Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-20 / 92. szám
NÉPÚJSÁG 1989. április 20., csütörtök Kell-e megyei szakszervezeti szövetség? Megalakult az előkészíti bizottság Januárban a megyei szak- szervezeti értekezleten arról döntöttek, hogy az alapszervezetekben vitassák meg a megyei szakszervezeti szövetség létrehozásának a szükségességét. Azóta jó néhány ezzel kapcsolatos SZOT-dokumentum látott napvilágot — mondotta Fo- dorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára annak az előkészítő bizottságnak az alakuló ülésén, amelyet szerdán tartottak Békéscsabán. A legfontosabb gondolatok egyike, hogy pártoktól független, az érdekvédelemre összpontosító szak- szervezeteket alakítsanak. Ez a felhívás eljutott ugyan a szakszervezeti alapszervezetekhez, de a tagság érdektelenségével találkozott. Egy-két nagyüzemet kivéve nem tárgyaltak róla, az ágazati szakszervezetek sem adtak hathatós segítséget. Az országos, vagy a megyei központú telephelyekre későn jutottak el a tézisek. A szakszervezeti választások előkészítése, levezetése is felemás. Némi zavart okozott, hogy központilag csak a választások elvét írták elő, a többit a szakmai, illetve a helyi szakszervezeti bizottságokra bízták. Talán ennek tudható be az a szélsőség, hogy a pedagógusok már befejezték a választást, másutt viszont hozzá sem kezdtek a szervezéshez. Ez megengedhetetlen a mozgalomban, hiszen a meglevő alternatív szervezetek, önálló szakszervezetek sorra készítik programjaikat, amelyekben nagy szerepet kapnak a munkások érdekei. Mindenképpen meg kell akadályozni az egységes szakszervezet szétesését, természetesen jó munkával, nem adminisztratív eszközökkel. Sajnos, ez a mozgalom ,sem mentes a hatalmi torzsalkodásoktól, csatározásoktól, amelyek a fővárosból indultak el, a vidék pedig tűr és hallgat. Azt is tudomásul kell venni: ha kevesebb létszámmal is, de apparátus nélkül nincs hatékony szakszervezeti munka. Illúzió, hogy a kislétszámú, ízekre szedett önálló szak- szervezetek markánsan képesek a tagok érdekeinek a a védelmére. A kormánynyal, a főhatóságokkal, a megyei tanáccsal csak jól felkészült, a szakszervezeti és az állami munkát aprólékosan ismerő tisztségviselő tárgyalhat egyenrangú partnerként. Ezért el kell dönteni: mikor hozzák létre a megyei szakszervezeti szövetséget, az alapszervezeti választásokkal párhuzamosan vagy utána. A bizottsági tagok, akik egyben egy-egy ágazatot, szakmát képviseltek, elmondták észrevételeiket, javaslataikat. Egyöntetű volt a vélemény, hogy szükség van a megyei szövetségre. Bár meglehetősen sok a dilemma. Az Orosházi Üveggyár például új főhatósághoz, az Ipari Minisztériumhoz tartozik, a szakszervezet azonban még az építők kebelében működik. Ugyancsak bizonytalanok a postások, a vasutasok, a bányászok. Az egészségügyben, a HVDSZ, a közalkalmazottak területén is önálló szakszervezeteket alakítottak, vagy szeretnének létrehozni. Ennek ellenére a jelenlévők egyetértettek azzal, hogy kell ágazati, területi, tehát megyei szövetség, de a csatlakozásról csak a szakszervezeti választások után foglaljanak állást, amikor az új vezetőség elfoglalja a helyét. Az előkészítő bizottság ennek megfelelően elkészíti programtervezetét, és a továbbiakban ezek szerint dolgozik. S. S. Szükséges egy fogyasztásvédelmi törvény A minőséget nem az ellenőrzés révén lehet megteremteni. a minőséget „bele kell gyártani a termékbe” — fogalmazták meg a Fogyasztók Országos Tanácsa (FŐT) szerdai kibővített elnökségi ülésén, ahol a minőségellenőrzés elmúlt évi tapasztalatait összegezték. Némi aggodalommal állapították meg az ülésen felszólalók: a jelenlegi gazdaságpolitika, amely meghirdette a belső piac és a fogyasztás visszaszorítását, egyáltalán nem teremt kedvező feltételeket a fogyasztói érdekvédelemhez. Arról nem is szólva — tették hozzá —, hogy egy gazdaság csak erős belső piacra alapozva érhet el külpiaci sikereket. Az eszmecserén a termék előállításától a megvásárlásig, használatáig tartó folyamat szinte valamennyi állomásának minőségi kérdése terítékre került. Ennek, illteve a minőség- ellenőrzés mindennapi tapasztalatai alapján jutott a FŐT arra a következtetésre: szükség van egy átfogó fogyasztásvédelmi törvényre. Emellett pedig az igazságügyi apparátuson belül olyan úgynevezett kisbírósá- gokra, amelyek kizárólag a fogyasztók megkárosításából eredő panaszokban hivatottak eljárni. Milyen átszervezéseket terveznek a megyei tanácsnál? Húszszázalékos létszámcsökkentés — Papírgyártás helyett hatékonyság — Az állampolgár lássa hasznát — Helyben oldédjon meg több minden A szokástól eltérően már most, a döntései őkész í tés időszakában nyilvánosságot biztosítanak a megyei tanács hivatali szervezete korszerűsítéséről folyó munkának, pontosabban az ezzel kapcsolatos, vitának. Mert lényegében még itt tart a dolog, s ennek egyik állomása volt tegnap az a megbeszélés, amelyen a megyei tanács különböző bizottságainak elnökei vettek részt, és mondtak véleményt az eddigi elképzelésekről. Miért is van szükség a szervezet korszerűsítésére; nem túl korai vagy éppen kései az egész, mit hozhat ez a tanácsoknak és elsősorban a lakosságnak? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseik vetődnek fel a témában, s ezekre igyekezett választ adni bevezetőjében dr. Becsei József, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Mindenekelőtt elmondta, a szándék a megyei irányítómunka jobbítása, egyszerűbbé, hatékonyabbá tétele. A jelenlegi megyei * tanácsi szervezet több évtizede változatlan. megcsontosodott. A szakigazgatási szervek a főhatóságok és az önkormányzat szorításában dolgoznak, egyfelől mint a minisztériumok meghosszabbított karjai működnek, másfelől az önkormányzat szószólói lennének. A szervezet számos átfedést, párhuzamosságot takar, sok a vezetői szint, a döntési pont, ami elmossa a felelősséget. Nyilvánvalóan nem tartható sokáig ez az állapot, hiszen a jelenlegi és a várható követelmények egészen más struktúrát kívánnak meg. Változik, csökken a főhatóságok szerepe, még több feladat kerül le a helyi tanácsokhoz. Ez azt is jelenti, egyszerűbb megyei szervezetne, kisebb létszámra, még jobban felkészült apparátusra van szükség. Mindez mintegy 20 százalékos létszámcsökkentéssel jár a megyénél, s a felszabaduló bér egy részét a helyi tanácsok bérgondjainak megoldására, más részét a megmaradó szakemberek jobb anyagi elismerésére használnák- Mint dr. Pataki István vb- titkár hozzátette, jelenlég 340 körüli a létszám, amelyhez 120 fős kiszolgáló gárda tartozik, tehát jogos a kérdés: kell-e ekkora létszám. Bár, ha hozzátesszük az ugyancsak általa említett adatot hogy a megyei tanács osztályai 480 (!) statisztikát készítenek, gyűjtenek, akkor ez a létszám nem is sok, csak kérdés, indokolt-e az ilyen tömegű papírgyártás? Ami az elképzeléseket illeti, a jelenlegi 15 osztályt alaposan szűkítenék, a túlsúlyosak szerepét csökkentenék. Az azonos profilúak összevonásával főosztályok jönnének létre, például a művelődési, az ifjúsági és sportosztály összevonásával, vagy az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi integrálásával — néhány megmaradna önálló osztálynak, mint a személyzeti, vagy a szervezési és a jogi osztály. Csökkenne a pénzügyi és a tervosztály súlya, az előbbi nyilvántartó, az utóbbi stratégiai szerepén lenne a hangsúly. Létrejön egy elnöki hivatal, amelynek feladata, hogy a vezetés keze alá dolgozzon. Ebben kap helyet a sajtóreferens is. Mindezek természetesen még csak elgondolások, melyek a végleges formába öntésig változhatnak, mint ahogyan a mostani megbeszélésen is formálódtak. A bizottsági elnökök kifejtették, mivel értenek egyet és mivel nem. Egyöntetűen az egyszerűsítés, az ésszerűsítés mellett voltak, hangsúlyozva, minél kisebb és áttekinthetőbb egy szervezet, annál rugalmasabb. Sürgették a mielőbbi megoldást, még akkor is, ha a további változások várhatók a tanács- rendszerben, amelyet majd követni kell. Elmondták, az átszervezésben ne az egzisztenciális szempontok legyenek a meghatározók — ezeket megfelelő emberséggel kell megoldani —, hanem a tényleges feladat. Nem javasolták, hogy a főosztályok, és osztályok vegyesen jöjjenek létre, az előbbiek hatékonysága mellett érveltek. Több feladat kerüljön a helyi tanácsokhoz, mert ez segíti az ottani lakosokat, s az átszervezésnek nem lehet más célja, mint az állampolgár érdekeinek szolgálata — summázták. A következő napokban tovább folytatódik a vita a tervezetről, amelyet a május 25-i megyei tanácsülés elé terjesztenek. S. F. Tájékoztató a román és bolgár vámintézkedésekről soha nem fogja megváltani a világot, azonban mégi3 mindent megtesz ezért. „Megszűrt” értelmiség A borbélynő rövidesen hozzáfogott haja megkurtításához, miközben mindketten még azon töprengtünk, hogy kevés a pénz mindenre, így a művelődésre is, és valószínűleg ő szintén tovább rágódott régi gyötrelmén : annak idején miért jött vissza Békésbe. Nem tudom, hogy Debrecenben vagy Szegeden végzett akkor a bölcsészkaron, most viszont egy úgynevezett hálót lát a megye körül : az értelmiség nem jön ide. Teljesen ismerem gondolatmenetét, így idézhetem : — Aki innen Budapestre jut, az nem tér vissza. Aki az Alföld három nagy városában válik az itt meg nem becsült értelmiségivé, az szintén nem, vagy nagyot téved. Szeged! Kecskemét! Debrecen! — ezek a főváros után egy újabb szűrőt jelentenek, s utánuk következik csak Békéscsaba ... Ilyén földrajzi adottságokon múlnának a dolgok? Kinézek a szerkesztőség ablakán. s látom, átellenben építkeznek, sőt, néhány hónapja már el is készültek a Munkácsy utcában a Kiskunhalason látott formájú házak. Ott úgy csinálták, hogy felépítették, és... És itt az „és”-en van a hangsúly: nem cibáltak ki fákat könnyfakasztó módon a földből, s minden tekintetben európai módon végezték a munkákat. A területrendezés, a környezet kialakítása, széppé tétele nem váratott magára, s amíg az építkezés folyt, addig sem volt akkora csatatér a környék, mint itt. A benyomásaimnak nem kell messzire botladozniuk: pár hete bekerítették az Univerzál Áruházzal szemben lévő, eddig gépkocsik várakozására kihasznált teret. Akárkit kérdezek az utcán. nem tudja, mi épül. Tanácstagot is kérdeztem. Valaki aztán azt mondta, hogy lakások lesznek itt, s — hál’ Istennek — nem parkoló. De hát- egy ekkora áruház miként épülhetett fel egy valamirevaló rakodó-várakozó hely nélkül. S most? Most beszűkül megint a Tanács- köztársaság útja, és a piaci napokon nénik-bácsik népesítik majd be a környező üzletek kirakatait, azok peremére ülve, mert nincs park, ahol pihenhetnének, pedig lehetne, lehetett volna. Két nyereségből - veszteség Egy szó, mint száz: a furcsa módon Phaedrának nevezett mozi melletti kis térrel levegőt nyert a városközpont, no meg azzal, ami a Korzó étteremnél van, s most egy talán kellően át nem gondolt terv megvalósítása a két nyereségből veszteséget csinál. Levegőt kellene hát venni, jó lenne kiszusszanni magamat. Tudom, a Luther utcai Halászcsárda ehhez elég füstös hely volt, s különben is, azóta már a Jókai utca sarkára költözött. Ott most hiába keresem. Megtalálom a Strand vendéglő épületében. Ki a megmondhatója, menynyibe került csupán ez a két költözködés, a valóban elegáns jelenlegi étterem kialakítása? Az biztos, szó szerint egyedül érzem magam — a többi vendég a lényegesen olcsóbb, szomszédos bisztróban költi el — italra — a pénzét. S erről jut eszembe: az egyik közeli megye népi ellenőrzési bizottsága a fogyasztói érdekvédelmet vizsgálta, s a tapasztalatok ósz- szegzésekor a kereskedelmi és vendéglátó vállalat igazgatója a következő kijelentést tette: „Valóban úgy tűnhet, hogy túlságosan sokat költünk az üzleteinkre, a fényre, a ragyogásra, de ha nem ezt tennénk, akkor ugyanezt a pénzt elvinné az adó ...” Sok, nagyon sok külön kasszánk van, úgy tűnik. A társadalom alapvető egysége pedig a család — így volt eddig —, s közös kasszájuk is összetartotta őket. Olvasok egy kimutatást: „1980-ban 100 házasság- kötésre 39 válás jutott, öt évvel később 42, tavaly pedig már 50. Ez öttel több, mint országosan.” Egy másik statisztika szerint: „Megyénk lakónépességének csökkenése tovább folytatódik, s üteme a kedvezőtlen népesedési folyamatok hatására a vártnál nagyobb. 1989. január 1-jén 413 ezer lakosa volt Békés megyének; az elmúlt évtizedben 24 ezer fővel, a VII. ötéves tervidőszakban 9 ezer 400 fővel csökkent. Az élve születések száma változatlanul alacsony, és magas a halálozás.” A tisztelt Olvasó — bármelyikük — személyesen, személy szerint egy, egyetlenegy e számok valamelyikéből. Vitaszek Zoltán (Folytatjuk) A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága részletes tájékoztatót juttatott el a Magyar Távirati Irodához, a Romániában a napokban, valamint a Bolgár Népköztársaságban már korábban bevezetett új vámrendelkezésekről. Április 16-átói külföldi áUam- polgárok útiholmijaikon felül csak konvertibilis valutáért vásárolt áruféleségeket vihetnek ki Romániából. Így konvertibilis valutában fizetett vám esetén vihető ki az országból: személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, autóabroncs, gumiáru. hűtőszekrény, fagyasztó láda, mosógép, varrógép, gáztűzhely, gázpalack, televízió, zenegép, rádió, magnó, számológép, bútor, szőnyeg készruha, méteráru, kötöttáru, harisnya és szőnyeg, kristályok, porcelánok, vázák, fémből készült zománcozott edények, evőeszközök, építőanyagok, mezőgazdasági eszközök és gyógyszerek. Minden olyan áru, amelynek egyedi értéke meghaladja az 1000 lejt, szintén csak abban az esetben vihető kl, ha a turista konvertibilis valutában fizette ki a vám ellenértékét. A Bolgár Népköztársaságban szintén az idén változtak a vámszabályok. Ennek értelmében Bulgáriából tilos kivinni húskészítményeket, tejtermékeket, lisztet, darát, cukrot, napraforgó és egyéb növényi olajat, import élelmiszer- és ffl- szerkészftményeket, gyermek- élelmezési cikkeket rizst, őrölt pirospaprikát, gabonát, mindenfajta édesipari terméket, kon- zerveket. Vámmentesen vihetők ki Bulgáriából a személyes használatra szolgáló tárgyak, valamint olyan fogyasztási cikkek, amelyek személyes szükségleteket szolgálnak. Emellett egy liter szeszes italt, két liter bort, valamint 250 cigarettát vihetnek a turisták személyenként, vámmentesen. Az ajándéktárgyak összértéke 100 leva lehet. Ezen felül már vámot kell fizetni. Háromszáz százalékos vámfizetés ellenében vihető ki Bulgáriából zsír, és margarin, hal és halkészítmények, friss és feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék, krlstályáruk. Kétszáz százalékos vám terheli a fúró- és csiszológépeket, evőeszközöket, a varrógépeket, a színes televíziót, a motorkerékpárt, a kerékpárt, a filmezést és fényképezési anyagokat. AUTÓTULAJDONOSOK! Alváz-, üregvédelem, védődob-felszerelés! Rövid átfutási idő, 4, 111. 8 év garancia! GENERAL LEÄNYVÄLLALATA, BÉKÉSCSABA, Bartók Béla út 46—50. Telefon: 24-788/3. Az Ipari Szövetkezetek Békés Megyei Szövetsége FELVÉTELRE KERES: felsőfokú végzettségű ELEMZŐ közgazdászt és számítógépes ismeretekkel rendelkező STATISZTIKUST. Jelentkezni lehet: a Kiszöv személyzeti vezetőjénél, Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. ÉRTESÍTJÜK vásárlóinka^, hogy Átalakítás íutan, IV. 20-ÁN megnyitjuk békéscsabai VILÁGÍTÁSTECHNIKÁI SZALONUNKAT. Egyes termékekre so százalékos Árengedményt adunk. Vas-, Fémipari Szövetkezet, Szarvas
