Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-23 / 119. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNáCS LAPJA 1989. MÁJUS 23., KEDD Ára: 4,30 forint XLIY. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM Mai számunkbél: lassú Mihály nyilatkozata a reformkörök szegedi tanácskozásáról (3. oldal) Tünde országos versenyt nyert (4. oldal) Régi titkár - új titkár (5. oldal) Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak (5. oldal) Kitüntetett szövetkezeteink (6. oldal) Oszrággyülési képviselők tanácskoztak Gádoroson Az átalakulásról, a népszavazásról, a halálbüntetés eltörléséről, a kormány új csomagtervéről Az Országgyűlés május végére összehívott ülésszaká­nak napirendjét tárgyalták meg tegnap megyénk or­szággyűlési képviselői Gádoroson, az MSZMP községi bizottságának székházában. A tanácskozáson többek kö­zött részt vett Somogyi László kormánybiztos, dr. Sár­közi Tamás igazságügyi miniszterhelyettes és Vörös Ist­ván, a MÉM osztályvezető-helyettese. A tervezett Bécs—Buda­pest világkiállítás várható költségeiről, hatásairól So­mogyi László tartott tájé­koztatót. Egyebek mellett el» mondta, hogy a kormány garanciát vállal arra: a vi­lágkiállítás megrendezése nem növeli az állampolgárok adóit, a lakosság terheit, az infrastruktúra fejlesztését tekintve pedig az ország köz­vetlenül nem érintett terü­letei sem szenvednek hát­rányt. Az egyik legnagyobb hord­erejű tervezetről, nevezete­sen az átalakulási törvény­ről dr. Sárközi Tamás egye­bek mellett elmondta, hogy a legnagyobb társadalmi vi­tát az állami vállalatok és szövetkezetek átalakulási le­hetősége váltotta ki. À m - niszíerhelyettes szólt arról is, hogy számtalan esetben az • érintettek alapjaiban nem értik az átalakulás lé­nyegét. Tudniillik itt nem vállalatmegszűnésről van szó, csupán átalakulásról, melyről mindenképpen a tu­lajdonos dönt, hiszen a tör­vény az alapítói érdekeket helyezi előtérbe, tçhât álla­mi vállalat esetéberí nyilván az államé a jog. Bár az is kétségtelen, hogy számos esetben ez a vezetők szá­mára sérelmesnek tűnhet. Vállalati tanáccsal működő cég esetében viszont teljes az önkéntesség, rajtuk mú­lik, átalakulnak, avagy sem. ® A képviselők ezután ál­lást foglaltak a Büntető Törvénykönyv tervezett mó­dosításáról, amely a halál­büntetés eltörlését javasolja az állam elleni és politikai bűncselekmények körében, s egyetértettek abban, hogy e két esetben az Országgyűlés törölje el a legsúlyosabb büntetés kiszabásának a le­hetőségét. A népszavazásról és a né­pi kezdeményezésről szóló törvényjavaslattal kapcso­latban többen is kifejtették a véleményüket. A leendő törvény egyik fontos rendel­kezésének tartják azt, hogy a népszavazás elrendeléséről szóló törvényjavaslat tartal­mazza a kezdeményezésben megfogalmazott — népsza­vazásra bocsátandó — kér­déseket. Kisebb vitát vál­tott ki a javaslat 6. szaka­sza, amely felsorolja a nép­szavazás alá nem bocsátható kérdésköröket, így többek között a nemzetközi szerző­désekben vállalt kötelezett­ségek teljesítését. Varga Zoltán meghívott vendég, az MDF megyei vezetőségének tagja szerint ez a korláto­zás sok veszélyt rejt magá­ban, s példaként említette a bős—nagymarosi vízlépcső felépítéséről szóló nemzet­közi megállapodást. Ellenvé­leményként elhangzott : amennyiben a Parlament úgy dönt, hogy a nemzetközi szerződések is módosíthatók népszavazással, az Magyar- ország nemzetközi tekinté­lyét csorbítaná. Egyébként a népszavazás tilalma nem vo­natkozik a nemzetközi szer­ződésekből eredő kötelezett­ségek jövőbeni vállalására, illetve lejárt nemzetközi szerződések meghosszabbítá­sának népszavazás útján tör­ténő megerősítésére vagy el­utasítására. Kétségtelenül nehéz lesz dönteni képviselőinknek a kormány új csomagtervéről, mely több mint 30 milliárd forintos költségvetési hiány szanálását hivatott megol­dani. — Jóllehet, a többlet- elvonás végre nem a lakos­ságot fogja terhelni, hanem a különböző intézmények forrása csökken, mégis fennáll a veszély, éppen az emberek kialakult bizal­matlansága miatt, ha a kép­viselő igennel voksol, s a választópolgárok terhe to­vább nő, nehéz lesz magya­rázkodni, ésszerű érveket felhozni — vélte több kép­viselő is. Púja Frigyes ki­fejtette, hogy a kormány­nak, de a parlamenti képvi­selőknek is alaposan fon­tolóra kellene venni, mi­lyen előnyöket, illetve hát­rányokat jelentene a magyar népgazdaság számára egy esetleges hitelátütemezés. Véleménye szerint ma van annyi bizalom az ország ve­zetése iránt a külföldi hite­lezők és a Nemzetközi Va­lutalap részéről, mely elő­nyösen konvertálható szá­munkra. így remélhető, hogy átmeneti lélegzetvételhez juttatva a gazdaságot, vég­re sikeresen úrrá lehessünk akut gondjainkon. Végül a képviselők dr. Vörös Istvánnal a szövetke­zeti és a földtörvény mó­dosításáról konzultáltak, majd a késő délutáni órák­ban beszámolót hallgattak meg a bős—nagymarosi "be­ruházás helyzetéről. (László—Rákóczi) Megyénk és a világkiállítás I----------------------------------------­Amikor néhány éve hire kelt annak, hogy az 1995-ös világkiállítást Bécs és Budapest közö­sen kívánja megrendez­ni, sokan érthetetlennek tartották. Még hogy egy nyugati és egy keleti or­szág? Ki hallott ilyet? Határainkon belül is vol­tak, vannak és bizonyára még lesznek kétkedői az el- kéozelésnek. Megfogalmazó­dott: ez a közös világkiállí­tás egy olyan tehén, melvet Magyarországon etetnek és Ausztriában fejnek. S aho­gyan teltek a hónapok, a mérlegelések egyre árnyal­ta bbak lettek, a kérdések is változtak: legyen, vagy ne legyen közös világkiállítá­sunk? Ha lesz. akkor van-e igény rá. s ha igen. akkor hogyan tudnak kapcsolódni hozzá? Ezekre és a hasonló, a világkiállítással kapcsola­tos kérdésekre igyekezett választ adni. információkat szolgáltatni, valamint tájé­kozódni tegnap Békéscsabán a városi tanács dísztermében Somogyi László kormánybiz­tos. A tanácskozáson részt vettek megyénk nagyobb gazdasági egységeinek és a kisiparosok képviselői, ott volt Forral József, a megyei pártbizottság titkára és Fo- dorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára. Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke bevezetőjében kiemelte: a tervezett esemé­nyek előtt vagyunk, nagyon sok kérdést kell tisztázni, mindenekelőtt azt, hogy mi­lyen állami, politikai dönté­sek indokoltak, szükségesek ebben a kérdéskörben, mi­lyen lehetőségünk van gaz­dasági. idegenforgalmi téren kötődni ehhez a program­hoz? Somogyi László tájékozta- ' tójában először áttekintést adott a világkiállítások tör­ténetéről és szólt néhány érdekesebbről, amelyek a „ ... legek sorába" tartoznak. Az első világkiállítás 1851- ben Londonban volt, a vi­lágkiállítások sorában nagy fordulatot éppen száz éve, a párizsi világkiállítás hozta, akkor mutatták be azEiffel- tomyot. Európában az utol­só világkiállítást 1958-ban Brüsszelben rendezték. A legtöbb látogatót 1970-ben az oszakai világkiállítás vonzotta, mintegy 64 millió­an tekintették meg. az egy napra jutó csúcs egymillió nézőt jelentett. Az utolsó vi­lágkiállítást Ausztráliában rendezték ' a közelmúltban. A következő általános világ- kiállításnak 1992-ben, a spa­nyolországi Sevilla ad ott­hont. ide 30 millió látogatót várnak, ugyanis ekkor ren­dezik a barcelonai olimpiát is. Ezt követné a jelenlegi pályázat szerint 1995-ben a Budapest—Bécs világkiállí­tás, melynek rendezésére pá­lyázott még a floridai Mia­mi városa is. Somogyi László vázolta a spanyol rendezők elképzelé­seit. majd a magyar—oszt­rák világkiállítás lehetősé­geiről szólt, mely szakkiállí­tás lesz — ha a szervezők a két ország fővárosának ítélik a rendezés jogát. A közös kiállításnak a témája „Hidak a jövőbe". Termé­szetesén módosításra lehető­ség nyílik, a fogadó orszá­goknak kell a feltételeket megteremteni, a kiállítási területet, csarnokokat az összes infrastruktúrával, a résztvevő országok rendezik majd be elképzeléseik sze­rint. A spanyolországi vi­lágkiállításra eddig 82 je­lentkező van. a Bécs—Buda­pest kiállításra már most minimum 70 résztvevővel számolnak. A nemzetközi kiállításokat szervező iroda május 25-én ülésezik, ahol meghallgatják annak a szak­értő testületnek a jelenté­sét, amelyik áprilisban meg­vizsgálta Bécset és Budapes­tet. pontosabban Ausztriát és Magyarországot, a hely­színen szerezték tapasztala­tokat a gazdasági, politikai körülményekről, s a felké­szülésről. Az előzetes tájé­koztatás szerint a bizottság jelentése kedvező, és úgy foglalt állást: mindkét vá­rost alkalmasnak látják a Somogyi László világkiállítás megrendezésé­re, természetesen fenntart­va azokat a gondokat, mely szerint a teljes finanszíro­zás részletkérdése sem Bécs- ben, sem Budapesten még nem tisztázott. Az is eldőlt, most májusban véglegesen nem szavaztatják meg a tag­országokkal. hogy kinek íté­lik oda a világkiállítás ren­dezési jogát, erről az év vé­gén döntenek majd. Egyéb­ként a másik pályázó. Mia­mi semmiféle írásos, hivata­los. kormánygaranciával el­látott jelentkezést nem jut­tatott el a szervezőkhöz. Amennyiben ez május 25-ig nem történik meg, akkor a közgyűlés úgy foglal állást, hogy az amerikai város ki­esik a további versenyből. (Folytatás a 3. oldalon) Finn közművelődési delegáció Békéscsabán Látogatás az egészségügyi szakközépiskola egyik gyakorló- termében. Képünkön jobbról Eero Raunio, Mikkeli polgár- mestere Fotó: Gál Edit Vasárnap a késő éjszakai órákban a finnországi Mik- keliből öttagú közművelő­dési delegáció érkezett Bé­késcsabára, a testvérvárosba. A program szerint tegnap délelőtt 9 órakor a városi tanácsnál dr. Gally Mihály, Békéscsaba tanácselnöke fo­gadta a vendégeket: Eero Raunio polgármestert, Pirjo Julkunen múzeumigazgatót, LUsa Laatu könyvtárigazga­tót, Matti Liukkonen kultu­rális igazgatót és Jukka Korpelát, a kongresszusi és koncertcsarnok igazgatóját. A két város vezetői 1981- ben írtak alá együttműködé­si megállapodást a hosszú távú kapcsolattartásról, amely kiterjed a politika, a gazdaság, a kultúra, az egészségügy, a sport terüle­tére, tehát igen sokirányú. A tartalmas cserelátogatá­sok jól szolgálják a népek közötti békét, a békés egy­más mellett élést. A kiala­kult testvérvárosi kapcso­latra jellemző, hogy első­sorban nem protokolláris té­ren, hanem az egyes intéz­mények között szerveződik. Különösen örvendetes, hogy az együttműködésbe mind jobban sikerült bevonni az ifjúságot. A városi tanácsnál adott fogadáson mindkét városi vezető hangsúlyozta, a kul­turális terület a társadalmi viszonyok igen fontos sze­lete, s egyre inkább nő a je­lentősége — tehát különös figyelmet kell fordítani rá. A békéscsabai vendéglátók a programot is úgy állítot­ták össze, hogy lehetőség szerint minél több intéz­ményt megismerhessenek a finn delegáció tagjai. Cseré­be kérték, hogy észrevéte­leikkel segítsék a kulturális területeken folyó munkát. A finn delegáció tagjai nagy figyelemmel hallgatták a Bé­késcsabáról szóló tanácsel­nöki tájékoztatót. Igen sok kérdést tettek fel, főként a lakásépítés, a foglalkozta­tottság helyzete, a népesség számának alakulása váltott ki érdeklődést. Ezután a vendégek . a sportcsarnokba látogattak, ahol Kádi Károly igazgató volt a vendéglátó. Az épü­let sokféle alkalmazási lehe­tősége elismerést váltott ki, s kedves színfolt volt egy éppen itt tartott lakótelepi gyermeknap is. A délelőtt folyamán a vendégek ellá­togattak még az egészség- ügyi szakközépiskolába és a Tevan. Andor Nyomdaipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézetbe. A középiskolák képzési tevé­kenységéről dr. Hursán György, illetve Németh Lajos igazgatók tájékoztatták ven­dégeiket, akik bepillanthat­tak a gyakorlati képzésbe is. Délután a zeneművészeti szakközépiskola, a megyei könyvtár, a nemzetiségi klubház és a meseház meg­tekintése szerepelt a prog­ramban. A finn delegáció látogatása ma délelőtt ta­pasztalatcserével folytatódik a két város kulturális éle­téről. Sz. M. Nagybánhegyesihét Bt,KÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG „Amikor 1974-ben idekerültem — idézi a régi szép idő­ket alkalmi idegenvezetőm —, fantasztikus, pezsgő élet volt itt. Évente nyolc színházi előadás. Nagy bálák, la­kodalmaik, szövetkezeti és egyéb gyűlések, esküvők, név­adók ... Aztán megépült a pártház, a tanácsháza, s egy­re több rendezvény elmaradt nálunk. Egyre csendesebbé vált a ház. Három éve már egészen /kétségbeejtőnek tar­tom a helyzetet.” Mindezeket Földházi Sándorné, a mű­velődési ház vezetője mondja munkatársunknak- Szó esik még a riportban arról is: a szlovák és a nyugdíjasklub még tartja magát. Az írás a 4. oldalon található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom