Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-22 / 118. szám
O 1989. május 22., hétfő «HîWKTlld Mije van a magyar parasztnak? A Békés Megyei Népújság május 4-i számában a „Kisgazdapárt alakult Mezöko- vácsházán” című cikk adta az ötletet, hogy írjak. A cikkben többek közt szó esik arról, hogy az elmúlt 40 évben mije volt a ma- gyar^parasztnak. Én, aki egy szegény parasztember fia vagyok — igaz, tanultam és a mezőgazdaságban több mint 20 éve dolgozom különböző vezetői beosztásban — folytatnám a fenti témakört, mert az így, szerintem, de lehet, még többek szerint is, meglehetősen hiányosan van leírva. Iga2, hogy a parasztembernek van egy kertje, meg a nagyüzemtől 1 kh háztáji földje, de ettől sokkal többje is van. Az elmúlt 40 év alatt Magyarországon kialakult egy világszínvonalon is elismert nagyüzemi mező- gazdaság. Ma ezekben az üzemekben dolgozó emberek biztonságot, megélhetésüket látják, még akkor is így van ez általában, ha akadnak néhányan, akik másként vélekednek. A 40 év előtti időkkel szemben ma a magyar parasztnak van egy biztos szociális körülménye. És miért mondom ezt? Azért, mert Nagy örömmel üdvözlöm ezt a tartalmas, tényleg hasznos kiadványt. A 184. oldalon igazán szépen méltatva ír a szarvasi arborétumról. Ezúton felajánlom, /hogy egy újabb kiadvány elkészítésekor a megadott terjedelemben elkészítem a szarvasi arborétumról szóló fejezetet azért, hogy abban a legutóbbi években elért eredmények és a fejlődés is szerepeljen. Ugyanis az arborétum mint intézmény 82 hektár területen a kertészeti és élelmiszeripari egyetem önálló jogi személyű kuNagyon kedves ünnepség keretében díjkiosztó ünnepséget tartott május 5-én délután a kardoskúti Móra Ferenc Művelődési Ház. Az immár harmadszorra megrendezett megyei vers- és prózaíró pályázat versenyzői jöttek el a megmérettetésre e tájegység különböző területeiről, sőt akadt egy pályázó Budapestről is. Gyuláról négyen indultunk, s mindannyian szép ajándékkal és emléklappal tértünk haza. A 38 pályázó közül 18-an kaptak ajándékot és emléklapot. A bíráló bizottság elnöke Bónus István orosházi könyvtáros volt. Az ünnepségen szemelvényeket olvastak fel a legjobb művekből, s fellépett a ma a parasztember is kap rendes havi fizetést, családi pótlékot és táppénzt, ha beteg, s 60 éves korában rendes nyugdíjat, amiből azért öreg korában megél. És ami nem elhanyagolható szempont: Van rendes lakása, a lakása körül van háztáji gazdasága, és olyan, amilyet ki-ki magának tetszése, ízlése szerint alakított, vagy éppen alakít ki. A|zt hiszem, ma már azt is elmondhatjuk, hogy nem röghöz kötött a magyar paraszt. Tanulhat, taníttathatja gyermekeit. Hány és hány mérnök, tudós, professzor került ki az elmúlt 40 évben a parasztságból, és mindehhez nem kellett más, mint tudás és akarat. Akik itt maradtunk falun, azért mi is szabad embernek érezzük magunkat — így hát van még egy szabadságunk is. A falusi munkához kell manapság szakértelem és nem is akármilyen. A tudása is megvan a magyar parasztnak. Az elmúlt 40 évben, de inkább az utóbbi 20 évben ikialakult egy kollektív paraszti szellem. A kollektívák választottak maguknak képviseletet és ezt a TOT-nak nevezzük. Igaz, manapság e tatási intézménye. Legfontosabb feladatunk a 42 hektáros egykori „Pepi-kert” fenntartása, fejlesztése, de ma már több szakma jeles kutatóinak bevonásával folyik az ökológiai feltárókutatás, a génbanki feladatok ellátása, a nemesítési és termesztéstechnikai kutatás is, évente több millió forint értékű dísznövény-előállítás kiskertek és közületi területek részére egyaránt, ami hatással van a megye, de nagyobb országrész kertkultúrájára is. gyermekek citeraegyüttese, majd az ünnepséget a kar- doskútiak nyolctagú asz- szonykórusa nótacsokorral zárta. Az idősek klubjában teával, feketekávéval és süteménnyel kedveskedtek a helyiek a vendégeknek. A téesz ebédlőjében pedig olcsón és finomat ebédelhettünk. Az ünnepség után sokan maradtunk még a klubszobában kötetlen beszélgetésre, ismerkedésre, s ki-ki felolvashatott verseiből. Akadt, aki még énekelt is. Nagy Lászlónéval, a művelődési ház vezetőjével és Bónus Istvánnal beszélgetve a következő döntést hoztuk: megalakítjuk a Móra Ferenc Irodalmi Kört, ahova szervezetet sokan bírálják, de ez akkor is olyan szervezet, aminek az a feladata, hogy megvédjen minket, parasztokat, ha kell. Csak adni kell neki ehhez jogot, vétójogot. Csak azért, hogy meggyőző, alapos munka nélkül senki se tudjon ránk erőltetni semmit. Eddig az üzemeken belül olyan, hogy szakszervezet, nem volt, de volt egy párt, amely ott helyben, ha kellett azonnal védte a parasztot. Hát ez is volt a magyar parasztnak. Tudom, én is csak folytattam a sort, hogy mije van még a magyar parasztnak, s ettől még biztos, hogy sokkal többje is van. Nem is azért írtam e gondolatokat, hogy teljes legyen a sor, hanem csak azért, mert aggódom, és lehet, hogy rajtam kívül még sokan féltik azt, amije ma a magyar paraszt- < nak van. Jó lenne, ha helyettünk nem mások mondanák meg, mink van, mit akarunk. Ügy gondolom, hogy azt csak mi tudjuk. Akkor meg bízzák ránk. Nekünk nem kell más, csak lehetőség és akkor amink ma van, az holnap több, szebb, gazdagabb lesz. maradna változatlan a 12. (Környezet- és természetvédelem) fejezetben elhelyezett cikk, de jó lenne pár sorban a 16. (Tudományos élet, felsőfokú oktatás) fejezetben is szerepeltetni az intézményt. A megadott helyet kitöltő cikk elkészítését természetesen társadalmi munkában vállalom. Szeretném arra bátorítani önöket és az alkotó kollektívát, hogy az Almanachot évente, de legalább kétévente készítsék el. Rendszeres, folyamatosan javított, aktualizált kiadása egy szinte nélkülözhetetlen név-, cím- és tevékenységjegyzéket is biztosítana minden megrendelője szániára. Tisztelettel : dr. Sipos András, mg. tud. kandidátus, igazgató szeretettel várjuk tagnak a kedvtelésből írogatókat, de azokat is, akik nem írnak, ám szeretik az irodalmat, s a jó társaságot. Negyedévenként jönnénk össze, meg egy-egy nagyobb rendezvényen. Vezetőnk Bónus István lenne. Akit érdekel ez a baráti kör, jelentkezzék levélben Nagy Lászlónénál • (5945 Kardoskút, Móra Ferenc Művelődési Ház, Lenin tér 1.). Hiszem, hogy a megye amatőr írogatói még sokszor fognak Kardoskúton találkozni. Merem remélni, hogy lesz olyan idősek . klubja Gyulán is, ahol viszontláto- gatásukat fogadhatjuk, s viszonozhatjuk barátságukat, szeretetüket és emberségüket. Bár minél több ilyen irodalmi kör jönne létre! Illyés Terézia, Gyula Környezetünkért Remélem, sokan olvasták az április 15-i Népújságban „A fairtók” című igaz írást. Én is tudnék néhány olyan fairtót,, vagy cinikusan hallgatót megnevezni, akiknek gyermekei kárt tettek a közös területeken, pedig vj- kendházukban a fűre, fára, virágokra nagyon tudnak vigyázni. Sajnos, engem is egy ilyen, fáktól irtott magas házba sodort az élet. A magasból nézem, mit műveltek ebben a szép alföldi városban a fairtók. Még la- ^ kásomból látom a kis kertes házak piros háztetejét és a kertek zöldjét, mert házunk magas, csak a fák és bokrok, vagyis a zöld hiányzik. Volt négy kis fa a presszó és házunk között, de fiatalon kipusztult, mert a gyerekek kifutballozták, pe- - dig s^ép focipálya van a közelben. Mi gyerekkorunkban ilyenről még álmodozni sem mertünk. Itt kérem meg a város zöldterületéért felelős vezetőt, hogy a Bartók Béla 21 ; —23. közötti területre magasra növő fákat és bokrokat telepítsen. Nemcsak a levegő tisztítása miatt, hanem a város szépítése miatt is szükséges lenne. Remél- : jük, meg is fognak nőni, mivel megoldódik a játszótér. Az építőipar végre átadja a területet, ahol állítólag játszótér és park lesz. Mindkettőre nagy szükség van. De kérem a szülőket és felnőtteket, hogy figyelmeztessék a kártevőket, mert aki csak nézi és nem szól semmit, maga is fairtóvá válik, s nem szereti gyermekét, vagy unokáját sem. Hantos János, . Békéscsaba Ki látta a balesetet? Május 12-én a békéscsabai kórháztól délután 4 óra 12 perckor induló 20-as autóbuszjárattal utazott unokájával Misik Istvánné helybeli lakos. A Kossuth térnél jelezni akarta, hogy-a következő megállóban leszáll, ám — mint. elmondta — elesett, és súlyosan megsérült. Misik Istvánné ezúton kéri azt a férfit, aki a Szabadság téren lesegítette a buszról, illetve más szemtanúkat, hogy jelentkezzenek balesete ügyében. Címe: Békéscsaba, Könyves u. 63. A KUNSÁG Kereskedelmi Vállalat árveréssel értékesít 1 db IFA hosszú platós tehergépkocsit, 1 db IFA pótkocsit. Az árverés helye: Orosháza, FÜSZÉRT- telep, Gyártelep út 2. Ideje: 1989. május 25., délelőtt 9 óra. Termelőszövetkezetek, kistermelők! Jelentős jövedelmet hozó mezőgazdasági tevékenységhez (giliszta tenyésztése, humusz előállítása) vállalkozókat I keresünk Tenyészállományról gondoskodunk. Szerződéskötés esetén OTP-kölcsön felvehető. Cím: Barter Kft. Budapest III., Szindbád u. 3. XIV. em. 144. 1039. Telefonügyelet: 801-588 (munkaidőben), 149-601, 488-078, 778-948. Ki érti ezt? Mert én nem. Hiába dolgoztam jogászként több évtizeden át kereskedelmi vállalatnál. A Kulich-lakótelepi ' ABC-ben vettem egy csomag Wilkinson borotvapengét 70 forintért és két darab lapos zseb- lámpaelcmet 44 forint hatvan fillérért. Másnap az Univerzál Áruház illatszerosztályán előttem 63 forint 50 fillért fizetett egy vevő egy csomag Wilkinson pengéért. Most már kiváncsi voltam, hogy 2 lapos elem itt mibe ikerül? Már meg sem lepett, hogy itt /nem 44 forint 60 fillér az ára, hanem csak 38 forint. Tehát két kisebb vásárláskor 13 forint 10 fillérrel kért. az ABC többet tőlem olyan áruért, amit azonos forrásból szereznek be. Tudom, hogy van szabad ár, de ez a különbözet nagyon hasonlít a tisztességtelen haszonhoz. Vagy ez volna az igazi verseny? Dr. Kazó Károly, Békéscsaba Komlósi Sándor, Okány Visszhang Népújság Almanach Ennek megfelelően tehát Irodalmi kör Kardoskúton A közelmúltban ünnepelte 60. házassági évfordulóját Sarkadon Tóth Albert és felesége, Bodzionyi Ilona. A férj 1903-ban, a. feleség 1907-ben született. A kedves nap. alkalmából nagyon sok szeretettel halmozták el >az ünneplő idős házaspárt, lányukon, vejükön kívül unokáik és dédunokáik Né bántsák a halottakat! Kérem, szíveskedjenek .magukat abba a lelkiállapotba beleképzelni, amelyet 1989. május 3-án a Népújságban megjelent „Vörös karám” cikk okozott az érintett családoknak Kondoroson. Tudom, hogy ma az őszinteség, a nyitottság időszakát éljük, lés ez a Népújság szerkesztését sem kerüli el. De véleményem szerint a jó ízlés határait nem szabad túllépni. Ha erre gondoltak volna, akkor szíveskedtek volna utánanézni, vagy végiggondolni, hogy azok az emberek vagy esalád,tagjaik kérték-e, hogy őket különkerített sírhelyre temessék. Állítom, hogy azok az emberek nem kiskirály Jmódjára, hatalmukkal visszaélve dolgoztak és éltek, nem csináltak magukból hőst. ,Szerény, becsületes emberek Ivoltak. Kereshettek volna olyan embereket is, akiket „karámba" lehetne csukni, mert eddig hallgattak és még most is csak névtelen levelet mernek írni. Vagy olyanokat, akik napjainkban lis hatalmukkal visszaélve dolgoznak. Vagy könnyebb la holtakat háborgatni, a családoknak soha be nem gyógyuló isebeit feltépni? Kérem a nevezett újságcikk felülvizsgálatát, és várom megnyugtató válaszukat. Pontos név, cím a szerkesztőségben * * * Szerkesztőségünknek nem állt szándékában a kifogásolt cikkel sebeket feltépni. Mindössze egy évtizedek alatt kialakult helytelen .gyakorlat tarthatatlanságára szerettük volna felhívni a figyelmet. Természetesen nem a halottak emlékét akartuk megsérteni, hiszen ők a legkevésbé tehetnek a történtekről, sőt — meggyőződésünk — ha élnének, ők maguk is tiltakoznának az ilyenfajta megkülönböztetés ellen. / Jogi tanácsadó K garanciáról Ezt a hétköznapi fogalmat a jogszabályok jótállásként emlegetik. Joghallgatók, sőt némi joggyakorlattal szakvizsgára készülők is „elvéreznek”, amikor a vizsgáztató felteszi a kérdést, mi a különbség a szavatosság és a garancia, vagyis a jótállás között. Ezt a két fogalmat ugyanis nem lehet egymástól elválasztva elemezni. A jótállás is tartalmazza a szavatossági jogokat, csak annál bizonyos értelemben több, vagy a garanciát vállaló jóvoltából (szerződéssel), vagy eleve a jogszabály eredeténél fogva. Itt csak a leglényegesebb elemekbe, különbségekre tudunk kitérni. A minőségi hiba útján elkövetett szerződésszegés jogi következményeit úgy foglalhatjuk össze, hogy a jogosultat megilletik a szavatossági jogok: felszámíthatja költségeit, visszatarthatja az ellenszolgáltatás megfelelő részét. Ha a minőségi hiba a kötelezettnek még fel is róható, ezeket a következményeket még a jogosult kártérítési (és esetleg kötbér) igénye is kiegészítheti. A szavatossági jogok a következők: a. jogosult elsősorban a kijavítás és az árengedmény között választhat, feltéve, hogy a hibás dolognál még szóba jöhet a kijavítás utáni rendeltetés- szerű használat, vagy a hiba ellenére, Bár csökkent értékben, de „valamire jó még”. A jogosult követelheti a cserét is, ha helyettesíthető dolog a vita tárgya, és ettől csak akkor állhat el a kötelezett, ha a dolgot rövid időn belül, kifogástalan, értékcsökkenés nélküli állapotúra tudta kijavítani, és ez a javítás nem sérti a jogosult érdekeit. Végül, ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, el is állhat a szerződéstől, és ilyenkor a pénzét követelheti vissza. A polgári jog a szavatossági igények érvényesítésere elévülési határidőket állít fel. Az alap szavatossági idő: hat hónap. (Élelmiszereknél ennél általában rö- videbb, de ezt fel is kell tüntetni!) A jogosultnak nem kötelessége a termék átvétele után minőségi vizsgálatot végeznie, a dolognak azokra a tulajdonságaira nézve, amelyekre a kötelezett a termék minőségét tanúsította. Ha tehát hat hónap után derül ki egy tanúsított tulajdonság hiánya, a bírói gyakorlat menti a jogosultat, hogy a hibát hamarabb nem ismerte fel. Tehát a féléves szavatossági idő nem évül el. Meghosszabbodik, legfeljebb a teljesítéstől számított egy, illetve tartós használatra rendelt dolgoknál három évre. A szavatosság és a jótállás közötti összefüggés: a jótállás eleve meghosszabbítja a szavatossági jogok gyakorlására nyitva álló határidőket. Ezért jelentősége van a jótállás kikötésének olyan termékeknél, amelyeknél az. 1-3 év sem elegendő a hibák felismerésére. Nagyon fontos, hogy a jótállás megléte esetén a jótállási idő alatt keletkezett hibáról eleve azt kell feltételezni, hogy a hiba oka már a teljesítéskor is megvolt. Mondjuk, nem a televízió tulajdonosának kell magyarázkodnia rögtön, ha kihívja a szerelőt. De ha kiderül, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett, mert a tulajdonos a drága televízióját szakszerűtlenül maga akarta beállítani, helytelenül tárolta, vagy a gyerek lelökte a helyéről, és így tört össze benne valami, akkor a gyártó szabadul a szavatossági kötelezettségei alól. A jótállás olyan termékeknél előnyös, amelyeknél a rejtett hiba okát nehéz egyértelműen kimutatni. A szavatossági jogok gyakorlásánál a bizonyítás terhe a jogosulté, a jótállásnál a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy miért nem javít, cserél stb. Dr. Kertész Éva
