Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-22 / 94. szám
'PcöröstájEXKLUZÍV 1989. április ZZ., szombat „A reformokért küzdő, progresszív küldöttek véleménye érvényesüljön” — „Sajnálom az elvesztegetett időt” — „...lehetősége lett volna megpályázni a megyei tanácselnöki széket” — „Elnézést kérek a fotósoktól...” — „Mi lesz, ha nem választják meg?” — „Ha megválasztják, min változtat?” Beszélgetés Szabó Miklóssal a megyei pártbizottság első titkárával Mához egy hétre összeül a megyei pártértekezlet. Ahogy mondani szokás, a visszaszámlálás elkezdődött. Dolgozik a szervezőbizottság, a jelölést előkészítő bizottság és a szerkesztőbizottság is letette már az asztalra a pártértekezlet programtervezetét. A tisztségviselők személyére vonatkozó előzetes javaslatok is nyilvánosságra kerültek a minap. Mint emlékezetes, hosszú vajúdás után döntött a megyei pártbizottság a megye legfontosabb pártfórumának összehívásáról A párttagság zöme úgy érzi, hogy ő kény szeritette ki a pártértekezletet. Baljósak tehát az előjelek. És — ahogy ilyenkor lenni szokott — felfokozott a várakozás. Mi több, az elhúzódó, kései ! döntés miatt talán a szokásosnál nagyobb a figyelem. És hát — kár lenne tagadni — folynak az előcsa- tározások személyi ügyekben, ügyrendi kérdésekben és más témákban is. A találgatásoknak sem vagyunk híján: tompítja vagy felerősíti a tanácskozás a megye pártéletében fellelhető vitákat, kikeveredik-e valamilyen markáns megyei pártprogram és végül, sikerül-e reformszellemű testületet és tisztségviselőket választani a pártértekezleten. A tét tehát nagy. Erről, vagyis az előzményekről, napjaink kétségeiről és a várható döntésekről kérdeztük Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, akinek újraválasztását kezdeményezte a jelölést előkészítő bizottság — többes jelölés keretében. — E0 hét múlva összeül a megyéi pártértekezlet. Hogy állnak az előkészületek? — A megyei pártbizottság, a pártértekezlet előkészítésére létrehívott munkabizottságok, a programtervezet kialakításában részt vállaló értelmiségiek és az apparátus arra törekedett, hogy a lehető legjobb feltételeket, körülményeket biztosítsa a pártértekezlet munkájához. Arra törekedtünk, hogy demokratikusan, a pártalap- " szervezetek és párttagok aktív részvételével, a nyilvánosság előtt folyjon a felkészülés. Fogadókészek vagyunk minden jó gondolatra, továbbra is várjuk az észrevételeket, most már a nyilvánosságra hozott programtervezetről is. Minderről a megye párttagsága és közvéleménye a Békés Megyei Népújság hasábjaiból is tájékozódhatott. Azt, hogy az előkészítés eredményes volt-e. a pártértekezlet fogja minősíteni. — Mit vár a tanácskozástól? — A megyei küldöttek nagy részét személyesen ismerem, de azok is, akikkel a múltban nem volt alkalmam találkozni, korszerűen, felelősségteljesen gondolkodó emberek. Joggal bízom tehát abban, hogy megyénk és az általuk képviselt település és pártszervezet életiéért, jövőjéért kívánnak cselekedni. Remélem, ezzel az elhivatottsággal képes lesz értekezletünk olyan politikai programot alkotni, vagy annak fő irányait meghatározni, melyet elfogad a párttagság és azáltal kész lesz megvalósításáért dolgozni, s ha kell, áldozatokat is vállalni. Hogyan fog ez megmutatkozni a pártértekezleten? Éles vitában, a múltbeli és jelenlegi megyei vezetést is érő kritikában, főként a megyei pártbizottság helyét. szerepét, jövőbeni működését érintő javaslatokban. Nagyon bízom abban, és szeretném, hogy végül nem a jelszavakban gondolkodók, hanem a tartalmat meghatározó, a reformokért küzdő, progresszív küldöttek véleménye, érvényesüljön a döntésekben. Megtesszük az első lépést egy valóban politizáló párt megyei kibontakoztatásáért, de jó lenne, ha a párttagság és a közvélemény nem táplálna illúziókat a pártértekezlettel szemben. — A megyei pártértekezlet kérdésével a múlj, év szeptemberében foglalkozott először a pártbizottság. Akkor ön nem volt itthon, hathetes tanulmányúton járt a Szovjetunióban. Amikor hazatért, akkor találkozott a társadalmi és tömegszervezetek megyei vezetőivel. Nálunk is járt a szerkesztőségben. Emlékszem, nagyon határozottan az volt a véleményünk, hogy össze kell hívni a pártértekezletet. Gondolom, másutt is ugyanezt mondták. Mégis, a testület újra megkerülte a döntést. Nem sajnálja az elvesztegetett időt és a történteket elemezve levonható-e valamilyen tanulság? — Ma már egyértelmű számomra, hogy a megyei pártbizottság tavaly szeptember 30-ai döntése nem volt helyes, mert nem támaszkodott a tagság véleményére. Bár a megyei pártbizottság tagjai a korábbi időszakhoz képest gyakrabban megfordultak különféle pártrendezvényeken és szorosabbá vált kapcsolatuk a párttagsággal, a pártértekezletet illetően mégsem voltak birtokában a tagság tényleges véleményének. Számomra a tanulság: a pártbizottság elé csak olyan javaslatokat szabad előterjeszteni, amelyek a párttagok akaratát fejezik ki. Hogy ezt hogyan valósítjuk meg, annak kidolgozása a pártértekezlet utáni legsürgősebb feladatunk. A hibás döntésért nekem kell vállalnom a felelősséget, annak ellenére, hogy abban az időben tanulmányúton voltam a Szovjetunióban. Gondolja el: hat hét után hazaérkezek és azzal kellene kezdenem, hogy javaslatot teszek egy testületi döntés azonnali megváltoztatására. Sajnálom az elvesztegetett időt. a pártértekezlet körüli hu- za-vonát, mert ártott a megyei pártbizottság telein" télyének. gyengítette a párttagság bizalmát a testülettel és vezetőivel szemben. — Sokan úgy tartják, ha fél évvel j ezelőtt összehívják a pártértekezletet, akkor a vezetőknek nem kellett volna személycseréktől tartani. Most pedig üTemi erejű a nyomás a radikális személyi változásokra. — Megyei pártértekezletet fél évvel ezelőtt nem azért kellett volna tartani, hogy a jelenlegi vezetők nyugodtabban nézzenek a választások elé, hanem azért, mert politikai igény volt rá. Ügy vélem, jól ismerem a bizalomvesztés kialakulásának folyamatát. Természetes jelenségnek tartom, hogy a párt gyökeresen változtatni akar korábbi gyakorlatán. Szeretném megjegyezni, hogy titkár kollégáimmal együtt felajánlottuk a megyei pártbizottságnak: küldjön ki munkabizottságot, amely megvizsgálja tevékenységünket, és ha szükségesnek tartják, kezdeményezzenek személycseréket. Javaslatunkat akkor a testület nem fogadta el. Határozott véleményem, hogy a mai politikai helyzetben demokratikus vezetői magatartásra, alkotó politizálásra, új vitakultúrára van szükség, hiszen a világ változott és változik körülöttünk. Meggyőződésem, hit ma is kell, de az önmagában kevés. Olyan politikai vezetőkre van szükség, akik a valóság ismeretében, rugalmasan, széles körű véleményekre alapozva, vitákban alakítják ki az álláspontokat. Csak az alkalmasság legyen a mérce. — önnek lehetősége lett volna két hónappal ezelőtt megpályázni a megyei tanácselnöki széket. Méghozzá eséllyel, hiszen az emberek már vagy egy éve rebesgették, hogy Fodorné Birgés Katalin lesz az első titkár, ön pedig a tanácselnök. Miért nem élt a lehetőséggel? — Múlt év őszén, amikor szóba került Gyulavári Pál nyugállományba vonulása, felvetettem a Központi Bizottság illetékeseinek azt, amit ön a kérdésben megfogalmazott. Akkor azt a választ kaptam, olyan feladatok előtt áll a párt, amelyek megvalósításában számítanak rám. Ezután igyekeztem magam kivonni a jelölés folyamatából. Megtisztelő,'hogy rám is gondoltak a megyei tanácselnöki funkció betöltésekor. Én úgy érzem, soha nem tartoztam azok közé. akik önjelöltként indultak bármilyen vezetői tisztségért. Azt sem szeretem, ha vezetők szűk csoportja „sakkozik” a káderekkel, remélem, ez a fajta kádermunka végérvényesen a múlté. Egyébként egyetértek Murányi Miklós megválasztásával, akit alkalmasnak tartok erre a funkcióra. — Ha a jelölést előkészítő bizottság kettős jelölést javasol, vállalja-e a megméretést? — 1985-ben a párt ajánlotta, hogy a tanácsválasztásokon kettős jelölés legyen. Ennek természetes következménye, hogy a párttagságban a pártvá- liaszt.ásokkail kapcsolatban is felmerült ilyen igény. Én sem tartottam volna helyesnek, ha a megyei pártbizottság tisztségviselőire csupán egy személyt jelölnek. Meggyőződésem, hogy ez nem tükrözte volna a megye párttagságának akaratát, véleményét. Természetesnek tartom, hogy a pártértekezlet küldöttei és az őket megválasztó közösségek más-más személyben látják a garanciát a megye párté létének megújítására. A jelölést előkészítő bizottság felkérésére a jelölést és a megméretést vállalom. A döntés a pártértekezlet küldötteinek joga és felelőssége. — Nem tudom, eljutott-c önhöz, hogy az emberek, a párttagok egy része nem szimpatizál önnel. Azt mondják, elszakadt a tömegektől, túlságosan magabiztos, és még olyat is hallani, hogy beállított a tartása, a viselkedése. Tény — ezt a fotóriportereinktől tudom —■, elég nehéz önt fotózni. — Könnyű lenne azt felelnem, hogy senki sem lehet mindenkinek rokonszenves. Aki erre törekszik, az véleményem szerint természetellenes. Ugyanakkor tudom, hogy a közéletben egyre növekvő szerepe van a szimpatikus egyéniségeknek. Azt azonban nem tudom elfogadni, hogy elszakadtam a tömegektől és túlságosan magabiztos vagyak. Lehetőségeimhez mérten igyekeztem közvetlen kapcsolatba kerülni a párt tagjaival — taggyűléseken és más rendezvényeken. Ezeken a találkozásokon az emberek közvetlenek voltak hozzám, bizalmukat éreztem. Tudom, hogy még többet kellett volna az emberek, a párttagok között lennem. Ami a viselkedésemet illeti, azt néhány esetben már jóindulatúan szóvá tették. Türelmesebbnek és természetesebbnek kell lennem — elfogadom. Elnézést, kérek a fotósoktól, hogy nehezítem munkájukat... — Mi lesz, ha nem választják meg? — Ha egy vezető tisztségre több személyt jelölnek, akkor ennek a lehetősége fennáll^ vagyis, aki a megméretést vállalja, annak ezzel is számolnia kell. Kevés időm volt még arra, hogy ezt végiggondoljam. Tudomásul fogom venni, hogy a választók másnak szavaztak bizalmat. Ha mégis voltak értékei a munkámnak, akkor talán hívni fognak olyan feladatok ellátására, amelyre alkalmasnak tartanak. Ha nem hívnak, akkor én keresek magamnak munkát. — Öt éve első titkár. Megválasztását nagy egyetértéssel fogadta a megye közvéleménye. Mint fiatalembertől nagyon sokat vártak. Aztán a népszerűsége fokozatosan csökkent. Mi— Olyan időszakban vái- lasztottak meg első titkárnak 1984-ben, amikor a felszínen még nyugodt, kiegyensúlyozott volt a gazdasági-politikai helyzet, de Békés megyében bizonyos feszültségek már érezhetőek voltak. Itt elsősorban a megye hátrányos helyzetére és az ebből: fakadó ellentmondásokra gondolok. A megyében lakó embereknek jogos igénye, követelése, hogy munkájukkal jobban boldoguljanak, hogy ne legyen hátrány itt születni, itt élni. Ezen változtatni — ez volt alapvető célom, amelyet az 1985- ös megyei pártértekezlet dokumentumai is rögzítettek. A VII. ötéves tervtől kezdve kaptunk kiemelt költségvetési és fejlesztési támogatást, azonban az ország gazdasági helyzetének romlását követő fokozatos elvonások miatt ez nem bizonyult elegendőinek. Eredményeket értünk el, de mindez kevés volt a felhalmozott feszültségekhez képest. Hiba volt, hogy a megye közvéleményét, a párttagságot időközben nem tájékoztattuk az egyre romló lehetőségeinkről, a drasztikus központi elvonásokról. Természetes, mindez és az életszínvonal csökkenése rontotta a vezetők, köztük az én tekintélyemet is. Mint fiatalembertől, radikális változásokat vártak, de ennek lehetőségei a társadalmi életben még csak most kezdenek kibontakozni. Amit a vitákban már fél évvel ezelőtt is meg lehetett volna fogalmazni, az felelős cselekvés alapjául akkor még nem szolgálhatott. — Ha , megválasztják, min változtat, mit 'tesz másként? Kikre támaszkodik, és mi az elképzelése a jövőre vonatkozóan? — Napjainkban pártunk lényegi átalakuláson megy keresztül : ideológiai pártból, élcsapatból tömegpárttá és politizáló párttá akar válni. Más járható utat nem látok, mint ennek a folyamatnak a fel- gyorsítását nálunk. Békés megyében is. A különböző platformok kibontakozása, a reformerők csoportosulásai nélkülözhetetlenek a megújuláshoz, mert a tömegpártra jellemző, teljesen új típusú pártegységet alapvetően ilyen módon lehet kialakítani. Hogy mit teszek másként, ez a gondolat, amióta jelölésemre esélyt adtak a küldöttek, állandóan foglalkoztat. Talán legfontosabbnak azt tartom, hogy amit majd a pártértékez- leten elhatározunk, azt következetesen, ütközéseket is vállalva • képviseljem. Meggyőződésem, hogy akár én, akár más tölti majd be az MSZMP Békés Megyi Bizottságának első titkán funkcióját, annak a tagság akaratát kell megvalósítani. ügyüket szolgálnia. Minden párttagot „felnőtt”,. egyenrangú partnernek kezelve, köztük élve, értük kell a funkciót vállalni és viselni. Ehhez viszont rangsorolni szükséges a munka rengetegében. Mindez elérhető akkor, ha a tisztségviselők és a munkatár- sák képesek magas színvonalon politizálni, Ez csupán a személyi oldala a dolognak, de működési és szervezeti korszerűsítésre is vannak elképzeléseim. A jövőben a megyei párt- bizottság a települési és megyén belüli térségek érdekeit, törekvéseit hangolja össze és képviselje a megyei és országos fórumokon, az MSZMP-n belül, illetve később a koalíciós tárgyasokon. Segítse a települési, kistérségi helyi politika kibontakoztatását és abban az MSZMP erőinek küzdelmét. A megyei pártbizottság mintegy, a települések pártbizottságainak „szövetségeként működhetne. Aktívan vegyen részt az alföldi és szűkebben a délalföldi légió politikai együttműködésében és érdekérvényesítésében. Gyors és pontos információáramlást biztosítson a Központi Bizottság — lakóhelyt pártbizottságok és alap- szervezetek között. Ezen elképzeléseimhez és a megyei pártértekezlet által meghatározott célokhoz és feladatokhoz kell igazítani a működést és a szervezetet. Az apparátus eddigi átszervezésére tett kísérleteinket ma már erőtlennek tartom. Gyökeresen változtatni kell létszámában, hierarchiájában és tevékenységében egyaránt. A titkároknak, mint említettem, nagy önállósággal és mozgástérrel — nem reszortokra beszűkülve— kell a településekkel, az alapszervezetekkel, a tagsággal együtt politizálni. A munkatársaknak nem titkárokat, hanem ügyeket kell szolgálniuk, körvonalazható felelősséggel, politikusi minőségben. Ügy vélem, hogy a megyén belüli tájegységek, településegyüttesek tényleges gazdasági és kulturális központjait kell alkalmassá tenni arra. hogy társadalmi-politikai szervező központokká váljanak, úgy, hogy ez egyetlen település és párttagsága önállóságát és érdekelt ne sértse. Kikre támaszkodnék? Az egész tagságra, amelynek döntő részét munkások, parasztok alkotják és cselekvő részvételük nélkülözhetetlen terveink megvalósításához. A programok megalkotásában kérem az értelmiség és a jövő iránt leginkább fogékony ifjúság részvételét. — Köszön« get esi. Arpasi Zoltán
