Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-27 / 98. szám

1989. április 27., csütörtök 11 reform sorsa a lakosság támogatásán múlik Palmer washingtoni nyilatkozata Magyarországról Az emberi méltóság megsértése bűn Billy Graham válasza magyar lelkészeknek Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykö­vete meggyőző gazdasági hír­verést folytatott Magyaror­szág mellett kedden este az amerikai televízióban. Pal­mer Washingtonban nyilat­kozott a PBS-nek, a magas színvonaláról ismert orszá­gos közművelődési TV-háló- zatnak, amely Jeffrey Kaye- nek a magyar gazdasági helyzetről készült hosszú budapesti riportját sugároz­ta. A nagykövet, aki többek között George Bush elnök budapesti látogatásának le­hetőségéről tárgyalt Wa­shingtonban, nyilatkozatá­ban kijelentette: az Egyesült Államok (amint I^engyelor- szág esetében) elsősorban gazdaságilag segítheti a ma­gyar átalakulást: piacának a magyar áruk előtti megnyi­tásával, állami biztosítékok­kal a magyarországi ameri­kai beruházóknak (a kérdés hamarosan a törvényhozás elé kerül — a tud.megj.l, és a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap révén folyósított beruházási hitelekkel. Két éve csak hat, jelenleg már 40 amerikai cégnek van kép­viselete Magyarországon, s a termelő vállalatok virágza­nak. A szovjet vezetés támogat­ja a magyarokat politikai és gazdasági reformjaikban, amelyekkel élenjárnak Ke- let-Éurópában — mondotta az amerikai nagykövet. Vé­leménye szerint a reformok sorsa végső soron a lakosság támogafásán múlik: szóban szinte mindenki egyetért a változásokkal, de ha azok egyéni sorsokat, üzemeket érintenek, nagy az ellenállás. Magyarország csak saját ere­jéből emelkedhet fel, s ha él lehetőségeivel, népének te­hetségével, olyan robbanás­szerűen is fejlődhet, mint Spanyolország, vagy Dél-Ko- rea. Ha nem, akkor hosszú politikai-gazdasági stagnálás következik — vélte a diplo­mata, aki beruházásokra, kereskedelemre hívta fel az amerikai üzletembereket. Billy Graham, neves ame­rikai evangélista kedden kü- lönnyilatkozatban válaszolt arra a nyílt levélre, amelyet múlt szombaton három ma­gyar lelkész tett közzé Ma- gyarországon. Mint ismere­tes, a levél szerzői az Ager- press román hírügynökség jelentésére hivatkozva, az­zal vádolták a világhírű amerikai prédikátort — aki ez év júliusában a buda­pesti Népstadionban is ige- hirdetö estet tart —, hogy romániai látogatása idején dicsőítette az ottani vezetést és nem vállalt szolidaritást az elnyomott nemzeti és val­lási kisebbségekkel. A jelenleg az amerikai Syracuse-ban tartózkodó Graham kedden a magyar sajtó munkatársaival talál­kozva. határozottan cáfolta a levélben felvetettek jo­gosságát. Mint hangsúlyoz­ta. nem tett a román politi­kát dicsérő kijelentést, sőt, amikor az Agerpress-tudó- sítás napvilágot látott, azon­nal közölte a Magyar Álla­mi Egyházügyi Hivatal ve­zetőivel, hogy az abban A Tbilisziben április 9-re virradóra bekövetkezett tra­gikus események áldozatai­nak halálát nem vegyi anyag okozta — jelentette ki szer­dai sajtóértekezletén Va- gyim Perfiljev. A szovjet külügyminisz­térium információs főosz­tályának helyettes vezetője kérdésekre válaszolva ugyanakkor hozzáfűzte: a boncolási jegyzőkönyvekben rögzített tények ellenére a megjelentek nem felelnek meg a valóságnak. Mint mondotta, nem szokása poli­tikai vezetőket dicsérni, hát még dicsőíteni. Ő az evan­gélium lelkésze, aki nem szokott politikai kérdésekbe beavat kozni. Az igaz. tette hozzá, hogy köszönetét és elismerését fe­jezte ki a román állami és egyházi vezetőknek, amiért lehetővé tették a számára, hogy Romániában prédikál­hasson. Hozzátette azonban, hogy ezt minden egyes or­szágban megteszi, hiszen mint vendégnek, ez egyéb­ként is erkölcsi kötelessége. Az igazságtalanság és az emberi méltóság megsértése bűn — szögezte le. hozzáté­ve, hogy ez a bűn, az em­beri jogoknak a lábbal tip- rása éppúgy bűn Dél-Af- rikában. mint Közel-Kele­ten. vagy akár Közép- és Kelet-Európábán. Mint ke­resztényeknek küzdenünk kell azért, hogy a nemzetek békében és harmóniában él­hessenek — szögezte le az amerikai evangélista. Szovjetunió ügyészsége vizs­gálatot kezdeményezett a könnygáz alkalmazásának ügyében. A tényfeltárást a katonai főügyészség végzi, amelynek munkáját szakér­tői bizottság segíti. A bi­zottságban moszkvai, lenin- grádi és más városokból való szakemberek kaptak helyet. Á vizsgálat eredmé­nyeiről haladéktalanul tájé­koztatni fogják a szovjet közvéleményt. ________ , Í1EH3FM [IW /jut S| AZ USA BEVANDORLAsUGYI hivatalának tiltakozása A chicagói bíróság meg­engedte egy AIDS-vírussal fertőzött holland állampol­gárnak, hogy San Francis­cóban részt vegyen egy ér­tekezleten, melynek témája épp ez a betegség. Az eset azért keltett figyelmet, mert előzőleg a washingtoni ha­tóságok a holland Paul Ver- hoefot a minnesotai repülő­téren letartóztatták. pogy- gyászában ugyanis olyan gyógyszert találtak, amit az AIDS-hctegek használnak. A hatóságok követelték az USA-ból való kitoloncolását, arra a törvényre hivatkoz­va. amely tiltja a veszélyes és fertőző betegségekben szenvedőknek a beutazást. A bíró azonban úgy döntött, hogy ebben az esetben kivé­telt tesz. Paul Verhoefnak 10 ezer dolláros váltságdíjat kellett letétbe helyeznie, az­zal a kikötéssel, hogy három héten belül elhagyja az Egyesült Államokat. Az íté­letet a bevándorlásügyi hi­vatal megfellebbezte. NYUGDfJBA VONUL A KÉMREPÜLÖGEP A híres amerikai U—2 kémrepülőgép a napokban nyugdíjba vonul. Nemrég új világrekordot állított fel, 27 165 méter magasan re­pült. Az első ilyen repülő­gép 1955-ben indult útnak, és az volt a feladata, hogy nagy magasságokból ellen­séges katonai létesítménye­ket fényképezzen le. 1960- ban az Egyesült Államokban nagy diplomáciai bonyodal­muk támadt, amikor _ egy U—2-es repülőgépet a Szov­jetunió felett lelőttek. A pi­lótát, Gary Powerst hosszú ideig fogva tartották. Azóta megjelentek a katonai mű­holdak, modernebb repülő­gépek készültek, és az U— 2-esre többé nincs szükség. A KÖZÖS PIAC TAGORSZÁGAI a következő év végéig 90 százalékkal csökkentik a fre- ongyártást. Ez az anyag ugyanis nagymértékben ve­szélyezteti földünk légkörét. A freonokat az elektronikai, a gyógyszerészeti iparban al­kalmazzák. de eddig nélkü­lözhetetlenek voltak a hű­tők és klimatizációs beren­dezések előállításánál is. A 12 tagországban így jövőre az 1976-os év szintjére csök­kentenék a káros gáz alkal­mazását. BAKTÉRIUMOK A FAGYASZTÓBAN A lillc-i (Franciaország) Pas­teur Intézet fiókintezetében dr. M. C'atsaras kutatócsoportja a fagyasztóban tartósított élelmi­szerek minőségét tanulmanyoz.- ta. Kutatásuk eredményeken! kiderült, hogy vannak bizo­nyos baktériumok, melyek a hi­degre igen ellenállnak, hogy a fagyasztás nem minden esetben biztos tartósítás az élelmisze­rek szempontjából. Ilyen bak­térium a Clostridium botuli­num, mely husmergezest okoz, a Salmonella, mely súlyos élel­miszer-mérgezések okozoja, va­lamint a I.isteria. mely szinten komoly gyomormérgezések ki­váltója. Ezek a mikroorganiz­musok még akkor is életben maradnak a fagypont alatt, ha az élelmiszereket hermetikusan becsomagolják. A Clostridium például „vígan él” a fagyasz­tott halban és a tojásban, a Salmonella a daráit húsban, a Yersinia enteroeolitiea a zöld­ségfélékben. salátákban stb. A Pasteur Intézet szakemberei azt ajánlják, hogy a fagyasztott élelmiszert soha se fogyasszuk nyersen, hanem sülve vagy fő­ve. Azokat az élelmiszereket, melyek már hosszú ideje a fa­gyasztóban álltak, feltétlenül fel kell forralni. EGYRE NÉPSZERŰBB A KERÉKPÁR SVÁJCBAN Állandóan növekszik a ke­rékpárok száma Svájcban, valószínűleg azért, mert a lakosság karcsúbb akar len­ni. és jó erőnlétet szerezni. Tavaly a svájciak százezer új biciklit vettek. 4 százalék­kal többet, mint 1987-ben. Az országban jelenleg 2.65 millió kerékpár van és 2,7 millió autó. Kruzenstern-szoros, Alaszka, USA: a szovjet—amerikai északi-sarki expedíció résztvevői integetnek a szovjet— amerikai határon, amelyen áthaladva amerikai területen folytatják kutyaszánjaikon a mintegy ezerkilométeres út­jukat Perfiljev: Nem vegyi anyag okozta a tbiliszi események áldozatainak halálát A DER SPIEGEL-ben olvastuk: Isten és haza A többpártrendszer bevezetése óta tucatjával jönnek létre az alternatív mozgalmak. Vajon a következő választásoknál a kommunistáknak meg kell osztani a hatalmat egy koalí­ciós partnerrel? Mint kís sziget, úgy terül el néhány tanya a termékeny síkságon. Vöröses portél leg húzódik a fűzfákkal határolt or­szágút fölött. A széles szántóföld egészen a látóhatárig nyúj­tózkodik. négy Rába-traktor halad rajta ellentétes irányba, egymástól eltávolodva. Az ut másik oldalán egy parasztasz- szony krumplit vet kézzel a kis földjén — A magánparasztokat, szemben az állami és szövetkezeti tulajdonnal, rettenetesen elhanyagolják; ez lesz az első. amit a pártunk meg fog változtatni — jelenti ki Koltai Zoltán agrármérnök. Három hónappal ezelőtt Nagykőrösön (3500 la­kost számláló városka az Alföld szívében, Budapesttől 80 ki­lométerre délkeletre) mint a fiatal Magyar Néppárt titkára, Koltai be mert szállni a politikába. A Magyar Néppárt, amely az 1948-ban a kommunisták ál­tal betiltott Nemzeti Parasztpárt jogutódjaként lép most fel, új agrárpolitikáért harcol, méghozzá olyanért, amely a ma­gántulajdonra épülne. A magyarországi magánparasztok a mezőgazdaságilag hasznosított területek alig 5 százalékát birtokolják, mégis a termékek több mint egyharmadát ta­karítják be. Az új parasztpárt három hónappal megalapítása után máris 20 U00 tagot számlál, pedig a szervezett munkához hiá­nyoznak a feltételek. Az előd egész vagyonát, a párt helyi­ségeit. számláit, lapjait elkobozták a kommunisták negyven évvel ezelőtt. Nagykőrös központjában, egy modem épületben van a székhelyük, egyelőre még zavartalanul működhetnek itt. Ahogyan az egész országra jellemző, a nagykőrösiek is me­nekülnek a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) sorai­ból. Lukács János, a Politikai Bizottság tagja márciusban nyilvánosságra hozta, hogy a párt az utóbbi fél évben az egész országban 100 000 elvtársat veszített el, s a tagság lét­száma jelenleg 780 000. Budapesten majdnem minden hónapban új párt vagy po­litikai csoportosulás ión létre, élükön gyakran olyan koráb­bi pártok idős vezetőivel, amelyeket éppen a kommunisták oszlattak fel hatalomrajutásukkor. Ennek megfelelően írnak zászlajukra bizonyos szólamokat. Például a Magyar Függet­lenségi Párt. amely április elején alakult meg ismét, régi mottójával hirdeti programját: „Isten, haza és szabadság Már összesen több mint harminc pártra és szervezetre le­het számítani, amelyek majd 1990 késő őszén az első szabad parlamenti választásokon egymással csatározni fognak. Programjaik nem ritkán zavarosak. Abban viszont egysége­sek az „alternatívok” — ahogyan manapság az ellenzéki pártokat és csoportosuláso­kat nevezik —, hogy elvetik az MSZMP igényét vezető szerepének megtartására. Az MSZMP már Gorba­csov előtt a keleti blokk leg­inkább reíormbarát kom­munista pártja volt. Jelen­tős erői komolyan készek ar­ra, hogy eddigi hatalmi mo­nopolhelyzetükről lemondja­nak: Pozsgay Imre, a párt reformszárnyának vezére, de Grosz Károly pártfőnök is, aki a többpártrendszer be­vezetését március közepén „az elmúlt évtizedek legje­lentősebb döntésének” ne­vezte. Ezt az utat — amely sok ortodox elv­társnak öngyilkosságnak tűnik — megértéssel fogadták Moszkvában: erről győződött meg Grósz Károly márciusi látogatásakor. Nem sokkal később viszont a moszkvai Pravda megdor­gálta a magyar ellenzéket azért, amiért „nem a szocializmus megújítását, hanem megszüntetését” szorgalmazza. De túl késő már ahhoz, hogy vissza lehetne térni a régi viszonyok­hoz: a legkisebb kísérlet, ilyen irányba nyílt lázadáshoz ve­zetne. „Az MSZMP — mondja Major László szóvivő — nem tart igényt semmiféle különleges helyzetre, ugyanolyan part. mint a többi, ugyanolyan jogokkal és kötelességekkel”. S hogy a kommunisták még arra is készek, hogy átmenjenek ellenzékbe, ha az 1990-es választásoknál vereséget szenved­nek. Grósz Károly pártfőnök viszont nem hisz a vereségben. Pártja „a jövőben is kivívja maganak a vezető szerepet a politikai harctéren”. Optimizmusa nem megalapozatlan, hi­szen az ellenzék erői széttagoltak es főleg Budapestre korlá­tozódnak. — A kommunistáknak mindenük megvan, nekünk meg semmink sincs — mondta keserűen az újonnan megalapított Szociáldemokrata Párt szóvivője, a jogász. Huttner György. Az MSZMP meg ellenőrzi a tömegtájékoztatást: akkor is. ha a sajtóban a kormányt es gyakran a kommunista partot is keményen bírálják, ami egy evvel ezelőtt még elképzelhe­tetlen volt. Mindmáig egyedül a nacionalista iranyvnnalü Magyar Demokrata Fórumnak van sajat orgánuma, a Hitel című hetilap, amit országszerte olvasnak. — Másképp néz majd ki a Parlament az 1990-es választá­sok után — mondja mégis Ruttner György. — A Szociálde­mokrata Partnak, amelyet januárban hívtak újra életre, már 20 000 tagja van. Ennek ellenére nincs még se székhelyünk, se saját Újságunk, még sajat írógépünk sincs. Kénytelenek vagyunk a gyűléseinket magánlakásokban vagy éttermekben tartani — panaszkodik Ruttner. Mint minden más független párt. a szociáldemokraták is — akik a távolabbi jövőben egyébként Magyarország „finn- landizálasara” (Ruttner) törekszenek — jelenleg ugyanazzal a problémával küzdenek: hogyan érjék el a vidéki embereket, a megyék váro­sainak, falvainak lakóit? „Az egyetlen lehetőség — Ruttner szerint — a gyűlé­sekben rejlik, ahol az em­berek beléphetnek.” A szociáldemokraták kö­vetelik, hogy a kommunis­ták az 1948-ban elsajátított vagyonuknak legalább egy részét most visszaszolgáltas­sák. Ez a tetf Ruttner sze­rint bizonyíték lehetne arra, hogy valóban komolyan gondolják a hatalom meg­osztását. „Végül is nem ajándékot kérünk, csak a jogunkat.” Először a buda­pesti. Dohány utcai székhá­zat akarjak visszakapni, ahol jelenleg az MSZMP hetedik kerületi bizottsága működik. — Mindeddig csak ígéretek haiifKottak el — mondja Rutt­ner. A kommunisták alighanem minden trükköt és furfan- got bevetnek annak érdekében, hogy a kis pártokat vissza­fogják. Ruttnernek például két hónappal ezelőtt minden ok nélkül lekapcsolták a telefonját. A szociáldemokraták számításai szerint a kommunisták az 1990-es választásokon a szavazatok valamivel több mint 30 százalékára számíthatnak. Ez a várakozás közvélemény- kutatáson alapszik. „S azt jelenti — magyarázza Ruttner György —. hogy az MSZMP nem maradhat egyedül hatal­mon, szüksége iesz arra. hogy koalíciós partner után néz­zen.” Erre szerinte csak a szociáldemokraták nyerhetők meg, mivel a többi alternatív szervezet túl messze áll a kommu­nistáktól. A frivol előzékenység nem maradt válasz nélkül. ..Lehet­séges az együttműködés” — mondta Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, aki 1948-ig maga is a Szociál­demokrata Partban tevékenykedett. — „Keressük az uta­kat. amelyek egymáshoz vezetnek. Ami minket illet, mi le­szünk az ö szocialista tudatuk, ők pedig a mi demokratikus tudatunk.” Az MSZMP-ben persze nem csak a koalícióra kész refor­merek találhatók meg. hanem a továbbra is a régi rendet képviselő szárny ugyanúgy jelen van. S amíg a kommunis­ták nem képesek megválni ezektől az erőktől — vélekedett Ruttner —. addig gondolni sem szabad a koalícióra. Helyénvaló az ellenzékiek nyíltan kimondott reménye a pártszakadást illetően. A távolság a reformerek és a régi rendet fenntartani kívánó elvtársak között ugyanis egyre nagyobb. Herecz János, az időközben leváltott PB-tag is el­képzelhetőnek tartja, hogy „az úgynevezett fundamentalis­ták megalapítják saját baloldali pártjukat.” Fordította: Niedzielsky Katalin Ruttner György: Csak ígére­tek ... Grósz Károly: Az MSZMP a jövőben is. kivívja vezető szerepét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom