Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-28 / 99. szám

O 1989. április 28., péntek Szóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (Folytatás az 1. oldalról) bályozás. Megalkotásra vár az állami vagyont kezelő szervezetekről szóló tör­vény, s mihamarább ki kell alakítani a vagyonértékelés rendszerét is. Az állami vállalatokra vo­natkozó jogszabályok módo­sításának az a célja, hogy lehetővé tegyék, illetve ösz­tönözzék átalakulásukat gaz­dasági társasággá, intézked­jenek az állami törvényes­ségi felügyelet reformjáról, s feloldják a vállalati taná­csok működésében rejlő el­lentmondásokat. A szövetke­zetekről szóló törvény mó­dosítása mindenekelőtt a szövetkezetek versenyképes­ségének javítását szolgálja, a tagság vagyonérdekeltségé- nek erősítésével. Biztosítani kívánják számukra a gazda­sági társasággá való átala­kulás lehetőségét is, ameny- nyiben a tagok többsége ígv határozna. Törvényességi felügyeletüket pedig cégbí­róság látná el. Ugyancsak mai ülésén tár­gyalt a kormány a földről szóló törvény és a vonatko­zó jogszabályok, valamint az erdőről és a vadgazdálko­dásról szóló törvény módo­sításáról. Ezek lényege a kötöttsé­gek oldása, illetve az állam- igazgatási eljárások egysze­rűsítése. Az átalakuláSi tör­vény életbe lépése szüksé­gessé teszi a vagyonértéke­lésről, valamint az ipari szövetkezetekről szóló tör­vényerejű rendeletek módo­sítását is. Ezek tervezetét a kormány megtárgyalta, elfo­gadta és az Elnöki Tanács elé terjeszti. A legfőbb vál­tozás, hogy növekszik a szö­vetkezeti tagok vagyonérde- keltsége, aminek alapvető formája a részjegyek jegy­zése lesz. A Minisztertanács tár­gyalt az egyesületek felügye­letéről szóló jogszabály mó­dosításáról is. Ügy foglalt állást, hogy még az idén fe­lül kell vizsgálni a társa­dalmi szervezetek tevékeny­ségét, szervezetét, illetve felügyeletét szabályozó ren­delkezéseket és azokat az egyesülési, valamint a ké­szülő párttörvényhez kell igazítani. Végezetül a kormány meg­vitatta a bős—nagymarosi vízlépcsővel összefüggő gaz­daságossági és nemzetközi jogi kérdéseket. A mostani tanácskozás — ahogy a szó­vivő fogalmazott — a parla­menti felkészülés egy „köz­bülső állomása” volt. Még nem dőlt el véglegesen, mi­lyen álláspontot képvisel maid a kormány a nagybe­ruházás ügyében, annyi azonban már biztos, hogy a beruházás megszüntetésének összes lehetséges következ­ményét csak egy, valameny- nyi szemDontot figyelembe vevő tudományos elemző­munka során lehet felmér- ' ni. Ez a munka a mostani üléssel gyakorlatilag meg­kezdődött. A szóvivőtől Sárközy Ta­más igazságügyminisizter-he- lyettes vette át a szót. El­mondta az újságíróknak, hogy a kormány elé került törvénycsomagban hat alap­vető jelentőségű jogszabály volt, ezek közül a legfonto­sabb minden bizonnyal az átalakulási törvény. Ennek megalkotása során a tör­vényelőkészítők mindenek­előtt arra törekedtek, hogy egy technikailag korrekt jogszabályt hozzanak létre, amely nem determinálja a tulajdonviszonyok jövőbeni fejlődését. Más szóval az át­alakítási törvény nem azo­nos a tuHajdoni reformmal. Bár a tervezet az átalaku­lás technikai kérdéseivel foglalkozik, az érdekék üt­közésének problémáját itt sem lehetett megkerülni. tgy például az állami vál­lalatok átalakulásánál nyil­vánvalóan felmerül az állam érdeke, az átalakuló válla­latok érdeke, s figyelembe kell venni a leendő részvé­nyesek érdekeit is. A mi­niszterhelyettes véleménye szerint a mostani tervezet — amelyet a kormány szinte változtatás nélkül elfoga­dott — az eltérő érdekek összehangolásában egy kel­lően korrekt kompromisszu­mot alakított ki. A kormány ülésén vita jobbára csak arról folyt, hogy a vállalati tanácsok és a közgyűlés által irányított vállalatoknál mennyire le­gyen önkéntes az átalakulás, s milyen mértékben avat­kozhassanak be az állami szervek. A miniszterhelyet­tes ezzel kapcsolatban leszö­gezte: átalakulási, és nem átalakítási törvényről van szó; nem kényszerből, ha­nem a gazdaság önmozgásá­nak szükségletei szerint kell azt végrehajtani, min­denekelőtt magukra a vál­lalatokra bízva az ezzel kapcsolatos döntést. Az átalakulás menetének egyik „érzékeny” pontja a vagyonértékelés, mert ez hazánkban a nem tisztán piaci viszonyok miatt nem megoldott, s gondok forrá­sa, hogy az állami vagyon­kezelő szervezet sem ala­kult még ki. Ez felvetette azt a kérdést is: elhalasz- szák-e emiatt az átalakulá­si törvény bevezetését. A gazdasági érdekképviseletek úgy foglalnak állást, hogy emiatt ne késlekedjék a törvényalkotás, mert a „technikai” szabályozás a mai zűrzavaros állapotok­hoz képest előrelépést jelent a piacgazdaság felé. Mivel az állami vagyonkezelés szervezete még nem alakult ki, s még várat magára a tulajdonosi reform, egyfajta technikai szükségmegoldás­nak is tekinthető a tervezet. Sárközy Tamás utalt arra: a tervezetbe garanciá­kat építettek be a nemzeti vagyon védelmére, megaka­dályozandó, hogy azt esetleg jóval érték alatt árusítsák ki külföldieknek. Várhatóan bírálatokat kap majd a kormány a törvény- csomag parlamenti vitájá­ban, amiért csak módosítá­sokat hajtanak végre a kap­csolódó törvényeken, s nem törekednek átfogó változta­tásra. A miniszterhelyettes véleménye szerint a jogsza­bályok átfogó felülvizsgála­tát meg kell előznie a tulaj­donviszonyok rendezésének, amiben az alkotmánynak kell állást foglalnia. Egyelő­re tehát a módosításokkal kell beérni. A jogállamiság felé tett jelentős lépésként értékelte Sárközy Tamás, hogy az állami vállalatok és a szövetkezetek törvényes­ségi felügyeletét az állami szervektől a cégbírósághoz javasolják áthelyezni. Ha­sonlóan jelentős lépés, hogy a tervezet szakit a szövetke­zet oszthatatlanságának ed­digi dogmájával. Kimondja: a szövetkezeti vagyont a ta­gok között részben meg kell osztani, értékpapírok útján. Ipari és mezőgazdasági szö­vetkezeteknél egyaránt 50 százalékban maximálja ezt a törvény. Kisszövetkezetek esetében azonban semmilyen korlát nincs. A Magyar Hírlap tudósí­tója arról kérdezte a szó­vivőt: okozott-e mérhető kárt Grósz Károly szotmibafi kijelentése a gazdasági szük­ségállapot bevezetésének le­hetőségéről. Marosán György a kormányfőt idézve hang­súlyozta: a Minisztertanács ilyen jellegű kérdéssel nem foglalkozott, mert a helyzet ezt nem teszi szükségessé. A Minisztertanács elnöke a májusi parlamenti üléssza­kon tájékoztatja a képvise­lőket az idei évre szüksé­gesnek látszó intézkedések­ről, amelyek biztosítják a terv teljesítését. Az egész társadalmat érintő kérdé­sekről a Parlament, általá­ban a társadalom nyilvános­sága előtt születik meg a döntés. A szóvivő Könyves Kálmán király mondását — „boszorkányokról pedig, akik nincsenek, többé ne essék szó!” — némileg mó­dosítva arra kérte az újság­írókat: gazdasági szükségál­lapotról, amely nincs, többé ne essék szó! Fórum Szarvason az elsötitkár-jelöltekkel A gondolatcsere a pártértekezleten folytatódik A kezdeményezés — mely szerint a vezető tisztségek­be jelöltek a választás előtt találkozzanak az emberek­kel, vázolják elképzeléseiket, ismerjék meg a hallgató­ság körében felvetődő problémákat, kérdéseket — még viszonylag újkeletű, ám egyre többen igénylik, sőt, el­várják a bemutatkozást, a beszélgetést. A hét elején Szarvason, a megyei pártbizottság első titkári tisztségébe javasolt Fodorné Birgés Katalin és Szabó Miklós várta az érdeklődőket, s utólag megálla­píthatjuk: Izgalmas két órát töltött a városi tanács nagytermében jelölt, küldött és „kívülálló” egyaránt. — Számomra azért fontos a találkozás — kezdte Fo­dorné Birgés Katalin —, mert szeretném tudni, me­lyek azok a gondolatok, amelyek a leginkább fog­lalkoztatják a párttagokat. Az MSZMP számára egyet­len kiutat látok: véget kell vetni a puszta szólamoknak, s a társadalmi-gazdasági re­formot a mindennapi gya­korlatba kell átültetni. Megválasztásom esetén erre fogok a leginkább töreked­ni. Szabó Miklós a bevezető­jében hangsúlyozta: nagyon fontos az emberi kapcsola­tok erősítése a párton belül és azon kívül is. Arra kér­te a küldötteket, olyan me­gyei programot fogalmazza­nak meg, amely mögé cse­lekvőén felsorakozik a párt­tagság. A megjelentek közül Ki- szely Mihály írásban továb­bította kérdéseit a jelöltek­hez. Többek között megkér­dezte: megválasztásuk ese­tén milyen módon kívánnak együtt dolgozni a megyei pártbizottsággal, a testület tagjainak jogosítványai ho­gyan változnak meg? Mi­képpen lehet a megyei párt- bizottság és az irányított pártszervezetek közötti alá- és fölérendeltségi viszonyt partneri kapcsolattá változ­tatni? Skorka András bírál­ta a küldöttek összetételét, azt, hogy alig van közöttük munkás, legalább 80 száza­lékuk vezető beosztásban dolgozik. Felhívta a figyel­met arra, nyolc éve már, hogy alapszervezetüknél a megyei vezetők közül senki nem járt. Szabó Miklós a felvetések­re reagálva elmondta: a me­gyei pártbizottság tagjai sorába ötvenegyet már de­legáltak a területi küldött- csoportok, közöttük való­ban kevés a munkás, ám a választások teljesen önálló­an történtek, s azok kerül­tek a testületbe, akikben a párttagság megbízik. A me­gyei pártbizottság és az al­sóbb szintű szervezetek kap­csolatában önálló, partneri és szövetségesi viszonyt kép­zel el. Jogosnak tartotta a kritikát, mely szerint rit­kán látogattak el megyei ve­zetők a helyi pártalapszer- vezetekbe, s kifejtette: ez a jövőben nem fordulhat elő. Fodorné Birgés Katalin rámutatott: a jövő útja, hogy a megyék szerepe csökken a társadalom egészében. A megyei pártbizottságnak egészen új funkciója lesz, nevezetesen: a területi, he­lyi érdekek védelme, közve­títése, megyei szintű politi­kai kérdésekben javaslatok megfogalmazása, továbbítá­sa. Rámutatott arra: ha a döntések állami kézbe ke­rülnek, s az MiSZMP igazi politikai párttá válik, a gaz­daság pedig önállóan műkö­dik, a párt nem hozhat konkrét döntéseket e kérdé­sekben, csak iránymutatáso­kat adhat. Az újabb kérdések, észre­vételek között elhangzott: úgy tűnik, a párt a szerve­zeten belüli önmorzsolgatá- son veszít a legjobban ere­jéből. Az elmúlt időszakban nagyon kevés fiatal kérte felvételét a pártba, tenni kellene valamit az ifjúság megnyeréséért. A jelöltek milyen irányba vinnék a pártot? Fodorné Birgés Katalin felhívta a figyelmet arra, kötelességünk a párt szer­vezetét egységben tartani, objektív, reális programra van szükség. A fiatalok meg­nyerésével kapcsolatban Szabó Miklós az érintett ge­neráció csalódottságát rész­letezte, s langsúlyozta: ér­demi döntéseket kell hozni, olyanokat, mint a közel­múltban elfogadott KISZ-la- kásprogram. Fodorné Bir­gés Katalin hozzátette: meg kell teremteni a lehetőséget a fiatalok számára, hogy ve­zető pozícióba kerülhesse­nek. Ez — néhány kivétel­től eltekintve — eddig hi­ányzott a politikai életből. Végül elhangzott: a válság­ból csak akkor tudunk ki­lábalni, ha minden téren következetesen megvalósul a társadalmi-gazdasági re­form. Ha politizáló párt akar lenni az MSZMP, an­nak mindennapi eszközeivel fel kell vállalni a harcot a megújulásért, a stabilizáló­dásért. A jelöltek — egy felszóla­ló kérésére — beszéltek még önmagukról, pályájukról, az országot érintő aktuális po­litikai kérdésekről, aztán mindannyian abban egyez­tek meg: a megyei pártér- tekezleten lehetőség nyílik a még fel nem tett kérdések, észrevételek tolmácsolására, á munka folytatására. L. E. I megyei pártbizottságba delegált tagok Az április 29-i megyei pártértekezlet egyik fontos feladata lesz, hogy megvá­lassza a leendő pártbizott­ságot. A küldöttcsoportok a testület létszámára vonatko­zóan megfogalmazták javas­latukat, amely szerint 65-71 tagú megyei pártbizottságot ajánlanak megválasztani. A testület tagjai sorába egyéb­ként részben a területi párt- bizottságok delegáltjai, más­részt a pártértekezleten a küldöttek által megválasz­tottak kerülnek. A megyei pártbizottság testületébe a területi párt- bizottságok 50 főt delegál­tak; nevüket, munkahelyü­ket, foglalkozásukat az aláb­biakban közöljük: OROSHÁZA: Berczeli Sán­dor (Gádoros, November 7. Tsz, üzemi pártbizottsági tit­kár), dr. Körmendi János (MSZMP Orosházi Városi Bizottsága, első titkár), Lo­vas Julianna (Orosházi Üveggyár, üzemi pb-titkár), Németh Ferenc (Alföldi Kő­olajipari Gépgyár, minőségi ellenőr), Olajos Imre (Kar- doskút, Rákóczi Tsz, tsz-el- nök). GYULA: Hájas Géza (Kö­röstáj Tsz, főagronóoius), Kovács Györgyné (Elek, községi pb-titkár), Mihucza József (MSZMP Gyulai Vá­rosi Bizottsága, titkár), dr. Szabó Mihály (megyei kór­ház, orvos). Telek Mihályné (Kétegyháza, általános isko­la, igazgató). BÉKÉS: Kocsor László (Kosárgyár, anyaggazdálko­dási előadó), Pataki István (MSZMP Békési Városi Bi­zottsága, első titkár). SZARVAS: Kiszejy Mi­hály (Szirén Szövetkezet, el­nökhelyettes), Pákái Emil (Békésszentandrás, Zalka M. Tsz, elnökhelyettes), dr. Son­koly János (MSZMP Szarvasi Városi Bizottsága, első tit­kár), Sztruhár András (Csa- bacsűd, községi pártbizott­ság, titkár). SZEGHALOM: Berki Im­re (Körösladány, községi ta­nács, tanácselnök). Hajdú Istvánr (MSZMP Szeghalmi Városi Bizottsága, titkár), Marton János (Okány, Hala­dás Tsz, üzemi pb-titkár), Sándor Imre (AÊV, Szegha­lom, igazgató). MEZ0KOVÁŐSHAZA : Domsik Jánosné (Kevermes, községi tanács, tanácselnök), Dús Béla (Dombegyház, Pe­tőfi Tsz, főágazatvezető), Machnich Endre (Medgyes- egyháza, Haladás Tsz, tsz- titkár), Strasinski István (MSZMP Mezőkovácsházi Városi Bizottsága, első tit­kár). SARKAD: Nagy József (MSZMP Sarkadi Városi Bi­zottsága, titkár), Seprenyi László (Lenin Tsz, üzemi pb-titkár). GYOMAENDR0D : dr. Dá­vid Imre (Körösi Állami Gazdaság, igazgató), dr. Kul­csár Lászlóné (áfész, főosz­tályvezető). DÉVAVÁNYA: Tengely Gyula (nagyközségi pártbi­zottság, titkár). MEZŐSEKÉN Y : Zolnai László (MSZMP Mezőberé- nyi Városi Bizottsága, tit­kár). MEZŐHEGYES: dr. Sza­bó István (MSZMP Mezőhe­gyes! Városi Bizottsága, el­ső titkár). NAGYSZÉNÁS: Apáti Nagy Gábor (Október 6. Tsz, elnökhelyettes). KONDOROS: Zsindely Fe­renc (Egyesült Tsz, ágazait- vezető). CSORVÁS: Kovács Béla (nagyközségi pártbizottság, titkár). VÉSZTŐ: Kaszai György (Körösmenti Áfész, osztály- vezető). FÜZESGYARMAT: Papp Gyula (Vörös Csillag Tsz, f őágazat-vezető). TÓTKOMLÓS: Lestyán Mihály (Haladás Tsz, belső ellenőr). ŰJKIGYÖS: Bangó Gábor (Kemikál, termelésvezető). MEGYEI TANÁCS: Murá­nyi Miklós (Békés Megyei Tanács, tanácselnök). BÉKÉS MEGYEI REND­ŐR-FŐKAPITÁNYSÁG: Mi- balik György, rendőr főka­pitány). BATTONYA: dr. Bognár Antal (ügyészség, ügyész­ségvezető). BÉKÉSCSABA: Erdélyi Mihály (tégla- és cserép­ipari vállalat, üzemi pb-tit­kár), Fodorné Birgés Kata­lin (SZMT, vezető titkár), Hideg Gábor (Jamina TCSV leányvállalat, gazdasági ve­zető), Kepenyes János (Vi­harsarki Szövetkezetek, fe­lelős szerkesztő), dr. Kovács Gyula (Kner Nyomda, fő­osztályvezető-helyettes), Ku­tas Gyula (MSZMP Békés­csabai Városi Bizottsága, el­ső titkár), Nagy Sándor (635. sz. szakmunkásképző inté­zet, igazgatóhelyettes). Szat­mári János (Doboz, községi tanács, tanácselnök), dr. Tí­már Judit (MTA Alföldi Ku­tatócsoport, kutató, tudo­mányos munkatárs). A felsoroltakon kívül a megyei pártbizottság testü­letébe egy főt delegál má­jusban a Demisz Békés me­gyei tagszervezete. A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermesztési Rendszer hibridvetőmag-üzeme nem­rég új, 200 négyzetméter alapterületű növényházzal bővült. Az új létesítményt — amelyhez egy ugyancsak 200 négyzetméter alapterületű kiszolgáló, helyiség is tarto­zik — egy osztrák cég sze­relte. A korszerű, automati- kával és számítógéppel is felszerelt növényházban mesterségesen utánozni le­het az év bármelyik Idősza­kát, így az különleges nö­vénytermesztési feladatok elvégzésére is lehetőséget nyújt. (Fotó: Ma túsz Károly)

Next

/
Oldalképek
Tartalom