Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-16 / 113. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁJUS 16., KEDD Ara: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Mai számunkból: Érettségin... (3. oldal) Nő az orvosok felelőssége (3. oldal) Egy iskola két kórusa (4. oldal) Vállalkozás Dél-Alföldön (5. oldal) A Békés Megyei Agrárreformkör állásfoglalása (5. oldal) Atlétikai mérleg ’88 (8. oldal) Grósz-interjú a New York Times-ban Nyolcmilliárd dollár külföldi tökére van szükség Eredményesek voltak Németh Miklós varsói tárgyalásai Ha napszemüveg — akkor hamarosan itt a nyár! Bár az utóbbi napok időjárása mintha nem igazolná egyértelműen ezt a megállapítást. Mégis: a hölgyek már érzik a jó időt, hiszen nagy lelkesedéssel válogatnak a legújabb divatú nap­szemüvegek között, a megyeszékhely egyik illatszerboltjá­ban, ahová most érkeztek meg az új modellek Fotó: Veress Erzsi Szükséges az újragondolás a történelemtanításban Vezető helyen, nagy ter­jedelemben foglalkozott Ma­gyarországgal, a politikai és a gazdasági helyzettel hét­főn a The New York Times, megszólaltatva Grósz Ká­rolyt, az MSZMP főtitkárát. A lap budapesti tudósító­jának adott nyilatkozatában a főtitkár rámutatott: az or­szágnak mintegy nyolcmil­liárd dollár külföldi tőkére van szüksége a következő öt évben, hogy korszerűsít­hesse elavult, pangó gazda­ságát és törleszthesse ti^en- ötmilliárd dolláros adóssá­gát. „Szükségünk van a pénz­ügyi intézmények és a ma­gánberuházók bizalmára” hangoztatta Grósz Károly. Ennek érdekében a forint legalább részleges átváltha­tóságára kell törekedni, hogy a külföldi beruházók kivi­hessék a profitot az ország­ból”. „A bizalomépítés másik eleme a politikai megbízha­tóság és stabilitás. Senki nem ruházna be ott, ahol attól kell félni, hogy más­nap polgárháború tör ki, vagy attól tartani, hogy — a kommunisták — meg­gondolják magukat és öt év múlva államosítanak. A po­litikai rendszert olyan mó­don kívánjuk kialakítani, hogy működése biztosítéko­kat nyújtson ilyen esemé­nyek ellen. Ennek egyik fő eszköze a többpártrendszer. Mi a célunk ezzel? Az, hpgy saját pártunkat kivezessük a Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta az Országos Béketanács képvi­selőit. Sztanyik B. László, az Or­szágos Béketanács elnöke tá­jékoztatást adott a béke­mozgalom előtt álló tartalmi és szervezeti feladatokról, az OBT nemzetközi és ha­zai törekvéseiről. Szűrös Mátyás a találko­zón kifejtette, hogy egy de­mokratikus, önálló, szabad és független országnak szüksége lesz egy ugyan­ilyen ismérvekkel rendelke­ző békemozgalomra. Ennek érdekében az Országgyűlés partneri viszonyt ajánl fel az Országos Béketanácsnak, s ennek keretében a nemze­ti törekvéseket határozot­tan képviselő békemozgalom Hétfőn kiosztották a tava­szi BNV díjait. A beruházá­si javak seregszemléje al­kalmából kilenc termék ka­pott nagydíjat. Nagydíjas lett a Csepeli Szerszámgépgyártó Rt. Ult­raturn UP elnevezésű precí­ziós esztergája; a FER.BAU Fertői Építőkomponens Kft. Hung-Velux márkájú tető- síkablakja; a Kontakta Vil­lamosszerelési Vállalat Pro- pamatic rendszere; a Ma­jelenlegi egypártrendszerből és társadalmi ellenőrzés alá helyezzük...” A tudósítás szerint Grósz Károly jelentős politikai ve­reséget szenvedett, amikor a kormány a nagymarosi erő­mű munkálatainak felfüg­gesztése mellett döntött, hi­szen a főtitkár május 1-jén még támogatta a beruhá­zást. Grósz politikai pálya­futása során „szigorú kom­munista ortodoxiát” képvi­selt. Korábban azt vallotta, hogy 1956 ellenforradalom volt, majd, miután a hatal­mi harcban a kérdés jelen­tősége megnőtt, centrista ál­láspontot foglalt el és kiala­kította a kompromisszumot: 1/956 nemzeti felkelésként kezdődött és ellenforrada­lommá fajult. „Mivel nem hisznek Grósz elkötelezett­ségében a mélyreható válto­zás mellett, sok kommunis­ta úgy véli: a vezetése el­leni belső kihívások el fog­ják távolítani helyéről, mi­előtt sor kerülne Magyaror­szág első szabad parlamenti választására” — írta a The Nov York Times. A tudósítás szerint az MSZMP elismeri, hogy a gazdasági válságból csak nyugati segítséggel lehet ki­jutni. Annak tudatában, hogy Magyarországot a Nyu­gat számára elfogadhatóbbá kell tenni, a párt engedett a követeléseknek: ismerjék el a politikai pluralizmust, a polgári szabadságjogokat és a vegyes piacgazdaságot. szoros együttműködést való­síthat meg az Országgyűlés külügyi bizottságával és ap­parátusával is. Az Országgyűlés elnöke támogatásáról biztosította azt a békemozgalmi elgondo­lást, hogy Magyarországon jöjjön létre egy valóságos Európa-ház, amely összefog­ná a nem kormányzati moz­galmak és szervezetek tevé­kenységét, s így nagymér­tékben hozzájárulhatna a helsinki folyamat, ezen be­lül a bécsi utótalálkozó el­veinek gyakorlati megvaló­sításához. E gondolatkörbe illik bele a Duna-menti né­pek együttműködésének ösz­tönzése, ezzel kapcsolatban az Országos Béketanács szá­míthat a Parlament aktív támogatására. gyár Államvasutak sín- és nyomkarikakenő berendezé­se, valamint SK—680 jelű kenőolaja; a Pietra Épület­kerámiaipari Vállalat mázas kőagyag-burkolólapja; a Ta­tabányai Szénbányák kapil­láris ultraszűrője; a Tiszai Vegyi Kombinát felületke­zelt ammóniumnitrátja; Werling Géza kisiparos elektrokémiai korrózióelleni védőrendszere. Vásárdíjban tizenhárom ter­mék részesült. Varsói tárgyalásait befe­jezve a nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott Né­meth Miklós. Rövid beveze­tőt mondott — értékelte Ro- kowski miniszterelnökkel és Wojciech Jaruzelskivel tar­tott tárgyalásait. Elmondta: mi magyarok hagyományo­san nagy érdeklődéssel és rokonszenwel figyeljük mindazt, ami a baráti Len­gyelországban történik. Mai varsói megbeszéléseink is megerősítették, hogy célja­ink azonosak, elképzelése­ink, erőfeszítéseink hasonló­ak: szocialista társadalmunk megújításán fáradozunk. Kész receptje, kölcsönadha­tó modellje erre, egyikünk­nek sincs. Saját múltunkból, egymás tapasztalataiból, a kultúra és a civilizáció tar­tós értékeiből merítünk. Ja­ruzelski elvtárssal, a LEMP KB első titkárával és Ra- kowski elvtárssal, a minisz­tertanács elnökével, kölcsö­nösen tájékoztattuk egymást országaink helyzetéről, az előttünk álló feladatokról. Különösen részletesen fog­lalkoztunk a demokráciába történő politikai átmenet időszerű problémáival, gaz­dasági egyensúlyunk megőr­zésének és a szerkezet átala­kításának teendőivel, a nem­zeti megbékélés és a nem­zeti felelősségérzet erősíté­sével. A megbeszélések rendkí­vül hasznosak voltak szá­munkra. Különösen azok a tapasztalatok, amelyeket lengyel vendéglátóim a plu­Pécsett egy-két hete szer­veződött Magyarországon az első magyar—román baráti kör. Most, tegnap délután pedig a Gyulai Magyar—Ro­mán Baráti Kör is megala­kult mintegy 30 fő részvé­telével. A kör szervezője Volent Zoltán volt. Még az összejövetel előtt kérdeztük, mi indította a szervező mun­kára? — Kicsi gyerekkoromtól kezdve nagyon hosszú ideig a Románvárosban éltem, legszebb emlékeim oda köt­nek. Mondhatom, felhőtlen volt a kapcsolatom mind a magyarokkal, mind a romá­nokkal. Már csupán helyze­tünknél fogva is egymásra voltunk utalva, s a közeleb­bi, távolabbi szomszédok — nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül — min­dig segítettek egymáson. — A mai helyzetben, úgy hiszem, egy ilyen baráti kör sokat segíthet a két nép kö­zötti megértésben, illetve annak szolgálatában, a jó­szomszédi kapcsolatok meg­teremtésében. Ehhez a mun­kához a szervezés ideje alatt is sok segítséget kap­tam, s remélem, a megala­kulás után is kapunk, hi­szen nagyon sokan jelezték, szívesen vesznek részt a kör munkájában. * * * A Gyulai Magyar—Román Baráti Kör tegnapi alakuló ralizmus körülményei közöt­ti kormányzás során szerez­tek. Ügy értékelem, hogy a kerekasztal-megállapodás je­lentős eredmény, amely megnyitotta Lengyelország számára a szabályozott poli­tikai viszony és együttműkö­dés lehetőségét a politikai realitásérzék, az őszinteség és a tolerancia jegyében. Meggyőződésem, hogy or­szágaink hagyományosan jó kapcsolatai megfelelő bázist jelentenek arra, hogy a re­formerők erős szövetsége le­gyen kapcsolataink megha­tározó eleme, amelyek új gyakorlati megoldásokban jutnak kifejezésre. Országaink politikai kap­csolatai szorosak, széleskö­rűek, fejlődésük alapvetően zavartalan — hangsúlyozta bevezetőjében Németh Mik­lós, majd így folytatta: — Rendszeresek a felső szintű találkozók, mostani eredmé­nyes tárgyalásaink végén magyarországi látogatásra hívtam meg partneremet, Rakowski elvtársat, aki ezt örömmel elfogadta. Azonos vagy egymáshoz közel álló nézeteket vallunk a szocialista országok két- és sokoldalú együttműködé­sének korszerűsítéséről, a KGST gyökeres megújításá­nak szükségességéről. Aktí­van, tevékenyen kívánunk hozzájárulni az európai biz­tonsági és együttműködési folyamat, további konkrét eredményekkel való gazda­gításához, a közös európai ház létrehozásához. ülésén háromtagú ideiglenes ügyvezető elnökséget vá­lasztott, tagjai lettek: Vo­lent Zoltán, Havasi István­ná és dr. Szabó Ferenc. A kör egy nyilatkozatot is megfogalmazott, ebből idé­zünk : „Ennek a körnek a közös akarattól vezérelt szándéka: a határainkon innen és ha­tárainkon túl élő magyarok és románok közötti egyéni és kollektív baráti viszo­nyok ápolása és fejlesztése, ezzel is követve gazdag kö­zös múltunk történelmileg is hitelesített haladó hagyomá­nyait, amelynek számos pél­dáját adta és adja ma is Gyula városa, mind a több- ajkúak békés együttélésével, mind pedig emberközpontú szellemiségével. A Gyulai Magyar—Román Baráti Kör nem tekinti ma­gát sem politikai, sem tár­sadalmi szervezetnek, de fel­vállalja a politizálásnak, a „népi diplomáciának” azt a fontos részét, amely révén bármily szerényét is, de ten­ni és cselekedni tud a két egymásra utalt nép barátsá­gáért; keresi és felveszi a kapcsolatot mindazon sze­mélyekkel, csoportokkal és szervezetekkel, amelyek ha­sonló célokat tűztek ki ma­guk elé: létével és tevé­kenységével bátorít minden barátságépítő kezdeménye­zést.” P. F. A történelmet, a történe­lemtanítást nem szabad ál­dozatul odadobni a politi­kai szenzációknak — jelen­tette ki Glatz Ferenc mű­velődési miniszter a közép­iskolai történelemtanárok harmadízben megrendezett konferenciáján a budapesti Veres Péter Gimnáziumban. A miniszter — a hazai történelemoktatás helyzetét, jövőbeni feladatait összegző tanácskozáson — kifejtette: napjainkban elsősorban a történelmi ..csemegéket” vár­nak a történelemmel foglal­kozóktól. ám a szakembe­reknek. a tanároknak, a tu­dományos kutatóknak ennél többre kell vállalkozniuk. Mégpedig a teljes történel­mi művei tségan vág újragon­dolására. s az oktatásban egy új stratégia és koncep­ció kialakítására. Ezért is tartotta fontosnak a miniszter mihamarabb szakítani azzal a lényegében 1949 óta változatlan peda­gógiai szemlélettel, s az er­re épülő tantárgyi vázzal, amely kizárólag osztálvhar- cok történeteként ábrázolja a történelmet. A történelem tantárgy- szerkezetéről Glatz Ferenc elmondta: helyes arányt kell teremteni az egyetemes és a magvar történelem között. Hangsúlyozta továbbá az al­ternatives. a tananyag megválasztásában is érvény­re jutó. széles körű tanári szabadság fontosságát. Mind­ezt segítheti a Történettu­dományi Intézetben már ké­szülő új középiskolai tan­könyvsorozat, ennek darab­jait várhatóan 1991-ben ve­hetik először kézbe tanárok és diákok — tette hozzá be­fejezésül. Egv megújuló tantárgype­dagógiáról és történelemok­tatásról szólt Benedek And­rás. az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója is. Elöl­járóban leszögezte: az OPI az oktatáspolitika központi végrehajtó hivatalából szak­mai intézetté kíván válni, olyan műhellyé, amelynek tevékenysége középpontjá­ban a nevelés és oktatás fejlesztésének kérdései, va­lamint a pedagógiai mérések és kísérletek állnak. Jelen­legi oktatásunk neuralgikus pontjaként említette a fő­igazgató a társadalomtudo­mányi tárgyak, ezeken belül is a történelem tanítását. E tárgy esetében ugyanis — mint mondotta — újra kell gondolni és értékelni az utóbbi négy évtized magyar és egyetemes történelmét, éppúgy mint a XIX, század némely kérdéskörét vagy a munkásmozgalom történetét. Végezetül megállapította: az új szempontok szerinti tör­ténelmi műveltséganvag ki­munkálását immár a napi politikához való igazodás, a politika befolyása nélkül kell elvégezni. A konferencián ezt köve­tően Engel Pál, Szakáig Fe­renc és Kosáry Domokos történészek bevezető gondo­latai nyomán korszakokra bontva értékelték a tanács­kozás résztvevői a történe­lemtanítás legfontosabb te­rületeit és kérdéseit. OBT-képviselők a Parlamentben Kiosztották a BNV-díjakat Magyar—román baráti kör alakult Gyulán

Next

/
Oldalképek
Tartalom