Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-10 / 83. szám
NÉPÚJSÁG 1989. április 10., hétfő Eredményesen szerepeltek a Békés megyeiek Országos verseny Békéscsabán A díjkiosztó ünnepélyes pillanata Fotó: Gál Edit Hz MSZMP Központi Bizottságának kezdeményezésére Nemzeti kerekasztal- elökészítö megbeszélés Április 5. és 8. között rendezték meg Békéscsabán a kerékpáros Iskola Kupa és az ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa országos döntőjét. Négy helyszínen 80 kerékpáros és 80 segédmotor-kerékpáros fiatal küzdött a legjobb helyezésekért. Az országos versenynek minden évben más megye ad otthont. Most Békéscsabára került a sor, így az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács megbízásából a Békés Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács vállalkozott a verseny szervezésére. Patrónus is akadt jócskán, hiszen sok vállalat, intézmény segített abban, hogy minél zökkenőmentesebben*' peregjenek az események. A részt vevő fiatalok elméleti kérdések megválaszolásával adtak számot tudásukról, de kiválóan szerepeltek a szabályossági versenyen is. Az ügyességi versenyek rafinált akadályait legalább olyan könnyen vették, mint a kerékpárszerelés buktatóit. Ez utóbbi feladatnál 6 perc alatt 5 hibát kellett helyrehozniuk a „kétkerekűn”. Április 8-ára megszületett az eredmény is. Délelőtt 10 órakor az egészségügyi szak- középiskola aulájában adták át a legjobbak érmeit, okleveleit, serlegeit és tárgyjutalmait. Csapatversenyben kerékpáros és segédmotor- kerékpáros kategóriában egyaránt Hajdú-Bihar megye vitte el a pálmát. A kerékpáros fiúk egyéni versenyében Boros Péter Pest megyei versenyző lett az első. Második helyezést a szeghalmi Sebes György Általános Iskola tanulója, Vass Krisztián ért el (képünkön ő veszi át megérdemelt jutalmát). Az Orosházi 4. Számú Általános Iskola tanulója, Sín Zoltán a 21. helyen végzett. A leány kerékpárosok között a Mezőkovácsházi 1. Számú Általános Iskola tanulója, Farkas Erika szerepelt a legjobban, az Orosházi 4. Számú Általános Iskola tanulója, Paulik Andrea pedig a 21. helyen végzett. Segédmotor-kerékpáron a Zala megyei Ábrahám Péter versenyzett a legjobban, a mezőkovácsházi Hunyadi Gimnázium tanulója, Búvár István a 6., a békéscsabai Kemény Gábor Szakközép- iskola diákja, ökrész Béla a 16., a szeghalmi Péter András Gimnázium diákja, Szabó Bálint a 19. és az ugyancsak szeghalmi Kristóf csák Miklós az 57. helyezést érte el. A megyék összesített pontszámai alapján Békés megye a harmadik lett. A legjobb négy fiú és leány kerékpáros a magyar csapat tagjaként nyáron Csehszlovákiában versenyezhet tovább az ott megrendezendő KGST kerékpáros vetélkedőn. N. Á. (Folytatás az 1. oldalról) hozzászóló kiemelte annak szükségességét, hogy közös megegyezéssel felül kell emelkedni a megbeszélés- sorozattal kapcsolatban felmerült nehézségeken. Ennek érdekében a tanácskozás résztvevői továbbra is várják az ország sorsáért felelősséget vállaló politikai szervezetek csatlakozását, az egyeztető fórum előkészítését szolgáló tárgyalásokhoz. A tárgyaló felek a politikai érdekegyeztető fórum létrehozásával és munkájával kapcsolatban a következőket tervezik: — Arra kell törekedni, hogy a fórum résztvevőinek köre a lehető legszélesebb módon reprezentálja a társadalom politikai és érdektagoltságát. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében hogy valamennyi felelős politikai tényező részese legyen a nemzeti összefogásnak. Egyetértettek abban, hogy a politikai érdekegyeztető fórum ne vállaljon közjogi funkciót. — Három nagy témakör megtárgyalását javasolják a fórumnak. Egyrészt a politikai rendszer átalakításának időszerű kérdéseit és a reformfolyamat felgyorsításának tennivalóit tűzzék napiA békési szakszervezetek városi bizottsága péntek délután tartotta meg az 1988-ban végzett munkájának értékelését. A beszámolóban, melyet Raffael Gyula, a szakszervezetek városi bizottságának titkára tartott, a társadalmi munkában, sportban és közművelődésben elért eredmények kiemelése mellett szólt a szakszervezet szervezeti és érdekvédelmi munkájában rendre, kiemelten: az alkotmányozási folyamattal, a párttörvénnyel és a választások előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Másrészt a gazdaság és a szociálpolitika egymással összefüggő problémáit ajánlják megvitatásra. Harmadrészt a legszélesebb értelemben vett kulturális élet és szellemi szféra fejlesztésével kapcsolatos témákat kívánják megtárgyalni. — Megállapodtak a tanácskozás menetrendjének főbb elveiben és a döntéshozatal módjában. A munka nyilvános plenáris ülésen és zártkörű munkabizottsági megbeszélések keretében zajlik. A döntéseket a konszenzus elvének figyelembe vételével hozzák. Ez módot ad arra, hogy a különvéleményeket is rögzíteni lehessen. Egyetértettek abban, hogy a fórum működtetéséhez elengedhetetlen tárgyi, technikai feltételekről közösen gondoskodnak. Az előkészítő tanácskozáson részt vevő politikai, társadalmi szervezetek képviselői fontosnak tartják, hogy minél hamarabb meginduljon az érdemi tanácskozás, az egyeztető munka a nemzetet sújtó gazdasági, politikai és erkölcsi válság leküzdése érdekében. szükséges megújulási törekvésekről. A beszámolót követő felszólalásokban a nyugdíjasklub anyagi helyzetének javításáról, továbbá a városi szakszervezeti szövetség létrehozásának mikéntjéről esett a legtöbb szó. A tanácskozás bejelentésekkel, majd a tavaly május elsejei városi ünnepségről készült videofilm megtekintésével zárult. n városi szakszervezeti munka értékelése Békésen Egy baleset története „Repültünk a sötétségbe. Most már minden csendes. Mint ahogy egy kis település délelőttönként csendes szokott lenni. Akkor, amikor az a szörnyű baleset történt, óriási zajt csapott a fékezhetetlen, megvadult motorkerékpár. A helyszínen még látszanak a krétanyomok. A balesetet rekonstruálni kell... Az akkor ledöntött cigarettacsikk-tartó ismét a helyén áll. Megcsorbulva, és lekopott festékkel. De hát ez ugyan kit érdekel? Kutya ugat valahol, jelzi az idegent. A fodrásznál érdeklődöm, hol laknak K-ék? Mutatja. Csengetek. Senki nem nyit ajtót. Aztán egy fiatalasszony siet segítségemre. Határozottan megnyomja a bejárati ajtó kilincsét. Így kell ezt. Enged az „erőszaknak”. Bejutottam. Az udvar már tavaszi pompájában virít. Dicséri a ház gazdájának kezenyomát. A konyhaajtóban magas fiatalember. Karja begipszelve. Elárulja, hogy jó helyen járok. ö lehet az, akit keresek. Arcán már nyoma sincs az átélt borzalmaknak. Vagy csak jól fegyelmezi az idegeit? Édesanyja sóhajt egy nagyot, amikor elmondom, miért kerestem meg a fiát. — Istenem, csak hogy itt van... majdnem épségben... Leülünk, hogy felidézzük azt az éjszakát. Azt az iszonyatos éjszakát... — Délelőtt Gáborral, a barátommal, egy közös ismerősünk katonai esküjén vettünk részt — kezdi István az emlékezést, — hogy aztán együtt jöjjünk haza, és megszervezzük az esti programunkat. Bál volt a kultúrházban. Beültünk és két üveg bort rendeltünk. Gábor nem ivott egy kortyot sem, mert azt beszéltük, hogy átmegyünk az ő motorjával a szomszéd községbe, megnézni, ott milyen a „felhajtás”? Nekem később csak nem volt kedvem vele menni. Így Gábor és Tibor — egy másik barátunk — áthajtottak. Ahogy elmentek, megérkezett Pali. Mondtam, üljön le, beszélgessünk. .. Kért egy fél whiskyt. Nem tudom, hogy előtte ivott-e már valamit, mindenesetre nem látszott rajta ital hatása, Biztos, hogy én akkor már többet ittam nála. Tudja, olyan vi- hogós kedvemben voltam. Kérdezi Pali, ne menjünk át mi is a szomszéd községbe, megnézni, milyen a hangu99 lat? Igaz — mondta —, csak lopva hozhatja ki az ETZ- motorját, mert a szülei bizonyára elleneznék, hogy elvigye. .. Mondtam, jó hozd csak ki a motort, szép csendben ... Még hülyéskedtem is vele, betoljam? Büszkén mondta, indul ez egy pöccintésre. Még egyszer hangsúlyozom, nem látszott rajta, hogy többet ivott volna fél decinél. Hiszen, ha csak sejtem, hogy valami zűr van, nem ülök a háta mögé... At is értünk, minden baj nélkül. Aligha töltöttünk többet tíz percnél, miután visszafelé készültünk. Igaz, így is elmúlt már éjfél, Gá- borék utánunk kiáltottak, várjuk már meg őket. De valahogy mégis csak elindultunk ... Megálltunk a vasúti sorompó előtt, mindketten szétnéztünk, nlncs-e vonat a közelben? Bevettünk egy kanyart, és amikor egyenesbe értünk. Pali felpörgette, majd jobbra döntötte a motort. Nem tudom miért, azt hiszem már soha meg sem tudom ... Nem ment gyorsan, legalább is így rémlik. Egyszer csak felszaladt az autóbuszváró padkájára. Egy picit sem lépett a fékre. Érthetetlen számomra most is, miért nem fékezett? Talán rosszul lett szegény? A váróban lévő csikktartónak hajtott, aztán már szinte semmire sem emlékszem. Repültünk a sötétségbe, egy hereföld kellős-közepébe. Innen már csak a srácok elmondására tudok támaszkodni. Gáborék szinte azonnal utolértek, hiszen, ha ők nem jönnek, bennünket csak világos reggel találnak meg, eszméletlenül ... Azonnal szóltak egy kocsitulajdonosnak, aki beszállított bennünket a baleseti sebészetre. Azt mondják, az esés után Pali még felállt, a motorjához ment, ott esett össze ... Nem akarom én bántani az orvosokat. De egy biztos. Amikor a baleseti sebészetre értünk, nekünk kellett — illetve azoknak, akik kísértek —, kocsit szerezni, amivel Palit a vizsgálóba tolták. Eltelhetett fél óra is, amíg az ügyeletes orvos előkerült, hogy megvizsgáljon bennünket. • • Hajnal körül a nővér mondta valakinek, hogy Pali meghalt... Ott akkor, azt gondoltam, hogy talán soha nem ülök motorra többé, mert örökké félni fogok... Azóta másként látom. Egy biztos, még utasként sem ülök többé senki mögé akkor, ha szeszesitalt ittam. Tudom, nagyon szerencsés vagyok, most megúsztam egy csuklótöréssel. De borzasztó arra gondolni, hogy Pali, aki alig volt 17 éves, nincs többé ... * * * Az orvosszakértői vélemény szerint az elhunyt fiatalember vérében 1,18 ezrelék véralkohol-koncentráció volt. Ez sajnos elég ahhoz, hogy a biztonságos vezetésre alkalmatlanná váljék. Béla Vall Település a Kettős-Körös partján Köröstarcsa a Kettős-Körös bal partján, szép természeti környezetben elterülő település. A folyó, a folyamszabályozáskor keletkezett holtágak sokasága jellemzi a tájat. Egy évtizeddel ezelőtt még valóságos horgászparadicsomnak számított e környék, azonban a Körös szennyezettsége és a holtágak pusztulása miatt, ma már ez a jelző nem illik rá. Figyelmeztetés is ez egyben a természeti szépségeink, értékeink megőrzésére. A község nevére a Körös közelsége utal. A Tarcsa elnevezés eredetére kétféle magyarázat is létezik. — Haán Lajos BÉKÉS VÁRMEGYE HAJDANA c. könyvéből, „ami először is Tartsának nevét illeti, arról e községnek jeles fia, s ismert történetbúvárunk Szabó Károly az új magyar múzeum 1850. észt. VII. füzetében így vélekedik: Az alföldön ez a főnév: tarts, ha ritkán, de mégis előfordul és használtatik, jelentvén oly helyet, mely magas, meredek partú, melyre kapaszkodni, magát mintegy tártain kell, hogy veszély ne érje. Miután pedig Tartsa az egyesült fehér és fekete Körös mellett épp ily partos, lovat, kocsit feltartó helyen fekszik, annál valószínűbb, hogy a község a tarts gyökből vette nevét.... Én annál inkább helyeslem e véleményt, minthogy bizonyos dolog, hogy a a magyar községek legtöbbjei leginkább természeti fekvéseikből, -tői, kapták elneveztetéseiket.” — A másik változat szerint: A terecha ó-szláv szó, mely egyaránt jelent kenderázta- tót és olyan helyet, ahol a halak ívnak. Igen régi település, hiszen már 1221. évtől jelzi okmány a létezését. A XV. században már jelentős község lehetett, hiszen 1423-ban Békésvármegye itt tartotta egyik megyegyűlését. A települést birtokló családok közül a Veér család volt a legjelentősebb, amely 1494-ben az egész Tárcsát magáénak mondhatta. Udvarházat is építtetett, melyet a helybeliek kastélynak neveztek. (Ma már az épület nem áll, de a községben utca őrzi a Veérek nevét.) 1685-től szinte teljesen lakatlan a falu és csak 1720-ban népesült be újra, főként az ősrégi mesterséget űző halász családokkal. Annak ellenére, hogy a gyakori árvizek mellett a járványok is pusztították a lakosságot, 1850-ben 3693, 1879-ben 5396 főt tartottak számon a faluban. Köröstarcsa történetében gyászos emlékezetű az 1881^-ben bekövetkezett nagy árvíz, amely néhány ház kivételével teljesen elpusztította a települést. Az emberi szorgalom és kitartás azonban újra talpra ál- ' lította a községet. Az 1940-es években a lakosság száma túlhaladta a hatezer főt, igaz ekkor közigazgatásilag Csárdaszállás Körös- tárcsához tartozott. A felszabadulás után az országban végbemenő iparosítás bennünket elkerült. Így jelentős vándorlás indult meg. Az önálló ipari üzemek hiánya ma, amikor a munkanélküliség szomorú valósággá vált, fokozottan érezteti hatását. Egyrészt a munkaképes korú lakosság több mint fele kénytelen más településen munkát keresni, másrészt az ipart nálunk néhány kihelyezett telephely képviseli, amelyek a gazdasági életben végbemenő változások miatt önmagukban hordozzák a felszámolás veszélyét. így került sor ez év januárjában az Unicon Ruhaipari Vállalat helyi részlegének felszámolására és a Sütőipari Vállalatnál végrehajtott létszámleépítésre, melyek következtében 43 fő maradt munka nélkül. Szerencsére a Béköt és az Erdőgazdasági Fűzés Kosáripari Vállalat részlegei bővíteni tudták létszámukat. így végül 15-20 fő az, aki jelenleg is munka nélkül van. Legnagyobb gazdálkodó egységünk a Petőfi Termelőszövetkezet, amely 4864 hektáron az évek óta sújtó aszály ellenére, nyereségesen gazdálkodik, önálló üzemünk a Takarmányfeldolgozó Szövetkezeti Vállalat, amely a nagyüzemek takarmányigényének kielégítésén túl, nagyban hozzájárul a környező települések háztáji gazdaságainak ellátásához. A közművesítettség terén a ’60-as években indult meg a fejlődés az ivóvízhálózat megépítésével. A vízellátás helyzetén javított az 1986-ban átadott magastározó. Gondot jelent a községben az ivóvíz minősége. Bekapcsolódtunk a megyei ivóvízjavító programba, így remélve e probléma megoldását. Jelenleg folyik a gázvezetéképítés programja, amelyet ez évben szeretnénk befejezni. Az 1987-ben indult beruházás keretében eddig 16 km vezeték épült meg, s ez várhatóan az idén 8-10 km-rel bővül. A kivitelezés lakossági társulás formájában valósul meg. Az egy portára meghatározott 12 500 Ft hozzájárulást, a lakosság által végzett jelentős társadalmi munka egészíti ki. Szeretnénk elérni, hogy a lakosság legalább 80-90 százaléka hozzájuthasson a nem olcsó, de rendkívül kényelmes fűtést biztosító, vezetékes gázhoz. Feszítő problémaként jelentkezik a jelenlegi telefon- helvzet. Továbblépési lehetőségünk az 1990 közepére ígért crossbarrendszerbe való becsatlakozás. Enyhített a gondokon a ’88-as év elején üzembehelyezett távhívásos telefonfülke, amely biztosítja a lakosság részére a közvetlen kapcsolást. A község belső úthálózata 40 százalékban burkolt út. Az idei évben kerül sor a Vörös Hadsereg út aszfaltozására, amelyet pályázaton nyert megyei segítséggel és utcatársulás útján lakossági erő bevonásával, tanácsi kivitelezésben valósítjuk meg. 1989. februárjában került sor az iskola tornatermének átadására, mellyel régi, jogos igényt sikerült kielégítenünk. Az iskolásokon túl otthont kapott az intézményben a tömegsport és a versenysport is. Felépítésében sokat segített a lakosság társadalmi munkája, és anyagi áldozatvállalása. A község annak ellenére, hogy erősödik megtartóképessége, egyre inkább elöregedik. Az időskorúakról — számuk az összlakosság negyede — az idősek klubja, valamint a nyugdíjasok klubja gondoskodik. Az öregedési folyamat következtében kinőttük a volt ÖNO intézményünket. Megoldást a jövőnek is épített, nagyobb létszámot befogadni képes intézmény jelentené. Előbbre kívánunk lépni a környezetvédelmi problémák megoldása terén. Míg a természeti szépség előnye a sok holtág és élővíz, addig a kommunális hulladékok elhelyezését erősen behatárolja. Mind a folyékony, mind a szilárd hulladékelhelyező telepet át kell helyeznünk a vizek közelsége miatt. A folyékony hulladék elhelyezésének végső megoldása egy tisztítómű és a belső csatornahálózat kiépítése volna, amelyet azonban saját erőből képtelenek vagyunk elvégezni. Ismerve a tárcsái ember szorgalmát, áldozatválilalási készségét, amely biztosíték, bízunk benne, hogy fentebb említett feladatainkat végre is tudjuk hajtani. Takács Gábor tanácselnök
