Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-02 / 78. szám
'kÖRÖSTÁJEXKLUZÍV 1989. április 2., vasárnap A település központja a század elején ... és napjainkban Bemutatjuk új városainkat IV. Célba ért Mezőberény, a helyét kereső kisváros Kilenc éve jelent meg az 1979-ben íródott „Mezőberény, a helyét kereső kisváros” című könyv, mely tudományos igénynyel dolgozza fel a település múltját, jelenlegi életét. A könyv nagy vihart kavart, akkortájt sokan mondogatták: „Odébb van még a városi rang”. Valóban nekik lett igazuk a cím odaítélését illetően, de végül is célba ért Mezőberény: a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa 1989. március 1-jei hatállyal várossá nyilvánította. Mezőberény területe a régészeti feltárások tanulsága szerint már időszámításunk előtt emberi lakhely volt. Nevét egy 1347- ből származó oklevél említi először, „Bérén” alakban. A különböző zaklatások — földesurak torzsalkodásai, rácok pusztításai — miatt még kétszer menekült el Mezőberény lakossága, s csak a szervezett telepítések keretében éledt újra. A Harruokem-uradaloim részeként a földesúr — kedvező feltételek biztosításával — 1723-ban kezdte meg MeNagy teljesítményű, svájci gyártmányú felvetőgép segíti a szövődéi munkát a Patex- ban zőberény újratelepítését. Először szlovákok, majd németek és magyarok költöztek ide. így alakult ki a ma is jellemzően három nyelvű nemzetiségi település. Mezőberény 1872-ben vásártartási jogot kapott, s ezzel a mezővárosok sorába lépett. Számottevő, háborús károk nélkül, 1944. október 6-án szabadult fel, ettől kezdve társadalmi-gazdasági helyzete gyökeresen megváltozott. Környezetében betöltött szereiét elsősorban a jó közlekedési adottságainak köszönheti, de Vonzását fejlett gazdasága és lakossági ellátásának jó színvonala is indokolja. 1970-ben nagyközségi rangra emelték, 1971-ben pedig — alsó fokú központi szerepkörre jelölték. Közigazgatási státuszát tekintve 1975-től — a vele közös tanácsú Csárdaszállással együtt — Békéscsaba várokömyék községe, 1984-től pedig a megyei tanács közvetlen irányítása alá vonták. A felszabadulás utáni társadalmi-gazdasági átalakulás megváltoztatta a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetételét. Mezőberény iparosodása elsősorban a meglévő üzemek bővítésével, kapacitásának növelésével valósult meg. Az ipar szerkezetén belül továbbra is megmaradt a köny- nyűipar vezető szerepe. A mai város iparában 1988 végén összesen 16 telep, ezen belül 14 ipartelep működött. Közülük csak három szövetkezet telepei helyi irányításúak, a többi békéscsabai. illetve a Pamuttextilművek mezőberé- nyi gyára budapesti irányítású. Ez utóbbi a település legnagyobb gyára, 1988-ban átlagosan 523 főt foglalkoztatott, a gyár 1988- ban 212 millió forint termelési értéket állított elő. A három mezőberényi székhelyű szövetkezet — a műszaki vasipari, a faipari és a textilipari — 1988-ban összesen 649 főt foglalkoztatott, bruttó termelési értékük együttesen 296 millió forintot tett ki. A város jelentősebb ipari üzeme még az 1987-ben 222 főt foglalkoztató Mezőgép, amely a békéscsabai gyárral együtt mező- gazdasági gépeket, alkatrészeket állít elő, s főként a szocialista országokba exportál. Mezőberény ipara 1987-ben átlagosan 1890 főt foglalkoztatott. A városok közül csak Békéscsaba, Gyula és Orosháza megfelelő mutatója kedvezőbb. A Mezőberény és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a város és környéke lakosságának kereskedelmi ellátását csaknem teljes egészében biztosítja. Az elmúlt év végén 38 bolt és 14 Vendéglátóhely működött, ösz- szesen 5734, illetve 2093 négyzetméter alapterületen. ami az 1970. évinek több mint kétszerese. , A lakásépítés üteme a ’60—’70-es években felgyorsult, de a sok korszerűtlen lakás miatt a megszűnések száma is magas volt. így a város 1988. év eleji' lakásállománya mindössze 7,9 százalékkal volt több. mint 18 évvel korábban. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Mezőberény lakásellátottsága 1970 elején már jóval kedvezőbb volt, mint a többi városé, akár a száz lakásra jutó népesség, vagy szobák, akár az utóbbira jutó lakók számát tekintjük. 1988 végén a közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 67,6, a közcsatornahálózaté 15,5 kilométer volt, négyszerese, illetve tizenháromszorosa az 1970. évinek. A földgázvezeték folyamatos kiépítésével 1988 végén már 72,8 kilométer volt a gázcsőhálózat hossza, és 2120 lakást :— az összesnek csaknem felét — fűtötték gázzal. A felszabadulás után javult a település orvosellátottsága, kialakultak az alapfokú egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételei. Jelenleg az alapellátás megoldott; 1988 végén öt körzeti orvos (egy körzet betöltetlen), két, gyermekkörzeti orvos és 2 körzeti fogorvos látta el a feladatot. Kilenc gazdálkodó egységben és három intézményben van rendszeres üzemorvosi rendelés. Az első községi óvoda 1892-ben nyílt meg Mezőberényben, s 1988-ban hét területi óvoda működött, összesen 512 férőhely- lyel. 1970. és 1988. között az óvodák befogadóképessége közel másfélszeresére emelkedett. Valóság és tükörkép az. új ABC-ben Nagymértékben javultak az iskolák személyi és tárgyi feltételei, kialakult a tanulók szakrendszerű oktatása. 1982-bep adták át a városnak az új általános iskolát, amely korszerű tornacsarnokkal is rendelkezik. Az utóbbi években már nincs váltakozó tanítással használt osztályterem. A településen 1802 őszén nyitották meg a régi gimnáziumot, melynek az első tanévben Mezőberényből és környezetéből 51 tanulója volt. A megfelelő épület és berendezések hiánya, valamint a kedvezőtlen nevelői körülmények miatt a gimnáziumot 1835-ben Szarvasra telepítették. Az 1962/63. tanévben a 2. sz. általános iskolában két első osztályban indult meg újra a gimnáziumi oktatás. Az új gimnázium építését 1963-ban kezdték meg, és 1966. március 15- én már négy évfolyam diákjai vették birtokba az épületet. A Petőfi Sándor nevét viselő gimnáziumnak az 1988/89. tanévben 252 nappali és 19 levelező tagozatos hallgatója van. Az előző tanévben beindult két tannyelvű (német—• magyar) oktatásban jelenleg 135 fő részesül, mintegy fele-fele arányban 0. és 1. osztályosok. Ez utóbbi oktatásban a gimnázium országos beiskolázási körzetű, így szükségessé vált a jelentős számú, más megyéből és vidékről érkezett fiatal kollégiumi elhelyezése. 1990-ig 300 kollégiumi férőhely megvalósítását tervezik, amelyből eddig 120 épült meg. Jelenleg folyamatban van az 1200 adagos napközis konyha építése, valamint a gimnázium hat tantereménél való bővítése. Szekeres András Ébredő tavasz a város központjában 200 éves az evangélikus templom Árkádok az új lakások alatt Fotó: Veress Erzsi
