Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-19 / 116. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁJUS 19., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM Mai számunkból: Ezentúl minden iskola maga dönt (3. oldal) Bővült a gyógyszerellátottak köre (3. oldal) Nőszervezet alakul Békéscsabán (4. oldal) Miért tett alapítványt? (4. oldal) Jövő heti rádió- és tv-müsor (5-6. oida» Két békéscsabai együttes készülhet (8. oldal) Szóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette az Or­szággyűlés legutóbbi ülésszakának tapasztalatait, és meg­határozta az ebből adódó feladatokat. A kormány megvitatta az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ez­zel kapcsolatos állásfoglalásáról és a pénzügyi szervek el­lenőrzési tapasztalatairól szóló előterjesztéseket. A Minisz­tertanács a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány megtárgyalta az új adórendszer működésének tapasztalatait, és módosította a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvény végrehajtási rendeletét. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az érték­papírok forgalmazásiáról, a tőzsdéről és az Állami Érték­papír Felügyelet létrehozásáról. A Minisztertanács megvitatta a gabonavertikum érdekelt­ségi és szervezeti fejlesztéséről készített anyagot. A kormány ülésének na­pirendjéről, határozatairól Marosán György szóvivő tá­jékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit délután a Parlamentbe». El­mondta. hogy a kormány a belügyminiszter jelentése alapján megtárgyalta a ha­tárőrizet hosszú távú fel­adatairól szóló előterjesztést. A testület szükségesnek tar­totta egy törvény kimunká­lását az államhatárról, a ha­tárőrizetről és határőrség­ről. Ugyancsak fontosnak ítélte a határforgalom el­lenőrzési módszereinek egy­szerűsítését és gyorsítását. A belügyminiszter javaslá- tát elfogadva a Miniszterta­nács támogatja a statiszti­kai adatlap megszüntetését, illetve a külföldiek határát­lépésével kapcsolatos admi­nisztráció csökkentését. A tavalyi állami költség- vetés végrehajtását értékel­ve a kormánygyűlés megál­lapította: az államháztartás hiánya megegyezik ugyan az előirányzottal, azonban a költségvetés helyzete súlyo­sabb a korábbinál. A költ­ségvetés érétkeléséhez kap­csolódott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a Pénzügyminisztérium jelen­tése a pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól. A vizsgálatok a népgazda­ság szinte minden területén szabálytalanságok tömkele­gét tárták fel, felszínre hoz­va a számviteli rend és a bi­zonylati fegyelem hiányos­ságait. A Minisztertanács minden bizonnyal legnagyobb érdek­lődéssel várt döntéséről, az áremelkedésekről Vissi Fe­renc, az Országos Árhivatal elnöke adott tájékoztatást. A fogyasztói árak növelését mindenekelőtt az indokolja, hogy a lakosság a háztartá­si energiahordozókért jelen­leg általában jóval keveseb­bet fizet, mint amennyi a beszerzés, az előállítás költ­sége. A különbözeiét állami támogatás fedezi. A népgaz­daság egyensúlyi helyzete, a nemzetközi pénzügyi szerve­zetek irányában vállalt kö­telezettségek szükségessége teszik e támogatások csök­kentését. A benzináremeléssel kap­csolatban Vissi Ferenc el­mondta, hogy azt megelőző­en számos más elképzelés is felvetődött az úthálózat fej­lesztési forrásainak pótlásá­ra. Miütán az autópályadíj megbukott, az autóadó beve­zetését pedig elvetették, a szokványos benzináremelés­nél kötött ki a kormány. A döntés lényege: a közforgal­mi úthálózat fejlesztésére és fenntartására útalapot léte­sítenek, s a benzináremelés ennek részleges pénzügyi fe­dezetéül szolgál. Az alap be­vételeinek, kiadásainak és működtetésének rendjét a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter dolgoz- j za ki, a pénz felhasználását ■; pedig egy társadalmi bízott- ■ Ságnak kell ellenőriznie. A társadalmi testületben he­lyet kapnának az Ország- ! gyűlés illetékes bizottságai­nak képviselőivel is. Vissi Ferenc önkritikusan szólt arról, hogy a kormány már a tavalyi benzináremeléssel forrásokat akart teremteni az útfejlesztéshez, azonban a többletbevételt az ígéret el­lenére másra költötték el. Ezért most az a döntés szü­letett, hogy a benzináreme­(Folytatás a 3. oldalon) Muzeológusok a Darvas-házban Immár hagyomány, hogy minden évben az ország valamelyik megyéje ad ott­hont az irodalmi múzeoló- gusoknak szakmai tovább­képzésük idejére. Most Bé­kés megye látta vendégül a szakembereket. A kétnapos program egyik állomása Orosházán, a Darvas-ház volt. Itt dr. Szabó Ferenc, megyei múzeumigazgató kö­szöntötte a vendégeket, majd a kutatóközpontban röviden áttekintette az iro­dalmi muzeológiát. annak megyei sajátosságait, a Vi­harsarok művelődéstörténe­tét, az irodalmi műhelyte­remtő kísérleteket. Ezt kö­vetően dr. Hévvizi Sándor, az orosházi múzeum igaz­gatója a megyei, nyelvésze­ti kutatásokról számolt be. Kiemelte azt a gyűjtőmun­kát. melyet 1978-ban kezd­tek el Békésiben azzal a cél­lal. hogy kötetbe foglalják a megye földrajzi elnevezése­it. A „búvárkodás” és az ellenőrzés tavaly ugyan be­fejeződött. de a kézirat (pénzszűke miatt) mégsem készülhetett el. Előrelátha­tólag 1990-re sikerül a kö­tetet nyomdába juttatni. A beszámolóban elhang­zott néhány gondolat a nyelvjárási, regionális köz­nyelvi kutatásokról is, amelyekben az irodalmi muzeológusokon kívül egye­temi és főiskolai tanárok is szép számmal részt vettek. A tanácskozás végén a ku­tatóközpont közművelődési funkcióiról az intézmény munkatársa. Bárdos Zsuzsa beszélt. — teil ■— Tanácskozott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottsága Lukács János elnökletével május 18- án ülést tartott. Somogyi Imrének, a testület titkárá­nak előterjesztésében meg­vitatta a pártszervek és -szervezetek több mint 700 tisztségviselője és a KEB tagjai között lefolytatott konzultációkról készített je­lentést. A beszélgetések során ki­fejtett vélemények azt tük­rözték, hogy szükséges a párt megújulása, mert ettől függ döntően az MSZMP jövőbeni politikai szerepe. Sürgetik a párt erőinek összefogását annak érdeké­ben, hogy az MSZMP kor­szerűen politizáló, marxista szellemű reformpárttá vál­jon, ezáltal meghatározó politikai erő maradjon. Csak így tud ellenállni az indo­kolatlan nyomásnak, ami megalapozatlan, elhamarko­dott politikai döntésekhez, elsietett megoldásokhoz ve­zet. Az ország gazdasági hely­zetét válságosnak, a társa­dalom politikai állapotát za­varokkal terhesnek látják. Egyetértenek azzal, hogy ebből a helyzetből a gazda­sági és politikai rendszer re­formjának következetes végrehajtásával lehet kijut­ni, amelyben az MSZMP- nek a társadalomért vállalt felelősségéből adódóan meg­határozó szerepet kell vál­lalnia. Helyeslik a múlt hi­báinak, bűneinek pontos fel­tárását, többen azonban úgy vélik: e törekvések hátteré­ben sok esetben inkább az MSZMP lejáratásának szán­déka húzódik meg, mintsem a tanulságok levonásáé Egy­oldalúnak ítélik azt a képet is, amelyet a közvélemény­ben múltunkról egyesek ki­alakítani igyekeznek, s amely szerint kizárólag bű­nök és tévedések jellemzik az elmúlt évtizedeket. Igaz­talan módon azt sugallja ez az egyoldalú beállítás, hogy a pártot ma is a hibás gya­korlathoz való ragaszkodás jellemzi. Általános az a vélemény, hogy a közfigye­lemnek az eddiginél sokkal inkább a jelenre és a jövő­re kell irányulnia. Az MSZMP tagjai és szerveze­tei nem tartják megfelelő­nek azokat a működési el­veket és szervezeti szabá­lyokat, amelyeket vélemé­nyük szerint az élet megha­ladott, ugyanakkor hiányát érzik az új, egységes szabá­lyoknak. A Központi Ellenőrző Bi­zottság a konzultációk során kifejtett véleményekre és munkája során szerzett ta­pasztalatokra is támaszkod­va áttekintette a párt hely­zetét, valamint saját tevé­kenységét, és néhány kér­désben összesítette álláspont­ját. Egyebek között a tes­tület indokoltnak tartja, hogy a Központi Bizottság ez év őszére összehívta a párt országos értekezletét. Nagyközségek vezetőivel találkozott a megyei tanács elnöke Nő a helyi önkormányzatok szerepe A helyi tanácsok —■ mint önkormányzati, népképvise­leti és államigazgatási szer­vek — közvéleményformáló ereje fontos része az adott terület politikai életének, arról nem is beszélve, hogy a községi, nagyközségi váro­si tanácsok szerepe, jelentő­sége nagymértékben felér­tékelődik. Ezért a Békés Me­gyei Tanács elnöke, Murányi Miklós, a jövőben rendszere­sen találkozni kíván az al­sóbb szintű közigazgatási szervek vezetőivel. Mai vi­lágunkban az ilyen eszme­cserék nem pusztán követel­ményként, hanem a megyei tanácselnök belső igénye­ként, munkája elengedhetet­len részeként jelentkeznek — vélekedik Murányi Mik­lós, aki a közelmúltban a városok vezetőivel beszélge­tett. Tegnap pedig a megye 18 nagyközségének tanács­elnökével találkozott a vész­tői Sinka István Művelődési Központban. A fórumon szó esett aktuális társadalmi, gazdaságpolitikai kérdések­ről, a helyi tanácselnökök pedig a településük lakossá­gát foglalkoztató gondokat, problémákat tolmácsolták. Az őszinte, élénk eszmecse­réből, végül reális helyzet- elemzés, -feltárás született. Megkezdődött tehát egy folyamat, amelynek lényege egy kölcsönös információs rendszer kiépítése, a megyei tanács és az illetékességi te­rületén működő 65 tanácsi önkormányzat között. Az így szerzett ismereteket Murányi Miklós már a soron követke­ző megyei tanácsülésen sze­retné hasznosítani. Paskai László a Szovjetunióba utazott Paskai László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar el­nöke, bíboros, esztergomi ér­sek, csütörtökön Filaretnek, Ukrajna « metropolitájának meghívására Kijevbe uta­zott. A Magyar Katolikus Egyház vezetője rövid, tisz­telgő látogatása során meg­beszélést folytat a terület legfőbb egyházi vezetőjével, majd megkezdi egyhetes kárpátaljai programsoroza­tát. A bíboros Munkácson, Ungváron, Beregszászon, s több kisebb településen ka­tolikus közösségeket keres fel, s várhatóan találkozik az ottani ortodox és református püspökkel, valamint az álla­mi élet vezető személyiségei­vel. A Szolnoki Közúti Igazgatóság orosházi üzemmérnöksége 380 kilométernyi közutat tart rendben. A napokban Kevermes— Orosháza összekötő szakaszán javítják az útfelületet Fotó: Gál Edit Mi leszek, ha — nagy vagyok? A pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről A pályaválasztás, a to­vábbtanulás nyomasztó te­herként nehezedik mostaná­ban a családokra, az ily kor­ban dönteni még ritkán tudó gyermekekre, és a lányuk- fiúk jövőjéért felelősséget érző szülőkre egyaránt. Mert mi a helyzet jelenleg? Több iskolatípusban a végzősök egy része, ha szerencséje volt és hiányszakmát válasz­tott, most válogathat majd a munkahelyek között, míg mások csekély reménnyel ki­lincselhetnek állásért. A Békés Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályától kapott összegzés szerint, Bé­késben, az általános és kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekben az 1988 89-es tan­évben mintegy 12 ezer diák fejezi be tanulmányait; azaz 947-tel több, mint az előző tanévben. Az általános isko­lát 1989-ben csaknem ezerrel több fiatal hagyja el, s a mintegy 7 ezer diák, zömé­ben továbbtanul, várhatóan csak 215-en szeretnének köz- vetelnül munkába állni. Ke­vesebben végeznek az idén a középfokú képzési célú szak- középiskolákban. A gimná­ziumokban és a szakközép- iskolákban a korábbi évek­hez hasonlóan a diákok, 66, illetve 32 százaléka jelentke­zett továbbtanulásra, s a ta­pasztalatok szerint a jelent­kezőknek körülbelül a felét veszik fel. Megközelítően a tavalyihoz hasonló számban, mintegy 4 ezer 400-an kívánnak a fia­talok közül munkába állni, elhelyezkedni ebben az év­ben. A pályakezdők számára felajánlott munkahely ugyan nem kevesebb, mint tavaly volt, sőt, valamivel — 8.5 százalékkal —, több, de ez a 3471 munkahely messze el­marad a dolgozni szándéko­zók létszámától. A megye munkaerőhelyzetére jellemző általános tendenciák alap­vetően befolyásolják a pá­lyakezdők lehetőségeit. Meg­változott a kereslet; a betöl­tetlen helyekre zömében jól képzett szakmunkást várnak, és nem szakképzetlen mun­kaerőt. Így több száz fiatal előreláthatóan az idén sem áll munkába, illetve csak nagy kompromisszumok árán tud elhelyezkedni. Hova mehetnek az általá­nos iskolát végzett, vagy in- nen-onnan lemorzsolódó szakképzetlen fiatalok? Többségük továbbtanul, s várhatóan mintegy 800-an lépnek munkába. A lehető­ség ezzel szemben : 328 mun­kahely, zömében, betanított munkakörbe, 90 százalékban a városokban, tehát a közsé­gekben élő fiatalokra ingázás vár. A fiúk számára számot­tevően a MÁV, a lányoknak főként a könnyűipar, és a kereskedelem tud munkát adni. A gimnáziumokban 671-en végeznek az idén, s várha­tóan 455-en próbálnak el­helyezkedni. Ehhez adott 209 munkahely, itt pedig több­nyire fizikai munka amely általában nem felel meg a fiatalok igényeinek. Esélyei­ket némiképpen javítja, hogy nagv a hiány felsőfokú vég- zettségűekben, így az általá­nos iskolákba 174 pedagó­gust várnak, de az állások nagv részét csak képesítés nélküli pedagógusokkal tud- iák betölteni, az úgynevezett középfokú képzési célú szakközépiskolákban végzők közül csupán a postaforgal­mi szakosok elhelvezkedése zökkenőmentes. Sokan kény­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom