Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
1989. április 1., szombat o Tárlat előtti támadás... Botrány? Vagy csak annak mondják? U román szövetség elnökségének napirendjén Hz anyanyelvoktatás aktuális kérdései A rádióhír hallatán, ha, éppen nem kocsiban ülök, tán gyökeret ver a lábam — a meglepetéstől. Már a művészek is? Tudom én, mostanában sikk tiltakozni. Ezért, azért. Komoly és komolytalan dolgokért. Néha azt gondolom, már nem tudunk beszélgetni egymással, csak tiltakozni egymás ellen. Szóval röppent a hír, a rádió déli krónikájában : Schéner Mihály Munkácsy- díjas és Gubis Mihály festőművész kijelentették, hogy nem fogadják el Koszta Rozália SZOT-díjas festőművészt zsűritagnak. Hogy miért? Idézzük a Schéner Mihály és Gubis Mihály által aláírt levelet, amelyet Kéri László nevére a Képző- és Iparművészeti Szövetség Békés megyei területi titkárának küldtek: „Sajnálatos módon a jelenlegi titkár, Koszta Rozália súlyosan visszaélt bizalmunkkal, az immár országos hírű csabai művész fut- ball-bundabotrányba keveredett. Korrupt cselekedetével nemcsak anyagi előnyökhöz jutott a többi művész rovására, hanem kompromittálta is az itt élő művészeket a közvélemény előtt. Ezért itt kijelentjük (ők ketten a 132 kiállítóból — a szerk.), hogy Koszta Rozália ezután nem képviselhet bennünket, sehol nem zsűrizheti műveinket (az Alföldi tárlaton sem). Nem fogadjuk a bundabotrányban szereplő további két művész (Lipták Pál és Lonovits László) zsűrizését sem ...” Rangos kiállítás Békéscsabán a kétévenként megrendezésre kerülő Alföldi tárlat. Evek óta ment minden ez ügyben a maga útján. Nevezés, zsűrizés, kiállítás ... Az idén a zsűrizés befejeződött. Bár a zsűri döntése még titok (kellene, hogy az legyen), mégis kiszivárogtak a hírek arról, hogy az idei. a 2G. Alföldi tárlaton kik kapnak díjat. (Érdekes, a két tiltakozó művész, Schéner Mihály és Gubis Mihály nincsenek a díjazottak között.) Közismert tény: Koszta évtizede már. hogy betölti tisztét a zsűriben mindeddig, mindenki megelégedésére. (Nyilvánvaló, hiszen, ha nem így lenne, rég mást választottak volna helyette.) Nos, Schéner Mihály és Gubis Mihály képeikkel kivonultak a tárlatról. Ki tudja, miért éppen itt és éppen a zsűrizés után tiltakozott a két művész? Vajon nem kellett volna inkább a Békés megyei művészeknek összejönniük és egymás között tisztázni az ügyet? Egyszóval, elment a levél. Ügy persze, hogy erről a Magyar Távirati Iroda útján a sajtó is tudomást szerezzen. Hogy a botrány minél nagyobb legyen? De hát nem ez az első olyan levél Schéner Mihálytól, ami kollégája, kollégái ellen íródott... Mi^ a véleménye a megyei művelődési osztály vezetőjének a Schéner-kezdeményezésről? Hiszen egy levél hozzájuk is érkezett, de ezt már Váradi Zoltán fotóművész is aláírta. Vámos László osztályvezető így summázta mondandóját: — Koszta Rozáliát olyan festőművésznek tartjuk, aki el tud vonatkoztatni a szubjektivitástól, és nagyon is reálisan ítélkezik ... Nem kell ezt a bunda-ügyet így felfújni, már ami a képvásárlást illeti. Annál is inkább, mert azt gondolom, ez csupán ürügy, hogy valamit elindítsanak a művészek ellen. Ügy tűnik, sikerült. Pedig Schéner Mihályt is megbecsüli a város, a megye. Minden lehetőséget megkap itt. Levele alapján megkerestük a Képző- és Iparművészeti Lektorátust, vizsgálják ki ezt az ügyet. Ha ők Koszta helyett mást javasolnak a zsűribe, mi természetesen beleegyezünk. Mindenesetre Schéner egy különös ember ... Koszta Rozália telefonja szinte egyfolytában csörög, amióta a rádióhír elhangzott. Tisztelői, barátai féltik. óvják, és felháborodásuknak adnak kifejezést. Hiszen akik ismerik a SZOT- díjas művészt, csak tisztelni és szeretni tudják! — Volt valaha, valami nézeteltérés ön és Schéner között? — Nem. Igazán nem értem Schéner Mihályt, akit én mint embert és művészt is nagyra becsülök. Gubis- sal sem volt semmi problémám eleddig. Nem értem miért köveztek meg? Hiszen az általuk említett képeladási ügyben vétlennek érzem magam. A rendőrség is csak tanúként hallgatott meg, megadva a maximális tiszteletet, öt évvel ezelőtt azt a pénzt sportcélokra kérték, vajon akkor ki mondott volna ennék ellent? Azt hiszem hát, hogy nincs okom a védekezésre... A zsűritagságra pedig nem én jelentkeztem, hanem a lektorátustól hívtak meg. Azt talán mondanom sem kell, hogy nem egy személyben döntök ... Most például kilencen zsűriztünk. Az sem világos, Váradi Zoltán neve miként került egy másik, hasonló tartalmú levél alá, hiszen ő nem képzőművész . . . Szerettük volna megkérdezni Schéner Mihályt is. Budapesti telefonján ifjú Schénerné jelentkezett, ígérte, hogy átadja üzenetünket, és visszahív, ha a művész hajlandó lapunknak nyilatkozni. Nem hívott. Mit mond Gubis Mihály, aki csatlakozott Schénerhez? — Amikor a levelet Schéner Mihály megfogalmazta, éppen hárman voltunk a műtermében. Aláírásom előtt hozzátettem a már megírtakhoz, hogy csak a lényegével értek egyet. A Koszta Rozáliát személyében sértő mondatokkal én nem azonosulok. A harmadik művész is aláírta, de aztán másnap, amikor aludt rá. visszavonta aláírását... — Tudom, hogy nem etikus, mégis megkérdezem. Ha öntől annak idején képet kérnek azzal, hogy a honorárium felét sportköri célokra visszakérik, hogyan reagál ? — A kérdés valóban nem etikus ... Béla Vall Ki lesz a szép Cinka Panna lánya? Ma délután Békéscsabán válogatja ki a statisztákat és a lovakat a Hunnia filmstúdió Megkezdik az tahim L. András című film forgatását Tegnap késő este született a döntés Budapesten, a Hunnia Filmstúdióban. Májusban megkezdik a híres parasztvezér, Achim L. András életét feldolgozó film forgatását. A Soros-alapítvány 5 millió dollárral járul hozzá a film elkészítéséhez, melynek bizonyára az Egyesült Államokban is sikere lesz, hiszen a főszerepet Richard Burton játssza. A film több jelenetét Békéscsabán és Gerendáson készítik. A szlovák tájházat átalakítják Achim L. András lakóházává, s rendbe teszik az egykori parasztvezér gerendási tanyáját is. A filmben mintegy 500 statiszta is szerepel. A statiszták kiválasztását ma délután 3 órakor kezdik meg Békéscsabán. A film egyik mellékszereplője a szépséges Cinka Panna lánya. a kísérője egy sánti- káló öregasszony és egy bicegő cigányhegedűs. öket_ a posta mellett levő diszkút- nál válogatják ki, mégpedig sajátos eszközökkel. A Hunnia Filmstúdió ugyanis rejtett kamerákat helyezett el a színház épületében és a postán. Ezekkel a kamerákkal fényképezik le a pályázó természetes mozgását, arcmimikáját, színészi képességét. Arra kéri a stúdió azokat, akik szívesen vállalnák el a filmben ,a szépséges cigánylányt, az öregasszony és a bicegő cigány szerepét, ma délután sétáljanak a posta mellett levő díszkút körül, viselkedjenek természetesen, ahogv otthon szoktak, amikor nem látja őket senki, a sánta cigány pedig hóna alatt hegedűvel járjon fel, s alá. Minél többen jöjjenek el. Ugyanis mint arról már szóltunk, több személy jöhet számításba a statisztá- lásnál. Fellép Purcsi Pepi. Békéscsába egykoron híres zenekara is. A zenekar előtt a statiszták csárdásozni fognak. A fellépésért természetesen megkapják a sum- más összeget. A filmstúdió kocsihajtót is keres, aki a forgatókönyv szerint a hátsó ülésen helyet foglaló Achim utasítására nekihajt a Csaba szálló előtt mulatozó urak asztalainak. Szükség lesz tehát lovakra is. Kéri a stúdió azokat a lótulajdonosokat, akik jó pénzért szerepelni szeretnének, lovaikat kötőféken vezessék végig Békéscsabán a sétálóutcán délután 3 órakor, ahol rejtett kamerákkal veszik fel a lovak viselkedését. Ezen a napon a tanács egészség- ügyi osztályának rendelkezése szerint a Munkácsy utcai fogászaton ingyenes lófogászatot tartanak, s amelyik lónak rossz a fogazata, annak azonnal protézist készítenek, hogy jól mutasson a filmen. A statiszták kulturális felkészültségét a lapunkban megjelent Szemfenékvizsgálat című cikkek írói bírálják felül. S. J. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége — a múlt év decemberében megtartott VII. kongresszuson elfogadott határozatokkal egybeesőén — különös figyelmet kíván szentelni a teljes oktatási rendszerben folyó román anyanyelvi oktatás átfogó reformjának. Ennek megvalósításához egy program- tervezetet is kidolgoztak, amelynek első fázisában a titkárság vezetése, élén dr. Mihaiescu György elnökkel, már végig is járta az ösz- szes alapfokú román tannyelvű és nyelvoktató óvodát, valamint általános iskolát. Az így összegyűjtött tapasztalatokról — helyzet- jelentés és a fejlesztés legfontosabb feladatai címszavak jegyében — az MRDSZ elnöke részletes beszámolót tartott az elnökség tegnapi gyulai ülésén. Szoros összefüggésben az első napirenddel az ülés második szakaszában az elnökség tagjai meghallgatták, majd meg is vitatták Budai Jánosnak, a gyulai román gimnázium igazgatójának tájékoztatóját a középiskolai anyanyelvoktatás helyzetéről és a fejlesztés lehetőségeiről. Mind a két előterjesztés élénk vitát váltott ki, de a hozzászólók zöme kitért az anyanyelv oktatásával kapcsolatos más részletkérdésekre is, valamennyien a mai realitásokhoz és adott körülményekhez jobban igazodó nyelvoktatás szükségességét szorgalmazva. Radikális reformokra van szükség, s a szavak helyett tettek — ez volt a visszatérő alapgondolat. A szövetség elnöke által előterjesztett írásos dokumentum végül is változtatások nélkül került elfogadásra azzal, hogy a reformtervezetet egy szakemberekből álló munkacsoport fogja felülvizsgálni, elemezni, s konkrétan megfogalmazni a kivitelezés módozatait. A szövetség szerepéről az elnök a következőképpen foglalt állást. „Az a felismerés vezérelt minket, hogy a feladat ösz- szetett jellege és nagysága miatt kezdeményező, mozgósító, összefogó és irányító erőre van szükség, amely jobban rendelkezik a nagy horderejű program előkészítéséhez és megszervezéséhez nélkülözhetetlen eszközökkel és lehetőségekkel. Ez azt jelenti, hogy a szövetség ezen a szinten vállalta és vállalja magára a megjelölt feladatot, és semmiképpen nem kívánja a szakmai szerveket helyettesíteni, szerepüket betölteni. Csupán szervezett keretet akar biztosítani a román anyanyelvi oktatás reformjának kidolgozásához.” H. S. Teszöv-elnökségi ülés Dombegyházán Konkrét cselekedetekre van szükség A mezőgazdaságban országosan jelentkező gondok mellett — mint például: az agrárolló további nyilasa, erősödő pénzügyi restrikció, jogi túlszabályozás stb. — termelőszövetkezeteinkre számos komoly helyi probléma is nehezedik, és ennek következtében a gazdaságok tovább differenciálódtak. A tsz-eket leginkább az immár hatodik éve sújtó aszály nyomasztja — többek között ezt hangsúlyozta Györfi Károly titkár, a Békés megyei mezőgazdasági szövetkezetek elnökségi ülésén tegnap, csütörtökön Dombegyházán. À titkár többek között rámutatott: a költségek folyamatos és gyors ütemű emelkedése miatt a ráfordítások összege folyóáron eléri a 24 milliárd forintot, amely az 1980. évihez képest csaknem kétszeres. A mérleg szerinti eredmény mindössze 439 millió, mely alig egyharma- da az Í982. évinek, és fele az 1987. évinek. Ilyen ala- csonv eredményt a tsz-ek fennállásuk óta nem realizáltak. A továbbiakban részletesen elemezte a növénytermesztés helyzetét. Rámutatott: a kukorica az öntözési program ellenére 4 százalékkal. termésében 5.5 százalékkal lett kevesebb 1988ban az előző évinél. A tervezett mennyiségnek mindössze 73 százalékát takarították be a tsz-ek, a kiesés eléri a 160 ezer tonnát. A fehérjeprogram keretében a szója vetésterülete 30 százalékkal nőtt 1987-hez képest. Sajnos az alacsony termésátlag következtében megyei szinten több mint 30 millió forint veszteség keletkezett. Az állattenyésztésben elért 161 millió forintos nyereség az 1987. évinek csupán 50.6 százaléka. Az állati termékek előállítása csökkent, kivéve a tehéntejet. ahol 3 százalékos növekedés tapasztalható. Befejezésül az alaptevékenységen kívüli munkákról számolt be a titkár. Az összes nyereség 37,5 százalékát adták a melléküzemágak a tsz- ekben. A beruházásoknál komoly visszaesés mutatkozott az előző évhez képest. A nagyüzemek nem tudtak kellő anyagi erőforrást mozgósítani a beruházásokhoz, de a hitelösszegek is lényegesen csökkentek. A beruházásokra 323 millió forint AFA-t számoltak fel, melyből 133 milliót nem lehetett visszaigényelni a gazdaságoknak. A beszámolót követő élénk és tartalmas vitában többen kifejtették: a 24. órában van a mezőgazdaság helyzete. Amennyiben rövid időn belül nem lesznek jelentős, a termelést serkentő, a jövedelmezőséget biztosító, hatékonyságot növelő országos intézkedések, úgy tovább mélyül, az ágazat válsága. Különösen igaz ez megyénkre, ahol hat éve tart az aszály, s ezt nem tudja ellensúlyozni a bővülő öntözőkapacitás. A vitában szót kórt Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Rámutatott: a politikának új viszonyt kell kialakítani a jövőben a gazdasághoz, amelyben viszont eljött a konkrét cselekedetek időszaka. A közeljövőben megtartandó megyei pártértekezleten másképpen kell megfogalmazni a gazdaságpolitikai célkitűzéseket, mint eddig. Ahhoz azonban, hogy előrelépjen a megye agrártermelése, meg kell teremteni országosan a feltételeket. Az elnökség ezt követően elfogadta az 1989. évi munkatervet, a szövetség 1988. évi költségvetését és az Idei pénzügyi tervre vonatkozó javaslatot. A tanácskozás, amelyet Fülöp Sándor, a Teszöv elnökhelyettese vezetett, bejelentésekkel ért véget. v. 1. Zán László, a Merkur munkatársa és Bara Octavian (jobbról), a Dacia gyár képviselője ellenőrzik a Merkur budapesti telepén a 0-revíziót MTi-fotó: Balaton József
