Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-28 / 99. szám
O 1989. április 28., péntek Szóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (Folytatás az 1. oldalról) bályozás. Megalkotásra vár az állami vagyont kezelő szervezetekről szóló törvény, s mihamarább ki kell alakítani a vagyonértékelés rendszerét is. Az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályok módosításának az a célja, hogy lehetővé tegyék, illetve ösztönözzék átalakulásukat gazdasági társasággá, intézkedjenek az állami törvényességi felügyelet reformjáról, s feloldják a vállalati tanácsok működésében rejlő ellentmondásokat. A szövetkezetekről szóló törvény módosítása mindenekelőtt a szövetkezetek versenyképességének javítását szolgálja, a tagság vagyonérdekeltségé- nek erősítésével. Biztosítani kívánják számukra a gazdasági társasággá való átalakulás lehetőségét is, ameny- nyiben a tagok többsége ígv határozna. Törvényességi felügyeletüket pedig cégbíróság látná el. Ugyancsak mai ülésén tárgyalt a kormány a földről szóló törvény és a vonatkozó jogszabályok, valamint az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvény módosításáról. Ezek lényege a kötöttségek oldása, illetve az állam- igazgatási eljárások egyszerűsítése. Az átalakuláSi törvény életbe lépése szükségessé teszi a vagyonértékelésről, valamint az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendeletek módosítását is. Ezek tervezetét a kormány megtárgyalta, elfogadta és az Elnöki Tanács elé terjeszti. A legfőbb változás, hogy növekszik a szövetkezeti tagok vagyonérde- keltsége, aminek alapvető formája a részjegyek jegyzése lesz. A Minisztertanács tárgyalt az egyesületek felügyeletéről szóló jogszabály módosításáról is. Ügy foglalt állást, hogy még az idén felül kell vizsgálni a társadalmi szervezetek tevékenységét, szervezetét, illetve felügyeletét szabályozó rendelkezéseket és azokat az egyesülési, valamint a készülő párttörvényhez kell igazítani. Végezetül a kormány megvitatta a bős—nagymarosi vízlépcsővel összefüggő gazdaságossági és nemzetközi jogi kérdéseket. A mostani tanácskozás — ahogy a szóvivő fogalmazott — a parlamenti felkészülés egy „közbülső állomása” volt. Még nem dőlt el véglegesen, milyen álláspontot képvisel maid a kormány a nagyberuházás ügyében, annyi azonban már biztos, hogy a beruházás megszüntetésének összes lehetséges következményét csak egy, valameny- nyi szemDontot figyelembe vevő tudományos elemzőmunka során lehet felmér- ' ni. Ez a munka a mostani üléssel gyakorlatilag megkezdődött. A szóvivőtől Sárközy Tamás igazságügyminisizter-he- lyettes vette át a szót. Elmondta az újságíróknak, hogy a kormány elé került törvénycsomagban hat alapvető jelentőségű jogszabály volt, ezek közül a legfontosabb minden bizonnyal az átalakulási törvény. Ennek megalkotása során a törvényelőkészítők mindenekelőtt arra törekedtek, hogy egy technikailag korrekt jogszabályt hozzanak létre, amely nem determinálja a tulajdonviszonyok jövőbeni fejlődését. Más szóval az átalakítási törvény nem azonos a tuHajdoni reformmal. Bár a tervezet az átalakulás technikai kérdéseivel foglalkozik, az érdekék ütközésének problémáját itt sem lehetett megkerülni. tgy például az állami vállalatok átalakulásánál nyilvánvalóan felmerül az állam érdeke, az átalakuló vállalatok érdeke, s figyelembe kell venni a leendő részvényesek érdekeit is. A miniszterhelyettes véleménye szerint a mostani tervezet — amelyet a kormány szinte változtatás nélkül elfogadott — az eltérő érdekek összehangolásában egy kellően korrekt kompromisszumot alakított ki. A kormány ülésén vita jobbára csak arról folyt, hogy a vállalati tanácsok és a közgyűlés által irányított vállalatoknál mennyire legyen önkéntes az átalakulás, s milyen mértékben avatkozhassanak be az állami szervek. A miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban leszögezte: átalakulási, és nem átalakítási törvényről van szó; nem kényszerből, hanem a gazdaság önmozgásának szükségletei szerint kell azt végrehajtani, mindenekelőtt magukra a vállalatokra bízva az ezzel kapcsolatos döntést. Az átalakulás menetének egyik „érzékeny” pontja a vagyonértékelés, mert ez hazánkban a nem tisztán piaci viszonyok miatt nem megoldott, s gondok forrása, hogy az állami vagyonkezelő szervezet sem alakult még ki. Ez felvetette azt a kérdést is: elhalasz- szák-e emiatt az átalakulási törvény bevezetését. A gazdasági érdekképviseletek úgy foglalnak állást, hogy emiatt ne késlekedjék a törvényalkotás, mert a „technikai” szabályozás a mai zűrzavaros állapotokhoz képest előrelépést jelent a piacgazdaság felé. Mivel az állami vagyonkezelés szervezete még nem alakult ki, s még várat magára a tulajdonosi reform, egyfajta technikai szükségmegoldásnak is tekinthető a tervezet. Sárközy Tamás utalt arra: a tervezetbe garanciákat építettek be a nemzeti vagyon védelmére, megakadályozandó, hogy azt esetleg jóval érték alatt árusítsák ki külföldieknek. Várhatóan bírálatokat kap majd a kormány a törvény- csomag parlamenti vitájában, amiért csak módosításokat hajtanak végre a kapcsolódó törvényeken, s nem törekednek átfogó változtatásra. A miniszterhelyettes véleménye szerint a jogszabályok átfogó felülvizsgálatát meg kell előznie a tulajdonviszonyok rendezésének, amiben az alkotmánynak kell állást foglalnia. Egyelőre tehát a módosításokkal kell beérni. A jogállamiság felé tett jelentős lépésként értékelte Sárközy Tamás, hogy az állami vállalatok és a szövetkezetek törvényességi felügyeletét az állami szervektől a cégbírósághoz javasolják áthelyezni. Hasonlóan jelentős lépés, hogy a tervezet szakit a szövetkezet oszthatatlanságának eddigi dogmájával. Kimondja: a szövetkezeti vagyont a tagok között részben meg kell osztani, értékpapírok útján. Ipari és mezőgazdasági szövetkezeteknél egyaránt 50 százalékban maximálja ezt a törvény. Kisszövetkezetek esetében azonban semmilyen korlát nincs. A Magyar Hírlap tudósítója arról kérdezte a szóvivőt: okozott-e mérhető kárt Grósz Károly szotmibafi kijelentése a gazdasági szükségállapot bevezetésének lehetőségéről. Marosán György a kormányfőt idézve hangsúlyozta: a Minisztertanács ilyen jellegű kérdéssel nem foglalkozott, mert a helyzet ezt nem teszi szükségessé. A Minisztertanács elnöke a májusi parlamenti ülésszakon tájékoztatja a képviselőket az idei évre szükségesnek látszó intézkedésekről, amelyek biztosítják a terv teljesítését. Az egész társadalmat érintő kérdésekről a Parlament, általában a társadalom nyilvánossága előtt születik meg a döntés. A szóvivő Könyves Kálmán király mondását — „boszorkányokról pedig, akik nincsenek, többé ne essék szó!” — némileg módosítva arra kérte az újságírókat: gazdasági szükségállapotról, amely nincs, többé ne essék szó! Fórum Szarvason az elsötitkár-jelöltekkel A gondolatcsere a pártértekezleten folytatódik A kezdeményezés — mely szerint a vezető tisztségekbe jelöltek a választás előtt találkozzanak az emberekkel, vázolják elképzeléseiket, ismerjék meg a hallgatóság körében felvetődő problémákat, kérdéseket — még viszonylag újkeletű, ám egyre többen igénylik, sőt, elvárják a bemutatkozást, a beszélgetést. A hét elején Szarvason, a megyei pártbizottság első titkári tisztségébe javasolt Fodorné Birgés Katalin és Szabó Miklós várta az érdeklődőket, s utólag megállapíthatjuk: Izgalmas két órát töltött a városi tanács nagytermében jelölt, küldött és „kívülálló” egyaránt. — Számomra azért fontos a találkozás — kezdte Fodorné Birgés Katalin —, mert szeretném tudni, melyek azok a gondolatok, amelyek a leginkább foglalkoztatják a párttagokat. Az MSZMP számára egyetlen kiutat látok: véget kell vetni a puszta szólamoknak, s a társadalmi-gazdasági reformot a mindennapi gyakorlatba kell átültetni. Megválasztásom esetén erre fogok a leginkább törekedni. Szabó Miklós a bevezetőjében hangsúlyozta: nagyon fontos az emberi kapcsolatok erősítése a párton belül és azon kívül is. Arra kérte a küldötteket, olyan megyei programot fogalmazzanak meg, amely mögé cselekvőén felsorakozik a párttagság. A megjelentek közül Ki- szely Mihály írásban továbbította kérdéseit a jelöltekhez. Többek között megkérdezte: megválasztásuk esetén milyen módon kívánnak együtt dolgozni a megyei pártbizottsággal, a testület tagjainak jogosítványai hogyan változnak meg? Miképpen lehet a megyei párt- bizottság és az irányított pártszervezetek közötti alá- és fölérendeltségi viszonyt partneri kapcsolattá változtatni? Skorka András bírálta a küldöttek összetételét, azt, hogy alig van közöttük munkás, legalább 80 százalékuk vezető beosztásban dolgozik. Felhívta a figyelmet arra, nyolc éve már, hogy alapszervezetüknél a megyei vezetők közül senki nem járt. Szabó Miklós a felvetésekre reagálva elmondta: a megyei pártbizottság tagjai sorába ötvenegyet már delegáltak a területi küldött- csoportok, közöttük valóban kevés a munkás, ám a választások teljesen önállóan történtek, s azok kerültek a testületbe, akikben a párttagság megbízik. A megyei pártbizottság és az alsóbb szintű szervezetek kapcsolatában önálló, partneri és szövetségesi viszonyt képzel el. Jogosnak tartotta a kritikát, mely szerint ritkán látogattak el megyei vezetők a helyi pártalapszer- vezetekbe, s kifejtette: ez a jövőben nem fordulhat elő. Fodorné Birgés Katalin rámutatott: a jövő útja, hogy a megyék szerepe csökken a társadalom egészében. A megyei pártbizottságnak egészen új funkciója lesz, nevezetesen: a területi, helyi érdekek védelme, közvetítése, megyei szintű politikai kérdésekben javaslatok megfogalmazása, továbbítása. Rámutatott arra: ha a döntések állami kézbe kerülnek, s az MiSZMP igazi politikai párttá válik, a gazdaság pedig önállóan működik, a párt nem hozhat konkrét döntéseket e kérdésekben, csak iránymutatásokat adhat. Az újabb kérdések, észrevételek között elhangzott: úgy tűnik, a párt a szervezeten belüli önmorzsolgatá- son veszít a legjobban erejéből. Az elmúlt időszakban nagyon kevés fiatal kérte felvételét a pártba, tenni kellene valamit az ifjúság megnyeréséért. A jelöltek milyen irányba vinnék a pártot? Fodorné Birgés Katalin felhívta a figyelmet arra, kötelességünk a párt szervezetét egységben tartani, objektív, reális programra van szükség. A fiatalok megnyerésével kapcsolatban Szabó Miklós az érintett generáció csalódottságát részletezte, s langsúlyozta: érdemi döntéseket kell hozni, olyanokat, mint a közelmúltban elfogadott KISZ-la- kásprogram. Fodorné Birgés Katalin hozzátette: meg kell teremteni a lehetőséget a fiatalok számára, hogy vezető pozícióba kerülhessenek. Ez — néhány kivételtől eltekintve — eddig hiányzott a politikai életből. Végül elhangzott: a válságból csak akkor tudunk kilábalni, ha minden téren következetesen megvalósul a társadalmi-gazdasági reform. Ha politizáló párt akar lenni az MSZMP, annak mindennapi eszközeivel fel kell vállalni a harcot a megújulásért, a stabilizálódásért. A jelöltek — egy felszólaló kérésére — beszéltek még önmagukról, pályájukról, az országot érintő aktuális politikai kérdésekről, aztán mindannyian abban egyeztek meg: a megyei pártér- tekezleten lehetőség nyílik a még fel nem tett kérdések, észrevételek tolmácsolására, á munka folytatására. L. E. I megyei pártbizottságba delegált tagok Az április 29-i megyei pártértekezlet egyik fontos feladata lesz, hogy megválassza a leendő pártbizottságot. A küldöttcsoportok a testület létszámára vonatkozóan megfogalmazták javaslatukat, amely szerint 65-71 tagú megyei pártbizottságot ajánlanak megválasztani. A testület tagjai sorába egyébként részben a területi párt- bizottságok delegáltjai, másrészt a pártértekezleten a küldöttek által megválasztottak kerülnek. A megyei pártbizottság testületébe a területi párt- bizottságok 50 főt delegáltak; nevüket, munkahelyüket, foglalkozásukat az alábbiakban közöljük: OROSHÁZA: Berczeli Sándor (Gádoros, November 7. Tsz, üzemi pártbizottsági titkár), dr. Körmendi János (MSZMP Orosházi Városi Bizottsága, első titkár), Lovas Julianna (Orosházi Üveggyár, üzemi pb-titkár), Németh Ferenc (Alföldi Kőolajipari Gépgyár, minőségi ellenőr), Olajos Imre (Kar- doskút, Rákóczi Tsz, tsz-el- nök). GYULA: Hájas Géza (Köröstáj Tsz, főagronóoius), Kovács Györgyné (Elek, községi pb-titkár), Mihucza József (MSZMP Gyulai Városi Bizottsága, titkár), dr. Szabó Mihály (megyei kórház, orvos). Telek Mihályné (Kétegyháza, általános iskola, igazgató). BÉKÉS: Kocsor László (Kosárgyár, anyaggazdálkodási előadó), Pataki István (MSZMP Békési Városi Bizottsága, első titkár). SZARVAS: Kiszejy Mihály (Szirén Szövetkezet, elnökhelyettes), Pákái Emil (Békésszentandrás, Zalka M. Tsz, elnökhelyettes), dr. Sonkoly János (MSZMP Szarvasi Városi Bizottsága, első titkár), Sztruhár András (Csa- bacsűd, községi pártbizottság, titkár). SZEGHALOM: Berki Imre (Körösladány, községi tanács, tanácselnök). Hajdú Istvánr (MSZMP Szeghalmi Városi Bizottsága, titkár), Marton János (Okány, Haladás Tsz, üzemi pb-titkár), Sándor Imre (AÊV, Szeghalom, igazgató). MEZ0KOVÁŐSHAZA : Domsik Jánosné (Kevermes, községi tanács, tanácselnök), Dús Béla (Dombegyház, Petőfi Tsz, főágazatvezető), Machnich Endre (Medgyes- egyháza, Haladás Tsz, tsz- titkár), Strasinski István (MSZMP Mezőkovácsházi Városi Bizottsága, első titkár). SARKAD: Nagy József (MSZMP Sarkadi Városi Bizottsága, titkár), Seprenyi László (Lenin Tsz, üzemi pb-titkár). GYOMAENDR0D : dr. Dávid Imre (Körösi Állami Gazdaság, igazgató), dr. Kulcsár Lászlóné (áfész, főosztályvezető). DÉVAVÁNYA: Tengely Gyula (nagyközségi pártbizottság, titkár). MEZŐSEKÉN Y : Zolnai László (MSZMP Mezőberé- nyi Városi Bizottsága, titkár). MEZŐHEGYES: dr. Szabó István (MSZMP Mezőhegyes! Városi Bizottsága, első titkár). NAGYSZÉNÁS: Apáti Nagy Gábor (Október 6. Tsz, elnökhelyettes). KONDOROS: Zsindely Ferenc (Egyesült Tsz, ágazait- vezető). CSORVÁS: Kovács Béla (nagyközségi pártbizottság, titkár). VÉSZTŐ: Kaszai György (Körösmenti Áfész, osztály- vezető). FÜZESGYARMAT: Papp Gyula (Vörös Csillag Tsz, f őágazat-vezető). TÓTKOMLÓS: Lestyán Mihály (Haladás Tsz, belső ellenőr). ŰJKIGYÖS: Bangó Gábor (Kemikál, termelésvezető). MEGYEI TANÁCS: Murányi Miklós (Békés Megyei Tanács, tanácselnök). BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG: Mi- balik György, rendőr főkapitány). BATTONYA: dr. Bognár Antal (ügyészség, ügyészségvezető). BÉKÉSCSABA: Erdélyi Mihály (tégla- és cserépipari vállalat, üzemi pb-titkár), Fodorné Birgés Katalin (SZMT, vezető titkár), Hideg Gábor (Jamina TCSV leányvállalat, gazdasági vezető), Kepenyes János (Viharsarki Szövetkezetek, felelős szerkesztő), dr. Kovács Gyula (Kner Nyomda, főosztályvezető-helyettes), Kutas Gyula (MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága, első titkár), Nagy Sándor (635. sz. szakmunkásképző intézet, igazgatóhelyettes). Szatmári János (Doboz, községi tanács, tanácselnök), dr. Tímár Judit (MTA Alföldi Kutatócsoport, kutató, tudományos munkatárs). A felsoroltakon kívül a megyei pártbizottság testületébe egy főt delegál májusban a Demisz Békés megyei tagszervezete. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer hibridvetőmag-üzeme nemrég új, 200 négyzetméter alapterületű növényházzal bővült. Az új létesítményt — amelyhez egy ugyancsak 200 négyzetméter alapterületű kiszolgáló, helyiség is tartozik — egy osztrák cég szerelte. A korszerű, automati- kával és számítógéppel is felszerelt növényházban mesterségesen utánozni lehet az év bármelyik Időszakát, így az különleges növénytermesztési feladatok elvégzésére is lehetőséget nyújt. (Fotó: Ma túsz Károly)
