Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-17 / 114. szám
NÉPÚJSÁG o 1989. május 17., szerda Élénk vita az új pártbizottság első ülésén (Folytatás az 1. oldalról) formfolyamatok fő sodrában akar haladni. A pártértekezlet előkészítése minden korábbinál demokratikusabb elveken nyugodott, a küldöttek választása, a delegálás tényleges gyakorlata azonban azt a felemás helyzetet tükrözte, amely napjainkban is jellemző pártunkra. Semmiféle statisztikai szempontokat nem határoztunk meg a választásra jogosult pártszervezeteknek, csupán az alkalmasságot tekintettük a kiválasztás egyedüli szempontjának. A munkások, a kistelepülések, az ifjúság képviselői politikai súlyuknál és a párttagságon belüli arányuknál jóval kisebb számban kerültek be a testületbe. Ezért azt javaslom, hogy támogassuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a munkások, az élelmiszer- gazdaságban dolgozók, az ifjúság vagy a kistelepülésen élő párttagok fórumait kívánják összehívni, s kialakítandó állásfoglalásaikat képviselőik útján építsük be a testület politikai munkájába. A megyei pártbizottság gazdálkodásában továbbra is alapvető feladatnak kell tekinteni a hatékony politikai munka anyagi-tárgyi feltételeinek biztosítását. Ennek érdekében vállalkozói típusú gazdálkodást kell folytatnunk, amelynek keretében gazdaságosan üzemeltetjük az MSZMP vagyonát képező létesítményeinket és eszközeinket. Javaslom, hogy készítsük elő a területi párt- bizottságok áttérését az önálló gazdálkodásra, 1990. január elsejétől. A korábbi megyei pártbizottság kinyilvánította, hogy a politikai intézményrendszerben hagyományosan működő ifjúsági szövetséggel, szakszervezetekkel és Hazafias Népfronttal független szervezetekként, partneri viszonyban kíván együttműködni. Ezt az állásfoglalást ismételjük meg, és haladéktalanul kezdjünk tárgyalásokat az együttműködés konkrét politikai témáiról és kereteiről. Az utóbbi hetekben megyénkben is sorra alakulnak az MSZMP-reformkörök. Üdvözöljük politikai platformként való működésüket, és kezdeményezzük, hogy a megye egészére vonatkozó politikai kérdésekben folyamatos párbeszéd alakuljon ki a megyei pártbizottság képviselői és a reformkörök között. Javaslom, hogy a megyei pártbizottság kérje a saját testületünkben levő reformkori tagokat: a vitáiban a döntések előkészítésében képviseljék a re.'orm- körben közösen kialakított álláspontjukat. Bár az újonnan létrejött politikai pártoknak, szervezeteknek általában nincs megyei vezetőségük, az utóbbi időben helyi csoportjaik számos megyei politikai kérdésben nyilvánosan is állást foglaltak. .Javaslom, hogy vegyük fel a kapcsolatot e pártok és szervezetek vezetőivel, kezdeményezzünk nyílt párbeszédet, majd — ha lehetséges — együttműködést velük. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, javasolja, hogy a munkásőrség a továbbiakban a Minisztertanács felügyelete alatt működjön. Javaslom, ■hogy a munkásőrségre vonatkozó korábbi megyei pártbizottsági és végrehajtó bizottsági határozatainkat érvénytelenítsük. Nyilvánítsuk ki, hogy a továbbiakban is készek vagyunk a politikai együttműködésre, a munkásőrség megyei parancsnokságával és a testületben önzetlen munkát végző MSZMP-tagok tevékenységét politikai eszközökkel megbecsüljük. Javaslom, hogy a következő kérdésekben a mai pártbizottsági ülésünkön alakítsunk ki közös álláspontot és döntsünk: Biztosítanunk kell a megyében folyó pártmunka — párton belüli és párton kívüli — folyamatos nyilvánosságát. Ezért — az első titkárhoz rendelve — sajtótitkári funkciót hozzunk létre. Javaslom, hogy a káderhatásköri listánkat a következőképpen módosítsuk: szüntessük meg a káderhatáskör gyakorlását az állami, társadalmi, tömegszervezetek és mozgalmak, érdekképviseleti szervek, pénzügyi, gazdasági, ügyészi, bírói, fegyveres testületek funkcióira vonatkozóan. A megszüntetett funkciók esetében kizárólag politikai eszközökkel — jelöltek állításával és támogatásával — próbáljuk meg érdekeinket képviselni, , Javaslom, hogy minden politikai és pártszervezési kérdésben kizárólag a megyei pártbizottságnak legyen joga állásfoglalásra, döntéshozatalra. Javaslom, hogy a megyei pártbizottság munkaapparátusának átszervezését a mai napon kezdjük meg. Szüntessük meg az osztályokat, az apparátus létszámát pedig csökkentsük. Javaslom, hogy a megyei pártbizottság köszönje meg a fegyelmi bizottság eddig végzett munkáját, és a bizottságot szüntesse meg. Ezzel egyidejűleg tegye meg az előkészületeket az etikai bizottság létrehozására. Javaslom, hogy a megyére vonatkozó hosszú távú stratégiai program kidolgozására programalkotó bizottságot, a korábbi évtizedek politikai munkáját elemző feladatra pedig történeti bizottságot hozzunk létre, mindkettőt ideiglenes jelleggel. Berki Imre (Körösladány, tanácselnöki úgy foglalt állást, hogy nincs szükség végrehajtó bizottságra, helyette ideiglenes bizottságok kellenek, melyek szükség szerint egy-egy feladat megoldására szerveződnek. Szorgalmazta a kétszintű irányítás kiteljesítését, s azt, hogy a pártmunka súlypontja a település legyen. Végül indítványozta, hogy a napirend vitája, a felszólalók nevével, jelenjen meg a sajtóban. Pataki István (Békés, városi pb első titkára) elmondta, egyetért azzal, hogy a régi módon ne működjön végrehajtó bizottság, de egy ideiglenes vagy adott feladatra vállalkozó bizottságra szükség van, mert a pártbizottság nem tud olyan gyorsan reagálni az azonnali feladatokra, hiszen nem hetente vagy kéthetente, hanem sokkal ritkábban ülésezik. A reformkörökről szólva indítványozta, hogy azok műhelyként működjenek, és ne belső harcok megvívására szerveződjenek. Legyenek olyan szárnyak, amelyek emelik a törzset. Mihucza József egyetértőleg támogatta a káderhatáskör felülvizsgálatát. Kérdései között megfogalmazta: vajon a demokratikus centralizmust kell-e elvetni, vagy a bürokratikus centralizmust. A pártva- gyonnal és a gazdálkodással összefüggésben javasolta, a területi pártbizottságok maguk dönthessenek arról, hány tagú, milyen struktúrájú apparátust működtetnek, a béreket is maguk állapítsák meg. Dr. Körmendi János a pártvagyonról szólva orosházi tapasztalatait tolmácsolta, mely szerint a tagság e kérdésben nem lát világosan. Ezért mihamarabb napirendre kell tűzni a témát, s létre kell hozni egy ellenőrző munkabizottságot. A megyei pártbizottság koordináló szerepkörét — javaslata szerint — nem pusztán a területi, helyi érdekekre kell kiterjeszteni, hanem ajánlatos három-négy megyére kiszélesíteni. Végül felhívta a figyelmet arra: érdemes tanulmányozni a nemzetközi munkásmozgalom fejezeteit, hogy a tanulságokat levonva elkerüljünk korábban már elkövetett hibákat. Dr. Sonkoly János javasolta, hogy ne csak a delegált tagok találkozzanak rendszeresen a párttagsággal, hanem minden megyei pártbizottsági tag is. Elveszítjük a hitelünket — mondta —, ha nem a helyi alapszervezetekben, pártbizottságokban nyerjük meg az embereket.” Kiemelte a személyes politizálás fontosságát, és csatlakozott ahhoz a gondolathoz, amelynek lényege a munkások és a fiatalok támogatásának megszerzése. Javasolta, hogy a pártbizottság testületébe a megye legnagyobb munkásbázisai delegáljanak egy-egy tagot. Felszólalásában foglalkozott a megyei pártbizottság új helyének, szerepének kérdésével is. Mint a szarvasi pártbizottság első titkára, saját tapasztalatait összegezte az egytestületes pártbizottságról, s egyben ajánlotta: a megyei pártbi-. zottság ne válasszon végrehajtó testületet, helyette inkább egy kisebb létszámú csoportot, amely többek között megőrzi az operativitást, s felkészült, igazi profi szakemberek teljesítenék benne a feladatukat. Az alternatív mozgalmakkal ösz- szefüggésben javasolta, hogy ne csak a megyei szintű találkozásokra, eszmecserékre, együttműködésre törekedjenek. hanem a városokban, községekben is. Árpási Zoltán (lapunk főszerkesztője) felszólalásában felhívta a figyelmet azokra a levelekre és nyilatkozatokra, amelyek a pártértekezlettel kapcsolatban a Népújság szerkesztőségéhez és a megyei párt- bizottságra érkeztek. Javasolta, hogy a testület foglaljon állást a bennük megfogalmazottakkal kapcsolatban. A delegálás intézményét ért kritikákra utalva megjegyezte, hogy nem lát lehetőséget a delegáltak mandátumának megvonására, hiszen őket aulról felfelé építkezve, tehát demokratikusan választották. A hitelük és az irántuk való bizalom megőrzése érdekében viszont kezdeményezte, hogy maga a pártbizottság kérje fel a küldő alapszervezeteket és a pártszerveket arra, hogy kísérjék figyelemmel delegáltjaik munkáját, s ha indokolt, hívják vissza őket. Lapunk főszerkesztője a felszólalása további részében rámutatott: a megyei pártbizottságnak történelmi feladata, hogy kidolgozza a megye valamennyi településének küldöttéből álló jövendő pártbizottság működésének elveit. A mostani testületnek — önmagát felszámolva — át kell adnia helyét annak az újnak, amely csak a helyi pártérdekek koordinálójaként működhet. Csakis így lehet elérni azt, hogy a városi és községi pártszervek több levegőhöz, nagyobb önállósághoz jussanak, s hogy az alulról felfelé építkezés ne csak jelszó maradjon. Kiss Sándor a megyei pártbizottság titkára a párt vagyoni helyzetével, az ezzel való gazdálkodással foglalkozott. Elmondta. hogy a városi párt- bizottságok létszámát 32 százalékkal csökkentik, s- mindenütt az értékekkel való ésszerű gazdálkodásra törekednek, a pártnak lényegében önfenntartóvá kell válni. Machnicz Endre (Medgyesegyháza, Haladás Tsz. pb-titkár) a pártmunka súlypontjának áthelyezésével kapcsolatban azt ajánlotta, hogy a párttagok ott dolgozzanak, ahol érdemi munkát tudnak kifejteni; ez a mun- , kahely is lehet és a település is. Csatlakozott ahhoz a gondolathoz, hogv ne válasz- szanak végrehajtó bizottságot, helyette inkább egy szűkebb testületet, amely a napi munka végzésében nyújt segítséget. Hideg Gábor (Békéscsaba. Jamina TCSV Leányvállalat, igazgatóhelyettes) elmondta, hogy a munkásőrséggel kapcsolatban radikálisabb változtatásokra gondol, de elfogadja az elhangzottakat. Indítványozta. hogy a megvei párt- bizottság szombatonként vagy' vasárnaponként ülésezzen a jövőben. Végül elmondta: az országos pártértekezlet vagy a kongresz- szus után a megyei pártbizottság a helyi testületek képviseleti szervévé váljon. Dr. Szabó István arról beszélt, hogy eddig mindig a felfelé mutogatás volt a szokás, minden alsóbb pártszerv a fölötte levőt marasztalta el, ám ha ezekben az alsóbb szervek által delegáltak foglalnak helyet, nincs miért mutogatni. Szorgalmazta az ön- tevékenységet, amelyhez megfelelően felkészült emberekre van szükség. Úgy ítélte meg, a négy titkáros rendszerben nincs szükség megyei végrehajtó bizottságra, mert a tisztségviselők jó munkamegosztással elláthatják a feladatokat. Végül javasolta, hogy a fegyelmi bizottság a folyamatban levő ügyek befejezése után alakuljon át etikai bizottsággá. I Dr. Forrai József a határozott, gyors cselekvést sürgette. Javasolta, készítsenek a megyéről politikai térképet, amely tartalmazza az elmúlt egy esztendőben kialakult új viszonyokat, a közhangulatot. Ez a helyzetfelmérés a cselekvés irányát, a feladatok rangsorát is megadná. Nem látta indokoltnak végrehajtó bizottság választását, a párthatározatok érvényesítése a napi munkában a titkárok felelőssége, s ebben segíthetnének a különböző bizottságok vezetői, önmar- cangolás helyett a korábbi szakasz lezárását, az előrelépést sürgette. Strasinski István (Mezőkovácsháza, városi pb első titkára) úgy vélekedett, a demokratikus centralizmus helyett valami másra van szükség, hiszen egységnek kell lenni, és óvott attól, hogy az önállóság rendetlenségbe csapjon át. A végrehajtó bizottság helyett ő is egy operatív segítő testület létrehozását javasolta. A vitában elhangzottak figyelembevételével készült határozatot és állásfoglalást a testület elfogadta. Zárszóként Szabó Miklós köszönte meg az aktivitást, mely az új pártbizottság első ülését jellemezte. A. Z.—L. E.—S. F. A megyei pártbizottság határozata 0 \ pártbizottság a megyében folyó pártmunka folyamatos nyilvánosságának biztosítására az első titkár mellett sajtótitkári munkakört hoz létre. O A jövőben a' megyei pártbizottság ülései a párttagság számára általában nyilvánosak lesznek, az érdeklődők zártláncú televízión kísérhetik figyelemmel a munkát. A testületi üléseket szombati napokon tartják. O A testület megszünteti káderhatáskörét az állami, a társadalmi és tömegszervezetek, illetve mozgalmak, az érdekképviseleti szervek, a pénzügyi, a gazdasági, valamint a bírói, ügyészi és fegyveres testületek funkcióira vonatkozóan. Ezeken a területeken a jövőben kizárólag politikai eszközökkel, illetve jelöltek állításával képviseli érdekeit. O Minden politikai és pártszervezési kérdésben egyedül a pártbizottság hoz állásfoglalást, illetve döntést. Egy szűkebb körű, döntően a testület munkáját szervező pártvégrehajtó bizottság vagy elnökség esetleges megalakításáról a pártbizottság a későbbiekben fog dönteni. A kérdés tanulmányozására öttagú bizottságot küldött ki. O V megyei pártbizottság apparátusát 50 százalékkal csökkenti, az osztályokat megszünteti. © Miután a fegyelmi bizottság a folyamatban levő ügyeket befejezte, helyébe a pártbizottság etikai bízni i ságot választ. O A hosszú távú megyei stratégia kidolgozására programalkotó bizottságot, a korábbi évtizedek elemzésére történelmi bizottságot, a képviselő- és tanácsválasztásokra pedig választási bizottságot hoz létre, mindhármat ideiglenes jelleggel. O A megyei pártbizottság kezdeményező szerepet kíván vállalni a dél-alföldi régió érdekeinek közös képviseletében. A megyei pártbizottság állásfoglalása 0 \ megyei pártbizottság köszöni a megyei pártértekezlettel kapcsolatban hozzá eljuttatott észrevételeket. Azokat folyamatosan beépíti munkájába. A testület elkötelezetten kíván haladni a reformok útján, ehhez kéri valamennyi reformerő támogatását. O A pártbizottság nem lát okot arra, hogy a delegálás intézményét kétségbe vonja, de felhívja a küldő partszervezetek és pártszervek figyelmét arra, hogy folyamatosan kísérjék figyelemmel a pártbizottságba delegált tagjaik munkáját. Elemezve a testület összetételét, úgy döntött, hogy támogatja a munkások, az élelmiszer-gazdaságban dolgozók, az ifjúság és a kistelepüléseken élő párttagok fórumainak összehívását, és azt, hogy közösen kialakított álláspontjukat képviselőik kifejtsék a megyei pártbizottság ülésein. A megyei párt- bizottság szorgalmazza, hogy a következő ülésig minden településen tartsanak pártfórumokat, amelyeken ismer-' tetik a megyei pártértekezlet és a mostani pártbizottsági ülés döntéseit. O A pártbizottság a gazdálkodásban továbbra is alapvető feladatnak tekinti a politikai munka feltételeinek biztosítását. Vállalkozó típusú gazdálkodás keretében hatékonyan kívánja üzemeltetni létesítményeit. A pártvagyon működésének, és a pártgazdálkodásnak az ellenőrzését a testület évente elvégzi. Arra törekszik, hogy a pártlétesítmények mindinkább szolgálják az egyes települések közösségi érdekeit. O A megyei pártbizottság megismétli korábbi álláspontját: független szervezetként, partneri viszonyban kíván együttműködni az ifjúsági szövetséggel, a szakszervezetekkel, a Hazafias Népfronttal, valamint a megyei érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel. Tárgyalásokat kezdeményez velük az együttműködés konkrét politikai témáiról és kereteiről. 4% A testület üdvözli a megyében létrejött MSZMP-re- formkörök politikai platformként, műhelyként való működését. Kezdeményezi, hogy a megye egészére vonatkozó kérdésekben folyamatos párbeszéd alakuljon ki a megyei pártbizottság és a reformkörök képviselői között. Kéri, hogy konkrét javaslataikkal járuljanak hozzá a megyében folyó reformok kibontakoztatásához. © \ pártbizottság a megyei politikai kérdésekről nyílt párbeszédet kezdeményez az új szervezetek és pártok helyi csoportjaival. Javasolja, hogy helyi kérdésekben az illetékes pártszervek ugyanezt tegyék. O A testület érvényteleníti a munkásőrségre vonatkozó valamennyi korábbi pártbizottsági és végrehajtó bizottsági határozatát. Továbbra is kész azonban a politikai együttműködésre a munkásőrség megyei parancsnokságával. Elismeri és megbecsüli a munkásőrségben önzetlen szolgálatot teljesítő MSZMP-tagok tevékenységét. 0 \ pártbizottság fontos feladatának tartja a jelenlegi pártstruktúra fokozatos átalakítását. Rövid időn belül kidolgozza, illetve meghatározza a megyei pártbizottságnak a megye pártéletében betöltendő új helyét és szerepét. A jövőben a testület valamennyi település önálló pártmunkájának koordinálására kíván vállalkozni, teret nyitva ezzel a markánsabb helyi politizálás előtt.
