Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

NÉPÚJSÁG 1989. május 18., csütörtök q eU* é-íÍ £cu*~*L uy — Munka és kenyér A megye fontosabb gazdasági jelzőszámai, 1989. 1. negyedév Ötperces interjú Derzsi András Panaszkodik a barátom, se éjjele, se nappala, állandó­an a rádió (mellett ül, (televíziót néz, újságot olvas. Kép­telen szabadulni a rászakadó hírzuhatagtól. Leleplező em­lékezések sorozatából tudja, kit tartóztattak le jogtala­nul, kínoztak meg, ítéltek el. Miféle korrupciók, összefo­nódások, hatalmi túlkapások mételyezték az országot. Szakértője immár a hazai és nemzetközi törvénysérté­seknek, 'álmából fölriasztva 'is sorolja a bűnösöket. Most már egyetlen dolgot szeretne tisztán látni: hogyan to­vább? Valóban, én is szívesebben olvasnék Homéroszt, Vergiliuszt és Hantét; írnék iderűs történeteket, s élvez­ném az életet, lazán, gondtalanul. Ám úgy tűnik, az idő múlásával egyre távolabb kerülünk nem Is a kánaáni bőségtől, de még a tisztességes megélhetés valóságától is. Kellett nekünk nyíltság: másfél éve sincs, amikor orszá­gunk első számú vezetője azt mondta, nincs itt semmi­féle válság. Aztán jöttek a „válságtünetek”, s mára oda fajult a diagnózis, hogy csődöt, meg szakadék szélét em­legetnek. Váltják, váltogatják egymást a káderek a ha­talmi csúcsokon, s minden új bemutatkozás azzal kezdő­dik, hogy nyilvánosságra hozzák a tegnapok elhibázott döntéseit. A mai baklövéseket pedig majd a holnapok percemberkéi „tárják fel”, és varrják a terheket a lakos­ság nyakába. Mi egyebet tehetnének? Erre jár az agyuk, ebben nevelkedtek. Különböző szónokok szájából már legalább tízszer hal­lottam ezt a szót, pluralizmus, mire utánanéztem, mit is jelent valójában. Szótáram szerint politikai sokszínűsé­get, vagyis azt, hogy együtt (kell élni különböző nézetek­nek ahhoz, hogy egymást ellenőrizve kialakuljanak a he­lyes elhatározások. Ami az eltérő véleményeket illeti, ezeknek hirtelenjében ugyancsak bőviben vagyunk, ám a közös tett várat magára. Siránkozunk, mert hiányzik éle­tünkből a politikai kultúra. Honnan is lenne? Amikor évtizedek során egy szűk ■ réteg azzal ámította magát, hogy neki mindig igaza van, a többség pedig tudomásul vette, hallgatnia kell. Akivel elhitetik a némaságát, hiá­ba biztatják, beszélj, bizony csak akadozva jön torkán a szó, félve, meg ne fulladjon a Saját igazától. Hosszú, ke­serves beszédleckék várnak ránk, közben az idő egyre jobban kiszalad alólunk, és egyáltalán nem nekünk dol­gozik. Csendes többség. Bénultan figyeli a nép a feje fölött zúgó hangzavart, mintha nem is az ő bőrére menne a színjáték. Dolgozik szakadásig, és a sejtjeibe idomított fegyelemmel veszi tudomásul, ha fáradtságának egyre kevesebb a haszna. Nem is (értem, hogy a közéleti dula­kodásokban részt vevő pártocskák hogy nem jutottak el a bűvös követelésig: munkát, kenyeret! Miért kell kivár­ni az elkeseredés óráját, amikor az utcákra özönöl a nép, s „repülnek róla a kövek”? Olyan biztos a hatalom ke­zében a gumibot, a gázspré lés az elégedetlen fejeket szétaprító gyalogsági ásó? Értelmes, jól szervezett, világszínvonalú munkát! Aki ezt nem képes biztosítani és megkövetelni, az nem al­kalmas semmilyen vezetői posztra. Munkát, amelyet el­végezni öröm, jó érzés, de nem feltétlenül hősi tett. Hő­sök csak ritkán születnek, de élni mindennap kell. Mun­kát, amely a jólét, a gazdagodás alapja! Hiszen semmi­féle pénzügyi manőver nem teremthet olyan értéket, mint a tisztességesen megfizetett, becsületes munka. Min­den tartalékunk, egyetlen reményünk, hogy tud ez a nép dolgozni. Tehetséges, szorgalmas a magyar, semmivel sem vagyunk hitványabbak bárki emberfiánál, akik bol­dogulni képesek. Sajnos, eladósodtunk, de /nem a nép hibájából. Mások bűneiért most nekünk kell megfizetni, hát fizessünk, megszokhattuk. A bankok, amelyek markukban tartanak bennünket, aligha Toppantanak össze, nekik se érdekük. Történelmünk során voltak már ennél nagyobb mély­pontok is, ha azokat legyűrték elődeink, mi se vagyunk rosszabbak náluk. Csak végre, egyszer, megvajúdna már az idő olyan vezetést, amelynek tisztessége, esze és tekin­télye is van, amely mögé felsorakozna a nép, a csöndes többség. Akkor majd hangosan kiáltok minden ólálkodó- nak, amely boldogulásunkra tör: el innen, coki! Andődy Tibor fogtechnikai vállalat 1065 BUDAPEST, NAGYMEZŐ U, 4. A Fogtehcnikai Vállalat 1989. július 1-jétől 5 éves időtartamra SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE MEGHIRDETI AZ ALÁBBI EGYSÉGEIT: — 19. sz. laboratórium, 6600 Szentes, Ady E. u. 15. — 47. sz. laboratórium, 5540 Szarvas, Béke u. 20. A pályázatot 1989. június 18-án 14 óráig kell benyújtani a vállalat központjába, a versenytárgyalás ugyanitt lesz június 19-én 14 órakor (1065 Budapest VI., Nagymező u. 4.). A pályázati feltétetek átvehetők és bővebb felvilágosítást ad a váliiallat igazgatási és jogi főosztálya, telefon: 420-362, 229-450. Értesítjük a t. lakosságot, hogy a Köröstarcsa, Külterület 81. sz. Pozsár-tanya részére épített kisfeszültségű hálózatot, valamint a Lökösháaa, Tanya 17. sz. (Mák) részére épített 20 kV-os vezetéket, OTR-áUomást és kisfeszültségű hálózatot 1989. május 19-én FESZÜLTSÉG ALA HELYEZZÜK. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! Démász Üzemigazgatóság, Békéscsaba Az előző év azonos időszakának %-ában IPAR A termelés volumene Ezen belül: bányászat gépipar építőanyag-ipar könnyűipar élelmiszeripar A foglalkoztatottak száma Az egy foglalkoztatottra jutó termelés KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR Az építőipari termelés volumene A foglalkoztatottak száma Az egy foglalkoztatottra jutó termelés felvásárlás A fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek mennyisége: Vágómarha 125,8 Vágósertés 95,6 Vágóbaromfi 101,0 Tehéntej 100,9 Tyúktojás 70,7 BELKERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom folyóáron 113,9 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 115,0 vendéglátás 106,5 ruházati cikkek 114,4 vegyesiparcikkek 114,7 A foglalkoztatottak száma 98,8 103,1 107.6 119.7 107.7 85,7 101,5 97,5 105.7 96,2 86,9 110.7 1989. első negyedévében az iparvállalatok és ipari szövetke­zetek termelése 3,1%-kal volt több az egy évvel korábbinál. A termelés összességében kedvező alakulása mögött ágazatonként és gazdálkodó egységenként je­lentős differenciáltság tapasz­talható. A nehézipar ágazatai­nak együttes, termelése az átla­gost jóval meghaladó ütemben (13,l"u-kal) emelkedett, az élel- miszeriparé csak kismértékben nőtt, a könnyűiparé pedig jelen­tősen csökkent. A nagyobb rész­arányt képviselő szakágazatok közül nagymértékben növelte termelését a kőolaj- és földgáz- kitermelés, a tégla- és cserép- ipar, az üvegipar, a húsipar és a tartósítóipar, ugyanakkor je­lentősen visszaesett a kötőipar, a textilruházati ipar, a bútor­ipar, a kézmű- és háziipar, va­lamint a malomipar termelése. A megyei székhelyű ipar ja­nuár-márciusi saját termelésű értékesítése mindenkori eladási árakon 14,8, összehasonlítható árakon 3,7'Vkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez utóbbin belül a belföldi értékesítés vo­lumene 3,0, az exporté 5,4"'(1-kal emelkedett. A megye ipara 1989. első ne­gyedévében átlagosan 50 170 főt foglalkoztatott, 2,5%-kal keve­sebbet, mint az előző év azo­nos időszakában. Az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés 5,7%-kal nőtt; ezen belül a gép-, az építőanyag- és a vegyipar­ban az átlagosnál jobban. A kivitelező építőipar terme­lése 3,8%-kai volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezen be­lül az építőipari vállalatok ter­melése összességében emelke­dett, a szövetkezeteké csökkent. A megye negyedév végi nagy­üzemi állatállományán belül a szarvasmarhák és sertések szá­ma kismértékben meghaladta az egy évvel korábbit, a juhoké valamivel, a tyúkféléké viszont jóval alacsonyabb volt annál. A fontosabb vágóállatok és állati termékek felvásárlásának együttes értéke az előző évi szinten maradt. A kiskereskedelmi forgalom fogyasztói folyóáron 13,9"0-kal nőtt, valamivel kisebb ütemben az országosnál. összehasonlít­ható árakon — az országos, át­lagosan 14,9" o-os, kiskereskedel­mi áremelkedést figyelembe vé­ve — a forgalom csaknem To­kai alatta maradt a tavaly első negyedévinek. Az egyes árufő­csoportok kögül egyedül a bol­ti élelmiszerek és élvezeti cik­kek eladott mennyisége halad­ta meg T'o-kal az egy évvel az­előttit. Legnagyobb mértékben a vendéglátás bevételének volu­mene csökkent. Az idényáras cikkek bolti árszínvonala és a piaci felhozatal árszintje együt­tesen mindössze 1,9%-kal emel­kedett. Békéscsaba, 1989. május 10. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés Megyei Igazgatósága közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterrel — Éppen miniszterré választása után néhány héttel, az Országgyűlés januári ülésszakán lapunknak adott nyilat­kozatában megígérte, hogy februárban Békés megyébe lá­togat és tanulmányozza e 'meglehetősen elmaradott infra­strukturális helyzetet. Azóta több mint két hónap telt el, ám a várva várt látogatásra ez ideig nem került sor. Mi ennek az oka? — Mindenekelőtt az a tény, hogy az Alföld, de főleg a Tiszántúl megyéinek legtöbbjében hasonlóak a gondok, s ahhoz, hogy e térséget átfogóan megismerhessem, minden helyre személyesen ellátogatok. Emiatt tolódott ki június közepére a Békés megyei látogatásom. — Jóllehet beszélgetésünk óta csupán néhány hónap telt el, ám időközben az ország tervezett költségvetési hiánya több mint duplájára nőtt. kikényszerítve a kormányzattól egy új csomagtervet a hiány szanálására. Valószínű emiatt a minisztérium pénze sem lesz több az év következő ré­szében. Vajon a költséglefaragások mennyire érintik hát­rányosan a kelet-magyarországi térségek, egyáltalán a Vi­harsarok fejlesztését? — Konkrét csomagtervünk szerint — mely júliusban a Minisztertanács elé kerül — a fejlesztések nem szenvednek hátrányt. Tudniillik koncepciónk alapelve szerint van esé­lyünk az előrelépésre. — Üres zsebbel nem lehetett könnyű megoldást találni. Mondana erről bővebben pár szót? — A külföldi tőkebevonás lenne a forrás, amely pótol­hatja a hiányt, sőt többletelosztásra is ad lehetőséget Ke- let-Magyarországot illetően. Ugyanis Budapest és Nyugat- Magyarország iránt a külföldi vállalatok és vállalkozók ér­deklődése rendkívül nagy az infrastrukturális beruházáso­kat illetően, s ha ezt kihasználjuk, akkor gyakorlatilag a kö'ltségvetési források jelentős rásze átcsoportosítható Nyu- gat-Magyarországról a keleti térségbe. Számos külföldi part­nerrel tárgyalásaink igen előrehaladottak. — Az elmondottak szerint a várható pénzügyi szigorítások ellenére is számíthatunk érzékelhető előrelépésre itt, a Vi­harsarokban is? — Bízom benne, hogy igen, bár önmagában a költségvetési pénzektől illúzió változást várni. Mert továbbra sem nél- külözhetőek a helyi források. Sőt, meggyőződésem, hogy a fejlesztések új lehetőségével elsősorban a tőkeerősebb gaz­dálkodók, az anyagilag tehetősebb helyi tanácsi szervek, s a megtakarításokkal bíró helyi lakosság élhet igazán. Hi­szen egy dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni a tár­ca terveiben sem, nevezetesen azt, hogy az infrastruktúrá­ba fektetett tőke is akkor térül meg legkorábban, ha pros­peráló a gazdasági környezet. Csak így lehet nagyobb esé­lyünk arra is, hogy az ország keleti része felzárkózzon az országos átlaghoz, illetve a későbbiekben egy dinamikus fejlődés alapjait is megteremthessük... __rákóczi__ A lakásépítés buktatói Mezőkovácsházán A településfejlesztés elképzelhetetlen lakásépítés nélkül. Mezőkovácsházán 2877 lakás van, amelyből a legtöbb 1-2 szobás. Az otthonok nagy része magánerőből felépülő családi ház. Építése felelősségteljes, idegőrlő folyamat. Az építés­felügyelet időszakos ellenőrzése feltárja, jobb esetben meg­előzi a helytelen kivitelű építkezést. INemrégiben részt vet­tünk a bizottság munkájában. Első utunk a város belte­rületén egy félkész állapotú új lakóházhoz vezetett. Ve­zetőnk első pillanatban meg­állapította, hogy a falazás hézagos, itt-ott telítetlen. Alaposabban szemlélve egy ajtóáthidalás, valamint a te­tőtéri válaszfalazás hiányos­ságait is megállapítottuk. A következő ház a régi refor­mátuskovácsházi térségben épült, ahol mindössze any- nyit rögzítettünk a naplóba, hogy a padló szigetelése hi­ányzik a tervről. Pár utcá­val arrébb komolyabb prob­lémák is akadtak. A tetőtér egyik falát a födémre ter­helték, ami hosszú távon nem biztonságos. Ezek után még két új házat néztünk meg a Kalocsa Róza utcá­ban, ahol mindkét helyen a tetőszerkezet szorult meg­erősítésre. Az egyik háznál a vízvezeték pápa elleni vé­delme is hiányzott. Az említett hibákat sze­rencsére még van mód ki­javítani és rendezni, de va­jon az építésfelügyelet el­jut-e időben mindenhova, hogy figyelmeztetni tudja az építtetőket? — kérdeztük Antali Gábort, a megyei ta­nács építési felügyelőjét: — A kivitelezések szerve­zése, irányítása még nincs megoldva. Különösen érvé­nyes ez a házilagos építke­zések műszaki irányítására. Ezt a tarthatatlan állapotot próbálja rendezni az 1987. május 1-jétől hatályba lé­pett ÉVM-rendelet, amely előírja, hogy minden ma­gánépítkezés csak felelős műszaki vezető irányítása mellett folyhat. A felelős csak megfelelő képesítésű személy lehet, általában az épületek tervezőjét bízzák meg e feladattal. — Az építkezésekkel kap­csolatban mi a tapasztalata? — Az építtetőknél általá­ban ,két dolog van meg biz­tosan; a jóindulat és a pénz. (Az utóbbi egyre ke­vésbé — a szerk.) Az építési kultúránk sajnos romlott. Kevés a gyakorlott, jó és megbízható szakember. A fiatalok csak az iskolai ta­nulmányaikra tudnak ha­gyatkozni, amelyek sokszor igep hiányosak. A pénzt pe­dig mindenki úgy szeretné beosztani, hogy mindenre elég legyen. Valameddig el lehet menni a spórolással, de van egy határ, amikor az már veszélyessé válhat. A tervezőnek, a kőművesnek és a műszaki vezetőnek ezért igen nagy a felelőssége. A felügyeleti szervnek teljesen mindegy az építtető szemé­lye (gondólom a tanács mű­szaki csoportjának is), mert ellenőrzéskor elsődleges szempont a szakszerűség, az engedélyezett terv szerinti kivitelezés, a biztonságos, kellemes, lakható lakás. — Mezőkovácsházán be­tart ják-e a szabályokat? — A településre jellemző a városiasodás kezdete. Az építészeti igényesség jelei csak néhol mutatkoznak. A helyi építőanyag-ellátás nem a legjobb, messzire kell utazni, főként korszerűbb termékekért. Az utóbbi években mégis jelentős számban épültek új lakó­épületek errefelé. A tanács­nál működő városfejlesztési és -ellátási osztály, Bálint Ferenc műszaki csoportveze­tő irányításának köszönhe­tően Mezőkovácsházán kirí­vó építkezési hibát az utób­bi években nem talált. Az ellenőrzés mellett szakszerű felvilágosítással is segítik az építtetőket. — Milyen tanácsodat ad­hatnak a kezdő építtetők­nek? — Legfontosabb az alapo­zás. Sokszor a beton minő­sége nem megfelelő, az ala­pozást már a kitűzéskor el lehet rontani. Sajnos a kör­nyéken a kavics minősége nem kielégítő. A felmenő falazatnál a hézagok telített­ségére (a fugákra) vigyázni kell. Az áthidalásokat nem szabad közvetlenül a fala­zatra tenni. Sokáig nem volt divat a boltív, most igen, de kevesen tudják jól megépí­teni. Másik alapvető hiba le­het, hogy a monolit VB-er- kélylemezek ellenterhel, » hiányzik. A koszorú készíté­sekor nagyon fontos a szak- szerűség. A talaj, a szerke­zetek (gáz, víz), a padozat, a tetőterek, nyílászárók szi­getelése sok helyen szaksze­rűtlen. Ügyelni kell a fö­dém készítésekor a «megfe­lelő béléstestekre, a leme­zelésre, a födémvasalásra. A kéményeket csak tömör, égetett agyagtéglából, önálló szerkezeti elemként szabad rakni. Ha nincs a kémény- pillér külső hézaga habarcs­csal bedörzsölve, az csaknem 25-30 százalékos többlet- költséget is jelenthet a fű­tésnél. Megemlíthetem még, hogy a tetőszerkezetnél ál­talában mellőzik az ácsköté­seket, nem jól rögzítik a talpszelementr a koszorúhoz, valamint gombafertőzött vagy kérges anyagot építe­nek be. Sorolhatnánk még bőven a problémákat, de ezt a felelős vezetőknek is­merniük kell. Ma, amikor mindenki adó­zik, s az építtetőnek gond, hogy kit válasszon mester­nek, a mesternek pedig, hogy mit hogyan számoljon el. Mindegy, hogy mestervizsgá­val rendelkezik-e az illető, egy a fontos: mindenkor megbízható, precíz munkát végezzen. A magánerős épít­kezéseknél még sok a joghé­zag, nincs rendezve meg­nyugtatóan a kérdés. A jót­állási kötelezettségekkel az építtető nincs tisztában, a vállalkozók pedig — érthe­tően — nem hívják fel erre a figyelmét. Egy jó tanács mindenkinek: az építkezés­ről feltétlen vezessenek épí­tési naplót, amelyben a mun­kafolyamatok és az elvég­zett munkák aláírással pon­tosan szerepeljenek. Ami do­kumentált, az mindig meg­fogható, bizonyíthatóbb, mint a szó, amely könnyen el­száll . .. Halasi Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom