Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-17 / 114. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁJUS 17., SZERDA Ára: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Mai számunkból: Mázaszászvártól Bucsáig (4. oldal) Kell-e nekünk Éneklő Elek? (4. oldal) Csökkenteni kell a vállalkozók terheit (S. oldal) Miért lett olcsóbb a halhús? (6. oldal) Hét végi labdajáték-eredmények (8. oldal) Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Élénk vita az új pártbizottság elsfi ülésén Vélemények a delegálásról — Legyen vagy ne legyen végrehajtó bizottság? — Megszűnik a káderhatáskör — Ötven százalékkal csökkentik a megyei pártapparátust — Műhelyként működjenek a reformkörök — Érvénytelenek a munkásőrségre vonalközé határozatok Tegnap, Békéscsabán ülést tartott a megyei pártbizott­ság. Az elsőt, a pártértekezlet óta. Nem csoda hát, ha feszült volt a várakozás. Hiszen az április 30-i, hajnali sportcsarnoki villanyoltás óta sokféle minősítést kapott a megyei pártfórum. Elismerő szót alig. A lapunkban is közölt kritikai észrevételek még azt is megkérdőjelezték, hogy alkalmas-e feladatainak ellátására a zömmel dele­gáltakból összeállt — és a megye párttagságának össze­tételét nem tükröző —* pártbizottság. Nos, az előítéle­tekre alaposan rácáfolt a tegnapi ülés. Az egyik felszó­laló. aki már az előző pártbizottságnak is tagja volt, meg is jegyezte: „Más ez a testület, mint a régi, ez ak­tív, és érdemi kérdésekről vitatkozik”. Mellesleg, már az első napirendi pont keretében, Szabó Miklós első titkárnak a Központi Bizottság május 8-i üléséről adott tájékoztatóját követően élénk vita rob- hant ki. Igaz, más volt a tájékoztató is, mint korábban: rövid, kötetlen, a részletekbe is beavató, s — tegyük hozzá — most először egyéni véleményt is tükröző. A második napirendi pont előterjesztése sem mond­ható szokványosnak. Se írásos előterjesztés, se szóbeli kiegészítés, csak a téma cime: „Véleménycsere a megyei pártértekezletből adódó feladatokról”. Hozzá egy másfél oldalas vázlat, amolyan mankó, hogy miről is kellene beszélni. S mégis folyt a szó gátlások, egymás fárasz- f.ása és az unalom legkisebb jele nélkül. Lehet, hogy azt a bizonyos, pártértekezletre várt reformrobbantást ez a testület mégis el fogja végezni? Egyelőre csak remél­ni lehet. A jelek mindenesetre biztatóak: mindjárt az első ülésen összesen 38 felszólalás, és élénk vitában meg­született két markáns dokumentum arról, hogyan tovább. Az első napirendi pont keretében. Szabó Miklós tájé­koztatóját követően több észrevétel, vélemény hangzott el. Felszólalt: Bartos Péter (Tótkomlós, Viharsarok Tsz, tehenész), dr. Bognár Antal (Battonya, ügyészségvezető), dr. Dávid Imre (Gyomaendrőd, Körösi Á. G. igazgatója), Erdélyi Mihály (Békéscsaba, DTCSV, pb-titkár), dr. For- rat József (a megyei pártbizottság titkára), Hájas Géza .(Gyula, Köröstáj Tsz, főagronómus), Karasz Györgyné (Tótkomlós, nagyközségi pb titkára). Kaszai György (Vésztő, áfész, osztályvezető), Kepenyes János (Békéscsa­ba, Viharsarki Szövetkezetek felelős szerkesztője), Kiss Sándor (a megyei pártbizottság titkára), Kiszely Mihály (Szarvas, Szirén, elnökhelyettes), dr. Körmendi János (Orosháza, városi pb első titkára). Kutas Gyula (Békés­csaba, városi pb első titkára), dr. Lovász Matild (a megyei pb titkára), Mihucza József (Gyula, városi pb titkára), dr. Sonkoly János (Szarvas, városi pb első titkára), dr. Szabó István (Mezőhegyes, városi pb első titkára) és Szatmári János (Doboz, tanácselnök). Az elhangzott véleményeket összegezték, s azokat a Köz­ponti Bizottság soron következő ülésén felszólaló megyei kb-tag ismerteti. (A felszólalást lapunkban is közölni fogjuk.) Ezután került sor a me­gyei pártértekezletből adódó feladatok megvitatására. Az első felszólaló Nagy Sándor (Békéscsaba, szakmunkáskép­ző. igazgatóhelyettes) volt. aki mindenekelőtt á kérdé­seit fogalmazta meg; töb­bek között azt, érvényes-e a megyei pártbizottság 1988. december 19-i határozata a munkastílusról és a munka- módszerről. Javasolta: a testület foglaljon állást — egyebek mellett — a me­gyei pártbizottság felada­tairól, a munkabizottságok­ról, a párt fegyelmi bizott­ságáról és a végrehajtó «bi­zottság feladatairól. A me­gyei pártértekezletre való delegálási joggal kapcsolat­ban megkérdezte: milyen el­vek alapján jelölték ki a delegáló alapszervezeteket, pártbizottságokat. Egyben javasolta, hogy a küldöttek összetételére vonatkozó, s a sajtóban is megjelent bírá­latokra a testület válasz­képpen fogalmazzon meg állásfoglalást. Szekeres Károly (Gyula, húskombinát, műve­zető) is kérdéssel csatlako­zott az előtte szólóhoz, ne­vezetesen: működhet-e vég­rehajtó bizottság nélkül a megyei pártbizottság? Szabó Miklós a válaszában emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a pártértekezlet eldöntötte: a megyei pártbizottság nem csúcsszervként, hanem ér­dekképviseleti testületként kíván a jövőben funkcionál­ni. A szövetségi elv alapján maximális önállóságot kell biztosítani a területi párt­bizottságoknak. Ezek szerint a december 19-i határoza­tott hatályon kivül kell he­lyezni. A delegálási jogról szólva hangsúlyozta: a párt­értekezlet ezt a jogot jóvá­hagyta. Igaz, hogy többen kritikával illették, mert a delegálás működésére a ko­rábbi mechanizmus rányom­ta a bélyegét. Ezt a bírálatot el kell fogadni, hiszen tény, hogy a testületben kevés a kétkezi munkás, nem kép­viselik elegen a parasztsá­got és az ifjúságot. Javasol­ta: a testület feltétlenül tá­maszkodjék az előbb emlí­tettek véleményére. Szeke­res Károly kérdésére vála­szolva elmondta, néhány megyében már működnek az úgynevezett „egytestüle- tes” pártbizottságok. Emlé­keztetett arra: a pártérte­kezlet nem választott vég­rehajtó bizottságot, azt a pártbizottságra bízta. Meg­fontolásra javasolta: akar-e ez a pártbizottság végrehaj­tó testületet, ha igen, az milyen formában működjön. Dr. Lovász Matild azzal egészítette ki Szabó Miklós válaszát, hogy a me­gyei pártbizottságnak ko­rábban is feladata volt a sa­ját határozatait áttekinteni. Természetesen ide tartozik a munkastílussal, munkamód­szerrel kapcsolatos doku­mentum is. A fegyelmi bi­zottságokról szólva hangsú­lyozta: a pártértekezletnek nem tartozott a hatásköré­be e testület működéséről, sorsáról dönteni. A közeljö­vőben felülvizsgálják a hely­zetét, de addig mindenkép­pen gyakorolja a funkcióját, amíg a jelenlegi két — fo­lyamatban lévő — fegyelmi ügyet le nem zárja — java­solta és hozzátette: — A pártértekezleten is felme­rült egy etikai bizottság lét­rehozásának gondolata, ami­nek egyébként semmi aka­dálya nincs. A delegálási joggal kapcsolatban elmond­ta: a pártértekezleten több­ször is felvetődött, hogy ajánlatos lenne a pártbi­zottság testületét kistelepü­lések küldötteivel kiegészí­teni, ám konkrét személyi javaslat nem hangzott el. Nem szabad viszont megfe­ledkezni arról a feladatról, mely szerint nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a kis­települések problémáinak megoldására. Kaszai György a sokat vitatott delegálással kapcsolatban mondta el vé­leményét. (Mint ismert, a megvei pártbizottságba 51 tagot az alsóbb pártszervek delegáltak, a megyei párt­értekezleten pedig 20 főt vá­lasztottak — a szerk.) Hang­súlyozta, hogy akiket az al­sóbb pártszervek a megyei pártbizottságba küldtek, azokban nyilván megbíznak, hiszen szabad akaratukból döntöttek így. Fontos, hogy a pártbizottsági tagok, és ne csak a delegáltak, ha­nem a pártértekezleten meg­választottak is, tartsák a kapcsolatot az őket kül­dőkkel, illetve a terület párttagságával. Ogy ítélte meg, hogy nincs szükség végrehajtó bizottságra, he­lyette ad hoc bizottságok segítsék a munkát. Bartos Péter szerint a delegálás tulaj- dohképpen a demokrácia gyakorlása volt, mivel alul­ról jövő kezdeményezés és nem felső instrukciók alap­ján választották a pártbi­zottsági tagokat. Hasznos­nak vélte, ha a jövőben nem egy-egy alapszervezet vagy testület, hanem 100—150 fős pártaktíva választ pártbi­zottsági tagot. Karasz Györgyné folytatta ezt a gondolatsort, s elmondta, hogy javasolta annak idején, hogy a tele­pülés teljes párttagsága döntsön egy aktíván, ki le­gyen a megyei pártbizottság tagja. Ehhez a jelölt ismer­tesse programját, mert en­nek alapján tudják eldönte­ni, alkalmas-e vagy nem. Ezt a javaslatát a helyi tes­tület nem fogadta el, pedig így demokratikusabb lett volna a delegálás, mert szé­lesebb kör véleményén ala­pult volna. A vitában szót kért Szabó Miklós is. A korábbiaktól eltérően nem vitaindítót tartott, ha­nem vita közben fejtette ki véleményét. Először politi­kai állásfoglalást igénylő , kérdésekben tett javaslatot: — Az április 29-én meg­tartott megyei pártértekez­leten számos kérdésben olyan politikai döntés szü­letett, amely egyértelművé teszi, hogy az MSZMP Bé­kés megyében a gazdasági- társadalmi—kulturális re­(Folytatás a 3. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­sága kedden ülést tartott. A testület konzultációt folytatott az országos párt­értekezlet előkészítésével összefüggő főbb teendőkről. A Politikai Bizottság tá­jékoztatást kapott a Köz­ponti Bizottság 1989. február 20-ai ülésén elfogadott ag­rárpolitikai koncepcióterve- zet vitájának tapasztalatai­ról. A viták aktívak, eseten­ként szenvedélyesek voltak, s abba a magyar agrártár­sadalom szinte valamennyi rétege bekapcsolódott. Min­denütt elhangzott, hogy az ágazat igen nehéz — és sok tekintetben kiszolgáltatott — helyzetben van. elsősorban a költségvetési elvonások és a támogatáscsökkentés, illetve az agrárolló nyílása miatt. Kérték, hogy a koncepció­tervezet foglalkozzon alapo­sabban a tudomány szerepé­vel. az információs problé­mákkal, továbbá a falvak jövőjével. A Politikai Bizottság a tapasztalatok figyelembevé­telével egy úi agrárpolitikai koncepció tervezetét ajánlja a Központi Bizottságnak: ez jobban összpontosít az előt­tünk álló feladatokra, a fal­vak fejlődésére, kiemeli az emberi törekvések fontossá­gát és megerősíti a tudo­mány szerepét. A testület ismételten átte­kintette az MSZMP viszo­nyát az egyházakhoz és a vallásokhoz. Javaslatot tett a lelkiismereti és a vallás- szabadságról szóló törvény alapelveire. Ennek alapián kialakította álláspontját, amelyet — állásfoglalás-ter­vezet formáiéban — a Köz­ponti Bizottság elé terjeszt. Az MSZMP három évtizedes egyházpolitikája történelmi mércével mérve s a nemzet­közi összehasonlítás tükré­ben is sikeresnek bizonyult. A párt nagv fontosságot tu­lajdonít annak, hogy ha­zánkban következetesen ér­vényesüljön a lelkiismereti és vallásszabadság. Ez a fel­tétele annak, hogv erősöd­jék a különböző világnézetű emberek között a kölcsönös megbecsülésen alapuló pár­beszéd és együttműködés. Társadalmi eszményeink megvalósítása, nemzeti cél­jaink elérése csak ígv le­hetséges. A. magvar társa­dalom demokratikus meg­újulásának. s a politikai plu­ralizmus kibontakozásának alapján az MSZMP vallás- és egyházpolitikáját is át kell alakítani, hogv a világ­nézeti különbségek ne aka­dályozhassák a társadalom progresszív erőinek összefo­gását. Az új politikai vi­szonyoknak megfelelően a pártnak és az államnak az egyházakhoz és a vallásos- • sághoz való viszonyát hatá­rozottabban el kell válasz­tani egymástól. A Politikai Bizottság ja­vaslatot vitatott meg a párt tudománypolitikai tézister­vezetéről. amefvet a Köz­ponti Bizottság mellett mű­ködő Tudománypolitikai Munkaközösség összegezett. A vitában hangsúlyt kapott: az MSZMP tudománypoliti­kai gyakorlatával minde­nekelőtt a tudomány fejlő­dését kívánja szolgálni. Ar­ra törekszik, hogv a politi­ka minden eszközével elő­mozdítsa az alkotó tudomá­nyos munka szabadságát. Tudománypolitikai koncep­ciójának kialakításában a párt a kutatók, kutató kö­zösségek és a társadalmi­szakmai szervezetek vélemé­nyére kíván építeni. A Poli­tikai Bizottság egyetért a munkaközösség tézisterveze­tében körvonalazott kon­cepció fő elemeivel. A testület javaslatot fo­gadott el a Lukács György- alapítvánv alapító okiratá­nak és szervezeti, működési szabályzatának szövegéről. Az alapítvány célja, hogy hozzájáruljon a marxista, szocialista eszmeiségű kuta­tás. nevelés, oktatás és po­litikai ismeretterjesztés fel­tételeinek javításához. A párt azt reméli, hogy az alapítványi forma, amelynek hazánkban nemes hagyomá­nyai vannak, a képességek és a teljesítmények verse­nyeztetésével eredményesen ösztönözheti a társadalom- kutatókat. így a magas szín­vonalú, marxista kutató­munka társadalmi megbe­csülését fs emelheti, javít­hatja. Ennek érdekében hir­det meg ösztöndíjakat, pá­lyázatokat. Évenként egv al­kalommal átadják a Lukács Gvörgy-díjat is. Az alapít­vány jelenlegi vagyona 40 millió forint. Kezelője a Közép-európai Hitelbank. (Csekkszámlaszáma : 218­98-550 MNB) Az alapítvány nyitott. Célkitűzéseihez min­den magyar természetes és jogi személy csatlakozhat pénzeszközökéi, dologi hoz­zájárulással vagv egvéb tá­mogató tevékenységgel. A Politikai Bizottság meg­tárgyalta a pártoktatás tar­talmának és rendszerének korszerűsítésére tett javas­latot. Megállapította, hogy az MSZMP-nek. mint politikai pártnak továbbra is feltét­lenül szüksége van szerve­zett ideológiai-politikai kép­zésre és kutatásra. A követ­kező oktatási évre a felada­tokat a már korábban elfo­gadott határozat szabályoz­za. Szükséges és indokolt ugyanakkor a pártoktatási rendszer radikális módosí­tása. ' Az ülésen áttekintették a Politikai Főiskola tevékeny­ségét és feladatkörét is. Megállapították : az intéz­mény az elmúlt évtizedek­ben — az egvpártrendszer körülményei között — ered­ményesen tett eleget felada­tának. A továbbiakban a Politikai Bizottság nem tart­ja indokoltnak, hogy az MSZMP olyan országos in­tézményt tartson fenn. amely állami felsőoktatási funkció­kat is ellát. Kezdeményezi az intézmény egyetemi fel­adatainak fokozatos átadá­sát. Javasolja a Miniszter- tanácsnak a hazai politoló­gusképzés állami egyete­men történő kialakítását. A Magyar Szocialista Munkás­párt 1990. január 1-jével megalapítja Politikai Inté­zetét. Az intézet — a párt tisztségviselőinek tudomá­nyos igényű továbbképzése mellett pártpolitikai kutatá­sokat. valamint politikai vé­leménykutatást végez. Az intézet fenntartásáról az MS7MP Központi Bizottsága gondoskodik. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülését május 29-ére összehívta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom