Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-20 / 117. szám
'kÖRÖSTÁJ 1989. május 20., szombat IRODALOM-MŰVÉSZET József Attila battonyai kapcsolatai Beszélgetés a helytörténeti kutatóval Uattonyán, a Tornyai út mellett áll a Balta-kereszt. A kutató szerint ez ihlette József Attila Lázadó Kriszus című versét A gimnázium nyugalmazott igazgatóiát. dr. Takács Lászlót sokan ismerik bat- tonván. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóián az ő kezdeményezésére indult mega településen a helytörténeti kutatás. Ennek a több mint három évtizedes mozgalomnak az eredményeit iól ismeri a helvi lakosság. A Battonyai Füzetek mellett számos kiadványban láttak napvilágot helytörténeti tanulmányok. A tárgyi emlékek megőrzésére létrehozták a battonyai helytörténeti gyűjteményt. Szobrok, emlékművek felállítására, emléktáblák elhelyezésére is sor került Battonván az utóbbi harminc évben. S hogy így történt, az elsősorban dr. Takács Lászlónak köszönhető. Takács igazgató úr nyugdíjasként hozzálátott régi álma valóra váltásához: könyvet ír József Attila Békés megyei kapcsolatairól. — Már kezdő tanárként • foglalkoztatott ez a téma. Sohasem voltam megelégedve a saiát magam tanári gyakorlatával, ha József Attilát kellett tanítanom. Még a mostani tantervekből sem rajzolódik ki egv hiteles József Attila-kéo. az ötvenes évek derekának tantervéről ne is beszéljünk! 1960 táián kialakult az a meggyőződésem. hogy József Attilát annak a korszaknak a művészettörténetébe ágyazva kellene tanítani, amelyben élt és alkotott. Rádöbbentem ugyanis arra. hogy mennyi rokon vonás van Bartók Béla. Derkovits Gyula és József Attila művészete között. Persze ez nem az én egyéni felfedezésem volt. hiszen ezzel a kérdéssel Szabolcsi Miklós akadémikus már abban az időben is foglalkozott. Mindenesetre meggyőződésemmé vált. hogv nagyon korszerű és hatékony módszer lenne, ha ilyen ösz- szefüggésekben tanítanánk József Attilát. — És hogyan jutottál el József Attila battonyai kapcsolatainak a kutatásáia? — Voltak sejtéseim. A Curriculum vitae-ben József Attila elmondja, hogy házi- tanítóskodott Mezőhegyesen, s mint később megtudtam, ez a Battonyához közel eső 47-es majorban történt. Joggal feltételeztem, hogy Batto- nyán is megfordulhatott. Aztán a hatvanas évek elején a Békési Élet szerkesztője, Krupa András felkért arra, dolgozzam fel a Békés megyei József Attila-emlé- keket. Az utóbbi időben pedig dr. Szabó Ferenc, a megyei múzeumi szervezet igazgatója is ösztönzött a munkára, sőt publikálási lehetőséget is felajánlott. A tervek szerint a megye irodalomtörténeti emlékeit feldolgozó sorozat második köteteként jelenik meg a József Attiláról szóló könyvem. — Tudom, hogy elkészültél a művel. Kik segítették a munkádat? — Mindenekelőtt az érintett települések vezetői, irodalombarátai: gyulaiak, me- zőhegyesiek, öcsödiek és bat- tonyaiak. Sok segítséget kaptam a Petőfi Irodalmi Múzeumtól és magánosoktól is. Hadd említsem meg a makói nyugdíjas múzeumigazgatót, dr. Tóth Ferencet és József Attila egykori iskolatársát, a szintén Makón élő dr. Kiss Károlyt. Különösen nagy szeretettel gondolok egyik adatközlőmre, Balanvi Miklós tanító úrra. aki a 47-es majorban tanított, és aki még édesapám igazgatósága alatt Székely- keresztúron végezte a képzőt. — Tudom: csaknem lehetetlent kérek. Szeretném, ha olvasóink számára összefoglalnád kutatásaid eredményét. — Tulajdonképpen annak a bizonyítására vállalkoztam, hogy a görögkeleti val- lású József Attila 1923-ban Battonyán, az itteni román papnál vizsgázott vallástanból. Hogy mennyire sikerült a vállalkozásom, döntsék el az olvasók! József Attila egykori iskolatársai (Szabados János Elemér, Bánhegyi István és Babits Antal) egybehangzóan állították, hogy az ifjú költő többször is megfordult Battonyán. Elmondásuk szerint a tornyai út mellett álló Balta-keresztről írta Pléh- Krisztus (!) című versét. Ezek az idős és azóta elhunyt emberek egész sorokat idéztek a Lázadó Krisztus című versből. Ügy tudták, hogy hasonló címmel kötetet tervezett kiadni József Attila. A legfontosabb adatközlőm az a ma is élő dr. Kiss Károly, akinek a József Attilával való szoros kapcsolatát és barátságát levelek bizonyítják. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy József Attila valóban járt Kiss Ká- rolyéknál Battonyán, akik ekkor a Borsos-féle iskola helyén álló tanítói szolgálati lakásban laktak. A román egyház irattárában létezik egy leirat is, amely arra szólítja fel az akkori papot, Cornea Simont, hogy, ha makói diák jelentkezne nála. vizsgáztassa le vallástanból. — Ügy hiszem, József Attila battonyai kapcsolatait tényként kell elfogadnunk. Vajon mi vonzotta Battonyához? —' Battonya az akkori Csa- nád megye legnagyobb helysége volt, és görögkeleti vallásúak is lakták. József Attilának több battonyai is- - kolatársa is volt. ezt a fennmaradt anyakönyvek bizonyítják. A szintén battonyai illetőségű diáknak. Kovács Józsefnek például versei jelentek meg. elképzelhető, hogy miatta is eljuthatott Batton.yára. Aztán említsük meg a Marosvidék újságíróját. a kötettel is rendelkező Balogh Istvánt! De szólnunk kell még a DEMKE- internátus ugyancsak battonyai származású foltozószabójáról. a szocialista Murvai Józsefről, akinek a műhelyében sokat üldögélt József Attila, várva, hogy a mester rendbehozza az ifjú költő elnyűtt ruházatát. — Végezetül hadd kérdezzem meg. hogy a Battonyán jövőre felállítandó József Attila-szobor összefüggésbe hozható-e kutatásaiddal? — Talán fölösleges lenne szoros összefüggéseket keresni. Abban viszont nagyon reménykedem, hogy Kelemen Kristóf szobrászművész alkotásának leleplezésekor, jövőre, a költészet napján az én könyvemet is kézbe vehetik az olvasók. — Őszintén kívánom, hogy így legyen! Ménesi György — Szúdy Géza: Társ Te vagy a kívánatos társ, kit emberi évszázezredek terveztek nekem csillagok fényéből, falombok susogásából és az anyagból, amely dombjaival s völgyeivel maga a világ: utánozhatatlan és esendő, de a szerelem szelíd tüze, térden állva lobog előtte. Nagy Mihály Tibor: Nevetve jött ő, édes nyugtalanság, a szélsikálta, fényes fák alatt. A nyurga szél megérintve ruháját áttüzesült, lobogva elszaladt. A messze intett: megértheted tekinteteddel, — érted illatát édes ölének. Atderengheted tűnődéseddel: tó az éjszakát. A sarkon eltűnt. A tündöklő betonról hűs árnya is, és íme, éjszaka, és ő sehol. Csak kék nájlonmagányom horzsolja bőröm, Csillagról a foncsor szilánkja porlik, tűhegy-zápora szakad szemembe. Zsibbadt éberálom . .. Egy költő és egy könyvkötő mester Könyvek beszélgetnek Bizonyos kerékvágásokból ki-kizökkenő világunkban jóleső érzés kézbevenni egy olyan könyvet, melyet két alkotó ..cinkossága” hozott létre. Barcs János költő verseit. Váci György kétszeres arany díjas könyvkötő mester művészi remekeiről, s e remekeket világra segítő hétköznapjairól készült fotóit adta a kötet- heZj A két különböző alkotói folyamat összekapcsolódása sem okoz semmiféle Janus-arcúságot. Hiszen könyvben a vers, versben a könyv, jó alkalom a képi összehangolódás közös élvezetére. Aki ezt a könyvet forgatja, esetleg az az érzése támadhat, hogy Erzsébet angol királynő után méltatlanul sokára ismerkedhet meg a Váci-remekekkel, de az a határozott érzése is támadhat, hogy a költő, verseiben jövendő sorsunkról akar értesíteni bennünket: „oly kevés pénzünk gyűlhet perselyben, / de áldozatunk —, vacog versekben!’’ Nem mai keletű a felismerés, hogy a könyvkötészetben a stílusok mögött minden korban ízlésáramlatok voltak jelen. Nincs ez másként Váci György művészetével sem. A képeken a könyvek úiiáteremtésének szertartását láthatjuk. A nagy művészi igénnyel és tudással párosuló kornpak- tori ízlés „végtermékei” pedig csodálnivaló alkotások. Barcs János több húron megszólalni képes verseivel, hangváltásaival, hol körüllengi, hol meg beágyazza ezt a megmérhetetlen távolságra jutott létezést. „Csikorgó világunkba megmentett könyveivel bevilágít”. ... Szeressétek Barátaim az öröklétre szánt könyvet, / ahogy csak papírt s betűt szeretni lehet: ' S a jó könyvekből rátok köszönnek az emberek!” Fenti verssoraiban a költőnek akarva, vagy akaratlanul, alighanem Váci György ars-poeticáját sikerült megfoglmaz- nia. Mi, akiknek a szép megmutatásában súlyos adósságaink vannak, csak örülhetünk a kötetnek. Annál is inkább, mert e sajátos válogatásnak van koncepciója, megcélozza az olvasót. (Antikva Kiadó, 1988.) ‘ Verasztó Antal Mátyás Ferenc: A Parlamentben Ott áll csizmásán, fehér ingben, fekete gyűrött öltözetben, mint Veres Péter negyvenötben, s mint kit a történelem véletlen itt hagyott, pisszenni se mer, körüljáratja szemeit, mint akit, öröm hiteget a gótikus arany tererrfben, — áíí tisztelettel, mint az ukrán mezőn századosa előtt, ki lóhátról korholta őt a visszavonuló seregben, s mint rozsdás kapa az állami föld fészer-múzeuma előtt a csendben, de helyét nem találja, csak hitvesét látja fekete képkeretben, asszonya tükör, egy pillanatig itt tündököl, — ha élne, itt állna mellette —, ál! félszegségben, rozzant inakkal hetvenévesen trombózis után, tüdőtágulással, földszínű paraszt az új nemzetben, s olyan ártatlan kedvesen, mint egy középkori ikon-Krisztus hét sebével a festett kereszten, — túlélte halálát sokszorosan, az internáló táborok mélyén a szabadságban is belerokkant, s most nézi, amint mellére tűzik a Munka Érdemrend kitüntetést a Parlamentben, — áll, történelmünk névtelen személyeként az ünneplő öröm fénye mellett, fekete öltözetben, meg se rezzen, mint Himnusz alatt a gyermek, mosolyogni szeretne, mert így könnyebb, de mosolyát elnyelik a könnyek, mint esőt a homok a tanyasi végtelenben. Andruskó Károly: Falusi házak Sass Ervin versei: semmi több csaJc egy gyászszalag a név alatta kiolvashatatlan hogy ország ember netán ideál (eszme ha jobban tetszik) gondolhatsz bármire kiolvasható csak a félelem arról hogy remény hogy feltámadás a tetszhalálból amikor nem fontos már hogy ország ember ideál amikor úgy sem érdemes nocsak még annyi amennyi liter kiló méter tehetség ha van egy kis sanyód (számológép made in japan) a haza meg van mentve kiszámolhatod valamennyit habár a tehetséggel egy kis baj van mert nehéz eltalálni hogy most az e- redeti értéken vagy négyzetre emelve netán gyököt vonva belőle tehát liter kiló méter tehetség a rangsor ugyan nem tökéletes lehet hogy a liter kiló és méter után még azt is fel kellene jegyezni hogy Celsius mert a hőfok az bizony sokatmondó főleg ha tehetségről vagy tehetségtelenségről van szó mert az előbbi magas hőfokon csodákra képes az utóbbi pedig szintén magas hőfokon a legszörnyűbb kegyetlenségek és gonoszságok röppályá- ja célban az ember a védtelenség virága szegény nocsak még annyi amennyi Heti mottónk: „Általában pedig tudja a szabadság, hogy a hivalko- dókban legnagyobb ellenségei vannak, azért minden áron és úton előmozdítja a munkálkodást és munkakört szab ki mindenkinek. Henyék, doiogtalanok között és mellett szabadság fönn nem állhat.” VAJDA PÉTER (1843)
