Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-07 / 81. szám

1989. április 7., péntek o Ülésezett a Minisztertanács IgNslIMTd------------­S ajtóértekezlet A tanácskozást követően Marosán György szóvivő tá­jékoztatta a hazai és a kül­földi újságírókat a kormány előtt szereplő napirendi pontokról. A társadalombiz­tosítás új irányítási és szer­vezeti rendszeréről szóló tör­vénytervezet kidolgozását indokolva rámutatott: az 1989. január 1-jével létre­hozott Társadalombiztosítási Alap. a jelenleg is működő társadalombiztosítási rend­szer működésének törvényes feltételeit meg kell terem­teni. A kormány úgy ítéli meg, hogy a jövőben a tár­sadalombiztosítás területén is fokozatosan előtérbe ke­rülnek az önkormányzati elemek. Ezért a jogalkotás során el kell érni, hogy a biztosítottak, a járulékfize­tők és a különféle érdek­csoportok valós szerepét megjelenítve létrejöhessen a társadalombiztosítás önkor­mányzati szervezete. A szóvivő elmondta, hogy a Minisztertanács egyetér­tett azzal, hogy a jövőben ne külön törvény szavatolja az ifjúság jogait, hanem azok a jogrendszer egészébe épüljenek be. Ezért valószí­nűleg javaslatot tesz majd a Parlamentnek a törvény hatályon kívül helyezésére. A Foglalkoztatási Alap létrehozásáról és a foglal­koztatáspolitikai célú, kor- engedményes nyugdíjazásról szóló rendelet módosításával — mint mondta — lehetővé válik a foglalkoztatáspoliti­kai célú korengedményes nyugdíjazás költségeinek megosztása úgy, hogy annak maximálisan 50 százalékát a Foglalkoztatási Alap finan­szírozza. A várható többlet- költség. amelyet a kormány­nak kell viselnie. 1993-ig csaknem 200 millió forint. Marosán György szólt ar­ról, hogy a Minisztertanács — az Országos Érdekegyez­tető Tanáccsal létrejött meg­állapodás értelmében — fel­emelte egyes tömegközleke­dési vállalatok járműveze­tőinek munkaköri pótlékát. A szóvivői tájékoztatón részt vevő Borics Gyula igazságügyminisztériumi ál­lamtitkár közölte, hogy a népszavazásról, és a népi kezdeményezésről szóló tör­vénytervezet napokon belül megjelenik a sajtóban. Em­lékeztetett arra, hogy a népszavazás jogintézményét már az 1949-es Alkotmány is tartalmazta, azzal azon­ban nem éltek, többek kö­zött azért sem, mert a nép­szavazás részleteiben nem volt szabályozva. A terve­zetet ismertetve az állam­titkár elmondta: népszava­zás kiírását a köztársasági elnöknek, a Minisztertanács­nak, legalább 50 országgyű­lési képviselőnek, illetve legalább 50 ezer állampol­gárnak kell kezdeményeznie. Elrendelése akkor kötelező, ha az Alkotmányt az Or­szággyűlés részleteiben, vagy alapvetően módosítani kí­vánja, továbbá, ha azt 100, illetve 150 ezer állampolgár kéri. .. A Magyar Nemzet tudósí­tójának kérdésére Marosán György azt válaszolta: a bős—nagymarosi építkezést az eddigi adatok ismereté­ben be kell fejezni. E kér­désről a Parlament kimerí­tő, pontos, korrekt jelentést fog kapni, s annak tudatá­ban hozhatja meg a végső döntést. A szovjet csapatkivonási tervekről érdeklődő tudósí­tónak a szóvivő elmondta, hogy tudomása szerint a szovjet csapatok kivonása április 25-én kezdődik és június végéig fejeződik be. E kérdésről egyébként a Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatót is tart. Nagy Imre és társai földi maradványainak exhumálá­sával kapcsolatban számon kérdést kapott az államtit­kár, aki végül elmondta: an­nak idején nem vezettek kü­lön nyilvántartást arról, hogy kit végeztek ki az ’56- os eseményekben való rész­vétel miatt, illetve kiket más ok miatt. Ezért most be kell szerezni a bírósági ira­tokat, pontról pontra halad­va megnézni, azonosítani az okokat, hogy annak alapján in tézked hessenek. fl Számprog irodatechnikai kiállítása Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) tot teremteni a világ bár­mely pontján lévő telex­géppel, a magyar posta mi- nitexközpontjának közremű­ködésével.) A kisszövetkezet a REX-Rotary, a világ leg­nagyobb (dán) fénymásoló gyára termékeiből a teljes típusválasztékot felvonultat­ta, az egyszerű titkársági fénymásolótól a szupertelje- sítményűekig. Kérdésünkre válaszolva elmondták, hogy a különböző kellékanyagok utánpótlásáról gondoskod­nak, az összes hazánkban lé­tező fénymásolóhoz. A ve­vők kiszolgálásának meg­könnyítésére a Bartók Béla úti volt patyolatüzletben nyár elejétől árusítják eze­ket a kellékanyagokat, ad­dig a központjukban. Sokan megnézték a Canon gyárt­mányú „COPY bord”-t, az­az a táblamásolót, a legkor­szerűbb oktatási segédesz­közt. A ráírt szöveg azon­nal megjelenik a fénymáso­lón és tetszőleges példány­számban sokszorosítható. Ugyancsak ördöngös beren­dezés a RISOGRAPH 2700- as digitális sokszorosítógép, amely lézerrel dolgozik, per­cenként 120 darab másola­tot készít. Lányai László, a kisszö­vetkezet elnöke a bemutató­ról mondja: — Bővült a pro­filunk és szeretnénk megis­A táblamásoló a legkorsze­rűbb oktatási segédeszköz Fotó: Kovács Erzsébet mertetni a szakemberekkel és az érdeklődőkkel a kíná­latunkat. Az első napi ér­deklődéssel elégedettek va­gyunk. Ottjártunkkor többen meg­kérdezték: honnan kapja a kisszövetkezet ezeket, a zö­mében csúcstechnikát jelen­tő, berendezéseket. Nos, ki­derült, hogy közvetlenül a gyártóktól, illetve különbö­ző hazai számítástechnikai cégekkel együttműködve oldják meg a beszerzést. (Lovász) Ablak a világra, vagy csak az elit kiváltsága? Idegennyelv-oktatás a mai Európában A diákság a tavaszi szün­idő örömeit élvezi, miköz­ben tanárok „ültek be a padba" a békéscsabai Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépisko­lában, hogy a gyermekek idegen nyelvi oktatásáról, új módszerekről és gyakori ne­hézségekről tanácskozzanak. A részvétel és a légkör nemzetközi a javából: elő­adások és viták — párhuza­mosan négy nyelven, a mű­helymunka is legalább két­nyelvű. A témák közül néhány: a nyelvtanítás pszichológiai vonatkozása, idegen nyelv az óvodában és az általános is­kolában, video az oktatás­ban; mennyire fontos a ta­nár személye, a játékos ta­nulás előnyei, hangjáték a gyerek nyelvismeretének el­lenőrzésére. Sajnos, a tech­nika (a mikrofonok, az erő­sítés) nem minden esetben működött a rendezvény sú- lvához, jelentőségéhez mél­tóan .. . Jelena Nyegnyevickaja Moszkvából érkezett a há­romnapos magyarországi esz­mecserére; a pszichológia doktora, az Oktatási Akadé­mián egy nyelvészekből, pe­dagógusokból és pszicholó­gusokból álló kutatócsopor­tot vezet. A legkisebbek ide­gen nyelv tanításával fog­lalkoznak; a Szovjetunió kü­lönböző köztársaságaiban az orosz nyelv oktatásával és a főváros óvodáiban, általános iskolák alsó tagozatában az idegen nyelv tanításával kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálják. — Vajon általános-e, hogy a társadalom felismeri a nyelvtudás szerepét, segitik- e kellőképp az iskolák, a családok a nyelvtanár mun­káját? — Azt hiszem, a társada­lom még nincs eléggé tuda­tában annak, milyen fontos a nyelvismeret, hogy az ide­gen nyelv ablak a világra. Hozzá kell tennem, hogy a helyzet ezzel kapcsolatban is nagyon gyorsan változik, és a hozzáállás társadalmi ré­tegek, korosztályok között is igen eltérő képet mutat. — Oroszul elég sokan be­szélnek, mondhatjuk világ­nyelvnek is. Lehet, hogy ez az oka az idegen nyelvek iránti mérsékelt érdeklődés­nek? — Nem beszélnek sokan oroszul. Többen, mint ma­gyarul, az igaz; de semmi­képp sem mondanám világ­nyelvnek! Óriási gond a tu­dósaink, mérnökeink, orvo­saink számára, hogy a ha­táron túl már képtelenek külföldi szakemberekkel be­szélgetni. Látva ezt a ve­szélyt, igyekszünk azon munkálkodni, hogy minél kisebb gyerekekkel kezdjük el a tanulást. Hogy valami pozitívumról is szót ejtsek, vannak ter­mészetesen speciális isko­láink, ahol komolyan, szín­vonalasan foglalkoznak a diákokkal, és ott valóban szép eredményeket érnek el. De kevés az ilyen iskola és Jelena Moszkvából az elité. A demokratizálódás következtében viszont egyre nagyobb az igény, egyre több szülő szeretné ma már a gyerekét kiváló iskolába járatni. S ezzel maximálisan egyetértek. — Mit remél a békéscsa­bai konferenciától? — Mindenekelőtt konkrét tapasztalatokat, ötleteket. Reinhold Freudenstein az NSZK-beli Marburg Egyete­men tanít, s előadásában többek között az általános iskolai nyelvoktatást akadá­lyozó előítéletekről beszélt. Hazájában leendő nyelvta­nárok képzésével foglalko­zik, jóllehet nem az általá­nos iskolai tanárokéval, mert — ahogyan elmondta — a Német Szövetségi Köztársa­ság általános iskoláinak al­só tagozatában nem kötelező az idegen nyelv. — Az Európai Allamközös- ségben most tervezzük, hogy nagyobb hangsúlyt fekte­tünk az idegennvelv-okta- tásra. Ha ez a társulás, a gazdasági és a politikai ke­reteken túl is működni akar. akkor az embereknek tudni kell egymással beszélni! Ez pedig nem lehetséges, ha mindenki csak az anyanyel­vén képes kommunikálni. Másképen szólva: el szeret­nénk érni, hogy a követke­ző évszázad elejére az Euró­pai Köíösség valamennyi ál­lamában kötelező legyen már az általános iskolában egy idegen nyelv. — A német gyerekek tisz­tában vannak-e a nyelvis­meret fontosságával? Milyen a nyelvtudás társadalmi presztízse Önöknél? — Hogy őszinte legyek, még a tanárok sincsenek kellőképp tisztában a nyelv- ismeret jelentőségével. Gon­dolja csak el! Száz évvel ezelőtt már elmondták a nyelvtanárok, hogyan kell az oktatást átalakítani, hatéko­nyabbá tenni. S amit köve­teltek az akkori kongresz- szusokon, azt ma meg lehet ismételni. Ha elemezzük az akkori követeléseket és azo­kat összevetjük a mai hely­zettel, meg kell állapíta­Freudenstein úr előadást tart nunk, hogy az utóbbi száz évben tulajdonképpen sem­mi sem változott ezen a té­ren. Persze van modern technika, vannak korszerű eszközök, de még mindig túlságosan nyelvtanközpontú az oktatás. Az Idegennyelv-tanárok Nemzetközi Szövetségét is képviselem ezen a konfe­rencián, s ebben a témában már egész sor tanácskozást szerveztünk. 1979 volt a gyermekek nemzetközi éve, s akkor a szövetség szimpó­ziumot rendezett arról, ho­gyan kell a legkisebbeknek lidegen nyelvet tanítani. 1985-ben Moszkvában foly­tattuk a tanácskozást, s ezt a jelenlegi békéscsabai esz­mecserét tulajdonképpen a következő nemzetközi kon­ferencia előzményének te­kintem — mondotta Freu­denstein úr. Suzanna Harsanyi az Ox­ford University Presst (Ox­fordi Egyetemi Nyomda) képviselte a nyelvtanárok konferenciáján. Magyaror­szágon született, 1967 óta él Angliában. Előadását — a tanár és a segédanyagok sze­repéről — angolul tartotta, utána magyarul beszélget­tünk. — Egy szerkesztőkből álló csoportot vezetek, s az a feladatunk, hogy angol nyel­vű tananyagokat fejlesszünk ki külföldiek számára. Az én könyveim Spanyolország­ba mennek, tehát az ottani követelményeknek, iskola- rendszernek kell megfelelni­ük. — Es a magyar nyelvterü­let? — A magyar nyelvterület inkább a hobbim, nem a hi­vatalos munkám része. S mindig öröm ezt a feladatot teljesíteni, mert igen nagy az igény az angol nyelvtu­dásra, és szükség is van rá. — Mi a tapasztalata, mennyire tartják fontosnak az iskolák, egyáltalán az em­berek ma a nyelvtudást? — Szerintem ezt ma már minden szinten látják. A fel­sőfokú intézmények nemcsak támogatják a nyelvoktatás ügyét, hanem kiemelt prog­V; ; * *<'**', _____, , ' ■' ' S uzanna Oxfordból Fotó: Gál Edit rammá is tették, mert fel­ismerték, hogy a magyar tu­dósok csak egy közös eu­rópai nyelv birtokában tud­nak ütőképesek lenni. Az emberek szerintem még ko­rábban felismerték a nyelv­tudás fontosságát. A ma­gyar szülők minden áldozat­ra készek gyermekeik érde­kében, igyekeznek őket kül­földön taníttatni, megveszik a legdrágább könyveket. A tanárok között azt lá­tom, igen nagy az igyekezet a megújulásra, szabad ide­jükben külön munkát vál­lalnak azért, hogy az okta­tás színvonala emelkedjék. Az elmúlt néhány évben a szakmai lelkesedés növeke­dett és a szakmai tudás is. A nyitottság szellemében a hazai tanárok gyakran jár­nak nemzetközi konferenci­ákra, tehát nincsenek elsza­kadva a legújabb irányza­toktól. — Hazai és külföldi kollé­gái nem voltak ennyire elé­gedettek a nyelvoktatás színvonalával és társadalmi megítélésével. Magam is azt hiszem, általában nem ál­lunk még túl jól ezen a té­ren. — A magyar kollégák ma­ximalisták, amit remélek is, tehát sosem teljesen elége­dettek. Amennyire én lá­tom, nagyon sok a felkészült és elkötelezett pedagógus. Hogy ez mennyire általános, erről nem tudok véleményt mondani. Nem jártam pél­dául kisebb vidéki iskolák­ban. — Járt viszont más or­szágok iskoláiban... — Igen. Európa vala­mennyi államában dolgoz­tam hosszabb-rövidebb ide­ig. Mindenütt küszködnek a magyarországi oktatás gond­jaihoz hasonlókkal, tanárhi­ánnyal, képzési gondokkal. — Hogyan értékeli ezt a mostani tanácskozást? — Magyarország eddig nem volt a konferenciák rendezésében nemzetközi szinten; örülök, hogy most kezd felzárkózni. A nyelvtanárok tanácsko­zása ma zárul. Kívánjuk, hazai és külföldi résztvevői egyaránt hasznosnak köny­veljék el ezt a békéscsabai találkozót ! Niedzielsky Katalin TIB-sajtótájékoztató a 301-es parcellánál A tájékoztatás után az új­ságírók kérdéseire válaszol­tak a TIB jelenlevő képvise­lői. Elhangzott, hogy az öt exhumált holttest azonosítá­sa rövidesen megkezdődik és várhatóan néhány hetet vesz igénybe. Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maiéter Pált és Szilágyi Jó­zsefet, valamint aj említett másik öt személyt június 16- án kívánják nyilvánosan el­temetni a szomszédos 300-as parcellában, mivel a 301-es- ben további jeltelen sírok vannak. Csaknem biztosnak tűnik, hogy a holttestek ko­porsói később, 1961-ben ke­rültek a 301-es parcellába. Addig valamelyik büntetés­végrehajtási intézmény kö­zelében voltak mind az öten elhantolva. Erre utal egye­bek között, hogy a most megtalált koporsók össze voltak drótozva. Megerősí­tették azt is, hogy a holt­testek arccal lefelé fekve voltak a koporsókban ... Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szilágyi József holttesté­nek exhumálása befejező­dött, és ezzel a kegyeleti ak­tus első szakasza véget ért — jelentette be Hegedűs B. András a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottsága (TIB) sajtótájékoztatóján, amelyet a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájánál tartot­tak csütörtökön. Az esemé­nyen jelen voltak Gimes Miklós, Losonczy Géza, Ma­iéter Pál és Szilágyi József családtagjai. Hegedűs B. András a TIB nevében elöljáróban köszö­netét mondott mindazok fá­radságos, nagy szakértelmet és tapintatot kívánó munká­jáért, akik részt vettek a sí­rok felkutatásában, kihanto- lásában és a holttestek ex­humálásában ... Ezt követően Mécs Imre, a TIB tagja elmondta: a Történelmi Igazságtétel Bi­zottsága tavaly június óta több felhívást tett közzé, amelyekben követelte az 1956-os események után ki­végzett személyek tisztessé­ges eltemetését. Ugyancsak követelte a kivégzettek tel­jes névsorának megadását. Ilyen adatok ugyanis csak egyéni kutatások és gyűjté­sek alapján állnak rendelke­zésre, de ezek a listák hiá­nyosak. Ezzel kapcsolatban közölte: az Igazságügyi Mi­nisztérium megígérte, hogy a közeljövőben az általa ösz- szeállított listát közreadja. A TIB szintén kérte minden kivégzett sírjának megjelö­lését, hogy a kegyeletet a hozzátartozók és a nép leró- hassák a síroknál...

Next

/
Oldalképek
Tartalom