Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-14 / 87. szám
NÉPÚJSÁG o 1989. április 14., péntek Kevesebb mézes korong és tortalap fogy Létszámcsökkentés a köröstarcsai sütőüzemben Nehéz helyzetbe került márciusban sok olyan lány és asszony, aiki addigja Békés Megyei Sütőipari Vállalat köröstarcsai üzemében dolgozott. Ugyanis szerintük nem a legszabályosabban, nem a legetikusabb módszerekkel igyekeztek rávenni őket, hogy váljanak meg munkahelyüktől. Azóta ez meg is történt, de — mint megtudtuk — azóta szinte mindegyiknek sikerült újat találnia. * * * — Az áremelésekre vezethető vissza minden, illetve arra, hogy az embereknek ma már jóval kevesebb a pénzük, mint korábban — mondja a sütőüzemben Petri Endre telepvezető. — Nem elég kelendőek a termékeink, s így a lecsökkent mennyiséget kisebb létszámmal is elő tudjuk állítani. — Mi készül itt, s menynyi? — Mézes korong és tortalap. Az előbbiből novemberben még 145 mázsát tudtunk értékesíteni, de márciusban, amikor pedig húsvét is volt, mindössze 64 mázsát. Tor- talaprendelésünk az elmúlt hónapban csupán 14 ezer csomag volt, holott novemberben még 22 ezer készült itt. — Feleslegessé vált több régi dolgozójuk? — Igen. Előzőleg, januárban és februárban kényszerűségből egy-egy hétre leállt az üzem, aztán a békéscsabai központunk döntése értelmében jelentősen csökkenteni kellett a létszámot. A december végi 35 helyett jelenleg 11-en dolgoznak közvetlenül a termelésben. — Miként zajlott le ez a létszámcsökkentés? — Információkat szereztünk más, szintén helybeli munkalehetőségekről, annál is inkább, mivel összeková- csolódott, jó csapat volt itt, aminek tagjait nem akartuk csak úgy szélnek ereszteni. A kötöttárugyári telep 20, a kosárfonó pedig 6-10 személyt tudott volna átvenni tőlünk. Felajánlottuk ezeket a lehetőségeket, azonban akkor a Béköthöz csupán ketten mentek, a kosárfonóhoz pedig senki. — Azt is beszélik Körös- tárcsán, hogy kettesével behívva a kiszemelteket, fenyegetőzve, durva hangon akarták rávenni őket: közös megegyezéssel szüntessék meg munkaviszonyukat... — Fenyegetés nem volt, március elején gyűlést hívtunk össze, s ezen tájékoztattunk mindenkit a kényszerű helyzetről, összesen tizenheten mentek el közös megegyezéssel, kettőnek viszont fel kellett mondani. Ezt az utóbbit el akartuk kerülni, nehogy az esetleges munkanélküli-segély igénylésekor emiatt hátrányosabb helyzetbe kerüljön valaki. — Úgy tudom, vita volt a felmondási idő kapcsán is. — Valóban, de végül is a tőlünk megválóknak nem az eredetileg számított 15, hanem 30 napi felmondási időre fizetett, illetve fizet bért a vállalat. — Kik és milyen szempontok szerint döntöttek a távozók személyéről? — Központunk termelési osztályvezetője, a szakszervezeti bizalmink és jómagam határoztunk erről. Mégpedig úgy, hogy nem azt néztük: ki menjen, hanem azt: ki maradjon. Három tanulóval szerződésünk van, s három férfidolgozót szintén nem nélkülözhetünk, ezenkívül előnyt élveztek a gyereküket vagy gyerekeiket egyedül nevelő nők. — Hogyan tovább? — A jövő héttől teacsemegét is gyártunk a mézes korongokon és a tortalapokon kívül, hogy legalább a megmaradt dolgozóink ne maradjanak munka nélkül. V. Z. A magyar nyelv hete hétfőtől Nemzet, nemzetiség, anyanyelv — ez lesz a központi témája az idei magyar nyelv hetének, amely április 17- én kezdődik. Az országos megnyitó ünnepséget Egerben tartják. Az ünnepélyes megnyitót követő napokban Heves megye városaiban és falvaiban csaknem 200 előadás hangzik el, részben a központi témáról, részben a nyelvhasználat más kérdéseiről. Az idei témaválasztást az indokolja, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban és több helyen vetődött fel a magyarnak mint anyanyelvnek a használata, illetve a használatához való jog. Az anyanyelven való megszólalás joga a kisebbségben élők esetében is az alapvető emberi jogokhoz tartozik. A magyar nyelv hetén a szomszédos országokból érkező magyar írók, nyelvészek is tartanak előadást e kérdésről. Egerben április 17-én, hétfőn délután Anyanyelv a kisebbségben címmel tudományos ülést tartanak. A felkért előadók között szerepel Balia D. Károly költő » Ungvárról, Galambos Ferenc, az örvidéki Magyar Intézet igazgatója az ausztriai Alsóőrről, Jakab István egyetemi tanár Pozsonyból és Molnár Csikós László tudományos kutató, a jugoszláviai Adáról. Ugyancsak 17-én este az egri Gárdonyi Géza Színházban határainkon túl élő magyar írók vallanak az anyanyelvről. A műsor vendégei: Bállá László Ungvárról, Dobos László Pozsonyból és Gion Nándor Újvidékről. A magyar nyelv hetén Budapesten több mint másfélszáz előadás hajigzik el, javarészt iskolákban. Tartanak rendezvényeket az ország több megyéjében is. T Egy kislány halálára... Engedjük be a gázszerelőt! Már megint egy tragédia. Egy olyan, ami — talán — elkerülhető lett volna. Így érezzük most — utólag. Egy 13 éves kislány nem kapaszkodik többé az édesapja nyakába, soha nem játszik már a pajtásaival, és egyetlen kirándulásra sem mehet el osztálytársaival... Értelmetlenül korai halála talán figyelmeztethet másokat. Édesapja április 8-án reggel láthatta utoljára. Amikor este 7 óra körül hazaérkezett, gyermekét már holtan találta a fürdőszobában, a kádban. A szénmo- noxid áldozata lett. Olvasóink talán emlékeznek még arra, hogy alig egy éve fordult elő Békéscsabán egy hasonló tragédia. Elhasznált vízmelegítő, kikopott gázfűtőtést. Ugyan egy 13 éves gyermek hogyan is tudhatta volna, hogy ilyen készüléket tilos használni. A szakemberek ilyenkor szokták még hozzá is tenni : használata tilos és életveszélyes ! — Hogyan lehet észrevenni a szénmonoxid jelenlétét? Milyen jelek utalnak arra, hogy a készülékek használata életveszélyes? — ezt kérdeztük Mohácsi Páltól, a békéscsabai üzemigazgatóság szolgáltatási osztályvezetőjétől: — Ha az irodalomra hivatkozom, akkor azt kell sorolnom, hogy a szénmonoxid színtelen, szagtalan mérgező gáz. Mégis akkor érezhető egy enyhe savanyú szaghatás — például a vízmelegítőknél —, ha tökéletlen az égés. Ennek következtében a visszaáramló égéstermék jelzi a nemkívánatos szagot. Miután ez a tragédia itt Békéscsabán már a második eset, elgondolkodtam, mit is lehetne tenni, hogy ne fordulhasson elő többé. A gáztörvény előírja, hogy ötévenként a gázszolgáltatóknak kötelező megvizsgálniuk a készülékeket. Azt tapasztaljuk ezeknél a kötelező vizsgálatoknál, hogy nemkívánatosak vagyunk a fogyasztóknál. Sajnos sok helyre egyszerűen be sem tudnak jutni a dolgozóink. Hiába küldjük ki az értesítéseket, hiába hivatkozunk a törvényre, azt vágják a fejünkhöz, hogy ne fenyegessük őket a törvénnyel. Persze ezek a kirívó esetek és a legtöbb helyre azért mégiscsak bejutunk. Mi azt is felajánljuk, hogy munkaidő után, sőt vasárnap is kimegyünk, ha a fogyasztónak az a megfelelő ... Természetesen az ötéves vizsgálatokat elvégezzük — ahol lehet. Mégis azt tanácsolnám inkább, hogy a kéménybe kötött gázkészülékeket, ezeknél is különösen a vízmelegítőket és a fali kazánokat, és főleg a több éve használatosakat évente vizsgáltassák meg. Hiszen ez elsősorban a fogyasztók érdeke. Szomorú, de airra kell gondolnom, hátha ez után a második tragédia után nem úgy fogadnak majd bennünket, mint „szükséges rosz- szat”. — Meg tudná mondani, hogy a tragédia érte családnál mikor jártak kint? — Igen, hiszen utánanéztünk. Két évvel ezelőtt vizsgáltuk a család készülékeit. Akkor természetesen minden rendben volt náluk. De azok a készülékek már több évesek, s éppen ezért lett volna talán célszerű, ha egy évre rá ismét megnézetik. — Egy új készüléket felszereltetni legalább 13-14 000 forint. Ezt nagyon kevesen tudják kifizetni. Van-e valami más megoldás is? — Egy-egy kazántestcse- rét 3-4000 forintból talán meg lehet oldani, de ezt pontosan nem tudom. Ennek utána kellene nézni... Mindenesetre jóval olcsóbb, mint egy új készülék beszerzési, beszerelési ára ... arról nem beszélve, hogy az élet nem mérhető pénzben ... Béla Vali Közlemény a Minisztertanács soron kívüli üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A lakosságnak turizmusra biztosított, de gyakorlatilag áruvásárlásra fordított devizafelhasználása az első negyedévben szintén dinamikusan nőtt — összefüggésben a világútlevél bevezetésével és az utasforgalomra vonatkozó kedvező vámszabályokkal. Alapvető népgazdasági érdekeink azt követelik, hogy mind a vámszabályok szigorításával, mind pedig a forint árfolyamának kiigazításával — s természetesen a belső áruellátás egyidejű javításával — visszafogjuk az áruvásárlásra fordított devizafelhasználást. A tényleges turizmussal kapcsolatos devizaigényeket azonban a kormánynak szándékában áll továbbra is biztosítani; az egyéni turistaellátmány és a közlekedési költségkeret a leértékeléssel arányosan emelkedik. A kormány a közeljövőben áttekinti a lakossági deviza- számlák rendszerét és intézkedik az egyszerűsítésről. Az iparban az év első negyedében a teljesítmények összességében nem javultak, a termelés az előzetes adatok szerint 1,5-2 százalékkal csökkent. A szocialista exportpiaci lehetőségek szűkülnek. A tőkés piaci konjunktúra ugyan kedvezően alakul, de e lehetőségeket nem használjuk ki megfelelően. annak ellenére, hogy a belső piacon érvényesített szigorú vásárlóerő-szabályozás erősíti a termelők exportkényszerét. A termelés szerkezeti változásai csak fokozatosan, a szükségesnél lassabban igazodnak a piaci igényekhez. Az élelmiszertermelésben a növénytermelés és állat- tenyésztés feltételei alapvetően biztosítottak. Nagy gondot jelent azonban a hazai és importeredetű termékek drágulása, ami a mező- gazdasági és élelmiszeripari termelésben egyaránt rontja a termelők jövedelmi helyzetét és érdekeltségét, korlátozza a fejlesztés lehetőségeit és tapasztalhatók a működéssel kapcsolatos finanszírozási zavarok is. Az élelmiszerellátáshoz és -exporthoz fűződő gazdasági és társadalmi érdekek alapján a kormány a forint árfolyamváltozásai kedvezőtlen hatásainak kivédésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Hz IKR közgyűlése Évzáró közgyűlését tartotta csütörtökön Bábolnán az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat. A 266 tagot tömörítő együttműködés immár 16. számvetésén részt vett és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter. A közös vállalat igazgatója, Tóth János elmondta: az IKR 1988-ban is elsősorban a kukorica- és a kalászos- gabona-termelés fejlesztésére törekedett. A kukoricatermelésben a korábbi évekre jellemző területcsökkenés tavaly már megállt, sőt, a tervezetthez képest 2,1 százalékkal nőtt a termőterület. A népgazdasági igényekhez igazodva bővítették a fehérjében gazdag növények termelését; a taggaz- daságok az előirányzottnál 54 százalékkal nagyobb területen termeltek szóját, borsót, és lóbabot. Az 1988-as gazdasági évet 8,2 milliárd forintos árbevétellel és 165,2 millió forintos nyereséggel zárta az IKR. Ez a tervezett eredmény 8,7 százalékos túlteljesítésének felel meg. Míg a termelés, a népgazdaság jövedelme stagnált, illetve csökkent, addig a jövedelmek több területen gyorsan növekedtek. Az elmúlt év hasonló időszakához képest a változások jellemzői: A népgazdasági és a vállalati beruházások növekedése az első negyedévben elérte, illetve meghaladta a 20 százalékot. A lakosság pénzbevételei összességében közel 20 százalékkal nőttek, munkaviszonyból származó jövedelmei részben a vállalatok múlt évi eredményei, részben az első negyedév teljesítményei alapján több mint 12 százalékkal, társadalom- biztosításból származó jövedelmei kb. 15 százalékkal, hazai áruvásárlásai kb. 14- 15 százalékkal nőttek. A fogyasztói árak mintegy 13-14 százalékkal emelkedtek. A forint leértékelése következtében az árszínvonal gyorsabban fog nőni az eddigi kormányzati várakozásoknál. Ugyanakkor a kormány a hatósági árak további emelkedését minimalizálja. Ezért az idén nem nő az energiák termelői ára, és nem változnak a legfőbb közszolgáltatások árai sem. A Magyar Nemzeti Bank intézkedéseket dolgoz ki a gazdálkodók finanszírozási költségeinek mérséklésére, elsősorban az exportcélú termelés és forgalmazás feltételeinek javítására. A termelés biztonságának fenntartása érdekében az élelmiszergazdaságban — sem a leértékelés következtében, sem a devizaárak emelkedésének hatásaként — nem változik a műtrágvák és a fehérjék ára. ez tehát az ágazatban nem jelent árfeszítő hatást. A termelésben azonban a leértékelések miatt az árszínvonal nő, egyrészt az import költségeinek növekedése, másrészt a külpiaci árakkal együtt változó alap- anyagárak emelkedése miatt. E drágulás a fogyasztói árakban is megjelenik. Az importtermékek ára a leértékelés hatásaként — a kereslettől függően — már a második negyedévtől kezdődően emelkedik, míg a termelői árak emelkedése miatt a drágulás a fogyasztói árakban elsősorban az év második felétől érezteti majd hatását. Az év elején meghirdetett hatósági árintézkedések — például a víz- és csatornadíjak, háztartási energia áremelésének — halasztására azonban nem kerül sor. Az életkörülmények alakulásáról rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy szélesedik a nehéz körülmények között élők köre. A Minisztertanács az inflációs hatások kompenzálására, a legégetőbb szociális gondok enyhítésére, a legnehezebb helyzetben élők körülményeinek javítására haladéktalanul kezdeményezi a SZOT-tal kötött megállapodás felülvizsgálatát. Az ár- és jövedelmi folyamatok átfogó áttekintése alapián, az úi megállapodásnak megfelelően hozza meg a szükséges intézkedéseket. A kialakult helyzet előrevetíti annak veszélyét, hogy a gazdaság stabilizálását célzó gazdaságpolitika, az ezt szolgáló erőfeszítések eredménytelenek lehetnek. Ez közvetlen veszélybe sodorhatja az ország fizetőképességét, mert megszakíthatná azokat a nemzetközi hitel- kapcsolatokat, melyek a külső forrásokat a stabilizálást célzó politika konkrét eredményei függvényében bocsátják csak rendelkezésre. A nemzetközi pénzügyi intézményekkel fennálló megállapodásokban a magvar kormánv kötelezettséget vállalt meghatározott célok tel- iesíté'ére. illetve arra. hogy azok elérése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Ezek sorába tartozik többek között a költségvetési hiánv elfogadható mértéke, a belső hitelpolitika egyensúlyi céliai. s az aktív árfo- tt'amoolitika. azaz a forint árfolyamának a külső oénz- ügvi egvensűlvi követelményekkel összhangban történő módosítása. Mivel a fizetési mérleg egyenlege az áruforgalmi és az idegenforgalmi folyamatok eddigi, és még- inkább várható alakulása miatt kedvezőtlenül alakul, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzeti valuta leértékelése elkerülhetetlenné vált. Ez csak a szükséges lépések egyike. A kormány a helyzet átfogó értékelését és a szükséges teendőket a közeljövőben a parlament elé terjeszti. Ezzel összefüggésben áttekinti eddig hozott, illetve előkészítés alatt álló intézkedéseit is. H Pénzügyminisztérium közleménye A külföldre utazás pénzügyi feltételeiről és a magáncélú utazási valutaellátásról szóló 84/1987. (XII. 27.) PM számú rendelet 17. paragrafusa alapján a konvertibilis elszámolású országokba történő utazáshoz 1989. április 14-től igénybe vehető turistaellátmány és közlekedési költségkeret összegét — a forint konvertibilis valutákkal szemben történd 6 százalékos, kormányzati döntésen alapuló leértékelése miatt — az alábbiakban tesszük közzé: 1. A turistaellátmány összege három naptári évi időszakra 22 500,— forint. 2. A 14. életévüket be nem töltött kiutazók részére naptári évenként egy alkalommal 3000,— forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható. 3. A közlekedési költségkeret összege három naptári évi időszakra 15 400,— forint, amelynek terhére gépjármű üzemanyagköltségre 7100,— forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható. 4. Azok az utazók, akik a turistaellátmányt utoljára 1987- ben vették igénybe, tehát folyó évben a turistaellátmány igénybevételére nem jogosultak, 1989-ben egy újabb alkalommal 3000,— forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak. 5. A Jugoszlávián keresztül Bulgáriába kiutazók részére — évente egy alkalommal — a turistaellátmányuk terhelése nélkül — 600,— forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak. Azok a mozgáskorlátozott személyek azonban, akiknek a módosított 1/1975. (II. 5.) KPM—BM együttes rendelet 51/A paragrafusa alapján kiállított engedélyük van, a közlekedési költségkeret teljes összegének terhére vásárolhatnak gépjármű-üzemanyagköltségre konvertibilis elszámolású fizetőeszközt. A leértékeléssel arányosan változnak a valutaalapokon levő maradványösszegek is. (MTI)