Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-02 / 78. szám

1989. április Z., vasárnap NÉPÚJSÁG Mihail Gorbacsov programja Kubában Ma érkezik Havannába a szovjet pártfötitkár Zita Tömegek gyülekeztek a szombat délutáni órákban az osztrák főváros központjá­ban, hogy lerójuk végső tiszteletüket Magyarország utolsó királynéja, Ausztria utolsó császárnéja, a már­cius 14-ikén Svájcban, 97-ik életévében elhunyt Bour- bon-Pármai Zita előtt. Helyszíni beszámolók sze­rint óránként kétezren ha­ladtak cl Zita királyné bár­sonnyal letakart koporsója előtt, amelyet pénteken he­lyeztek ravatalára a bécsi Stephansdomban. A temeté­si szertartást a helyszínen levő tízezrek mellett milliók követhették figyelemmel a tévékészülékek előtt. Zita temetési szertartása Ferenc József halála óta a legnagyobb ilyen jellegű ese­mény Bécsben. Európa ösz- szes római katolikus királyi családja képviseltette magát a temetésen, amelyen azon­ban uralkodók nem voltak jelen. A hírügynökségi beszámo­lók megemlítik: a több tu­catnyi koszorú között ott van az is, amelyet a Ma­gyar Demokrata Fórum ne­vében helyeztek el a rava­talnál. Az AP arról is szót ejt röviden, hogy Zita em­lékére a budapesti Mátyás­templomban hétfőn a tervek szerint Paskai László bíbo­ros prímás, esztergomi ér­sek celebrál misét. Havannában pénteken nagy vonalakban ismertet­ték Mihail Gorbacsov kubai látogatásának a programját. A nyilvánosság számára a legfontosabb a szovjet párt- főtitkár beszéde lesz, ame­lyet a kubai nemzetgyűlés ünnepi ülésen mond majd el kedden. A vasárnap délutáni ér­kezést kővetően Gorbacsov rögtön tárgyalást kezd Fidel Gasitróval. Az este a pihe­nésé, mivel a vendégek szá­mára ez a nap az időelto­lódás miatt nyolc órával hosszabb a szokásosnál. A Mint a Tanjug hírügynök­ség jelentette, a legnagyobb svájci város, Zürich utcáin szombaton több mint 600 al­bán riacionalista jugoszláv- ellenes tüntetést rendezett. Rövidebb időre megálltak a JAT és a Jugoturs irodái előtt, majd pedig a jugo­szláv konzulátus épületénél gyűlést tartottak. Szónokaik követelték, hogy Koszovó­ban azonnal szüntessék meg a jelenlegi rendkívüli álla­potot, vonják ki az autonóm hétfő tárgyalásokkal, s rész­ben protokoll! programokkal — koszorúzások, fogadás — telik. Kedden Gorbacsov lá­togatásokait tesz Havanná­ban, délután a tervek sze­rint befejezi hivatalos meg­beszéléseit, majd aláírják a két ország barátsági és együttműködési szerződését. Ezt követi a parlamenti be­széd, amelyet a kubai tele­vízió élőben közvetít. A vendégek szerdán reggél in­dulnak tovább Londonba. Egyelőre igen bizonytalan, hogy a két vezető tart-e nemzetközi sajtóértekezletet. tartományban állomásozó különleges biztonsági és ka­tonai alakulatokat, hagyják abba a közvélemény félre­vezetését. A beszédeket gyakran szakította félbe a „Koszovo Köztársaság” jel­szó harsogása. A mintegy négyórás megmozdulást a svájci hatóságok engedé­lyezték. Az albán naciona­listák az idén ezúttal hato­dik alkalommal szerveztek jugoszlávellenes tüntetést Zürichben. Levél Ceausescuhoz Levélben fordult Nicolae Ceausescuhoz az Internatio­nal Press Institute nevű, londoni székhelyű szervezet, amely a román elnöktől két letartóztatott újságíró szaba­don bocsátását kérte. A saj­tószabadságért küzdő nem­zetközi intézmény vezetője levélben felvilágosítást is kért Petre Mihai Bacanu és Anton Uncu sorsáról. A két újságírót még január végén tartóztatták le Bukarestben, azzal a \váddal, hogy Ceau- sescu-ellenes röplapokat ter­jesztettek. A pénteken közzétett le­vél jogi védelmet sürget a Romaniá Libera című buka­resti újság két munkatársá­nak és követeli azt is, hogy Románia adjon biztosítékot arra: Bacanu és Uncu egészséges. Az intézet egy­ben elítélte az újságírók el­leni eljárást, „amely az em­beri és foglalkozásbeli jogok megsértése és ellentmond a véleménynyilvánítás szabad­ságának is”. Bacanuval és Uncuval együtt — jóllehet az IPl le­vele csak őket említi — egy harmadik újságírót, vala­mint egy nyomdászt is le­tartóztattak hasonló váddal —, értesülések szerint né­gyüket a román biztonsági szolgálat, a Securitate buka­resti központjában tartják fogságban. Jugoszlávellenes tüntetések Kivándorlás a Szovjetunióból Az idei első negyedévben több mint 400 százalékkal : 9647-re nőtt a Szovjetunió­ból kivándorlási engedélyt kapott zsidók száma az 1988- e(s év azonos időszakához képest — közölte szombaton Jeruzsálemben a Zsidó Ügy­nökség. Csupán márciusban 4034-en emigráltak a Szov­jetunióból, s közülük 459-en utaztak Izraelbe, hogy ott telepedjenek le, A Jerusalem Post egy bi­zalmas kormányjelentésre hivatkozva közölte, hogy az izraeli vezetés szerint a kö­vetkező években akár „több százezer szovjet zsidó ki­vándorlására kell számíta­ni”. E jelentésben az áll, hogy a szovjet hatóságok immár készek akár évi 40-50 ezer zsidó állampolgár emigrálását engedélyezni. Tavaly a Zsidó Ügynök­ség adatai szerint összesen 20 000 kivándorlási vízumot állítottak ki zsidó állampol­gárok számára a Szovjet­unióban, szemben az 1987- es 8011-gyel, illetve az 1980- as 21 470-nel. A kivándorol­ni kívánó szovjet zsidóság ugyanakkor csak csekély arányban kíván Izraelben letelepedni. Több mint 90 százalékuk inkább az Egye­sült Államokat, Kanadát, N y ugat- E u rópá t, vagy A uszt - ráliát választotta új hazá­jául!. TÜDŐRÁKOT okoz A RADON, ez a színtelen és szagtalan radioaktív gáz, az urán mel­lékterméke. A brit Országos Sugárvédelmi Bizottság köz­zétett jelentése szerint Ang­liában évente 2500 ember megbetegedését okozza. A legtöbb ilyen esetet Délnvu- gat-Angliában és Skócia egyes részein jegyezték fel, gránithegységekben lakók körében. A bizottság megál­lapította. hogy ezeken a tá­jakon nagyobb a tüdőrák veszélye, mint az atomerő­művek fűtőanyagát feldolgo­zó üzemek közelében. A PASSZÍV DOHÁNYZÁS épp oly veszélyes, mint az aktív — vélik az amerikai orvostársaság tagjai. Azok a személyek, akik naponta 2-3 órát töltenek dohányfüstös helyiségben, négyszer annyi­ra ki vannak téve a rákos megbetegedés veszélyének, mint akik kerülik a dohá­nyosok társaságát. NYOLC PERC ALATT Minél rüvldebb Ideig tart egy műtét, anníl kevesebb a fertő­zésveszély, annál rövidebb ideig tart a műtét utáni lábadozás, a szervezet annál hamarabb gyó­gyul fel. Ezért foglalkoztatja ál­landó Jelleggel a sebészeket a beavatkozások lehető legrövi­debbre fogása. Az izraeli Mis- gav Labarh kórházban rekordot döntöttek ilyen téren a nőgyó­gyász sebészek. Üj módszerük­kel az egyébként 30—40 percig tartó császármetszés idejét csu- Dán 8 percre szűkítették, ilyen­formán a vérzés tartama sokkal rövidebb lett, a fertőzésveszély szintén minimális. A több mint 200 „gyorscsászár” bebizonyítot­ta. hogv a műtét utáni kompli­kációk lényegesen csökkentek a klasszikus császármetszéshez vi­szonyítva. ÖTLET Vanna Vazzi és Luca Fon­tana huszonéves piacenzai (Olaszország) fiatalok szen­vedélyes ejtőernyősök. El­döntötték, hogy egybekelnek, s a házasságkötést is e szen­vedély jegyében akarták megtartani.^ Ki is tűzték a házasság napját, amikor is a két ejtőernyős a helyi re­pülőtéren gépre szállt, majd 2500 méteres magasságból kiugrott, „fix pontra” száll­va le, mégpedig az anya­könyvvezető elé, ahol a nász­nép már várta őket a boldo­gító igen kimondására. SIKERES MŰTÉT AZ ANYAMÉHBEN A kis Tóbiáson nem látszik semmi különös. Vidáman üldö­gél, nagyokat nevet, Játékai kö­zött turkál, épp úgy, mint más hasonló 13 hónapos emberpa­lánta. Ami megkülönbözteti őt a többiektől, szemmel nem lát­ható rajta: ö az első gyermek Európában, akit még a születé­se előtt, az anyaméhen belül megoperáltak. A különleges mű­tétre a svédországi Uppsaja vá­ros akadémiai kórházában ke­rült sor hosszas és sikeres ku­tatás után, különleges technikai felszerelésekkel. Már a terhes­ség alatti vizsgálatok során meg­állapították az orvosok, hogy a születendő gyermek súlyos ve­sebetegségben szenved. Ultra­hangos vizsgálat segítségével Lindgren docens pontosan meg tudta állapítani a szükséges be­avatkozás helyét és módját. A műtétet a terhesség 28, hetében végezték el. Egy tűvel keresz­tülhatoltak az anya hasfalán, ét a magzatvizen át eljutottak a magzat veséjéig. A beavatkozás sikeres volt. ÉVI HATVANEZER TONNA ROVARIRTÔSZERT használnak el a kertészek és mezőgazdászok az NSZK- ban. A mérgező, sok esetben rákkeltő hatású anyagok a vízbe és az élelmiszerekbe kerülve a lakosság egészsé­gét veszélyeztetik. Egy új előírás értelmében az ivóvíz literenként nem tartalmaz­hat több peszticidát 0,1 mik- rogrammnál, az ország szá­mos helyén ezt a mutatót képtelenek betartani. A kör­nyezet- és természetvédel­mi szövetség hatalmas kam­pányt indított a kiskertészek körében, „Méreg nélküli kertek jelszóval. tirósz Károly: „Nincs már koncepció” r ' Lehullik az ideológiai teher, új pártok jönnek létre: Magyarország és Lengyelország a kommunizmus reformjának élcsapatává lett. „A szocializmus — így tréfálkoznak ma­napság a budapestiek — nem más mint a kapitalizmushoz vezető fáradságos kerülő­út." S hogy válójában mennyire fárasztó lehet ez az út. azt a magyarok egy néhány héttel ezelőtti hétvégén tapasztalhatták csak igazán. Két napig taró, forró mara- honi vita — amit a szakadás veszélye több­ször is fenyegetett —, ennyire volt szüksé­ge az uralkodó kommunista párt Központi Bizottságának ahhoz, hogy két kérdésben döntsön. A válaszok a párt egyetértését tekintve szenzációnak számítottak, a la­kosság viszont inkább mint nyilvánvalósá­gokat fogta fel azokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt egy kommünikében ünnepélyesen kimondta, hogy „fokozatosan" lemond hatalmi mono­póliumáról, hogy lehetőséget biztosítson a többi párt számára — az ellenzéknek is — a társadalom átalakításában való részvé­telre. Ezenkívül a párt legfelsőbb vezető tes­tületé — erős viták után — elfogadta az 1956-os magyarországi felkelés újraértéke­lését. Akkoriban a kommunisták elveszített hatalmukat csak az intervenciós szovjet csapatok segítségével, véres polgárháború­ban tudták visszaszerezni: több mint 30 ezer az elhunyt magyarok száma, és kere­ken 200 ezren menekültek el az országból. Ezt a felkelést — amely a történelmi és tankönyvekben csak ellenforradalomként szerepei, és amely az utóbbi idők hivata­los nyilatkozataiban mint „az 1956-os tra­gikus események" fordult elő — most a párt nyelvhasználatában differenciálják: „népfelkel ésnek" indult, amit viszont ki­DER SPIEGEL-ben olvastuk: Megolvadt a jég használtak „az ellenforradalmi erők” — történelmi kompromisszumra való törekvés a túlélő áldozatok és hóhérok között. Lengyelországban is lelökte a hatalmon levő párt az ideológiai ballasztját. Azon a háromnapos ideológiai konferencián, amely a KP és az ellenzék párbeszédének megkezdéséért ült össze. Marian Orze- chowsky ideológiai főnök kijelentette: a pártnak a jövőben le kell mondania az osz­tályharc marxista dogmáiról és a proletár- diktatúráról, hogy felépíthesse a „szocialis­ta parlamentáris demokráciát". Jarema Maciszewski, a KB tagja ehhez hozzáfűzött valamit, amiért két évvel ez­előtt még kilőtték volna a pártból: „Azt hiszem, a marxisták számára egyetlen dog­ma létezhet, mégpedig az, hogy dogmák nem léteznek” — fordulat a Visztulán. Semmi kétség, amíg a peresztrojka és a glasznoszty otthon a Szovjetunióban egyre nagyobb ellenállásba ütközik, amíg Romá­nia. Bulgária, az NDK és Csehszlovákia ijedten őrzi mindazt, ami még megvan, a csúcselvtársak Magyarországon és Lengyel- orországban elindultak — egy egyelőre még bizonytalan — demokratikus jövő felé. S nagyon is képesek arra — Gorbacsov esz­méivel a hátuk mögött —, hogy a rendszer fontos részeit megkérdőjelezzék. Gorbacsov moszkvai tavasza megolvasz­totta és elindította a kommunista blokk je­gét. S a táblák egyre messzebbre sodróid­nak egymástól. A párthatározatok, amelye­ket néhány éve még maguk a szakértők is világszerte lehetetlennek tartottak, Len­gyelországon és Magyarországon az újítások nagy kísérleti terepét valósították meg. amely számára éppen a Varsói Szerződés és a KGST szerződési kötelezettségei je­lentenek korlátokat. Már nincs kötelezően előírva, hogy mi a szocializmus, hogy mire képes és mit akar, s az sem, hogy mit nem szabad a szocializmusban. A reális szocializmus cél­jai és korlátái a keleti blokkban összemo­sódnak, méghozzá nem csak az egyes or­szágokat összehasonlítva. Hiszen már nem a kommunista oszlopszentek (Marx, Engels, Lenin) ideológiája határozza meg a pártok pozícióját, hanem a teljes gazdasági és társadalmi nyomor. Lengyelország miniszterelnöke, Mieczys- law Rakowski mondta a nyugatnémet te­levízióban: „Ellenségeink azt vetik a sze­münkre, hogy kiárusítjuk a szocializmust. Nyilvánvalóan megfeledkeznek arról, hogy erre az árura már nincs vevő." Magyar elvtársa, Grósz Károly pártfőnök a Magyar Rádióban elismerte: „A szocializmus jövő­beli fejlődésére nincs már koncepció, és nincs érvényes definíció sem." Gorbacsov Kreml-főnök nem régen még a Szovjetunió számára elvetette a többpártrendszer gon­dolatát. mondván: „még három, négy párt sem lehet garancia egy olyan diktatúra megakadályozására, amelyben senki sem mer megmukkanni és szabadon lélegezni". A magyar és a lengyel reform úttörői között — az eltérő hagyományok ellenére — feltűnőek az azonosságok: Budapesten és Varsóban egyaránt meggyőződéses re­formerek álltak az élre, s közben meg­nyerték az állam- és a pártappanátus több­ségét is. Ellenségeiket megfosztották a ha­talomtól, a dogmatikusokat viszont még nem, de legalább — a szomszédos orszá­gok gyakorlatától eltérően — nem ezek adják meg az alaphangot. Mindkét testvéri államban a katasztro­fális gazdasági helyzet határozza meg a politikai cselekvést, valamint a kétségbe­esett kísérlet arra, hogy a tartós válságot a korábban figyelmen kívül hagyott alattva­lók segítségével oldják meg. 39 milliárd dollárral Lengyelország Európa legeladóso- dottabb országa. A termelés stagnál, a leg­több gyár veszteséges, a hazai pénznem, a zloty 75 százalék fölötti inflációjával már teljesen elveszítette jelentőségét. A vásárló erőt már csak dollárban mérik. Az a 63 ezer zloty, amit egy lengyel munkás havonta átlagban megkeres, a fe­ketepiacon mindössze 12 dollárt ér. S azt még a reformerek sem tudják megmonda­ni, hogy hogyan működhet ilyen bérrend­szer esetében a ráadásul törvényben sza­bályozott teljesítményorientált társadalom — versennyel és szabadpiaccal. Magyarország, ahol már húsz évvel ez­előtt elkezdődött egy gazdasági reform, 17 milliárd dollárral van eladósodva. az egv főre jutó adósság viszont magasabb Len­gyelországénál. Itt is túl drágán termel­nek, és minden próbálkozás, a nyugati részvénypiac mozgósítására irányuló is, em­lítésre méltó eredmény nélkül maradt. így Lengyelországban és Magyarországon egyaránt olyan hátsó gondolattal tervezik a többpártrendszer felé a nyitást, hogy a kedveszegett lakosságot kiengeszteljék: meg azért is. hogy a kényelmetlen ellenzéket bevonják a népszerűtlen intézkedések rizi­kójába és a döntés felelősségébe. Hogy a Kommunista Párt egy ilyen konkurrenciát kibír-e. netán megnyerhet, ahhoz a funk­cionáriusok aligha fűzhetnek komoly re­ményeket. Erre már nincsenek garanciák. Németh Miklós, Magyarország miniszter- elnöke a szomszédos Ausztriában tett lá­togatásakor egészen reálisan ítélte meg a helyzetet: „Ha ebben a versenyben az MSZMP-nek vereséget kell szenvednie, ak­kor azt tudomásul lógja venni. Akkor egye­dül a párt hibás azért." Lengyel kollégája, Rakowski még tovább ment. A párizsi Le Monde-nak adott in­terjújában azt nyilatkozta, hogy pártja a többi lengyel erővel szemben olyan ver­senyben vesz részt, ahol „még az sem biz­tos, hogy a LEMP állja majd a sarat. Ez történelmi folyamat, amely nem függ aka­ratunktól." Magyarország pártfőnöke, Grósz Károly ezzel szemben — és ez hozzátar­tozik a radikális reform képtelenségeihez — a pluralizmust csak a szocialista jelző­vel akarja elfogadni. Konkrétan arról van szó, hogy a választásokra csak olyan pár­tokat akar engedni, amelyek a „szocialista alkotmányt” tiszteletben tartják — hatvan jelentkezőből egyetlen pártalapítás nem túl sok. A legismertebb csoportosulásoknak — olyannak mint a Szociáldemokrata Párt. vagy a már 1987 őszén megalakított Ma­gyar Demokrata Fórum (nemzeti-liberális irányvonallal), avagy a nemrégiben újra életre hívott Kisgazdapárt — sincs a szo­cializmus. (legyen bármilyen formájáról szó) a programjában. Major Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének szóvivője így vélekedett Grósz Károly nyilatkozatáról: „Ügy hangzik mint egy focibajnokság, ahol sok csapatot küldenek ki a mezőnybe, és a kommunisták előre elhatározzák, ki fog győzni. A fociban az ilyesmit nevezik bun­dának." , Lengyelországban még nem tudják, ki vonulhat be a következő választásnál a parlamentbe. A kerekasztal-beszélgetések során a Kommunista Párt képviselői meg­kísérelték, hogy megnyerjék Lech Walesát és a Szolidaritást egy egységlista összeál- liitására, amelynek .értelmében az ellen­zéknek 40 százalékos részvételt határoztak volna meg: Ami nyilván nem hozott volna nagy változást a jelenlegi helyzethez ké­pest. Lengyelországban, az NDK-ban. sőt, Kínában is léteznek olyan befolyás .nélküli, az államtól függő pártok, amelyek a nép­fronttal közös listákon kommunista jelöl­tekként lépnek fel, s ez a jelölés már ré­gen működik. A pártalakítási lázban a magyaroknak igen különös ötletük támadt. A keresz­ténydemokraták alakuló gyűlésére Buda­pestre várták a 76 éves Otto von Habsbur­got mint a CDU európai képviselőjét, aki nem más, mint Ausztria utolsó császárá­nak. Magyarország királyának fia. A lon­doni Times szerint még a magyar keresz­tények pártjába is fel akarják venni — tiszteletbeli tagnak. Fordította: Niedzielsky Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom