Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-16 / 113. szám

1989. május 16., kedd

o

*\d

Fekete rögök

ősz volt. Mentem a dűlőúton, ragyogott a nap, ökörnyálat lebbentett a szél, körülöttem fekete rögök fénylettek az eke nyomán. A biciklis kacsázva haladt előttem, kerülgette a jókora göröngyöket. Egyszer csak zuhanásra lettem figyelmes. A kalap messzire repült, az ember kinyújtott karokkal feküdt a jármű alatt. Az első kerék méltóságteljesen forgott, a gyékényből font szatyor ott feküdt a keréknyomban. Nem láttam az arcát. Csak ősz fejéről, régies kabátjáról következtettem, hogy öregember lehet. Halkan nyögött, nem ímozdult. Szólít- gattam. A vállai, mintha remegtek volna. Sárga, ráncos kezefejét néztem, amint görcsösen kapaszkodott a rögökbe.

Megfordítottam, a kerékpárt leemeltem róla. Akkor vettem észre, hogy az öregember sír. Csendesen, hang nélkül, mint a búvópatak. Istenem, megütötte magát, motyogtam. Intett a fejével: semmi baja, segítsek. Felvette az elgurult kalapot, néhányszor a tenyeréhez csapta és leült a szilvafa tövébe. Magyaros bajuszát simogatta, nagyon szomorú volt. Miért sír ez az ember? Ha nem ütötte meg magát, ha nem fáj semmije, akkor miért csorognak a könnyei? Álltam sután a sárguló lombok alatt, miközben riadt madarak szálldostak körülöttünk. Hirtelen megakadt a szemem a gyékényszatyron. Felvettem. Félkilónyi kenyér, valamilyen leveskocka, gyógyszeres fiola lapult az alján. És la tejeszacskó, amely kiszakadt. Lassan csordogált a tej, mint az öreg könnye a barázdált arcán. Talán a tejet sajnálja, hasított belém a felismerés, hiszen nyugdíjas lehet, özvegy, a tanyájában magányosan él évek óta. Az is előfordulhat, hogy az el- esettségét, a szegénységét siratja, eszébe jutott a múltja. A gürcölés, a gyereknevelés, a kuláklista, a háborúk, a forradalmak, az eltávozott feleség, a távoli unokák. Nem szólt. Szomorúan, bizonytalanul kémlelt a világba. De mit tud róla? A száguldó űrhajókról, a szerkezetváltásból, a pártokról, a szervezetekről, az érdekvédelemről, a szociálpolitikáról, a paragrafusokról.

Felsegítettem. A hóna alá nyúltam, szorítottam a karját, vártam, hátha elkáromkodja magát. De nem. Megfogta a bicikli kormányát. Találkozott a tekintetünk. Ekkor értettem meg igazán, hogy miért sírt ez az ember. Ott, a rögöket markolva, arccal a földnek, kiszolgáltatottan rájött: már nem érdemes felállni, jobb így fekve, tehetetlenül várni a megváltást. Az elhagyott dűlőúton úgy sem jár senki. Amikor megérezte egy másik ember kezét a vállán, valami végtelen melegség öntötte el a szívét. Sírnia kellett.

Sokáig néztem utána. Tolta a biciklit, kerülgette a hantokat. Pár óra múlva este lesz, még a csillagok is kiülnek az égre. Vajon tud-e még mosolyogni az öregember?

Seres Sándor

„Békés megye számunkra egy szűz terület...”

Vállalkozás a Dél-Alföld szabad kapacitásaira

Gyorsabban, pontosabban, megbízhatóbban

Számítógép az autójavításban

A COMPUTEST VCT—04D „vallatja” a személygépkocsit

Fotó: Kovács Erzsébet

Új amerikai—magyar ve- gyesvállalati elképzelés van alakulóban: az USA-beli

MPG International Corporation és a budapesti Pri- maut Gépjárműjavító Vállalat elképzelései gyorsan megvalósulhatnak. Ez derült ki a közelmúltban, a fővárosban, a Primaut központjában tartott tájékoztatón és bemutatón, melyen a sajtó képviselőin kívül megjelentek az autójavítással foglalkozó szakemberek is, s láthatták azt a 44 ezer dollár értékű COMPUTEST VDT— 04D számítógépes műszert, mely személygépkocsik műszaki vizsgálatát, állapotmeghatározását teszi lehetővé. E berendezésből Európában ez a hetedik, s ha alkalmazása sikeres lesz, akkor a két cég vegyesvállalati formában szeretné a hazai és a kelet-európai piacokra gyártani, ugyanis a számítógép az idén lekerült a COCOM listáról.

A bemutatón többek között részt vett az izraeli konstruktőr, Yona Ben Dávid, valamint az amerikai partnercég képviseletében Jack Gavy. Elmondták: a

COMPUTEST memóriaegységébe ezer típusú személygépkocsi műszaki adatait táplálták be, s a próbapad- ra gördülve, alig 15 perc alatt, egy gombnyomásra, a számítógépes képernyő megjeleníti, majd kinyomtatja az országúti körülmények között mért értékeket, a gyári adatoktól való eltérést. A műszer értékeli egyebek között a motort, a fékeket, a kerékdőlést, a kipufogógázokat, az üzemanyag-fogyasztást, a lengéscsillapítókat, a sebességváltókat, a kerék kiegyensúlyozását, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

A számítógépes vizsgáló- berendezést legjobban tudják alkalmazni a gépkocsijavítók, a diagnosztikai központok, a hatósági vizsgáló- állomások, a laboratóriumok, a versenyautó-műhelyek, a kutató- és fejlesztőlaboratóriumok, s nem utolsósorban az autókereskedők. Természetesen a műszert a legnagyobb hatékonysággal a gépjárműjavítást végzők alkalmazhatják, ugyanis a kinyomtatott értékek nemcsak azt mutatják meg, hol van a hiba, a gyári értékektől való eltérés, hanem azt is, hogy ez az érték mekkora.

— szekeres —

Nincs nagy hivatali apparátus; egy főnök, három részlegvezető, egy ititkárnő — de az üresjárat is ismeretlen... Pihenésre, regenerálódásra viszont bármikor szakíthat időt magának bármelyikük... Ugye, milyen szép és milyen egyszerű?! De nem azért kerestem meg iaz INTERSPED Kereskedelmi és \Szállítmányozási Kft. egyik \munkatársát, hogy Iezeket elmondja. Nem irigyet, hanem több figyelmet szeretnék összeterelni a megyénkben is érdekesnek és hasznosnak \tűnő vállalkozásra. Annál is inkább, mert a három dél-alföldi megyét kekinti működési körének a tavaly szeptemberben megalakult társaság.

Kurunczi László, a kereskedelmi részleg vezetője érdeklődésemre elmondja, hogy az INTERSPED a kisiparosoknak és a lakosságnak végez igen változatos szolgáltatásokat, amelyek elsősorban a meglevő kapacitások jobb kihasználására építenek. Ezeknek három nagyobb köre alakult ki.

Nevükben is szerepel a szállítmányozás. Magánszemélyekkel és intézményekkel szerződéses kapcsolatot létesítenek, teher- és személyszállító feladatokra. Ily módon tehát az álló járművek jobb kihasználására kínálnak lehetőséget. A kft. egyik alapítója, a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet segítséget is tud nyújtani a gépjármüvek megvásárlásához.

Nyugat-Európa majd’ minden országába fuvaroztatnak. de belföldön is kiterjedtek kapcsolataik. Békés megyeiekkel eddig nem dolgoztattak, de semmi akadálya sincs, hogy bárki felajánlja „elfekvő” szállítókapacitását.

Bár a nevükben nincs benne. de van a kft.-nek egy ipari ágazata is. Különféle tárolóedényeket (konténereket) gyártanak osztrák megrendelésre. Békés megyei szempontból sokkal izgalmasabb viszont a kereskedelmi ágazat, amely a legmozgalmasabb és igen széles körű tevékenységet jelent. Reklámpropaganda működésük révén az országos iparosközvetítésben vállalnak

részt. Hasznos gazdasági információkat szereznek be azzal, hogy a kisiparosok szabad kapacitásainak jelzéseit begyűjtik és közvetítik, közületeknek is. A forgácsoló szakmáktól a bőrdíszművesig óriási kapacitásról számolt be a részleg vezetője ebben az országrészben. (Békés megyében több mint

6 ezer, Csongrád megyében

7 ezernél is több kisiparossal számolnak.)

* * *

— Békés megye „szűz terület” számunkra. Nincs vállalkozó... — melegszik bele a lehetőségek sorolásába Kurunczi László. — Az igen jól sikerült szegedi húsvéti vásár (a Szeged Nagyáruház előtti árusítás) tapasztalataira építve a két megye nagyobb városaiban termékbemutatókat és vásárokat szervezünk. A két megyében évente 15-20 ilyen rendezvényt tervezünk.

Ezekkel mindig valamilyen ott zajló eseményhez kapcsolódunk. Már egyeztettük például a városi tanáccsal és az Erkel Művelődési Központtal, hogy április 29.— május 2. között az Erkel Diák Ünnepek idejére 15 népi iparművészt és kézműves kisiparost közvetítünk Gyulára. Vagy például, a június

16—18-án megrendezendő országos gyermek-szólótáncfesztiválhoz is kapcsolódunk egy termékbemutatóval és vásárral Szarvason.

* * *

Beszélgetésünkben itt egy kicsit elhagytuk a gyakorlatias kérdések sorát. A régi (gyulai, békési) vásárok szellemét idézgetve, igen megragadó volt számomra az igazán mai, friss marketing-szemléletű fiatalember rajongó emlékezése nemzeti múltunk eme elfeledett értékéről. Egyetlen mondatát jegyeztem fel, de azt három felkiáltójellel:

Lakásokat, ipari lítesitményeket, iskolát ápft a leányvállalat

Szeghalom térségében a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat szeghalmi leányvállalata a legjelentősebb építőipari kivitelező. Az elmúlt évtől, de főként az idén egyre több a feladatuk. Tavaly ipari létesítményeket és 27 lakást építettek fel. Jelentős feladatot vállaltak a füzesgyarmati olajmező beruházásaiból: átadták a termelést kiszolgáló objektumokat; így a villamos fogadóépületet, a mű- szerépülétet, a szivattyúházat, a technológiai berendezéseket, melyek kivitelezésében alvállalkozóként részt vett a Megyevill, a Békéscsabai Generál Ipari Szövetkezet és egy debreceni kisszövetkezet.

A leányvállalat erre az évre is jól ellátott munkával. A 140 dolgozót foglalkoztató egység az idén szeretne 60 millió forintos árbevételt elérni. Ehhez minden lehetősé» adott: a téli kedvező időjárás nyomán jól indult az év, több versenytárgyalást nyertek, kapacitásuk nagyabb hányadában már lekötött. Egyebek között a közelmúltban megkezdték a nyolc tantermes szakmunkás- képző iskola alapozását, melyhez a tervek szerint második ütemben tornaterem is készül majd. A kö- rösladányi Metakémia Ipari Szövetkezetnél szociális létesítményt építenek, ami a jelenlegihez csatlakozik. Ez évtől fokozottabban vesznek

■ “E Ml s

j» 1' *< f ■

* % * ÉS Sm ;

Készül a nyolc tantermes

szakmunkásképző iskola alapozása

Fotó: Szekeres András

részt a felújítási munkálatokban, szeretnének beférkőzni a költségvetési szervezetekhez, iskolákhoz. A Sárréti Tejnél két, egyenként 25 köbméteres tartályt építenek, az üzem kazánházát korábban már átadták.

— sz —

— A vásárok meghalasz- tása, a piac halála!!!

* * *

— A Csongrád megyei 35höz képest Békés megyében igen kevés, mindössze 13 kézműves kisiparost tartunk számon. Ezért is tervezzük a zsűriztetésük megoldását. Ezenkívül a kft. vállalja a jelentkező kisiparosoknak

termékbemutatók és vásárok megrendezését. Erre terem bérelhető, ami azt jelenti, hogy nem kell százezrekért pavilont vásárolniuk ...

— Mivel foglalkoznak még?

— Mi tulajdonképpen az ország gazdálkodásának hibáit lovagoljuk meg. Foglalkozunk például másodlagos nyersanyag-felvásárlással és -értékesítéssel. A Pécsi Bőrgyárból például nagykereskedelmi áron szerezzük be a bőrt és mindössze 3 százalék haszonnal adjuk tovább. A békéscsabai Kiosz- székházban pedig éppen a napokban rendeztünk fonalértékesítést. több bel- és külföldi vállalat termékeiből. Nagyjából 20 százalékkal olcsóbban árusítottunk, mint a boltokban. Ennek a tevékenységünknek az a különös jelentősége, hogy az elfekvő készletekből jelentős mobilizálható részt képes visszahozni. Ez azt jelenti. hogy Békés megyei vállalatok, kisszövetkezetek is megkereshetnek bennünket elfekvő készleteikkel.

— Nem véletlen, hogy a Kiosz szegedi alapszervezete az alapítója a kft.-nek. Önök főleg a kisiparosokat segítik...

— Kétségtelenül, például irodai ügyviteli szolgáltatást is tervezünk számukra, vagyis „könyvelői irodát” működtetnénk, ahol a most végző első adószakértők (már megvannak az embereink!) állnak rendelkezésre. Felelősségre vonhatók, pénzügyi garanciával, ami a „fekete” adótanácsadókhoz képest megnyugtató szolgáltatást jelent, mert számlát is adnak. Az engedélyünk már megvan ehhez is.

— Mik a közvetlen terveik. miben tudnak még

„lépni"?

— Abból kiindulva, hogy a kisipari termékeknek nyugaton helye volna (Ausztrián túl is!), mielőbb szeretnénk megszerezni az önálló exportjogot. Egy olasz kapcsolat már kialakulóban is van. Ezt egy érdekes véletlen játszotta a kezünkre. A világválogatott kézilabdázó. Budai Ferenc, egy te- ranóbeli üzletemberrel hozott össze bennünket, aki kereskedelmi partnereket keres. A meglevő kisipari kapacitást szeretnénk kiajánlani. Nemcsak terméket, hanem szolgáltatást is. Mert lehetséges például, hogy egy szarvasi bádogosmesterre, vagy egy tótkomlósi szűcsre lehet szükség ebben, vagy abban az országban. Általánosan. a két megye plusz kapacitásait szeretnénk közvetíteni. kiegyenlíteni.

— Önök tehát, ha jól értem, valamiféle „vérfrissítést” vinnének a Kiosz eddigi tevékenységébe?

— A Kisiparosok Országos Szervezetének megyei titkárságai és kiemelten az alap- szervezetek segítségével dolgozunk. Elkészítettünk például egy komplett hétvégi programajánlatot az ország valamennyi Kiosz-alapszer- vezete számára, szegedi és Csongrád megyei programokkal. Nagyon szeretnénk a horgászturizmust szorgalmazni, segíteni ezen a vidéken. A kisiparosoknak már szerveztünk egy horgászversenyt, ahová 15 megyéből jött el 20 csapat, többek között a gyulaiak is. Az idén szeptemberben szintén megszervezzük ezt. Békés megye bevonása rendkívül fontos lehetne az osztrák horgászturizmus idecsa- logatásában. Ezt érdemes lenne a Kioszra építeni az alapszervezetek bevonásával.

Bennünket az az elv vezérel, hogy sok pici forinttal, az aprópénzekkel is lehet és kell is gazdálkodni. Sokkal többet lehet rájuk építeni, mint eddig gondoltuk és szokás volt.

Pleskonics András

II Bíkés Megyei Agrárreformkör állásfoglalása

A Békés megyei mezőgazdasági termelők az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek dolgozói, a szakcsoportok képviselői és a magángazdálkodók 1989. május 10-én Hu- nyán megalakították a Békés Megyei Agrárreformkört. Ez a mozgalom pártoktól, kormányzattól és a már meglevő, illetve szerveződő érdekképviseletektől függetlenül szektor- semleges alapon kíván tevékenykedni. Felvállalja az agrárágazatban dolgozók érdekeinek védelmét.

Békés megye alapvetően mezőgazdasági megye, elsősorban alaptevékenység jellemzi a gazdálkodást. Ennek egyenes következménye, hogy a megye lakosságát fokozottan sújtja a mezőgazdaság jelenlegi kedvezőtlen helyzete. A megyei agrárreformkör sürgős intézkedést vár a kormánytól a halaszthatatlan gondok megoldására. Feltétlenül javasoljuk a jelenlegi árrendszer azonnali módosítását. Mivel Békés megye jelentős mennyiségű gabonát, húst és egyéb mezőgazda- sági terméket állít elő, amelynek nagy része exportra kerül, kezdeményezzük, hogy a megye önálló külkereskedelmi joggal felruházott saját szervezetet hozzon létre. Kérjük, a vertikális integráció létrejöttének jogi és közgazdasági segítését, mivel ez alulról kezdeményezve soha nem jön létre.

Támogatjuk a valós érdekképviselet létrehozását. Harcolunk a korrupció minden egyes formája ellen, követeljük, hogy drasztikusan csökkentsék a bürokráciát! A kormány ne támasszon egymással ellentétes igényeket a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban. A mezőgazdasági szövetkezet (különösen a kistelepüléseken) szociális foglalkoztató. Ha ez a rendeltetése, az állam adjon megfelelő támogatást, illetve adókedvezményt. Amennyiben csak a hatékonyságot tartják szem előtt, az állam vállalja (és ne a helyi vezetőkre hárítsa) a felelősséget a munkanélküliek számának emelkedése, a falvak megszűnése és a városban lakásra váró tömegek növekedése miatt. Társadalmi összefogásra és világos programra van szükség a vidék elmaradásának felszámolásához, a kistelepülések gazdasági erejének visszanyeréséhez. A természeti egyensúly helyreállítása a falusi népesség jogos igénye és elvárása.

A Békés Megyei Agrárreformkör tagjai úgy látjuk, hogy kezünkbe kell venni saját sorsunk alakítását. Ha mindez megtörténik, képesek leszu,,k arra, hogy a válságból vezető kiutat megtaláljuk.

A Békés Megyei Agrárreformkör alapító tagjai a megújulási folyamatot kívánják segíteni, ezért szövetségre kívánnak lépni a megye, az ország felemelkedését akaró erőkkel. Javasoljuk a reform meggyorsítását hazánkban.