Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-10 / 83. szám

NÉPÚJSÁG 1989. április 10., hétfő Eredményesen szerepeltek a Békés megyeiek Országos verseny Békéscsabán A díjkiosztó ünnepélyes pillanata Fotó: Gál Edit Hz MSZMP Központi Bizottságának kezdeményezésére Nemzeti kerekasztal- elökészítö megbeszélés Április 5. és 8. között ren­dezték meg Békéscsabán a kerékpáros Iskola Kupa és az ifjúsági Közlekedésbiz­tonsági Kupa országos dön­tőjét. Négy helyszínen 80 kerékpáros és 80 segédmo­tor-kerékpáros fiatal küz­dött a legjobb helyezésekért. Az országos versenynek minden évben más megye ad otthont. Most Békéscsa­bára került a sor, így az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács megbízásából a Békés Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács vállalko­zott a verseny szervezésére. Patrónus is akadt jócskán, hiszen sok vállalat, intéz­mény segített abban, hogy minél zökkenőmentesebben*' peregjenek az események. A részt vevő fiatalok elméleti kérdések megválaszolásával adtak számot tudásukról, de kiválóan szerepeltek a sza­bályossági versenyen is. Az ügyességi versenyek rafinált akadályait legalább olyan könnyen vették, mint a ke­rékpárszerelés buktatóit. Ez utóbbi feladatnál 6 perc alatt 5 hibát kellett helyre­hozniuk a „kétkerekűn”. Április 8-ára megszületett az eredmény is. Délelőtt 10 órakor az egészségügyi szak- középiskola aulájában adták át a legjobbak érmeit, okle­veleit, serlegeit és tárgyju­talmait. Csapatversenyben kerékpáros és segédmotor- kerékpáros kategóriában egyaránt Hajdú-Bihar me­gye vitte el a pálmát. A ke­rékpáros fiúk egyéni verse­nyében Boros Péter Pest megyei versenyző lett az el­ső. Második helyezést a szeghalmi Sebes György Általános Iskola tanulója, Vass Krisztián ért el (ké­pünkön ő veszi át megérde­melt jutalmát). Az Orosházi 4. Számú Általános Iskola tanulója, Sín Zoltán a 21. helyen végzett. A leány ke­rékpárosok között a Mező­kovácsházi 1. Számú Általá­nos Iskola tanulója, Farkas Erika szerepelt a legjobban, az Orosházi 4. Számú Álta­lános Iskola tanulója, Paulik Andrea pedig a 21. helyen végzett. Segédmotor-kerékpáron a Zala megyei Ábrahám Péter versenyzett a legjobban, a mezőkovácsházi Hunyadi Gimnázium tanulója, Búvár István a 6., a békéscsabai Kemény Gábor Szakközép- iskola diákja, ökrész Béla a 16., a szeghalmi Péter And­rás Gimnázium diákja, Sza­bó Bálint a 19. és az ugyan­csak szeghalmi Kristóf csák Miklós az 57. helyezést érte el. A megyék összesített pontszámai alapján Békés megye a harmadik lett. A legjobb négy fiú és le­ány kerékpáros a magyar csapat tagjaként nyáron Csehszlovákiában verse­nyezhet tovább az ott meg­rendezendő KGST kerékpá­ros vetélkedőn. N. Á. (Folytatás az 1. oldalról) hozzászóló kiemelte annak szükségességét, hogy közös megegyezéssel felül kell emelkedni a megbeszélés- sorozattal kapcsolatban fel­merült nehézségeken. Ennek érdekében a tanácskozás résztvevői továbbra is vár­ják az ország sorsáért fele­lősséget vállaló politikai szervezetek csatlakozását, az egyeztető fórum előkészítését szolgáló tárgyalásokhoz. A tárgyaló felek a politi­kai érdekegyeztető fórum létrehozásával és munkájá­val kapcsolatban a követke­zőket tervezik: — Arra kell törekedni, hogy a fórum résztvevőinek köre a lehető legszélesebb módon reprezentálja a tár­sadalom politikai és érdek­tagoltságát. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében hogy valamennyi felelős po­litikai tényező részese legyen a nemzeti összefogásnak. Egyetértettek abban, hogy a politikai érdekegyeztető fó­rum ne vállaljon közjogi funkciót. — Három nagy témakör megtárgyalását javasolják a fórumnak. Egyrészt a politi­kai rendszer átalakításának időszerű kérdéseit és a re­formfolyamat felgyorsításá­nak tennivalóit tűzzék napi­A békési szakszervezetek városi bizottsága péntek délután tartotta meg az 1988-ban végzett munkájá­nak értékelését. A beszá­molóban, melyet Raffael Gyula, a szakszervezetek városi bizottságának titkára tartott, a társadalmi mun­kában, sportban és közmű­velődésben elért eredmé­nyek kiemelése mellett szólt a szakszervezet szervezeti és érdekvédelmi munkájában rendre, kiemelten: az alkot­mányozási folyamattal, a párttörvénnyel és a választá­sok előkészítésével kapcsola­tos kérdéseket. Másrészt a gazdaság és a szociálpolitika egymással összefüggő prob­lémáit ajánlják megvitatás­ra. Harmadrészt a legszéle­sebb értelemben vett kultu­rális élet és szellemi szféra fejlesztésével kapcsolatos té­mákat kívánják megtárgyal­ni. — Megállapodtak a tanács­kozás menetrendjének főbb elveiben és a döntéshozatal módjában. A munka nyilvá­nos plenáris ülésen és zárt­körű munkabizottsági meg­beszélések keretében zaj­lik. A döntéseket a konszen­zus elvének figyelembe véte­lével hozzák. Ez módot ad arra, hogy a különvélemé­nyeket is rögzíteni lehessen. Egyetértettek abban, hogy a fórum működtetéséhez elen­gedhetetlen tárgyi, technikai feltételekről közösen gondos­kodnak. Az előkészítő tanácskozá­son részt vevő politikai, tár­sadalmi szervezetek képvi­selői fontosnak tartják, hogy minél hamarabb megindul­jon az érdemi tanácskozás, az egyeztető munka a nem­zetet sújtó gazdasági, politi­kai és erkölcsi válság leküz­dése érdekében. szükséges megújulási törek­vésekről. A beszámolót kö­vető felszólalásokban a nyugdíjasklub anyagi hely­zetének javításáról, továbbá a városi szakszervezeti szö­vetség létrehozásának mi­kéntjéről esett a legtöbb szó. A tanácskozás bejelenté­sekkel, majd a tavaly május elsejei városi ünnepségről készült videofilm megtekin­tésével zárult. n városi szakszervezeti munka értékelése Békésen Egy baleset története „Repültünk a sötétségbe. Most már minden csendes. Mint ahogy egy kis tele­pülés délelőttönként csendes szokott lenni. Akkor, amikor az a szörnyű baleset történt, óriási zajt csa­pott a fékezhetetlen, megvadult motorkerékpár. A helyszínen még látszanak a krétanyomok. A bal­esetet rekonstruálni kell... Az akkor ledöntött cigaret­tacsikk-tartó ismét a helyén áll. Megcsorbulva, és le­kopott festékkel. De hát ez ugyan kit érdekel? Kutya ugat valahol, jelzi az idegent. A fodrásznál ér­deklődöm, hol laknak K-ék? Mutatja. Csengetek. Senki nem nyit ajtót. Aztán egy fiatalasszony siet segítsé­gemre. Határozottan meg­nyomja a bejárati ajtó ki­lincsét. Így kell ezt. Enged az „erőszaknak”. Bejutot­tam. Az udvar már tavaszi pompájában virít. Dicséri a ház gazdájának kezenyomát. A konyhaajtóban magas fia­talember. Karja begipszelve. Elárulja, hogy jó helyen já­rok. ö lehet az, akit ke­resek. Arcán már nyoma sincs az átélt borzalmaknak. Vagy csak jól fegyelmezi az idegeit? Édesanyja sóhajt egy na­gyot, amikor elmondom, miért kerestem meg a fiát. — Istenem, csak hogy itt van... majdnem épségben... Leülünk, hogy felidézzük azt az éjszakát. Azt az iszo­nyatos éjszakát... — Délelőtt Gáborral, a barátommal, egy közös is­merősünk katonai esküjén vettünk részt — kezdi Ist­ván az emlékezést, — hogy aztán együtt jöjjünk haza, és megszervezzük az esti programunkat. Bál volt a kultúrházban. Beültünk és két üveg bort rendeltünk. Gábor nem ivott egy kor­tyot sem, mert azt beszél­tük, hogy átmegyünk az ő motorjával a szomszéd köz­ségbe, megnézni, ott mi­lyen a „felhajtás”? Nekem később csak nem volt ked­vem vele menni. Így Gábor és Tibor — egy másik ba­rátunk — áthajtottak. Ahogy elmentek, megérkezett Pali. Mondtam, üljön le, beszél­gessünk. .. Kért egy fél whiskyt. Nem tudom, hogy előtte ivott-e már valamit, mindenesetre nem látszott rajta ital hatása, Biztos, hogy én akkor már többet ittam nála. Tudja, olyan vi- hogós kedvemben voltam. Kérdezi Pali, ne menjünk át mi is a szomszéd községbe, megnézni, milyen a hangu­99 lat? Igaz — mondta —, csak lopva hozhatja ki az ETZ- motorját, mert a szülei bi­zonyára elleneznék, hogy el­vigye. .. Mondtam, jó hozd csak ki a motort, szép csend­ben ... Még hülyéskedtem is vele, betoljam? Büszkén mondta, indul ez egy pöc­cintésre. Még egyszer hang­súlyozom, nem látszott raj­ta, hogy többet ivott volna fél decinél. Hiszen, ha csak sejtem, hogy valami zűr van, nem ülök a háta mögé... At is értünk, minden baj nélkül. Aligha töltöttünk többet tíz percnél, miután visszafelé készültünk. Igaz, így is elmúlt már éjfél, Gá- borék utánunk kiáltottak, várjuk már meg őket. De valahogy mégis csak elin­dultunk ... Megálltunk a vasúti sorompó előtt, mind­ketten szétnéztünk, nlncs-e vonat a közelben? Bevet­tünk egy kanyart, és ami­kor egyenesbe értünk. Pali felpörgette, majd jobbra döntötte a motort. Nem tu­dom miért, azt hiszem már soha meg sem tudom ... Nem ment gyorsan, legalább is így rémlik. Egyszer csak felszaladt az autóbuszváró padkájára. Egy picit sem lé­pett a fékre. Érthetetlen szá­momra most is, miért nem fékezett? Talán rosszul lett szegény? A váróban lévő csikktartónak hajtott, aztán már szinte semmire sem emlékszem. Repültünk a sö­tétségbe, egy hereföld kel­lős-közepébe. Innen már csak a srácok elmondására tudok támaszkodni. Gáborék szinte azonnal utolértek, hi­szen, ha ők nem jönnek, bennünket csak világos reg­gel találnak meg, eszmélet­lenül ... Azonnal szóltak egy kocsitulajdonosnak, aki be­szállított bennünket a bal­eseti sebészetre. Azt mond­ják, az esés után Pali még felállt, a motorjához ment, ott esett össze ... Nem aka­rom én bántani az orvoso­kat. De egy biztos. Amikor a baleseti sebészetre értünk, nekünk kellett — illetve azoknak, akik kísértek —, kocsit szerezni, amivel Palit a vizsgálóba tolták. Eltelhe­tett fél óra is, amíg az ügye­letes orvos előkerült, hogy megvizsgáljon bennünket. • • Hajnal körül a nővér mond­ta valakinek, hogy Pali meghalt... Ott akkor, azt gondoltam, hogy talán soha nem ülök motorra többé, mert örökké félni fogok... Azóta másként látom. Egy biztos, még utasként sem ülök többé senki mögé ak­kor, ha szeszesitalt ittam. Tudom, nagyon szerencsés vagyok, most megúsztam egy csuklótöréssel. De borzasztó arra gondolni, hogy Pali, aki alig volt 17 éves, nincs töb­bé ... * * * Az orvosszakértői véle­mény szerint az elhunyt fia­talember vérében 1,18 ezre­lék véralkohol-koncentráció volt. Ez sajnos elég ahhoz, hogy a biztonságos vezetés­re alkalmatlanná váljék. Béla Vall Település a Kettős-Körös partján Köröstarcsa a Kettős-Körös bal partján, szép természeti környezetben elterülő település. A folyó, a folyamszabá­lyozáskor keletkezett holtágak sokasága jellemzi a tájat. Egy évtizeddel ezelőtt még valóságos horgászparadicsom­nak számított e környék, azonban a Körös szennyezettsége és a holtágak pusztulása miatt, ma már ez a jelző nem illik rá. Figyelmeztetés is ez egyben a természeti szépsé­geink, értékeink megőrzésére. A község nevére a Körös kö­zelsége utal. A Tarcsa elnevezés eredetére kétféle magya­rázat is létezik. — Haán Lajos BÉKÉS VÁRMEGYE HAJDANA c. köny­véből, „ami először is Tartsának nevét illeti, arról e köz­ségnek jeles fia, s ismert történetbúvárunk Szabó Károly az új magyar múzeum 1850. észt. VII. füzetében így véleke­dik: Az alföldön ez a főnév: tarts, ha ritkán, de mégis előfordul és használtatik, jelentvén oly helyet, mely magas, meredek partú, melyre kapaszkodni, magát mintegy tárta­in kell, hogy veszély ne érje. Miután pedig Tartsa az egye­sült fehér és fekete Körös mellett épp ily partos, lovat, kocsit feltartó helyen fekszik, annál valószínűbb, hogy a község a tarts gyökből vette nevét.... Én annál inkább helyeslem e véleményt, minthogy bizonyos dolog, hogy a a magyar községek legtöbbjei leginkább természeti fekvé­seikből, -tői, kapták elneveztetéseiket.” — A másik változat szerint: A terecha ó-szláv szó, mely egyaránt jelent kenderázta- tót és olyan helyet, ahol a halak ívnak. Igen régi település, hiszen már 1221. évtől jelzi okmány a létezését. A XV. században már jelentős község lehetett, hiszen 1423-ban Békésvármegye itt tartotta egyik megye­gyűlését. A települést birtokló családok közül a Veér család volt a legjelentősebb, amely 1494-ben az egész Tárcsát ma­gáénak mondhatta. Udvarházat is építtetett, melyet a hely­beliek kastélynak neveztek. (Ma már az épület nem áll, de a községben utca őrzi a Veérek nevét.) 1685-től szinte teljesen lakatlan a falu és csak 1720-ban népesült be újra, főként az ősrégi mesterséget űző halász családokkal. Annak ellenére, hogy a gyakori árvizek mellett a járványok is pusztították a lakosságot, 1850-ben 3693, 1879-ben 5396 főt tartottak számon a faluban. Köröstarcsa történetében gyászos emlékezetű az 1881^-ben bekövetkezett nagy árvíz, amely néhány ház kivételével teljesen elpusztította a települést. Az emberi szorgalom és kitartás azonban újra talpra ál- ' lította a községet. Az 1940-es években a lakosság száma túlhaladta a hat­ezer főt, igaz ekkor közigazgatásilag Csárdaszállás Körös- tárcsához tartozott. A felszabadulás után az országban vég­bemenő iparosítás bennünket elkerült. Így jelentős vándor­lás indult meg. Az önálló ipari üzemek hiánya ma, amikor a munkanél­küliség szomorú valósággá vált, fokozottan érezteti hatását. Egyrészt a munkaképes korú lakosság több mint fele kény­telen más településen munkát keresni, másrészt az ipart nálunk néhány kihelyezett telephely képviseli, amelyek a gazdasági életben végbemenő változások miatt önmaguk­ban hordozzák a felszámolás veszélyét. így került sor ez év januárjában az Unicon Ruhaipari Vállalat helyi részle­gének felszámolására és a Sütőipari Vállalatnál végrehajtott létszámleépítésre, melyek következtében 43 fő maradt mun­ka nélkül. Szerencsére a Béköt és az Erdőgazdasági Fűz­és Kosáripari Vállalat részlegei bővíteni tudták létszámu­kat. így végül 15-20 fő az, aki jelenleg is munka nélkül van. Legnagyobb gazdálkodó egységünk a Petőfi Termelőszö­vetkezet, amely 4864 hektáron az évek óta sújtó aszály el­lenére, nyereségesen gazdálkodik, önálló üzemünk a Ta­karmányfeldolgozó Szövetkezeti Vállalat, amely a nagyüze­mek takarmányigényének kielégítésén túl, nagyban hozzá­járul a környező települések háztáji gazdaságainak ellátá­sához. A közművesítettség terén a ’60-as években indult meg a fejlődés az ivóvízhálózat megépítésével. A vízellátás hely­zetén javított az 1986-ban átadott magastározó. Gondot je­lent a községben az ivóvíz minősége. Bekapcsolódtunk a megyei ivóvízjavító programba, így remélve e probléma megoldását. Jelenleg folyik a gázvezetéképítés programja, amelyet ez évben szeretnénk befejezni. Az 1987-ben indult beruházás keretében eddig 16 km vezeték épült meg, s ez várhatóan az idén 8-10 km-rel bővül. A kivitelezés lakossági társulás formájában valósul meg. Az egy portára meghatározott 12 500 Ft hozzájárulást, a lakosság által végzett jelentős társadalmi munka egészíti ki. Szeretnénk elérni, hogy a la­kosság legalább 80-90 százaléka hozzájuthasson a nem ol­csó, de rendkívül kényelmes fűtést biztosító, vezetékes gáz­hoz. Feszítő problémaként jelentkezik a jelenlegi telefon- helvzet. Továbblépési lehetőségünk az 1990 közepére ígért cross­barrendszerbe való becsatlakozás. Enyhített a gondokon a ’88-as év elején üzembehelyezett távhívásos telefonfülke, amely biztosítja a lakosság részére a közvetlen kapcsolást. A község belső úthálózata 40 százalékban burkolt út. Az idei évben kerül sor a Vörös Hadsereg út aszfaltozására, amelyet pályázaton nyert megyei segítséggel és utcatársu­lás útján lakossági erő bevonásával, tanácsi kivitelezésben valósítjuk meg. 1989. februárjában került sor az iskola tornatermének átadására, mellyel régi, jogos igényt sikerült kielégítenünk. Az iskolásokon túl otthont kapott az intézményben a tö­megsport és a versenysport is. Felépítésében sokat segített a lakosság társadalmi munkája, és anyagi áldozatvállalása. A község annak ellenére, hogy erősödik megtartóképessége, egyre inkább elöregedik. Az időskorúakról — számuk az összlakosság negyede — az idősek klubja, valamint a nyugdíjasok klubja gondoskodik. Az öregedési folyamat kö­vetkeztében kinőttük a volt ÖNO intézményünket. Megol­dást a jövőnek is épített, nagyobb létszámot befogadni ké­pes intézmény jelentené. Előbbre kívánunk lépni a környezetvédelmi problémák megoldása terén. Míg a természeti szépség előnye a sok holtág és élővíz, addig a kommunális hulladékok elhelye­zését erősen behatárolja. Mind a folyékony, mind a szilárd hulladékelhelyező telepet át kell helyeznünk a vizek közel­sége miatt. A folyékony hulladék elhelyezésének végső meg­oldása egy tisztítómű és a belső csatornahálózat kiépítése volna, amelyet azonban saját erőből képtelenek vagyunk elvégezni. Ismerve a tárcsái ember szorgalmát, áldozatválilalási kész­ségét, amely biztosíték, bízunk benne, hogy fentebb emlí­tett feladatainkat végre is tudjuk hajtani. Takács Gábor tanácselnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom