Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-06 / 80. szám
1989. április 6., csütörtök o Alapítvány a haladásért Műszaki fejlesztési hónap megyénkben cUc tr£ £COU*C, Uy Turizmus Vámos ismerőseimnek szoktam mesélni egy történetet arról, hogyan dolgoznak szovjet kollégáik. Bő tíz évvel ezelőtt jártam Leningrádban, s a véletlen úgy hozta, hogy a munkásörök által bérelt két repülőgép egyikén kaptam helyet. Leszállás után, mint a közért-pénztárak előtti hosz- szú sorokban, úgy várakoztunk vámvizsgálatra, s mondhatom, útitársaim pakkjait alaposan kiforgatták. Egyszer csak új sort nyitottak, s a frissiben munkába állt vámos éppen engem intett magához. — Kommuniszt? — kérdezte, mire két vállam felhúzva ciccentettem, jelezve; hogyan is lehet bármi mást feltételezni rólam. Katonásan szalutált, még kezet is fogott, s a jobb embereknek kijáró tisztelettel tessékelt tovább. Csendben álldi- gáltam a kutatáson átesettek csoportjában, amikor rájöttem, hogy a Ferihegyen feladott bőröndöm is magammal kellett volna hozni. Szépen átpaszíroztam magam a várakozók sorain, s immár régi ismerősként jelentkeztem, biccentve, hogy én volnék a tovaris. Ám akkor a vámosokat ellenőrző fővámosnak gyanús lett a jövés-menésem, s intett beosztottjának, nézzen a körmömre. Elvbarátság ide vagy oda, jól megmotozott, éppen a cipőm talpát nem szedte szét. Emlékezetes napokat töltöttem a Néva- parti városban, bár amikor egy veterántalálkozóról megléptem, a csoportvezető rosszallóan csóválta a fejét. — Ejnye, ejnye, elmegy az elvtárs, pedig ezért jöttünk ide — bólogatott. — Maguk oda mennelc, ahová akarnak, de engem az Ermitázs is érdekel. Megorrolt érte, s útban hazafelé, úgy tűnt, ha sor kerül rá, legszívesebben be- állna segíteni, a csomagom kiboritásakor. Szerencsére nem vásároltam mást, mint az Auróra cirkáló elefántcsontból készített makettjét. Harcostársai viszont annyi porszívót, tv-készüléket, autópumpát cipeltek magukkal, alig tudott velünk felszállni a gép. S a vámosok ránk se hederítettek. Mondom mindezt kicsit mentegetőzve, hogy bizonyítsam, milyen turista vagyok. Hatóságoknak előre köszönök, betartom a szabályokat, most mégis bűntudatot igyekeznek ébreszteni bennem. Holnap ilyenkor ugyanis egy bécsi boltban leszek vásárló, ahol valami jobb lemezjátszóra költőm az összekuporgatott valutámat. Elkapott az a tömeges őrület, amely sok tízezer honfitársam is arra ösztönözte, hogy külföldön költse el a pénzét. Tudjuk, holnaputántól erősen megvámolják a behozott holmikat, ezért szégyen ide, szégyen oda, csörtet a nép külhoni bazárokba. Csöppet se- öregbítve jó hírünket. Csóró magyaroknak tartanak bennünket, joggal, de közben azért keres ts rajtunk az osztrák boltos. Alaposan eltorzultak az utazás eredendő örömei. Ismeretlen tájakra való rácsodál- kozás, más országok megismerése, új ízek kóstolása, illatok beszippantása, távoli népek embereivel való barátkozás helyett mindinkább az a fontos, mit lehet másutt vásárolni, mit érdemes behozni. Piacokat és áruházakat karikáznak be a városok térképein, s csak nagyon keveseknek jut idő és pénz múzeumokra, képtárakra. Irigykedve nézünk a gazdagabb országok turistáira és lesajnáljuk piacaink zugárusait, akik kis tarisznyájukból kínálják portékáikat. S közben észre se vesszük, hogy az a nyugati polgár, aki a saját jövedelméhez mérten potom áron költekezik nálunk, csöppet se értékeli a remegő hajbókolást. Mi pedig csúszunk csendesen a vándor népek színvonala felé. Csodálkozni persze nem lehet, hiszen ahol any- nyi fejetlenség tapasztalható, miért éppen az utazás dolgai mennének jól? Kemény, durva rendelettel, most sikerül megfékezni a turistamezbe öltözött bevásárlást. Kasszát csinálhatnak a bécsi, újvidéki, sőt az isztambuli boltosok is. Jól kerestek rajtunk. Nem kell őket félteni, akinek volt esze, hogy kihasználja a magyarok vásárlókedvét, majd csak kitalál magának valami újat, hasznosat. Sokkal félőbb, hogy idehaza nincs az illetékeseknek annyi sütnivalójuk, hogy az a holmi, amelyik Japántól eljutott Bécsig, jöhetne tisztességes áron ikicsit tovább is. Ilyen felismerés aligha várható, s ha majd az országnak hiányozni fognak a turisták csomagjaiban be nem hozott értékek, talán annyi történik, hogy a mostani rendelkezés kitalálói beismerik: elhibázott volt ez az intézkedésük is. Es jót nevetnek a markukba. Andódy Tibor Szójafajta-nemesítés A szarvasi Öntözési Kutató Intézet ne- mesítői szuper korai, szárazságtűrő, betegségekkel szemben ellenálló, pergésre nem hajlamos szójafajta előállításán dolgoznak. A szigorú követelményeknek 1988 őszén 12 növény felelt meg, amelyek szaporítását és szelektálását a tél folyamán üvegházban végezték. Az áprilisi vetéshez már annyi mag áll rendelkezésre, hogy az 1989-es termés ismételt szelekció után is elegendő lesz az országos fajtakísérletben való vizsgálat megkezdéséhez és a továbbszaporításhoz. A nemcsítők reményei szerint a fajta eredményesen termeszthető lesz hazánk egész területén, valamint a tőlünk északra és nyugatra fekvő országokban is. Tóth Sándorné dr., tud. osztályvezető Sorsdöntő kérdések előtt... Önmagát szervezheti át a Békéscsabai Tszker is Manapság egyre több nagyvállalatnál törekednek a részegységek önállósulására. Főleg azok szánják el magukat erre a lépésre, akiknek a termelése eredményesebb a többi részlegénél. Ám az „elválás” általában meglehetősen viharos, olykor nemcsak a közvéleményt, hanem a dolgozó kollektíva megszokott hétköznapjait is felkavarja. Érthető is, hiszen a jóktól, főleg, ha azok évek óta eltakarták a rosszabbul gazdálkodók veszteségeit, nem szívesen mond le egyetlen anyavállalat sem. Ezért is tűnik meglepőnek, hogy az egyébként eredményesen gazdálkodó Termelő- szövetkezetek Agrárkereskedő Háza átszervezi önmagát; ha úgy tetszik, feloszlatja. Területi iközpontjainak, a jóknak és a rosszaknak egyaránt önállóságot, teljes jogú státuszt ad. A megyei részegységek, illetve maguk az alapító helyi szövetkezetek saját belátásuk szerint dönthetnek arról is, milyen vállalati formában — rt., 'kft. stb. — kívánnak a jövőben működni. Június elsejéig a békéscsabaiaknak is számos szervezeti feladatot kell megoldani, s dönteni olyan kérdésekben, melyek hosszú távon meghatározhatják sikeres, avagy sikertelen jövőjüket. Hogy milyen elképzelésük, st?atég>ájuk van a formaváltást ÿs egyáltalán az átszervezést illetően, erről kérdeztük dr. Lőrincz Ferencet, a Tszker területi központ igazgatóját. f Előre jósnlni... ... hogy mit hozhat majd az önállóság, nem könnyű. A békéscsabaiak azonban úgy érzik, igazán nagy horderejű változás nem várható az átszervezés után sem, mivel területi központként is meglehetősen szabadon gazdálkodhattak. A budapesti központ nemigen szólt bele a döntésekbe. Gyakorlatilag a pénzügyi finanszírozás, a beruházás és a bérfejlesztés területén volt elosztás. S hogy ez hátrányt is jelentett, arról az igazgató így nyilatkozik; — Főleg a múlt év végén voltak gondjaink a közös pénzügyi finanszírozás miatt. Például a budapesti központ egyik önelszámoló részlegénél óriási exportkészletek halmozódtak fel. Több hónapig szünetelt a kivitel, s az itt lekötött tőke a vidékiek pénzforgalmát is lelassította. Egyébként az esetenkénti pénzügyi zavar annak is köszönhető, hogy a Tszker, s egyáltalán az agrárkereskedelem meglehetősen tőkeszegény. Tehát lényegesen könnyebben fordulhat a pénzügyi egyensúly, hiszen nincs tartalék egy esetleges piaci pozícióvesztés következményeinek kivédésére. Hz alapító kockáztat? Nyilvánvaló, hogy a békéscsabaiaknak néhány hónap alatt alaposan fontolóra kell venni minden átszervezéssel kapcsolatos kérdést. A műszaki fejlesztési tevékenység anyagi finanszírozásának helyzetéről tart előadást ma délelőtt 10 órakor Geleji Frigyes, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság általános elnökhelyettese, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Békés megyei székházában. Az ő beszédével kezdődik megyénkben az évről évre megrendezendő műszaki fejlesztési hónap. A több mint 20 éves hagyományokkal rendelkező rendezvénysorozat annak idején egyhetes programokkal indult. A szakmai előadások, kiállítások napjainkra azonban már két hónapot is kitöltenek. Mivel nemcsak hogy az idei műszaki fejlesztési hónap rendezvény- sorozatának megtartása vált kétségessé, hanem magának az azt létrehozó és szervező egyesületnek, az MTESZ- nek is megkérdőjeleződött a sorsa: különös figyelmet érdemelhet az előzmények megvilágítása. Ebben Fülöp Imre, az MTESZ Békés Megyei Szervezetének ügyvezető titkára készséggel állt rendelkezésünkre. — Mi tagadás, napjaink gyors politikái, társadalmi változásai közepette az MTESZ-nek szembe kellett néznie önmagával. Az országos szövetség ezt a március 3-i kibővített elnökségi ülésén meg is tette, s feltárva a hiányosságait, a sebezhető pontját, újraértékelte pozícióját, s új, az eddiginél még harcosabb célokat tűzött ki maga elé. A tagegyesületek abban állapodtak meg, hogy nem válnak ki az MTESZ-ből. Egyetértés volt abban is, hogy szükség van a technika házára, a területi egyesületekre. — De nyilván ezek nem működhetnek tovább a beskatulyázott, konzervatív struktúrák között. Milyen irányban tesz lépéseket a Békés megyei szervezet? — Az MTESZ koordinációs tevékenységet kíván folytatni, s ezáltal együttműködési lehetőséget akar nyújtani a tagegyesületek között. Harcolunk azért, hogy a befizetett tagdíjak itt maradjanak hçlyben, s ne a központi keretből finanszí— Egyelőre úgy látjuk, számunkra a közös vállalati forma lehet előnyös — fogalmaz az igazgató. Bár a Belkereskedelmi Kutató Rt., mely az átszervezési koncepciót alapjaiban kidolgozta részvény- és korlátolt felelősségű társasági formákra is javaslatot tesz. A Békés megyeiek azonban úgy látják, a területi sajátosságoknak inkább a közös vállalati forma kedvez. "Bár ha megfontoljuk a dolgot, az alapító szövetkezetek számára a nyitottabb, szabad tőkemozgást biztosító, s csupán korlátolt anyagi felelősséget jelentő rt., vagy kft. előnyösebb lenne. A békéscsabai Tszker közös vállalatként a helyi OKHB-val együttműködve új tevékenységgel bővíti a már ma is szerteágazó vállalati profilját. Számítanak a budapesti központra is, főleg az export-imnort bonyolítást illetően. Lőrincz Ferenc azt is .elmondta, versenyeztetik a különböző * külkereskedelmi cégeket is, amelyeknek árajánlata előnvösebb, azzal kötnek szerződést. Az önálló exportjoggal a jövőben sem kívánnak élni. Ügv vélik, ma egy vidéki kereskedelmi cégnek lehetetlen felvennie a nagyokkal a versenyt, hiszen azok mindenképoen tapaszrozzák az egyesületeket. Megszüntetünk minden olyan csoportot, bizottságot — a végrehajtó bizottságot is —, amely felesleges, vagy párhuzamos . tevékenységet végez. A politikai irányváltás közepette felerősödött a szerepünk. Ügy véljük, a megyei MSZMP és a tanács még inkább kíváncsi lesz véleményünkre, állásfoglalásunkra. Bár az MTSZ az elképzeléseit mindig is megpróbálta hangoztatni, gyakran még akkor is, ha erre senki sem kérte fel. Igaz, ezeknek a szócsatáknak nem volt igazán visszhangja, s emiatt sokat vesztett presztízséből az MTESZ az értelmiség szemében. — Hogyan próbálják most visszahódítani a műszakiakat? — Több elképzelésünk is van. Javaslatainkkal „bombázzuk” dr. Tóth Jánost, az ' MTESZ főtitkárát, hogy minden fórumon tolmácsolja a vidéki értelmiség helyzetét, problémáit, gondjait. Januárban például azt javasoltuk, hogy bővítsék ki a műszaki szakértői tevékenység elismerését a szakmai oktatásban előadóként vagy óraadóként közreműködők számára is. Üjra kívánjuk indítani az értelmiségi klubot. Szeretnénk minél több műszaki szakembert megnyerni, hogy a technika háza a szakmai információ- csere bázisává váljon. A klub kizárólag szakmai fórumként kíván működni, tehát nem politizálni akarunk. Természetesen továbbra is előtérbe helyezzük az érdekvédelmet, s nagy hangsúlyt szánunk a korszerű oktatásra. — E célt kívánja szolgálni ezek szerint a „Békés megye műszaki haladásáért alapítvány” is. — Valóban. Az alapítvány célja a megyében lakó tehetséges tanulók és szakemberek képzésének elősegítése. Továbbá a nevelőmunkában kiemelkedő tanárok elismerése; diplomamunkák, tanulmányok és pályázatok díjazása. Kül- és belföldi ösztöndíjak elnyerése révén a szakmai ismereteknek a bővítése. Az alapítvánnyal egy igazságos esély- egyenlőséget kívánunk felállítani mindazoknak, akikennek a megyének a műszaki haladásából részt kívánnak vállalni. A pályázatokat taltabb, rutinosabb szakgárdát tudhatnak maguk mögött. Bár igaz az* is, így lényegesen kevesebb kereskedelmi haszonra számíthatnak. A Békés megyeiek tehát egészen más módon, ha úgy tetszik, nem éppen a hatékonyabb, a szerteágazóbb kereskedelemmel kívánják önálló vállalati pozíciójukat megerősíteni, hanem inkább a szolgáltatásokkal. Tervezik, hogy különböző, eddig hiányzó új szolgáltatások szervezésével kapcsolódnának a megye gazdaságához. Valószínű, hogy a Viharsarokban ez biztos jövedelem- forrásnak ígérkezik. Nem csak kereskednek Arról, hogy milyen területen próbálnak szolgáltatni, az igazgató így vall: .— Eddig „fehér foltként” nyilvántartott szolgáltatásokra gondolunk, például különböző gépbérletekre, úgynevezett lízingügyletekre. Haszonnal kecsegtető használt gépkocsik forgalmazására, s mindemellett XX-es autók bérbe adására. Szeretnénk a kistermelőkkel is követlenebb kapcsolatot kialakítani, olyan integrációs végre ne személyi szubjektumok alapján bírálják el, hanem a javaslatok hasznossága, a megye fejlődéséért tett elhivatottság mértéke döntsön. Az alapítványtól azt várjuk, hogy a megyében élő minden értelmiségi — tehát nemcsak a műszaki — tegye le javaslatát a Viharsarok felzárkózásáért. A felsőbb fokú intézményekben, tanfolyamokon végzettek pedig térjenek vissza szakmai tudásukkal szűkebb hazájukba, Békésbe. Egyébként az MTESZ ifjúsági bizottsága épp a közelmúltban látott hozzá ahhoz a felméréshez, melyből a megye reálértelmiségének a helyzetéről kíván képet kapni. A statisztika életszerűségéhez ezúton is szeretném felkérni az adatlapot kiküldő tanácsok segítségét, és az értelmiségieket a valós adatszolgáltatáshoz. — A megye fejlődéséért való tenniakarás egyik szép gesztusa a műszaki fejlesztési hónap következetes megrendezése. Ha maradt az MTESZ, akkor maradt ez a rendezvénysorozat is ... — Ilyentájt — áprilisban, májusban — az MTESZ a tagegyesületekkel közösen, valamint a vállalatok közreműködésével különös hangsúlyt fektet ezekre a programokra. Az idén mintegy 50 rendezvény — köztük előadások, kiállítások, szakmai bemutatók — tarkítják a műszaki fejlesztési hónapot. A skála igen széles; téma lesz a megye középtávú tervének megvitatása, a magánfuvarozás helyzete, a Kner Nyomda fényszedő berendezésének bemutatása, a hűtőipari gyorsfagyasztott félkész- és kész ételek szerepe a belföldi ellátásban stb. A teljes felsorolásra természetszerűen nincs lehetőség. Erről külön programfüzetet jelentettünk meg, melyből a szakemberek és az érdeklődők szabadon választhatnak az őket érdeklő témák közül. A műszaki hónap kezdetére jelentettük meg a Békés Megyei Műszaki Híradó ez évi első számát, mely tájékoztat a megye műszaki újdonságairól, s bemutatkozási lehetőséget ad a megyében működő vállalatoknak, továbbá módot nyújt a reálértelmiség véleménycseréjére. Bacsa András együttműködést létrehozni, mely hosszú távon mindkét fél számára előnyöket nyújt. A békéscsabaiak helyzete azonban nem lesz könnyű a jövőben, azzal együtt sem, hogy kimondottan a hiány- gazdaság régiójában próbálják a lábukat megvetni. Ugyanis a megyében az ország valamennyi termelési rendszere jelen van, a versenyhelyzet akarva, akaratlan is éberséget, naprakész piacpolitikát követel. Bizonyos, hogy ma egy kereskedőcég számára csak minde- nekfeletti profitorientált szemlélet teremthet biztos gazdasági alapokat. Ennek ellenére a békéscsabaiak alapító szövetkezeteik számára továbbra is alacsonyabb költségért szolgáltatnak, bonyolítják le az üzleteket. Valószínű, az előbb említett két különböző követelménynek. nevezetesen a nyereségérdekeltségnek és az alapító szövetkezetekkel szembeni önmérsékletnek egyszerre nehezen lehet eleget tenni. Ám az elkövetkezendő évek, s a piaci kihívások rövid időn belül eldöntik majd, vajon a békéscsabai Tszker leendő közös vállalata valóban jó döntéseket hozott avagy sem. Rákóczi Gabriella
