Békéscsabán egy egész in­tézményhálózat ... Minden­esetre nem árt, ha koordi­náljuk a szlovákságot érintő munkát, és ellátunk érdek- képviseleti feladatokat is. Minden alkalmat meg kell ragadnunk arra, mely az itt élő szlovákság nemzetiség­tudatát erősíti, s hogy a nem szlovák lakosság körében is­mertté tegyük történelmün­ket. Természetesen segíthet a békéscsabai szervezet a szlovák iskolák beiskolázá­sában, gondolunk egy két­nyelvű „Csabai kalendári­um” kiadására, sőt, tájéko­zódni szeretnénk majd arról is, miként használják fel a városban a nemzetiségpoliti­kai pénzeszközöket. — Akkor hát pénteken délután 17 órakor „randevú­zik” a város szlováksága? —; Igen, a városi tanács dísztermében lesz az alakuló Összejövetel. Bízok benne, hogy példa leszünk a megye más, szlovák lakta települé­sén, hasonló helyi szervezet létrehozásában. N. A. Modellkísérletek a Duna-meder helyreállítására Az Oviber szakemberei az elmúlt napokban felmér­ték Nagymaroson, hogy me­lyek azok a munkálatok, amelyeket a vízerőmű épí­tésének felfüggesztése elle­nére is célszerű befejezni. A végleges döntést, az erről készült tájékoztatójelentés alapján, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszté­riumban hozzák meg. A javaslat szerint min­denképpen indokolt többek között a már 90 százalékos arányban kész parti sétány kialakításának befejezése s a nemrégiben elkészült víz­műtelep parkosítása, fásítá­sa. A felvonulási lakótelep házai közül a javaslat sze­rint csak azokat érdemes és gazdaságos továbbépíteni, amelyeknek az alapja leg­alább 50 százalékos arány­ban kész. A vállalat egyúttal meg­bízna a Vitukit és a Vízi­tervet, hogy indítson olyan modellkísérleteket, amelyek­kel megbízhatóan tisztázha­tó, hogy az erőműépítés eset­leges végleges leállításakor miként kellene a nagymaro­si Dunában a munkagödröt védő gátat elbontani, milyen vízáramlási viszonyokra kell majd tekintettel lenni. A modellkísérlet sürgős elvé­geztetése azért indokolt, mert használható adatokat legalább fél év munkája után lehet csak nyerni. Háztáji termelés Nagybánhegyesen A Nagyba nh egyesi Zalka Termelőszövetkezetben évek óta jelentős háztáji termelés folyik. Körös Gyula, háztáji ágazatvezető elmondotta, az idén tízféle növénnyel fog­lalkoznak a tagok. Az elmúlt évben 8700 hízó sertést ad­tak a Zalka Tsz tagjai a húsiparnak. Ebben az év­ben 7 ezer hízóra kötött szerződést a szövetkezet a dolgozókkal. A szerződéskö­tésekből ítélve megállapít­ható, a második félévben kevesebb sertésre számíthat a húsipar Nagybánhegyesről. Tavaly decemberben készült el 23 millió forintos beru­házásként a tsz keverőüze­me. Megfelelő minőségű tá­pot állítanak elő. amelyet nagykereskedelmi áron ad­nak nagyobb tételben tag­jaiknak. Felkerestünk két háztáji­zó tagot is a tsz-ben. Urbán János művezető 11 éve fog­lalkozik sertéstartással. Je­lenleg is négy anyakocája van, s a gondot az okozza, hogy nem lehet kukoricát beszerezni. — A feleségem csirkézik ott­hon. Egy-egy rotációban 3500 csirkét nevelünk, s adjuk át az Orosházi Baromfifeldol­gozó Vállalatnak. Sajnos, az idén az alapanyag nem a legjobb minőségű, emiatt ál­lategészségügyi gondjaink vannak. Nincs megoldva a kistermelők érdekképvisele­te. Garanciát kellene adni a takarmányra és a kihelye­zett állatok minőségére. Azért foglalkozunk otthon állattartással, hogy kiegé­szítsük a tsz-ből származó jövedelmet. Bagyinszki István 18 éve tag­ja a Zalkának. Esztergályos­ként dolgozik a műhelyben, s már hetedik éve zöldsége- zik. — A fólia alatt 600 négy­zetméteren paprikát terme­lek. Négy fejőstehenünk Urbán János művezető van, reggelente a tejüzem­be viszem a tejet. Csak ez­után. úgy 8 óra körül me­gyek Budapestre a Bosnyák- ra. Legtöbbször éjfélre, vagy hajnalban érek haja. Ha van egy kocsiravaló paprika, ak­kor megéri az utazás. Az üzemanyagköltség egy-egy fuvarnál ezer forint körül alakul. Saját kútból öntözöm a növényeket. A feleségem és a három gyerek közül a nagyobbak már besegítenek. Bagyinszki István: „Megéri a paprikával foglalkozni...” Fotó: Gál Edit • Megtudom még az eszter­gályostól, hogy a szövetke­zet segíti az állattartókat. A Zalkától több mint egy hek­tár lucematerületet bérel, s az innen származó szénával eteti a teheneket. Szorgal­mas emberek lakják Nagy- bánhegyest, szinte minden portán ott áll a fóliasátor, amely alatt paprikát, para­dicsomot. vagy uborkát ter­mesztenek. v. 1. (Folytatás az I. oldalról) tőségek között — partnernek tekintik a szövetkezeti moz­galmat, ugyanakkor időnként és helyenként még fellelhe­tők a gyámkodás jelei. Van olyan községi tanács, amely­nek vezetői igényt tartanak a itsz-vezetőség munkájában való közvetlen „részvételre”. Máshol beszámoltatással, el­várások támasztásával pró­bálják csorbítani a szövet­kezetek önállóságát. A régi szemléletet tükrözi egy rész­ben az írásos előterjesztés is, amely hézagos informá­ciók alapján kísérli meg mi­nősíteni a szövetkezetek te­vékenységét. A szövetkezeti gazdálkodás értékelése épp­úgy nem tanácsi feladat, mint ahogy a tanácsi mun­ka megítélése sem a szövet­kezeti közgyűlés, vagy me­gyei szövetségeink hatáskö­re. Közös dolgunk viszont a partnerkapcsolat-rendszer építése, erősítése, mert azo­nos érdekünk és felelőssé­günk: a lakosság életviszo­nyainak jobbítása. Dr. Sümeghy Csaba, a Kiszöv elnöke véleménye szerint a megye elmaradott helyzetét csak úgy változtat­hatjuk meg, ha — képviselő­inken keresztül — a közpon­ti szerveknél kiharcoljuk a tényleges decentralizálást. A fellendítésében éreztetné kedvező hatását. A Fidesz e témában felszólaló képvise­lője, Fülöp Zoltán a zajár­talomra és arra hivatkozva, hogy a tanács fontosabb cé­lokra is fordíthatná a pénzt, nem értett egyet a repülő­tér megnyitásával a belföl­di légiforgalom előtt. Arra a kérdésre, hogy ez azt je- lenti-e, nem támogatja a Fidesz az infrastruktúra ilyen módon való fejleszté­sét, az ebben tapasztalható elmaradás pótlását, azt vá­laszolta1, most nem ért egyet a repülőtér megnyitásával és azzal, hogy ez tanácsi pénz­ből történjen. A testület ez­zel szemben egyetértőén tá­mogatta a repülés feltételei­nek megteremtését, és meg­szavazta az ötmillió forintot e célra. Ugyancsak ellenezte a Fidesz a Békés és Penza testvérmegyei kapcsolat gya- k or lati me g val ós í t ás áho z szükséges 300 ezer forint biztosítását. A testület indo­koltnak tartotta ezt, és meg­szavazta. A továbbiakban személyi kérdésekről volt szó. Első­ként a megüresedett helyek­re két új végrehajtó bizott­sági tag választásáról. A je­lölést elvállalók között sze­repelt dr. Antal Mihály, az orosházi kórház igazgató-fő­orvosa, dr. Goda Péter, a Körkövizig igazgatója, Jenei Kis falu, kis bér? A harmadik napirend vitájában először Pikóné Kiss Éva, zsadányi tanácstag kért szót. A szünetben beszél­gettünk vele, a következőket mondta: — Az azonos lélekszámú településeknél is igen eltérő az ezer lakosra jutó igazgatási létszám, és az egy taná­csi dolgozóra eső bértömeg. Ez még akkor is igaz, ha a tanácsoknál más-más módszerekkel határozták meg a létszámokat. Például Zsadányban a tanácsnál a lét­számelmaradás — a hasonló nagyságú községekhez vi­szonyítva — 3-4 dolgozó, bértömegünk pedig 400 ezer forinttal kevesebb. Nagyon nagy a lemaradásunk. Ép­pen ezért gondolom, hogy a jó szándék ellenére, a fej­kvóta tovább konzerválja hátrányos helyzetünket. Kér­tem a megyei tanácsot, hogy a bérfejlesztési lehetősé­günk biztosításával segítse elő az elmaradásunk csök­kentését. Örülök neki, hogy ígéretet kaptam arra, mi­szerint megvizsgálják a helyzetünket és a testület még visszatér erre a kérdésre. fejlett országokban jól be­vált gyakorlat, hogy egy-egy térségben kedvezményeket kapnak a vállalatok, szövet­kezetek. Nálunk nem. El kell érni, hogy a tanácsok gazdasági alappal rendelkez­zenek az önkormányzatra. Elengedhetetlen a szellemi infrastruktúra fejlesztése. Csak akkor várhatjuk el, hogy ide települjenek válla­latok, ha megvan a fogadó­képességünk. A megyei ta­nács teendői között javasol­ta: karoljanak fel minden váüatkozásit, . céltámogatással ösztönözzék azokat. Változ­tatásira érett a helyi taná­csok és szövetkezetek kap­csolatrendszere, meg kell teremteni a szellemi infra­struktúrát. A megyei lakás­alapból az értelmiség kapjon kiemelt támogatást. Segítsék elő minden eszközzel a kül­földi tőke beáramlását. A bejelentések sorában többek között módosították a szervezeti és működési sza­bályzat azon pontjait, ame­lyek növelik a testületek szerepét a pénzgazdálkodás­ban, biztosítják a kontrollt és számos konkrét pénzfel­használásról is döntöttek. Szó volt a belföldi repülés újraindításához szükséges f elf ételek megteremtéséről. Mint ismert, a békéscsabai repülőtér 10 millió forint rá­fordítással — melyből 5 millió forintot a megyei ta­nács vállal — még ez év­ben alkalmassá tehető húsz­negyven személyes, kétmoto- ros 'repülőgépek fogadására. Ezzel lényegesen javulna a megye infrastruktúrája, le­csökkenne a Budapest—Bé­késcsaba közötti útidő, és a későbbiekben mód lenne a külföldi gépek fogadására is. Ez különösen az újszerű, külföldi partnerekkel is szá­moló gazdasági kapcsolatok­ban és az idegenforgalom Bálint, a Gyomaendrődi Vá­rosi Tanács elnöke, Kaczkó , Mihály, a Nagyszénási Nagy- ’ községi Tanács elnöke, Nagy Gyula gépszerelő, dr. Pintér Miklós orvos-pro­fesszor, dr. Sümeghy Csaba, a Kiszöv elnöke. A választás nem hozott eredményt, egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatokat, ezért a június 22-i megyei tanács­ülésen — amely az ifjúsági és úttörőházban lesz — vá­lasztják meg a végrehajtó bizottság két új tagját. Ez­után Murányi Miklós beje­lentette, hogy a mezőgazda- sági osztályvezetői állásira beérkezett pályázatok közül Klaukó Mátyásét fogadta el a bizottság, akit a testület ezután június elsejei hatály- lyál kinevezett. Fodor Gézát, a gazdasági osztály vezető­jét május 15. hatállyal a Bé­késcsabai Állami Gazdaság kikérte, amit a testület tu­domásul vett. Dr. Soós Sán­dort, a szervezési és jogi osztály vezetőjét nyugdíja­zása miatt (62 éves) június 30-i hatállyal — érdemei el­ismerése mellett — felmen­tették. A bejelentések sorában dr. Soós Tibor (Kunágota) javasolta, hogy a jövőben is hívják meg a bejegyzett al­ternatív szervezeteket a ta­nácsülésre, küldjék el szá­mukra a tárgyalandó anya­got, és kérjék ezekkel kap­csolatban a véleményükét, észrevételüket. A tanács a javaslattal egyerértett, egy­öntetűen elfogadta azt. Vé­gül Gál Mihály (Battonya) azt javasolta, hogy hozzon létre a megyei tanács kör­nyezetvédelmi alapot, s kér­te, hogy kamatmentes, visz- szatérítendő támogatásban részesüljön Battonya is. Az indítványokra a június 22-i tanácsülésen visszatérnek. L. S—S. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom