Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-25 / 96. szám

NÉPÚJSÁG 1989. április 25., kedd Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete A magyarországi társadalmi és politikai változásokról, a reformfolyamat helyzetéről, a magyar külpolitika fő törek­véseiről beszélt hétfőn Budapesten, az MTA Zenetudomá­nyi Intézetében tartott nemzetközi sajtóértekezletén Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Ezt a találkozót abból az alkalomból rendezték, hogy Budapesten zajlik a Radikális Párt 35. kongresszusa. A kongresszusra nagy számban hazánkba érkezett külföldi újságírók tájékoz­tatására elmondta: Magyar- országon társadalmi, politi­kai és ideológiai értelemben egyaránt érdemi fordulat megy végbe. Az elmúlt 33 évben ilyen lényegi változás először fordul elő, 1956-ot követően ugyanis a politi­kában csak stílusváltás tör­tént, de a rendszer, a poli­tikai felépítmény érintetlen maradt. Az ebből adódó pangási időszaknak súlyos gazdasági következményei voltak, amelyek hatását a mai átalakítási folyamat is megérzi — hangoztatta az államtitkár. A politikai vál­tozások lényeges elemének nevezte a társadalmi, politi­kai és a gazdasági vállalko­zás szabadságának megte­remtését. ez jelenti az eu­rópaisághoz való felzárkózás lén vegét is — mondotta. A pluralizmus érvényesí­tésének a kezdeti szakaszá­ban vagyunk — folytatta a politikus, aki szerint a tár­sadalom nagy többsége ér­dekelt az alapvető változá­sokban. Nehézséget okoz ugyanakkor, hogy a kor­mányzó párt, az MSZMP összetétele, politikai felfo­gása, a változásokhoz való viszonya rendkívül hetero­gén. A párton belül tudati zavar tapasztalható. Űjra kell értékelnünk az eddigi eredményeinket, s meg kell válaszolni, hogy a múltban miiven területeken követ­tünk el súlyos hibákat — fejtette ki Horn Gyula. El­mondta: a különböző függet­Személy szerint én mindig aggódok, ha az újságok ha­sábjain szokatlanul sok szen­zációt olvasok. Nem állítom, hogy a béke zálogát egyedül a szürke unalom jelenti, de ez a sok vastag betűs, égbe kiáltó cím rosszat sejtet. Magyarországon sok (túl sok is!) a szenzáció, és egyre több az újság. Az utóbbi egyáltalán nem volna baj, ha az illetékes szervek ugyan­akkor papírhiányt és nyom­datechnikai nehézségeket nem emlegetnének. Nem va­gyok gazdasági szakember, de annyit (a többi laikussal együtt) én is tudok, hogy a termelés növelése és az alapanyag-szegénység fogal­ma közé egyenlőségjelet semmiféle gazdasági mecha­nizmus nem tehet. Budapesten, úgv látszik, most mindenki sürgősen vé­leményt kíván közölni. Ha lehet, nyomtatásban, és arra vállalkozik, hogy akár a szél ellen is ... napi-, heti- vagy havonta megjelenő lapot in­dítson. A mindenről jogosan tájékozódni óhajtó olvasó ta­pasztalt betűértő ember le­gyen a talpán, ha a sok igaz­ságból az üdvözítőt ki tudja választani. Arról nem is szólva, hogy az olvasó e szomjúhozott tudást csak je­lentős anyagi áldozat árán szerezheti meg. Aki Magyar- országon ma minden újsá­got, folyóiratot át akar bön­gészni. annak számolnia kell azzal .hogy fizetésének je­lentős hányadát az újságos- bódék fiókjába juttatja. Na, de ha győzik!? Budapest mindig csak Bu­dapest marad. A szélsőségek (igen szép) városa. Feleségem belga. Kerek tíz éve utazik velem szabadság­ién politikai szervezetek na­gyon sok érdekes gondolattal gazdagítják a társadalmat, és ezzel az egész megújulá­si folyamatnak lényeges ösz­tönzést adnak. A gyökeres politikai vál­tozások evolúciós folyama­tainak időszakában az erő­szakkal, vagy diktatúrával való fenyegetőzés — bárki részéről is történjen az — egyet jelent a reformellenes- séggel. Mai helyzetünkben minden olyan törekvés, amely meg akarja hiúsítani a reformokat, ellenforradal­mi cselekvés — szögezte le Horn Gyula. Szakítani kell a közmeg­egyezésnek azzal a felfogá­sával, amely mind ez ideig a különböző érdekek, alter­natív felfogások, és törekvé­sek elfojtását szolgálta. Je­lenlegi helyzetünkből nem lehet úgy kitörni, hogy ne sértsünk bizonyos érdeke­ket.. Meg kell teremteni a pluralizmus. intézményes alapjait, gazdasági orientá­ciós váltásra van szükség, az emberi és demokratikus szabadságjogok területén pe­dig a lehető legteljesebb mértékben érvényesíteni kell az európai hagyományokat. A hazánkban végbemenő demokratizálási, megújulási folyamat nem irányul egyet­len ország vagy nép ellen sem — hangoztatta Horn Gyula, kijelentve, hogy eb­ben a folyamatban nem sér­tettünk meg egyetlen két­vagy többoldalú nemzetközi megállapodásunkat sem. Nemzeti és nemzetközi tö­rekvéseink kifejezetten a ci­ra Magyarországra, és vala­micskét kapisgálja is ezt a külföldi számára fenenehéz nyelvet, de ahogy ő mondja, mostanában „nem ért ma­gyarul”. — Hogy van az — tette fel húsvétkor a lelkem a kér­dést —, hogy itt mindenki panaszkodik, és az autóktól lassan már a járdákon sem lehet veszély nélkül közle­kedni? Mi a magyarázata annak, hogy reggel, délben, este tömegek hömpölyögnek az utcákon, mikor dolgoznak az emberek? Mi a magyará­zata annak, hogy a Habs- burg-háztól — úgy mondjá­tok — hosszadalmas, véres harc árán megszabadult or­szágban Habsburg Ottót szinte királynak kijáró hó­dolattal fogadják? Mivel magyarázod azt, hogy ti, új­ságírók rendre arról sírtok, hogy az országnak kevés a valutája, ugyanakkor 'egy éve boldog, boldogtalan a szomszédos Ausztriában köl­ti el az összességében tekin­télyes állami vagyont kitevő dollárját, márkáját, schil- lingjét? Nagyon kedvelem ezt az országot, de mai poli­tikáját nem értem — fejezte be a témát kedves felesé­gem. Mivel hitvesem hangjában semmi bántó nem volt, köte1- lezőnek tartottam, hogy kér­déseit ne hagyjam válasz nélkül. Legalábbis így gondoltam. Mert igen hamar rájöttem arra, hogv kizárólag csak olyan feleletekkel szolgálha­tok, amelyek egy értelmes, de az elvont, idejét, múlt ideológiai szóvirágokhoz nem szokott asszonyt, soha ki nem elégíthetik. Hallgattam, annál is inkább, mert a ma­vilizált világ realitásaiból és kívánalmaiból indulnak ki. Készek vagyunk új nemzet­közi kezdeményezésekre, olyanokra, mint a hagyo­mányos fegyverzetek radi­kális csökkentése, a NATO és a VSZ viszonyának kor­szerűsítése, az új gazdasági biztonság megteremtése, vagy a helyi válsággócok problémáinak új módon va­ló kezelése. A szövetségi rendszeren belül végérvé­nyesen elmúlt a monolitikus egység hirdetésének idősza­ka. Ma a nemzeti sajátossá­gok a döntőek, az egyes tagállamok nemzeti gyara­podása erősítheti a közös ' érdekeket — mondta a po­litikus. majd külön kitért a román—magyar viszony kérdésére. Kifejtette: néma két nép érdekellentétéről van szó, a feszültség alap­vetően a politikák különbö­zőségében rejlik. Távlati célunk a Varsói Szerződés és a NATO egy­idejű felszámolása — lehe­tőleg még ebben az évezred­ben —, valamint az, hogy ez a kis ország tömbön kívüli­vé váljon — mondta Horn Gyula. A magyar álláspont szerint a VSZ-nek nem fel­adata beavatkozni a tagor­szágok belügyeibe. Tiszte­letben tartjuk minden szö­vetséges ország nemzeti sa­játosságait, és ugyanezt igé­nyeljük a szövetségesektől is. Elsősorban konzultációs kapcsolatra — és nem koor­dinációra — törekszünk a VSZ-en belül. Ha pedig nagy horderejű döntést kíván hoz­ni a szövetségi rendszer, eb­ben a nemzeti parlamentek­nek kell határozniuk. Rend­kívül fontos, hogy a szövet­ségi rendszer ne akadályoz­za a tagállamok szuverén külpolitikai lépéseit. Napi­rendre kell tűzni a közös, az egyesített és nemzeti had­erő radikális leépítését, il­Az újvidéki MachuJzó -ban olvastuk : Magyarország Belgiumból nézve Az alábbi írás szerzőjét, Mécs Lászlót a kormány áp­rilis 4-e alkalmából a Szocialista Újságírásért kitünte­tésben részesítette. Mécs László Belgiumban telepedett le. és onnan tudósítja külső munkatársként az Esti Hírlapot és az Újvidéki Magyar Szót. gyarázkodásra a magyar— osztrák határnak, a sógorok oldalára eső első falujában. Nickelsdorfban került volna sor, azon az úton, ahol a Magyarország felé igyekvő autósor (ezt a mi kocsink ki­lométeróráján figyeltük) pontosan 17 kilométeres (!) tömött kígyóvonalat formált. A gékpocsik csomagtartói pedig arról tanúskodtak, hogy az üléseket nem olyan turisták foglalják el, akiket kultúrszomjuk űzött a volt császárváros felé. Akadtak persze „valódi” turisták is. Valódiak? ök Zita királyné temetésére igyekeztek. Magyarok. Nos, félve, hogy ideg- rendszerem tartalékai is ki­merülnek, csupán annyit mondtam életem magyará­zatot elváró párjának: „Tu­dod, szivem, sokszor volt már rossz helyzetben ez az ország, de valahogy mindig csak életben maradt." Nem tagadom, most egy kicsit aggódom. Ugyanakkor erősen remélem, hogy a dol­gok ezúttal sem fajulnak el. A nyugati sajtó mostaná­ban szinte naponta beszámol a magyarországi események­ről. A krónikások, ki-ki a maga politikai nézete vagy (gyakran hiányos) történel­mi tudása szerint, a magyar reformtörekvéseket a föld­rengéshez hasonlítják. És közben figyelmeztetnek is, hogy az önpusztítás kísértése nemcsak az egyénre, hanem az egész nemzetre is végzetes lehet. Igazuk van. A kép világos. A gazdagok (az osztrákok) a magyar vi­lágútlevél-tulajdonosok (a vásárlók) segítségével to­vább gyarapíthatják vagyo­nukat, a szegényebbek pedig átmenetileg feledhetik gond­jaikat. Reform igen, anarchia nem! Sok a szenzáció. Mécs László letve a közös és nemzeti haderők átalakítását védel­mi jellegűvé. A politikus hangoztatta, hogy a gorbacsovi átépítési politika ösztönzően hat a magyarországi belső átala­kulásra. Magyarország sze­retné feléleszteni a Nyugat­tal a hidegháború éveiben megszakadt kapcsolatait, sa­ját válságának a leküzdésé­hez külső támogatásra — és nem segélyekre — van szük­ség. Magyarország hozzá sze­retne járulni az EGK köz­vetítői és békéltető szerepé­nek az erősítéséhez. A ma­gyar vezetés külpolitikai lé­péseiben az össznemzeti jel­leg erősítésére törekszik, vagyis állásfoglalásaiban, stratégiája megfogalmazásá­ban támaszkodni kíván az alternatív szervezetek véle­ményére — mondta Horn Gyula, akinek ezután kér­déseket tettek fel a jelenle­vő újságírók. Az MTI munkatársának a kérdésére válaszolva az ál­lamtitkár elmondta: nagy megtiszteltetés, hogy a Ra­dikális Párt Budapestet vá­lasztotta kongresszusának színhelyéül. A radikálisokon kívül már más európai moz­galmak is jelentkeztek ha­sonló kéréssel. Budapestnek megvannak az adottságai, hogy egyfajta kongresszusi központ legyen, s ez előse­gíti az európai gondolkodás- mód jobb megismerését, Magyarország bekapcsolódá­sát az integrációs folyama­tokba. Egy másik kérdés kapcsán kifejtette: a szovjet csapatok teljes kivonása nagymértékben függ attól, hogy a bécsi tárgyalások milyen eredménnyel zárul­nak. Horn Gyula szerint akár már 1989-ben vagy 1990 első felében megállapodás születhet Bécsben. Ami a magyar televízió Dubcek-in- terjúja miatti hivatalos csehszlovák reagálást illeti, az államtitkár azt mondta: nem lenne jó, ha ez a kér­dés zavart okozna a kát or­szág jelenleg jó kapcsolaté­Elszabadultak a szörnyek! Frankenstein és Drakula, a ’30-as évek hősei a poétikus ócskaságok fiókjába bújhatnak a mai amerikai horrorfilmek szörnyszülöttei elöl. Lassan már csak mosolyt fakasztanak az egykori szuperrémek is, példá­ul a „Körfürészcs gyilkos”. Freddy és Jason bálványa sok tízezer amerikainak. Imádattal csüngnek ezeken az emberi vér­re szomjas, emberhúst faló szörnyeken. A katasztrófafilmek után, úgy tűnik, ez a műfaj lett a legnagyobb divat, és a legna­gyobb üzlet az Egyesült Álla­mokban. Az amerikai horrormagazinok — a Fangoria, a Gorezone, a Slaughterhouse vagy a Deep Red — olvasói falják a véreng­zésekről, kannibalizmusról, em­berek megcsonkításáról szóló történeteket. Ez a fajta ameri­kai szubkultúra, amelyet a hor­rorfilmsorozatok népszerűsítet­tek, nem sokat változott az utóbbi hatvan évben: ugyan­azok a témák, ugyanaz az igye­kezet a félelmetes légkör megte­remtésére, a hemoglobin izének megkedvcltetésére, véli a Fango­ria igazgatója, Anthony Tim- pone. Ezt a véleményt azonban nehéz elfogadtatni, mert Dra­kula nyomasztó, ám romantikus kastélyának megjelenése óta a filmtechnika, a szín, a sminke­lés, a speciális effektusok terén jelentős mértékben fejlődött, így egyre realistábbak lettek a horrorfilmek. Az Egyesült Államokban, ami­kor az erőszak ábrázolásának kérdése felvetődik, mindig szen­vedélyes vita bontakozik ki. Most is ez történt. Dr. Thomas Radecki, az Erőszak Elleni Or­szágos Szervezet elnöke úgy gondolja, hogy ezek a filmek ér­zéketlenné teszik az embereket az életben megnyilvánuló erő­szakkal szemben. „Teljesen be­teges szubkultúra alakult ki ná­lunk.” Timpone viszont nem tartja veszélyesnek ezeket a fil­meket, mondván, hogy a nézők különbséget tudnak tenni illúzió és valóság között. Üj jelenség, hogy a horrorfil­mek nézői, a horrormagazinok olvasói hirdetések útján keresik a kapcsolatot egymással, össze­jönnek, hogy megvitassák a kedvenc filmeket — mostanában a „Megcsonkítottak sikolya”, a „Kannibáltáborozás” és az „öld meg őket lassan” a sláger —, szörnyeket rajzolnak és készíte­nek egymásnak. Kialakult az országos horrorvideo-börze is. Nézők és alkotók fáradhatatla­nul törekednek a filmezés töké­letesítésére, vagyis jelen esetben arrta, hogy elérjék a morbiditás legmagasabb fokát. . . TŰZHÁNYÓN KELLENE ÉPÍTENI VILLANYTELEPEKET A szovjet Vita Egyesület tagjai szerint nagy kapaci­tású villanytelepeket kellene építeni a tűzhányókon. Ez­zel azt is el lehetne kerülni, hogy a tűzhányók működni kezdjenek. A villanytelepek turbináit párával és gázzal üzemeltetnék, s ezt az üzem­anyagot a tűzhányók mé­lyéről nyernék. Hogy egy nagy kapacitású villanytelep működhessen, 500 fokos me­legre és néhány száz at­moszféra' nyomásra van szükség. A Vita Egyesület tagjai szerint a Kamcsatka- félszigeten levő Koriakszi tűzhányó ideális volna vil­lanytelep építésére. ÜJ TECHNOLÓGIA Kínai szakemberek új tech­nológiát dolgoztak ki, mely­nek segítségével a geológiai szerkezet háromdimenziós képe alakítható ki. Ez igen nagy szerepet tölt majd be a kőolajtelepek felderítésé­ben. A háromdimenziós ké­pet a szeizmológiai tanulmá­nyok során szerzett kétdi­menziós adatokból kiindulva képezik. Az új technológia a szakemberek szerint hoz­zájárul a sokkal pontosabb és gazdaságosabb kiterme­léshez. A ZSÍR NÉLKÜLI ÉTKEZÉS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A British Medical folyó­irat állítása szerint azoknál az embereknél, akik követ­kezetesen tiszteletben tart­ják a zsírmentes étkezésre vonatkozó orvosi tanácsokat, növekszik a rákos megbete­gedéstől való kockázat. A Skóciában 12 év folyamán 15000 páciensen végzett kí­sérletek arra utalnak, hogy azok, akiknek vérében ala­csony szintű a koleszterin, kevésbé hajlamosak a szív- betegségre, viszont gyakrab­ban kapnak rákos megbete­gedést (férfiak és nők egy­aránt). Dr. Anthony Lever, a Glasgow-i kórházban vég­zett kutatások alapján azt javasolja. hogy csak azok tartsák magukat a zsírmen­tes étkezéshez, akiknek vé­rében túlságosan magas szin­tű a koleszterin. ÁTLAGÉLETKOR A FEJLETT ORSZÁGOKBAN A fejlett országokban az átlagéletkor az Egészségügyi Világszervezet legújabb ada­tai szerint 73,7 év. Legma­gasabb az átlagéletkor Ja­pánban, 79,1 év. Magyar- országon és a Szovjetunió­ban pedig 69,7 év. A nők átlagéletkora a fejlett or­szágokban 77,2 év, a férfia­ké pedig 70,1 év. Franciaor­szágban, Japánban, Svédor­szágban és Svájcban a nők a közeljövőben átlag 80 évig fognak élni. A fejlett orszá­gokban a legtöbb haláleset oka a szívbetegség, a rák, a szélütés és légzésszervi meg­betegedések. TIZENKÉTMILLIÓ BIBLIA A SZOVJETUNIÓNAK A Biblia mindenkinek el­nevezésű svéd szervezet megegyezésre jutott a szov­jet vallásügyi minisztérium­mal, hogy 1995-ig 12 millió Bibliát küld majd a Szov­jetunióba. A svéd Dagens Nyheteo napilap cikke sze­rint már az idén majdnem egymillió orosz és ukrán nyelven írt Bibliát juttatnak el a Szovjetunióba. Az üz­letet, amely 13 millió dollár értékű, a svéd evangélista vallási szervezetek tagjai finanszírozzák önkéntes ado­mányaikból. Személygépkocsit akar venni? Vagy eladni? Netán cserélni? G3 iiímcj Keresse fel ön is a Merkur békéscsabai felepét, Szarvasi út 117. sz. alatt, ahol készpénzért és bizományos formában vesszük át autóját. Széles készlettel állunk új, gyári utánfutókkal is rendelkezésükre, melyek jellemzői : — laprugós kivitel, pótkerékkel szerelve — terhelhetőség: 250—500 kg-ig. Forduljon bizalommal hozzánk, önt is várjuk a békéscsabai Merkúrban ! A KÖRÖS VOLÁN felvételre keres: autóbusz-vezetőket (Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szeghalom telephelyre) tehergépjármű-vezetőket (belföldi munkára) tehergépjármű-vezetőket (nemzetközi vizsgával) autószerelőket karosszérialakatosokat esztergályost (békési telephelyre). Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi u. 103. Békés, Táncsics u. 91. Gyula, Kétegyházi u. 6. Szarvas, ipartelep. Orosháza, Gyár u. 4. ban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom