Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-12 / 85. szám
, 1989. április 12., szerda Légvárból mikor lesz fellegvár? Egy délután Doboz művelődési intézményeiben Ezt a dobozi művelődési „háztűznézőt” bizony nem a legjobban időzítettük. Az épület „kalapot emelt” jöt- tünkre — hihetnénk —, de nem erről van szó. Azt a bizonyos kalapot már jóval érkezésünk előtt leemelték, s ha a helyi költségvetési üzem tartotta volna az ígért határidőt«. (november 7.), akkor nem találkozunk a vélt tiszteletadás e szokatlan formájával, a „tetőemeléssel'’. „...elfogultsággal vádolnának” — Mióta ez a felújítás elkezdődött, bizony nem túl vonzó ez az épület — tárja szét a kezét a ház igazgatója, Komlósi Mátyás —, de hát hadd ne nyilatkozzam erről az egész felújításról; még elfogultsággal vádolnának. Inkább beszéljünk arról, mi mindennel próbálkozunk a mostoha körülmények ellenére. És sorolja a tíz-egvnéhánv szakkört, klubot, melyek jobb híján a könyvtárban, az iskolában, a pártbizottságon vagy itt, helyben találtak otthonra, kétségtelenül legbüszkébbek arra, hogy két esztendeje a dobozi gyerekeknek már nem elérhetetlen álom a zenetanulás. S a fiatalság nemcsak tanulni, hanem hallgatni is szereti a zenét. Hamarosan kezdődik az ifjú zenebarátok bérleti hangversenysorozatának következő előadása. Az irodába beszűrődik a gyerekzsivaj. Gyülekezik a közönség. — Gyerekek — int az ajtó felé a művelődési ház igazgatója —. ők a leghűségesebb látogatóink. A néptánc- csoport talán a legnépesebb, oda 28-an járnak. De ezzel még nincs vége a kiscsoportok felsorolásának. A fotószakkör — igaz — kis létszámú, ám annál életképesebb társulat. Idővel a videózást is szeretnék elsajátíttatni velük. És ott a színjátszó csoport, a maga sokéves hagyományaival, melyeket ezek a lelkes apróságok éltetnek tovább, majd elválik, milyen sikerrel. Ezek után természetesen felvetődik a kérdés: felnőttek nem is járnak a művelődési házba? — Őket nehezebb ide szoktatni, bár a vonzó programok általában megteszik a hatásukat... Az aerobikcsoport foglalkozásait hozza fel jó példának, ahova az általános és középiskolás lányok mellett a „felnőtt hölgyek” is eljárnak. — Elképzeléseink is vannak a felnőtt színjátszó csoport és az ifjúsági klub újraélesztésére is. S ha már az elképzeléseknél tartunk ... Óhatatlan, hogy ne kerüljön szóba ismét a felújítás, a bővítés kérdése... Csellengőkből klubot — Amikor 1974-ben átadták az épületet — egy nagyteremmel, egy klubteremmel és két öltözővel —, még nem tudták, hogy ez egyáltalán nem felel meg az igényeknek a későbbiekben. Ezért arra gondoltunk, most lebontjuk a lapos tetőt, és a majdani padlásteret úgy alakítjuk ki, hogy az több mindenre használható legyen. Látni az arcán, sokszor végiggondolta már, mi mindent lehet itt csinálni. Ha végre valahára ... Ha egyszer befejezdőne a felújítás. Az új klubszobák, a 80 személyes kamaraterem és a kulturált környezető) jóval nagyobb lehetőségeket ígérnek. De még ilyen állapotában is szívesen látogatta néhány tizenéves fiatal a művelődési házat. — Itt lötyögtek nap mint nap az előtérben, nem fogadta be őket senki, merész öltözékük miatt. Nos, egyszer behívtam őket ide az irodába, s mondtam, ha az együttélés normáit betartják, itt szívesen látjuk őket. hetente többször is övék lehet a klubterem. Hát így született a Metál klub. Mast zenekart szeretnének alapítani, amennyire tudiuk. ebben is támogatjuk őket. Sok régi olvasó — kevés új könyv Dobozon a művelődés másik fellegvára a könyvtár. A kultúrházhoz viszonyítva akár palotának is nevezhetnénk ezt az épületet. Barátságos, tágas, világos . .. Lát- ' szólag itt minden rendben van. Móroczné Bányai Magdolna 1982 óta vezeti a könyvtárat. Irodájául csöppnyi raktárhelyiséget nevezett ki, ott fogadja a vendégeket, hogy beszélgetéssel ne zavarjuk a kinti nyugalmat... A múlt évben 84Ó-en látogatták rendszeresen a könyvtárat. —• Tudja, meggyőződésem — mondja Móroczné —, hogy a személyes kapcsolat- tartás a legfontosabb az olvasókkal. A csaknem 19 ezer könyvtári egységet számláló készlet nem a legutolsó, mégis komoly gondokkal küszködnek ... Már az új könyvek beszerzése is nehézségekbe ütközik. — Az évi beszerzési keretünk — keresi a megfelelő részt jegyzetei között — 40 ezer forint. Ez bizony csak a legfontosabb kötetekre elég. Arról, hogy egy várhatóan keresett kötetből többet vásároljunk, álmodni sem merünk... A folyóiratokkal — melyek iránt manapság nagyon megnőtt az igény — ugyanez a helyzet. Évekkel ezelőtt 90 darabot járattunk. Azóta az árak megnégyszereződtek, de az erre fordítható összeg alig-alig változott, így aztán, most 59-féle folyóiratot forgatnak olvasóink. És a könyvárak emelkedéséről még nem is beszéltem ... Érzékenyen reagálnak az olvasási szokások változására is. S itt nem .csak arra gondol Móroczné. hogy egv-egy látogató az egész családnak hordja a könyvet... — Megnövekedett az igény a szakirodalomra és a napi friss információkra. Ezért van akkora keletje a szakkönyveknek és a folyóiratoknak . . . Ha lehet, még ennél is fontosabb a gyerekek eligazodását segíteniük, a legifjabbak otthonosan mozogjanak a könyvek között. S hogy még jobban érezzék magukat, programokat szerveznek nekik: — Tartunk könyvtárhasználati órákat, napközis- és óvodásfoglalkozásokat — sorolja jegvzetei fölé hajolva Móroczné —, de szívesen részt vesznek a gyerekek szavaló- és mesemondóversenyeken, vetélkedőkön is .. . És akkor az író-olvasó találkozókról, a kiállításokról, a TIT-előadásokról, az itt összejövő horgászokról és a bélyeggyűjtőkről nem is beszéltünk! — Nem mondom, ilyenkor néha veszélybe kerül a könyvtár meghitt nyugalma, de megéri, hisz így dlyan emberek térnek be hozzánk, akiknek egyébként eszébe sem jutna ... * * * Csak zárójelben: (E riport megírását követően felhívtuk a dobozi költségvetési üzemet. Arról érdeklődtünk, mikorra várha- ót a művelődési ház újjászületése. Danáé István művezető válaszolt kérdésünkre: — Április végére, de legkésőbb május közepére kész leszünk, ha nem jön közbe semmi. Nos, "reméljük, ezúttal tényleg nem jön közbe semmi. Mi mindenesetre május közepén ismét ellátogatunk Dobozra, bízva abban, hogy nem hiába .. . ) Nagy Ágnes Művelődési ház — hajadonfőtt Fotó: Kovács Erzsébet ■ Kiskunhalasról, annak kultúrájáról keveset tudnak megyénkben. Pedig itt „verik” (és nem varrják) a világhírű halasi csipkét; itt adta át tavaly a Hyldt-em- lékérmet Pozsgay Imre államminiszter a város vezetőinek; ebben a városban kívánt letelepedni élete alkonyán Zsigray Julianna, a ’30—40-es évek kiváló regényírója; és itt vert gyökeret Bodor Miklós grafikusművész is. Ternyák Jenő természetfotós invitált: menjünk el, nézzem meg rajzait, nem fogok csalódni. Már a város általános művelődési központjának épületkomplexuma is lenyűgöző: valóságos kisváros — a város szívében; barna cserepes tetőzete, fehér falai úgy vonzzák az embert, mint egy meleg otthon; gyönyörű ablakaiba virító muskátlikat kíván a szem. Bent, a kiállítóteremben intelligens elegancia, ragyogó világítás, s a falakon a művész rajzai. Az ünnepélyesen hömpölygő tömeg áhítattal, suttogva kering a tágas teremben, meg- megállva egy-egy alkotás előtt. A művész szerényen áll dr. Supka Magdolna művészettörténész mellett, aki a szokott spontaneitással, Négy nemzetközi szakvásár nyílt Kőbányán A Budapesti Nemzetközi Vásár központjában tegnap négy nemzetközi szakkiállítás nyílt. A Hungexpo két év után ismét megrendezte az Agromasexpo nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszer- ipari, gép- és műszerkiállítást, a Hungaroplast nemzetközi műanyag- és gumiipari kiállítást, a Limexpo nemzetközi könnyűipari gépkiállítást, valamint a Mipel nemzetközi elektrotecinikai és elektronikai kiállítást. A szakkiállításokon a 137 hazai kiállító mellett 170 külföldi cég is bemutatja újdonságait. Először vesz részt a szakkiállításokon Izrael. A kiállításokat Berecz Frigyes ipari miniszter nyitotta meg, aki elmondta, hogy a rendezvények — az utóbbi évek nemzetközi vásárrendezési gyakorlatához igazodva — nem az ipar teljes kereszt- metszetét. hanem csak meghatározott szakágazatait mutatják be. így a kereskedők, a gyártók és a műszaki szakemberek alaposabban áttekinthetik egy-egy adott ágazat eredményeit, pontosabb képet alkothatnak a technika fejlődéséről. A magyar gazdaságpolitika törekvéseinek központjában egy korszerű, gyors fejlődésre képes gazdaság feltételeinek megteremtése áll. A tavaszi szakkiállításokkal egy időben nyílt meg a vásárvárosban az Expo Italia ’89 önálló olasz kiállítás. Ezen a rendezvényen mintegy hatvan olasz vállalat mutatja be híradástechnikai, elektronikai, élelmiszer-ipari termékeit. Látogatás Kiskunhalason II sívó homok grafikusa csak úgy „fejből”, kedvesen, olykor élcelődve nyitja meg a tárlatot: — Ha az ember a fővárosban megy el egy tehetséges, vagy kevésbé tehetséges művész első kiállítására, legtöbbször valamiféle sematizmussal, mechanizmussal, felszínes utánérzésekkel találkozik. Ismerik ezek az emberek a mesterségüket, csak éppen a legfontosabb hiányzik műveikből: az egyéniség, az önkifejezés, belső világuk kivetítése... A kritikusok is leginkább úgy magyaráznak: „...ez olyan, mintha X festette volna...”, „ezen látszik Y hatása ...” — ... úgy tűnik, az embernek vidékre kell mennie, ha eredetiséget, egyéniséget akar látni. Bodor Miklóst szerencsére, nem kell hasonlítani egy grafikushoz sem, — mert nem lehet. Egy ember haza- és tájszeretetének kitárulkozását, kiteljesedését láthatjuk ezeken a csodálatos rajzokon. Világos, őserejű szimbólumokat... érzelemgazdagságot ... Ne tartsanak nagyképűnek, de ha elém raknak több száz rajzot, én tévedhetetlenül rámutatok Bodor Miklós alkotására. Az ő művészete öntörvényű, csak önmagával mérhető... Néhány nappal később IV. emeleti kis lakásában beszélgetünk. Feleségé félrébb húzódva csendes, szép mosollyal hallgat. Ternyák Jenő előre figyelmeztetett, hogy Bodor Miklós eléggé szűkszavú, amit el akar mondani magáról, azt elmondják alkotásai, az olykor személyesen, elevenen, de mégis fegyelmezetten lüktető, hullámzó-kanyargó vonalai. Megakad a szemem a falakat díszítő színes festmények sokaságán... — Korábban a festészet jelentette számomra a művészetet. Erre azonban mindig csak este kerülhetett sor, nappal dolgoznom kellett. Rá kellett azonban döbbennem, hogy az esti világításban kevert, „felhordott” színek a nappal fényeiben egészen mások. Ez kedvemet szegte. — Hogyan került a Kiskunságba? — Sokfelé jártam, sok mindent csináltam. Voltam fizikai munkás; pedagógus; népművelőként Kiskunmaj- sán tevékenykedtem ... aztán a családi körülményeim alakulása is hozzájárult ahhoz, hogy itt telepedjek le. — Meleg oldalpillantást vet felesége felé. — Hogyan lett grafikussá? — E táj sajátos flóráját, a homokban kapaszkodó szívós, szikár növényeket, azok „jellemét” a vonalakkal lehet a legjobban megközelíteni. Engem is alakít ez a világ, meg maga a rajzolás. A vonal — fegyelmez; a rajzolás is fegyelmez. Kölcsönhatásba kerültünk egymással... — Rajzait nézegetve, igen gyakori motívuma a sza- márkenyérf?) — Ez a növény számomra szimbólum: a sívó homok legmakacsabb „virága”. Az ember barangol a tájon; sivatagi síkjai csupaszok; sehol egy lélek, de a szamárkenyér ott áll dacosan, tüskésen szelíd kék virágával ... — ön is dacos, tüskés? — Nem hinném ... mostanában, a feleségemmel együtt, pléhkrisztusokat keresünk, azokat rajzolom... T. F. Fotó: Ternyák Jenfi Magánfuvarozók, vállalkozók figyelmébe! Az Alföldi Tüzép Vállalat békéscsabai telepére KÉZI RAKODÁSRA ÉS SZÁLLÍTÁSRA VÁLLALKOZÓT KERES. Kirakodáshoz targoncát a telep biztosit. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Ipar u. 13., Telefon: 25-852. K Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat felvételt hirdet 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező, Békéscsaba közigazgatási határain belül lakó női munkavállalók részére baromfifeldolgozás, •csomagolás munkakörbe, két műszakos munkarendbe. Kereseti lehetőség 40—48 Ft/óra, munkakörtől függően. Ezen túl a premizált munkakörökben további 5-6 Ft/óra díjazást biztosítunk. A második műszakban emelt összegű műszakpótlékot fizetünk. A vállalat dolgozói magas színvonalú egészségügyi és szociális ellátásban részesülnek. Érdeklődni személyesen a vállalat felvételi irodáján lehet.
