Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-17 / 114. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁJUS 17., SZERDA Ára: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Mai számunkból: Mázaszászvártól Bucsáig (4. oldal) Kell-e nekünk Éneklő Elek? (4. oldal) Csökkenteni kell a vállalkozók terheit (S. oldal) Miért lett olcsóbb a halhús? (6. oldal) Hét végi labdajáték-eredmények (8. oldal) Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Élénk vita az új pártbizottság elsfi ülésén Vélemények a delegálásról — Legyen vagy ne legyen végrehajtó bizottság? — Megszűnik a káderhatáskör — Ötven százalékkal csökkentik a megyei pártapparátust — Műhelyként működjenek a reformkörök — Érvénytelenek a munkásőrségre vonalközé határozatok Tegnap, Békéscsabán ülést tartott a megyei pártbizottság. Az elsőt, a pártértekezlet óta. Nem csoda hát, ha feszült volt a várakozás. Hiszen az április 30-i, hajnali sportcsarnoki villanyoltás óta sokféle minősítést kapott a megyei pártfórum. Elismerő szót alig. A lapunkban is közölt kritikai észrevételek még azt is megkérdőjelezték, hogy alkalmas-e feladatainak ellátására a zömmel delegáltakból összeállt — és a megye párttagságának összetételét nem tükröző —* pártbizottság. Nos, az előítéletekre alaposan rácáfolt a tegnapi ülés. Az egyik felszólaló. aki már az előző pártbizottságnak is tagja volt, meg is jegyezte: „Más ez a testület, mint a régi, ez aktív, és érdemi kérdésekről vitatkozik”. Mellesleg, már az első napirendi pont keretében, Szabó Miklós első titkárnak a Központi Bizottság május 8-i üléséről adott tájékoztatóját követően élénk vita rob- hant ki. Igaz, más volt a tájékoztató is, mint korábban: rövid, kötetlen, a részletekbe is beavató, s — tegyük hozzá — most először egyéni véleményt is tükröző. A második napirendi pont előterjesztése sem mondható szokványosnak. Se írásos előterjesztés, se szóbeli kiegészítés, csak a téma cime: „Véleménycsere a megyei pártértekezletből adódó feladatokról”. Hozzá egy másfél oldalas vázlat, amolyan mankó, hogy miről is kellene beszélni. S mégis folyt a szó gátlások, egymás fárasz- f.ása és az unalom legkisebb jele nélkül. Lehet, hogy azt a bizonyos, pártértekezletre várt reformrobbantást ez a testület mégis el fogja végezni? Egyelőre csak remélni lehet. A jelek mindenesetre biztatóak: mindjárt az első ülésen összesen 38 felszólalás, és élénk vitában megszületett két markáns dokumentum arról, hogyan tovább. Az első napirendi pont keretében. Szabó Miklós tájékoztatóját követően több észrevétel, vélemény hangzott el. Felszólalt: Bartos Péter (Tótkomlós, Viharsarok Tsz, tehenész), dr. Bognár Antal (Battonya, ügyészségvezető), dr. Dávid Imre (Gyomaendrőd, Körösi Á. G. igazgatója), Erdélyi Mihály (Békéscsaba, DTCSV, pb-titkár), dr. For- rat József (a megyei pártbizottság titkára), Hájas Géza .(Gyula, Köröstáj Tsz, főagronómus), Karasz Györgyné (Tótkomlós, nagyközségi pb titkára). Kaszai György (Vésztő, áfész, osztályvezető), Kepenyes János (Békéscsaba, Viharsarki Szövetkezetek felelős szerkesztője), Kiss Sándor (a megyei pártbizottság titkára), Kiszely Mihály (Szarvas, Szirén, elnökhelyettes), dr. Körmendi János (Orosháza, városi pb első titkára). Kutas Gyula (Békéscsaba, városi pb első titkára), dr. Lovász Matild (a megyei pb titkára), Mihucza József (Gyula, városi pb titkára), dr. Sonkoly János (Szarvas, városi pb első titkára), dr. Szabó István (Mezőhegyes, városi pb első titkára) és Szatmári János (Doboz, tanácselnök). Az elhangzott véleményeket összegezték, s azokat a Központi Bizottság soron következő ülésén felszólaló megyei kb-tag ismerteti. (A felszólalást lapunkban is közölni fogjuk.) Ezután került sor a megyei pártértekezletből adódó feladatok megvitatására. Az első felszólaló Nagy Sándor (Békéscsaba, szakmunkásképző. igazgatóhelyettes) volt. aki mindenekelőtt á kérdéseit fogalmazta meg; többek között azt, érvényes-e a megyei pártbizottság 1988. december 19-i határozata a munkastílusról és a munka- módszerről. Javasolta: a testület foglaljon állást — egyebek mellett — a megyei pártbizottság feladatairól, a munkabizottságokról, a párt fegyelmi bizottságáról és a végrehajtó «bizottság feladatairól. A megyei pártértekezletre való delegálási joggal kapcsolatban megkérdezte: milyen elvek alapján jelölték ki a delegáló alapszervezeteket, pártbizottságokat. Egyben javasolta, hogy a küldöttek összetételére vonatkozó, s a sajtóban is megjelent bírálatokra a testület válaszképpen fogalmazzon meg állásfoglalást. Szekeres Károly (Gyula, húskombinát, művezető) is kérdéssel csatlakozott az előtte szólóhoz, nevezetesen: működhet-e végrehajtó bizottság nélkül a megyei pártbizottság? Szabó Miklós a válaszában emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a pártértekezlet eldöntötte: a megyei pártbizottság nem csúcsszervként, hanem érdekképviseleti testületként kíván a jövőben funkcionálni. A szövetségi elv alapján maximális önállóságot kell biztosítani a területi pártbizottságoknak. Ezek szerint a december 19-i határozatott hatályon kivül kell helyezni. A delegálási jogról szólva hangsúlyozta: a pártértekezlet ezt a jogot jóváhagyta. Igaz, hogy többen kritikával illették, mert a delegálás működésére a korábbi mechanizmus rányomta a bélyegét. Ezt a bírálatot el kell fogadni, hiszen tény, hogy a testületben kevés a kétkezi munkás, nem képviselik elegen a parasztságot és az ifjúságot. Javasolta: a testület feltétlenül támaszkodjék az előbb említettek véleményére. Szekeres Károly kérdésére válaszolva elmondta, néhány megyében már működnek az úgynevezett „egytestüle- tes” pártbizottságok. Emlékeztetett arra: a pártértekezlet nem választott végrehajtó bizottságot, azt a pártbizottságra bízta. Megfontolásra javasolta: akar-e ez a pártbizottság végrehajtó testületet, ha igen, az milyen formában működjön. Dr. Lovász Matild azzal egészítette ki Szabó Miklós válaszát, hogy a megyei pártbizottságnak korábban is feladata volt a saját határozatait áttekinteni. Természetesen ide tartozik a munkastílussal, munkamódszerrel kapcsolatos dokumentum is. A fegyelmi bizottságokról szólva hangsúlyozta: a pártértekezletnek nem tartozott a hatáskörébe e testület működéséről, sorsáról dönteni. A közeljövőben felülvizsgálják a helyzetét, de addig mindenképpen gyakorolja a funkcióját, amíg a jelenlegi két — folyamatban lévő — fegyelmi ügyet le nem zárja — javasolta és hozzátette: — A pártértekezleten is felmerült egy etikai bizottság létrehozásának gondolata, aminek egyébként semmi akadálya nincs. A delegálási joggal kapcsolatban elmondta: a pártértekezleten többször is felvetődött, hogy ajánlatos lenne a pártbizottság testületét kistelepülések küldötteivel kiegészíteni, ám konkrét személyi javaslat nem hangzott el. Nem szabad viszont megfeledkezni arról a feladatról, mely szerint nagyobb figyelmet kell fordítani a kistelepülések problémáinak megoldására. Kaszai György a sokat vitatott delegálással kapcsolatban mondta el véleményét. (Mint ismert, a megvei pártbizottságba 51 tagot az alsóbb pártszervek delegáltak, a megyei pártértekezleten pedig 20 főt választottak — a szerk.) Hangsúlyozta, hogy akiket az alsóbb pártszervek a megyei pártbizottságba küldtek, azokban nyilván megbíznak, hiszen szabad akaratukból döntöttek így. Fontos, hogy a pártbizottsági tagok, és ne csak a delegáltak, hanem a pártértekezleten megválasztottak is, tartsák a kapcsolatot az őket küldőkkel, illetve a terület párttagságával. Ogy ítélte meg, hogy nincs szükség végrehajtó bizottságra, helyette ad hoc bizottságok segítsék a munkát. Bartos Péter szerint a delegálás tulaj- dohképpen a demokrácia gyakorlása volt, mivel alulról jövő kezdeményezés és nem felső instrukciók alapján választották a pártbizottsági tagokat. Hasznosnak vélte, ha a jövőben nem egy-egy alapszervezet vagy testület, hanem 100—150 fős pártaktíva választ pártbizottsági tagot. Karasz Györgyné folytatta ezt a gondolatsort, s elmondta, hogy javasolta annak idején, hogy a település teljes párttagsága döntsön egy aktíván, ki legyen a megyei pártbizottság tagja. Ehhez a jelölt ismertesse programját, mert ennek alapján tudják eldönteni, alkalmas-e vagy nem. Ezt a javaslatát a helyi testület nem fogadta el, pedig így demokratikusabb lett volna a delegálás, mert szélesebb kör véleményén alapult volna. A vitában szót kért Szabó Miklós is. A korábbiaktól eltérően nem vitaindítót tartott, hanem vita közben fejtette ki véleményét. Először politikai állásfoglalást igénylő , kérdésekben tett javaslatot: — Az április 29-én megtartott megyei pártértekezleten számos kérdésben olyan politikai döntés született, amely egyértelművé teszi, hogy az MSZMP Békés megyében a gazdasági- társadalmi—kulturális re(Folytatás a 3. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága kedden ülést tartott. A testület konzultációt folytatott az országos pártértekezlet előkészítésével összefüggő főbb teendőkről. A Politikai Bizottság tájékoztatást kapott a Központi Bizottság 1989. február 20-ai ülésén elfogadott agrárpolitikai koncepcióterve- zet vitájának tapasztalatairól. A viták aktívak, esetenként szenvedélyesek voltak, s abba a magyar agrártársadalom szinte valamennyi rétege bekapcsolódott. Mindenütt elhangzott, hogy az ágazat igen nehéz — és sok tekintetben kiszolgáltatott — helyzetben van. elsősorban a költségvetési elvonások és a támogatáscsökkentés, illetve az agrárolló nyílása miatt. Kérték, hogy a koncepciótervezet foglalkozzon alaposabban a tudomány szerepével. az információs problémákkal, továbbá a falvak jövőjével. A Politikai Bizottság a tapasztalatok figyelembevételével egy úi agrárpolitikai koncepció tervezetét ajánlja a Központi Bizottságnak: ez jobban összpontosít az előttünk álló feladatokra, a falvak fejlődésére, kiemeli az emberi törekvések fontosságát és megerősíti a tudomány szerepét. A testület ismételten áttekintette az MSZMP viszonyát az egyházakhoz és a vallásokhoz. Javaslatot tett a lelkiismereti és a vallás- szabadságról szóló törvény alapelveire. Ennek alapián kialakította álláspontját, amelyet — állásfoglalás-tervezet formáiéban — a Központi Bizottság elé terjeszt. Az MSZMP három évtizedes egyházpolitikája történelmi mércével mérve s a nemzetközi összehasonlítás tükrében is sikeresnek bizonyult. A párt nagv fontosságot tulajdonít annak, hogy hazánkban következetesen érvényesüljön a lelkiismereti és vallásszabadság. Ez a feltétele annak, hogv erősödjék a különböző világnézetű emberek között a kölcsönös megbecsülésen alapuló párbeszéd és együttműködés. Társadalmi eszményeink megvalósítása, nemzeti céljaink elérése csak ígv lehetséges. A. magvar társadalom demokratikus megújulásának. s a politikai pluralizmus kibontakozásának alapján az MSZMP vallás- és egyházpolitikáját is át kell alakítani, hogv a világnézeti különbségek ne akadályozhassák a társadalom progresszív erőinek összefogását. Az új politikai viszonyoknak megfelelően a pártnak és az államnak az egyházakhoz és a vallásos- • sághoz való viszonyát határozottabban el kell választani egymástól. A Politikai Bizottság javaslatot vitatott meg a párt tudománypolitikai tézistervezetéről. amefvet a Központi Bizottság mellett működő Tudománypolitikai Munkaközösség összegezett. A vitában hangsúlyt kapott: az MSZMP tudománypolitikai gyakorlatával mindenekelőtt a tudomány fejlődését kívánja szolgálni. Arra törekszik, hogv a politika minden eszközével előmozdítsa az alkotó tudományos munka szabadságát. Tudománypolitikai koncepciójának kialakításában a párt a kutatók, kutató közösségek és a társadalmiszakmai szervezetek véleményére kíván építeni. A Politikai Bizottság egyetért a munkaközösség tézistervezetében körvonalazott koncepció fő elemeivel. A testület javaslatot fogadott el a Lukács György- alapítvánv alapító okiratának és szervezeti, működési szabályzatának szövegéről. Az alapítvány célja, hogy hozzájáruljon a marxista, szocialista eszmeiségű kutatás. nevelés, oktatás és politikai ismeretterjesztés feltételeinek javításához. A párt azt reméli, hogy az alapítványi forma, amelynek hazánkban nemes hagyományai vannak, a képességek és a teljesítmények versenyeztetésével eredményesen ösztönözheti a társadalom- kutatókat. így a magas színvonalú, marxista kutatómunka társadalmi megbecsülését fs emelheti, javíthatja. Ennek érdekében hirdet meg ösztöndíjakat, pályázatokat. Évenként egv alkalommal átadják a Lukács Gvörgy-díjat is. Az alapítvány jelenlegi vagyona 40 millió forint. Kezelője a Közép-európai Hitelbank. (Csekkszámlaszáma : 21898-550 MNB) Az alapítvány nyitott. Célkitűzéseihez minden magyar természetes és jogi személy csatlakozhat pénzeszközökéi, dologi hozzájárulással vagv egvéb támogató tevékenységgel. A Politikai Bizottság megtárgyalta a pártoktatás tartalmának és rendszerének korszerűsítésére tett javaslatot. Megállapította, hogy az MSZMP-nek. mint politikai pártnak továbbra is feltétlenül szüksége van szervezett ideológiai-politikai képzésre és kutatásra. A következő oktatási évre a feladatokat a már korábban elfogadott határozat szabályozza. Szükséges és indokolt ugyanakkor a pártoktatási rendszer radikális módosítása. ' Az ülésen áttekintették a Politikai Főiskola tevékenységét és feladatkörét is. Megállapították : az intézmény az elmúlt évtizedekben — az egvpártrendszer körülményei között — eredményesen tett eleget feladatának. A továbbiakban a Politikai Bizottság nem tartja indokoltnak, hogy az MSZMP olyan országos intézményt tartson fenn. amely állami felsőoktatási funkciókat is ellát. Kezdeményezi az intézmény egyetemi feladatainak fokozatos átadását. Javasolja a Miniszter- tanácsnak a hazai politológusképzés állami egyetemen történő kialakítását. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1990. január 1-jével megalapítja Politikai Intézetét. Az intézet — a párt tisztségviselőinek tudományos igényű továbbképzése mellett pártpolitikai kutatásokat. valamint politikai véleménykutatást végez. Az intézet fenntartásáról az MS7MP Központi Bizottsága gondoskodik. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülését május 29-ére összehívta.
