Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-24 / 95. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG ! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TANÁCS LAPIS 1989. ÁPRILIS 24., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM Mai számunkból: Az EDÜ-re készülve (3. oldal) Az új vámszabályokról — mindenkinek (4. oldal) Pártértekezlet Gyomaendrödön (5. oldal) Egy kórház kálváriája (5. oldal) Fejlesztési tervek Mezögyánban (8. oldal) Befejeződött a KISZ XII. kongresszusa Megalakult a Magyar Demokratikus Ifjúsági Elnök: Nagy Imre Szombaton plenáris üléssel folytatta munkáját a KISZ XII. kongresszusa. A tanácskozáson jelen volt az MSZMP Politikai Bizottságának több tagja. A küldöttek elsőként a jelölőbizottság munkájáról hallgattak meg tájékoztatót, majd az előterjesztett dokumentumokat vitatták meg, számos javaslatot téve az együttműködés alapelveire és szabályaira, a szövetség nevének megváltoztatására. A résztvevők kézhez kapták a péntek esti, éjszakai szekcióüléseken megformálódott véleményeket, amelyeket a küldöttcsoportok alakítottak ki a kongresszusi dokumentumokról, illetve a szövetség három évtizedes tevékenységéről, működésének új formáiról, lehetőségeiről. A vitában felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Grósz Kárnly felszólalása — Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása egyértelmű: támogatjuk törekvéseiket, értékeljük szellemi bátorságukat, vállalkozókedvüket. Csinálják meg, amit megterveztek, sok sikert hozzá! — kezdte felszólalását a főtitkár. — A programnyilatkozat alaptörekvéseivel azért értek egyet, mert egybeesik a párt programjával — összhangban vagyunk tehát. Ezért a párt központi vezetése a párt szervezeteit és egyes tagjait arra kéri, hogy támogassák ennek a programnak a megvalósítását. Ismert igazság ugyanakkor, hogy könnyebb egy programot megfogalmazni, mint megvalósítani, miközben változnak a körülmények, a feltételek is. Ezért a programnak is változni, gazdagodni kell. — A formálódó ifjúsági szövetség programjának támogatása a pártmózgalmon belül is új munkastílust, együttműködési gyakorlatot igényel, a megváltozott, minőségileg új viszonynak megfelelően. A politikai szövetség partneri viszony. Ezt határoztuk el együtt azokkal, akik e kongresszust előkészítették. Ennek politikai, szervezeti és személyi feltételei most formálódnak és alakulnak a Magyar Szocialista Munkáspártban is. A vitában többen megfogalmazták, hogy a pártnak szüksége van az ifjúságra. Szövetség Igazuk van! Ide tartozik azonban egy másik mondat is: az ifjúságnak szüksége van egy pártra. Hogy ez az MSZMP-e, azt döntsék el önök. Az MSZMP ugyanakkor — hittel vallom — ösz- szes múltbeli és jelenbeli hibájával együtt olyan párt, amely képes az országot a jelenlegi válsághelyzetből kivezetni, abból a válságból, amelynek kialakulásában csak részben volt vétkes, de ez a vétek nem kicsi. Grósz Károly ezután a párt és a szerveződő szövetség közötti új viszony jellemzőiről szólt, mondván: kezdjünk tiszta lappal, korrekt viszonyok alapján. — Milyen párttal lépnek önök szövetségre? Az én felfogásom szerint a magyar szocializmus építése során a Magyar Szocialista Munkáspárt élcsapatpárt annyiban, hogy a felszabadulás után a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom leghaladóbb értékeit egyesítve vált a magyar társadalom meghatározó erejévé. Osztálypárt annyiban, amennyiben a munkásosztály nevében és érdekében vállalt elkötelezettséget, kötött hosszú távú szerződést az ország felépítésére. Néppárt annyiban, amennyiben minden olyan társadalmi réteg, csoport érdekeit igyekszik képviselni, amely a szoçializmust tekinti hazánk jövőjének — mondotta többek között, majd így folytatta : — Választásra készülünk és pártkongresszusra. Nem rendkívülire — mint ahogyan itt megfogalmazódott —i hanem a XIV. párt- kongresszusra és ezt akkor hívjuk össze, amikor ehhez a politikai feltételeket meg tudjuk teremteni. A legfontosabb, hogy legyen a XIV. kongresszusra olyan mondanivalónk, amely hosszú távú kibontakozáshoz mutat utat. Aki tehát akar, számos helyen bekapcsolódhat mozgalmunkba. — Pelvetették a vitában azt a kérdést is, lelassult-e a reform, vagy sem. Véleményem szerint következetesen halad előre, bukdácsolva természetesen azon az úton, amelyet még senki nem járhatott. Ugyanakkor a látványos nagyotmondások ideje lassan lejár. A szerényebb, de szívósabb és következetesebb munka korszaka következik. Mert tudnunk kell: a szavak tűzijátékából nem lesz szocializmus. , Hozzáfűzte: minden párt, minden politika sikerét meghatározza a gazdaság eredményessége. — Ez ma nem többet, mint a piac által magasabbra értékelt munkát jelenti. Ezért át kell alakítani a gazdaság szerkezetét és a termelés struktúráját. Több szellemi értéket kell tartalmaznia termékeinknek, jobb minőség kell és nagyobb szállítási pontosság. (Folytatás a, 3. oldalon) Összetartó erő a közös értékrend Fehér Ibolya Békéscsabáról érkezett a kongresszusra. A három nap jelentőségéről a következőket mondja: — Ez az első olyan szervezet, ami lényegét tekintve meghaladta önmagát! A legfontosabbnak a struktúraváltozást tartom, mert ehhez lehet kötni az új munkamódszereket, döntési mechanizmusokat. — Sa kongresszuson egyszer csak „lón káosz”, mintha szétfolytak volna a dolgok. — A tanácskozás előkészítése már tükrözte a változásokat, új metódusok voltak, amikor minden lényeges dokumentumot megtárgyalhattunk... Szakítottunk a régi gyakorlattal, a felülről jövő vezényelt döntésekkel, akkor az egyéni érdekek, vélemények nem kerülhettek a felszínre, a tagszervezetek érdekei előtérbe helyeződtek, megfogalmazódtak, megjelentek. Megszűnt a lefoj- tás, emiatt elemi erővel törtek föl mindazok, amikről korábban nem vettünk tudomást. A küldöttcsoportok egy dologról nem mondtak le, arról, hogy — akár az ismétlés vállalásával is — hangot adjanak törekvéseiknek. — Megítélésed szerint melyik az a legfontosabb döntés, ami itt megszületett? — Meghirdettük, hogy a változások mellett tettük le voksunkat. A baloldali reform, az értékrendünk alappillére a következő: a társadalmi, gazdasági modernizáció, az alulról való építkezés, az önszerveződés, a tolerancia és a többpártrendszer. A piaci és termelési folyamatokhoz igazodó tulajdonviszonyok megteremtése elodázhatatlanná vált. És végül a párt—Demisz viszonyáról. Ez egy alakuló folyamat, az eddigi engedelmesség kötelező volt, amit ma az ifjúság már nem tud megemészteni. „Engedetlenek” lettünk, az összetartó erőket idáig hatalmi elvek vezérelték, a jövőben kizárólag a két szervezet által vállalt, megvalósítandó értékek jelenthetik a kapcsot. Mi ahhoz a párthoz csatlakozunk, amely a többpártrendszer kereteiben leginkább kifejezi törekvéseinket. I__________________________________________________ _ J obb feltételeket a jövő nemzedékeinek! Elkészült a jelölést előkészítő bizottság javaslata Nem politikai nézetrendszerekben, hanem személyi szimbólumokban gondolkodunk A megyei pártértekezlet egyik fontos előzményeként a múlt hét végén befejezte munkáját a jelölést előkészítő bizottság, azaz — a küldöttcsoportok területi tanácskozásai alapján — megfogalmazta javaslatát a pártbizottság tisztségviselőire és tagjaira. A bizottság kéthetes munkájának tapasztalataiból mindenekelőtt az vonható le, hogy a küldöttek szembesültek azzal a helyzettel, ami a politikai élet bonyolultabbá válását tükrözi a személyi választási lehetőségek beszűkülésében — hallottuk dr. Tóth Tamástól, a jelölést előkészítő bizottság elnökétől. Ez szorosan összefügg demokratikus közéletünk egyik problémájával, nevezetesen azzal: nem politikai nézetrendszerekben, hanem személyi szimbólumokban gondolkodunk, „köszönhetően” egy megcsontosodott struktúra hagyományának. Tudvalevő, hogy a javaslatok megtétele „alulról”, vagyis a küldöttektől indult el, szakítva a „felülről kiválasztás” rendszerével. Ez a módszer viszont — a bizottság elnökének észrevételei szerint — sajátosan tárt fel olyan strukturális hibákat is, amelyek elemzése és tapasztalati értéke túlmutat a bizottság eredeti céljain. A küldöttek maguk is hangsúlyozták: a kiválasztás teljes szabadsága zavarba ejtette őket, nem tudtak ne- vekçt mondani. „Most derül ki, .mennyire be vagyunk zárva bürokratikus szervezetrendszerünk kalodájába, nem ismerjük egymást, így valóban nehéz javaslatokat adni” — vetették fel a munka majd’ minden szakaszában. A szervezeti bezártság okozta információhiány a káderkiválasztásnál demokratikus keretek között is ugyanazt a hibát okozhatja, mint a korábbi felülről kiválasztás és a „beltenyészetet” eredményező politika. Ily módon a bizottság hiába szerette volna minél szélesebbre tárni a választás lehetőségét, szándéka beleütközött a társadalmi realitásokba. A javaslatok között ugyan jó néhány név felmerült még, ám valós többségi akarat nem húzódott meg mögöttük, kevésbé ismert emberek. Nagy tanulsága a választás előkészítésének — ösz- szegezhetők a dr. Tóth Tamás által elmondottak —, hogy olyan belső strukturális kereteket kell teremteni, amelyek élénkebb szervezeten belüli mozgást biztosítanak, a politikai arculat széles körű megjelenését teszik lehetővé. Csak egy alulról építkező, mozgalmi struktúra alkalmas arra, hogy a politika egyik legfontosabb feladatát, a tehetséges emberek felszínre hozását szolgálja. Különösen hátrányos helyzetben vannak a képzett fiatalok, akik — az élet természetes törvényszerűségeinél fogva — követelik helyüket a közéletben. A megye közvéleményében — a visszajelzések szerint — csalódottságot váltott ki az összeállított személyi javaslat. „A jelölést előkészítő bizottság nem minősíti — nem is feladata —, hogy a többségi ajánlások alapján összesített lista jó-e vagy rossz. A széles körű véleménykérésből — a jelölés-visszautasításokat is figyelembe véve — erre futotta" — hangsúlyozta dr. Tóth Tamás, egyben hozzátette: sem az előkészítő munka jsorán, sem a javaslat megfogalmazásakor senki nem próbálta „kívülről” az ajánlást befolyásolni, a jelölést manipulálni. Még próbálkozásra sem volt példa, de ha valaki tisztességtelen kezdeményezést tett volna, a bizottság azonnal, a leghatározottabban elutasította volna. Végezetül a jelölést előkészítő bizottság elnöke elmondta, hogy a megyei párt- bizottság tisztségviselőire tett, korábban már nyilvánosságra hozott — és lapunkban is közölt — javaslatokon kívül újak nem merültek fel. Ily módon tehát a végleges lista szerint a megyei pártbizottság első titkári tisztségébe Fodorné Birgés Katalint és Szabó Miklóst javasolják, titkárnak pedig Kiss Sándort, dr. Lovász Matildot, dr. Forrai Józsefet, dr. Herczeg Ferencet, Kutas Gyulát és Szabó Bélát. A teljesség kedvéért az alábbiakban közöljük azok nevét, akik tisztségviselőként szóba jöttek, de az előbb felsoroltakon kívül nem kaptak többségi támogatást a küldöttektől. ' ELSŐ TITKÁRI FUNKCIÓRA: Dr. Arpási Zoltán (nem vállalta), Szabó Miklós, Fodorné Birgés Katalin, dr. Soós Tibor, Kiss Sándor, Győrfi Károly (nem vállalta), dr. Sonkoly János, Szabó Béla, dr. Petrovszki István, dr. Lovász Matild, Kutas Gyula, dr. Szabó István, Hüttner Vilmos, Szekeres Károly, dr. Váczi Róza, Klaukó Mátyás, dr. Körmendi János, dr. Simon Imre. TITKÁRI TISZTSÉGBE: Dr. Arpási Zoltán, Kiss Sándor, dr. Lovász Matild, Kutas Gyula, Győrfi Károly, Fodorné Birgés Katalin, dr. Soós Tibor, Miskucza Péter, Szabó Miklós, dr. Petrovsz- ki István, dr. Tímár Judit, Nagy Jenő, Gyarmati Irén, Hüttner Vilmos, dr. Forrai József, dr. Herczeg Ferenc, Szabó Béla, Zolnai László, 9r. Becsei József, dr. Sonkoly János, dr. Bereczki Elemér, dr. Bognár Antal, Klaukó Mátyás, Hideg András. Bálint Tibor, Hideg Gábor. dr. Simon Imre. Kop- csák Mihály, dr. Ambrus Zoltán. Duna Mihály. Tré- zing Gábor, Kasuba István, dr. Szabó István, Erdélyi Mihály, Olajos Imre, Sinkó József, dr. Szönyi Ernő. L. E. A környéken lakók és dolgozók nem kis őrömére, az utóbbi hetek idegölő ko- pácsolása után csendesebb szakaszához érkezett Békéscsabán, az Univerzál Áruházzal szembeni Ideiglenes parkoló helyén felépülő lakó- és üzletház építése. A hangos alapozás után mindenkire üdítően hat a csend, és az építés is már a felszíni vasbetonszerelésnél és zsaluzásnál tart. Bár a kerítés miatt még nem látszik, föntről már kirajzolódik az új épület körvonala Fotó: Veress Erzsi
