Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-26 / 97. szám
1989. április 26., szerda Nosztalgia olcsó pénzért Áprilisi évadzárás a csabai színházban Közös ügyünk: a környezetünk Társadalmi vita a modellprogramról Az élet minden vetületé- ben kiderül lassan, hogy nem elég a nosztalgia. Abból nem lesz sem új párt, sem újabb öröm, sem átütő sikerű színházi előadás. így járt a néző (meg a kritikus is), amikor beült, hogy megnézze a dalaiban szupernosztalgikus A Tégi nyárt, Lajtai Lajos és Békeffi István szerzőpárás 1928-ban (és sokszor utána) dübörgő sikerrel bemutatott operettjét itt, a békéscsabai színházán. Közelít már a nyár, noha még április vége van és jön még a május is, de azért közelít, és ilyenkor emlékezgetünk a régi nyarakra, a „hol a régi szerelem?”^ e. Emlékezgetünk, és meglepve vesszük észre, hogy az emlékek (ezúttal A régi nyár, az operett) felidézése nem is olyan igazi, hiszen már az sem stimmel, hogy „hétre ma várom a Nemzetinél”, mert nincs Nemzeti, 1965-ben felrobbantották. így aztán a dal, amélv pontos leírást ad ar-, ról, hogy „ott, ahol a hatos megáll”, nos, a dal mára már nem hoz izgalomba senkit. És a többi sem, a „jöjjön ki Óbudára", sőt: „végighajtani a Stefánián” egyenesen lehetetlen, mert Stefánia nincs, hintó sincs, a dámák inkább Merciben ülnek, netán Audiban, ahogy éppen a sikk diktálja és nem a dal, habár „az volt a szép idő, az volt a jó idő”. Pedig (a kitűnő műsorfüzet hangulata szintén ezt sugallja) visszautazgatni arrafelé, ahol (innen legalábbis úgy tűnik) volt még korzó, kiskocsma, és „valódi keleti Vénuszbalzsam”, mely „a kebleket kifejleszt” (miként ait a műsorfüzet egykorú hirdetése példázza), nos, azért jó dolog egy ilyen utazás. Ennyi és semmi több célja nem lehetett a színháznak, hogy műsorra vette az egykori slágeroperettet, mert trégi színházi mondás az, hogy ha vérszegény is a történet, a jó zene mindent pótol. Szóval jött A régi nyár és mégsem tudta igazán felfor- rósítani a csabai premierek amúgy is hideg, tartózkodó közönségét, és ha a középtájon ülő szakmabeliek nem tapsolnak és nevetnek bele az előadásba többször, hát még a tapsot is elfelejtettük volna. Hangsúlyozom, nem az előadás hibája elsősorban! A rendező, Tasnádi Márton kitalált minden kitalálhatót, noha a történetben néha még azt is idézőjelbe teszi, amit nem kellene. Persze, a nagy konfliktusok nem idevalók, a butyutaság is csak a helyzetvicc pillanatnyi szintjén érdekes, ha nem is olyan könnyű mindezeket ott fent, a színpadon elővezetni és eljátszani. Ami mégis előny: póz és nagyképűség nélkül (ahogyan az ősbemutatót aposztrofálta a korabeli kritikus) vállalja a nosztalgiát, a villamoségőkből összetákolt fénylő szívet. a hulló leveleket, és léggömböket, a padot, amire szintúgy szívet festett a díszletfestő és a némi zörgéssel- surrogással a színpad elé futó virágszónyeget, a haty- tyúkról nem is beszélve. Ez a tartás tetszik, ez az „együttjátszás” a nézőkkel, még aikkor is, ha a betolt telefonfülkéért benyúl egy kéz, és visszahúzza ... Vannak színművészek, akik nemegyszer kikelnek azért, ha a kritikus nem vállalkozik többre, minthogy keres egy találó jelzőt arra, amivel alakításukat minősítheti. Ha pedig már ketten gondolják így, lehet, hogy egymással szöges ellentétet jeleznek a jelzők, de hát ilyen a színház. Mennybemenetel és pokol, ki honnan nézi. Mi lentről nézTrafina mester formában ... Jancsik Ferenc és a görlök Fotó: Gát Edit tűk, és ha vágytunk is nosztalgiára, rá kellett jönnünk, hogy a nosztalgia bizony nem elég, és van úgy, hogy már hatása sincs. Erről pedig nem tehet még A régi nyárból nyilván nem elszegényedő Lajtai és Békeffi sem, Honthy Hanna sem, aki sikerre vitte annak idején, és nem tehetnek a Jókai Színház tagjai sem: az idő tehet róla, hogy bizony már nosztalgiának is hatástalan az, hogy „hol van az a nyár?”. Amikor Mária, a híres színésznő (Felkai Eszter) találkozik régi szerelmével, báró Jankovits Jánossal (Gálfy László), akinek fiacskája, Miklós (R. Kárpáti Péter) majdnem beleszeret a papa szerelmébe, de aztán addig jár a cukrászdába, míg megszereti a híres színésznő lányát, Zsuzsit (Réti Andrea) és mese, mese, mákos, fekete nadrágos ... Persze van még egy pénztelen, de raffinált szegény rokon is, Trafina (Jancsik Ferenc), egy hóbortos öltöztetőnő. Mimóza (Nagy Mari), meg ezek, meg azok, görlök és egyebek, ahogy a rend (az operettben) előírja. A zenekar Herbály András vezetésével jól muzsikált, az ötlet, hogy láthatatlanok és fent vannak a színpadon, legalább annyira zavaró, mint érdekes; a jelmezek nem annyira, de a díszletek sokkal inkább (Gyarmathy Agnes) azt mutatják, hogy A régi nyárra bizony nagyon kevés pénz maradt ebben az új (nyárelőben ... Sass Ervin „Orosházi dokumentumok” egy évfordulón Április 23-án az orosházi Petőfi Művelődési Központ Juhász Balázs Gyűjtő- klubja anyagából „Orosházi dokumentumok” címmel nyílt kiállítás. A bemutató része a település alapításának 245. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozatnak. Két dolog szembetűnő a kiállításon. Az egyik, hogy 80-100 éve háromféle napilap is tudósított a település életéről. Még sokan emlékeznek az Orosházi Friss Újságra, az Orosházi Friss Hírekre is ... és micsoda szenzáció: 1913-ban Színház címmel színházi és művészeti napilap jelent meg Orosházán. Sóhajtozik a látogató: „Milyen jó lenne legalább egy, amely orosházi »friss hírekikel- szolgálna a lakosságnak, vagy legalább az Orosházi Kis Tükör — társadalmi riportújság alcímet viselte — számolhatna be a közélet dolgairól.” A másik dolog, amely figyelemre méltó, hogy a múlt század végén 3-4 nyomda is versenyezett a munkáért. Mégis megéltek, hiszen hosz- szú időn keresztül párhuzamosan működött Veress Lajos gyorssajtója vagy Altstädter M. J. Könyvnyomdája és Pless N. Könyvnyomdája, vagy Magyar A. M. Könyvnyomda. A kiállítás kedves színfoltja a régi képeslapgyűj- temény, amelyek megőrizték a korabeli Orosházát. Az ifjúságnak is üzenetet hoznak az egykori városról, hogy volt valaha Orosházán színház és a városközpontból indult a kisvasút Gyopárosra. A középkorosztály nosztalgiával emlékezik a Mikolai kert majálisainak hangulatára, az idősek pedig örömmel idézik fel az Erzsébet királyné úti korzót. Kedves emlékeket őriznek az egykori fotók épületekről, amatőr csoportokról. Az anyagban szerepelnek még emlékplakettek, valamint orosházi írók művei. A kiállítók: Koszorús Oszkár, Feldmann József, Verba Béla, Szabadkai Andor. A kiállítás arra figyelmeztet bennünket, hogy vigyázzunk és őrizzük meg értékeinket, dokumentáljuk életünk apró eseményeit, hogy mi is adhassunk valamit korunkból és küldjünk üzenetet a jövő nemzedékének. Társadalmi vitára invitálja a Békés Megyei Tanács településfejlesztési, környezet- és természetvédelmi bizottsága a címzetteket ; a legkülönbözőbb társadalmi és tömegszervezetek, csoportok, szövetségek, egyesületek, szerveződések képviselőit, mégpedig Békés megye környezetvédelmi modellprogramjának vitájára, amely április 28-án délelőtt 10 órakor a Békés Megyei Tanács nagytermében lesz. Miért kerül sor most erre a társadalmi vitára? A rendezvény előtt erről, és a téma kapcsán a mintamegyévé való fejlesztés programjának évekre visszanyúló előzményeiről, előkészítéséről, elfogadásáról, és a megkezdett végrehajtásról kérdeztük a hét elején Szabó Andrást, a megyei tanács környezetvédelmi titkárát. A beszélgetés során bevezetőként elmondta a szakember, hogy az előzmények az 1980-as évek elejére nyúlnak vissza, a kiindulási pont pedig a megye sajátos adottsága. Ilyen például az a tény, hogy ez a térség a Kárpátmedence egyik legalacsonyabb pontja; hogy a folyók zöme országhatáron kívül ered; hogy a termőföldet a folyók alakították ki. A földrajzi elhelyezkedés meghatározója a környezeti elemek minőségének. A megye környezeti. természeti állapotában a másik meghatározó tényező, hogy itt megkésett az iparfejlesztés, ennek következtében nem kezdődött visz- szafordíthatatlan romlási folyamat természeti környezetünkben. Mindezeket ismerve és átgondolva, a megye és az akkor működő Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal vezetése megállapodott abban, hogy megpróbálják Békés megye környezetés természetvédelmében egy olyan program végrehajtását célba venni, amely modellként szolgál majd más hasonló térségek számára is. Így született a mintamegyévé fejlesztés programjáról szóló dokumentum, amely megállapodást 1986 májusában írták alá az ország és a megye illetékes vezetői. S hogy mi történt ezután? Szakbizottságok jöttek létre, amelyek feltárták az egyes környezeti elemek állapotát — például a termőföld, a víz —, javaslatokat tettek a feladatokra, a lehetséges lépésekre. E nagy munka alapján a megyei tanács tudományos koordinációs bizottsága szerkesztőbizottságot hozott létre, mely egységes szerkezetbe foglalta össze Békés megye környezetvédelmi modellprogramját. Ez a munka 1987 augusztusára készült el, amikor .is Szarvason országos szakmai vitában mondtak véleményt a hozzáértők a programról. Az ott elhangzottakat is beépítve 1988-ban kezdődött meg a munka. Csak röviden néhány konkrétum: megrendelték a megye regionális táifásítási tervét, amely az idén május végére készül el. Megkezdődtek a kísérletek a Békéscsabai Lenin Tsz-ben a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítására, szintén elkezdődött Méhkeréken egy referenciaüzem létrehozása, kommunális folyékony hulladékok mélvbarázdás mezőgazdasági elhelyezésére. Tavaly 78 hektár új erdőt és 17 kilométernyi fasort telepítettek Békésben. Ami a levegőtisztaság-védelmet illeti, évi 40 millió forintos támogatással 170—180 milliós útépítés valósul meg a megyében, ez közvetve szolgálja a tisztább levegőt. Az elmúlt évben felállítottak három levegőtisztaság-mérési pontot. Folyamatban van, s várhatóan ez évben befejeződik a jelentős természeti értékek megyei védetté nyilvánítása. Elkészült a Körös—Maros vidéki nemzeti park koncepciója, melynek megvalósítása hosszú távú folyamat. S végül a településkörnyezetről; a veszélyes hulladékok elhelyezésére négy megye közösen átmeneti és végleges tározó építését tervezi a Szolnok megyei Kétpó térségében. Igen ám, de 1988 január elsejével új főhatóság jött létre, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium. Az új minisztérium képviselőivel az év elején egyeztető tárgyalást folytattak a megye vezetői, és megállapodtak abban, hogy megyei társadalmi vitára bocsátják, a lakosság elé tárják a programot, és azt a vita után írja majd alá a KVM. Ahogyan a megyei környezetvédelmi titkár fogalmazott, „úgy szeretnénk ezt a programot alakítani, hogy az egész társadalom a magáénak érezze, de ez csak akkor lehetséges, ha megismerik. Bízom benne, hogy alapkérdésekben a program találkozik a társadalom széles rétegeinek véleményével, hiszen csak egy célunk lehet, mégpedig az, hogy környezetünk elviselhető maradjon, illetve javuljon. Természetesen figyelembe vesszük, hasznosítjuk a társadalmi vitán elhangzottakat is.” T. I. Nesze neked, környezetvédelem... — avagy így leszünk mintamegye? Képünk a Békéscsaba—Csanádapáca közötti út mentén, a csabaszabadi elágazásnál készült Fotó: Fábián István Az. új tanév munkarendje A Művelődési Minisztérium tájékoztatást adott a következő, az 1989/90-es tanév munkarendjére vonatkozó tudnivalókról. Az általános iskolákban és a középfokú oktatási intézmények nappali tagozatain a tanév 1989. szeptember 4-én, az első tanítási nappal kezdődik. Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban, a középiskolák 1—3. évfolyamán, a gép- és gyorsíró szakiskolákban, a speciális szakiskolákban, az egészségügyi tanintézmények 1—2. évfolyamán, valamint a szakmunkásképző iskolákban — az utolsó évfolyamok kivételével —, 1990. június 8. A zeneiskolákban 1989. szeptember első hetében kezdődik és 1990 június második hetében fejeződik be a tanév. A dolgozók iskoláiban az első és az utolsó tanítási napot az igazgató állapítja meg. A nemzetiségi gimnáziumokban érettségizők 1990. május 10-én, a többi középiskolában, illetve az egészség- ügyi szakiskolában végzők május 11-én, a szakmunkás- képző iskolák utolsó éves diákjai május 25-én, mennek utoljára iskolába. Az első tanítási napot megelőzően — az általános munkaidőn kívüli _ időpontban — tanévnyitó, ’az utolsó tanítási napot követő héten pedig tanévzáró ünnepély tartható. Az első félév 1990. január 31-ig tart. Az iskolák 1990. február 9-ig értesítik a tanulókat. illetve szüleiket, gondviselőiket a diákok első félévi tanulmányainak eredményéről. A téli szünet javasolt időpontja: 1989. december 21—1990. január 2. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 20-a, szerda, a szünet utáni első tanítási nap január 3-a, szerda. A tavaszi szünet javasolt időpontja: 1990. április 5.—április 17. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-a, kedd, a szünet utáni első pedig április 18-a, szerda. A tanévben — a téli és a tavaszi szünet kivételével — az iskolák összesen 14 tanítás nélküli napot tarthatnak: nevelési célú munkára, honvédelmi napra és versenyre, kirándulásra, üzem- látogatásra, ifjúsági napokra, pedagógus-továbbképzésre, nevelési értekezletre, valamint a nevelőtestület által választott egyéb pedagógiai célra. Az érettségi írásbeli vizsgák a gimnáziumok és a szakközépiskplák nappali tagozatain 1990. május 14-én, a nemzetiségi gimnáziumokban május 11-én, az esti és a levelező tagozatokon pedig május 28-án kezdődnek. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák május 21-én kezdődnek, az érettségi szóbeli vizsgákat 1990. június 4. és június 19. között lehet megtartani. Zsuzsi és a híres színésznőmama: Réti Andrea, Felkai Eszter
