Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-17 / 89. szám

1989. április 17., hétfő Közös piaci külügyminiszterek álláspontja Grósz Károly Bulgáriába utazott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívá­sára, tegnap Szófiába utazott. Az MSZMP főtitkára ma tár­gyal Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt főtitká­rával. fl LEMP KB állásfoglalása a választási kampányról A Lengyel Egyesült Mun­káspárt azt akarja, hogy a parlamenti választásokat, megelőző kampány ne konf­rontáció, hanem verseny le­gyen. Így összegezte a köz­ponti bizottság által szomba­ton elfogadott általános vá­lasztási állásfoglalást Jan Bisztyga, a KB szóvivője. Lengyelországban 50 nap múlva tartják a parlamenti választásokat, amelyeken a kormány és az ellenzék múlt heti megállapodása szerint az ellenzék akár tömegesen is bekerülhet a törvényho­zásba. A LEMP és a vele szövetséges két párt és há­rom kisebb világi vallási szervezet ugyanis az alsóhá­zi képviselőhelyeknek csak 65 százalékát kapja meg. A helyek 35 százalékára a la­kosság a pártokon kívüliek és ellenzékiek közül választ­hat. A szenátust (felsőház) pedig teljesen szabad vá­lasztások után fogják létre­hozni. Azon, hogy a kampány­nak ne legyen konfrontációs jellege, az LEMP azt érti, hogy a versengő felek ne tö­rekedjenek egymás jelöltjei­nek lejáratására, kerüljék a demagógiát, és zárják ki a lélektani terrort. Úgy tűnt a sajtóértekezle­ten, hogy a LEMP vezetősé­gének még nincs tisztázott álláspontja a jelöltek esetle­ges külföldi pénzelése kér­désében. A KB-szóvivő elő­ször leszögezte, hogy a kam­pánypénzeknek Lengyelor­szágból kell származniuk. Kitérő választ adott viszont arra a kérdésre, hogy támo­gathatják-e a jelölteket kül­földön élő lengyelek. Ugyancsak kitért a konk­rét válasz elől a KB-szóvivő. amikor azt kérdezték tőle, hogy a párt tagjai beléphet­nek-e a Szolidaritás szak- szervezetbe, amely várható­an egy-két héten belül kezd­heti legálisan újraszervezni magát, miután 1982-ben be­tiltották. A Közös Piac tagországai támogatásukról biztosítják a Kelet-Európábán végbemenő nyitási és átalakulási folya­matot. Románia viszont he­ves bírálatban részesült az EGK-tagállamok külügymw nisztereinek granadai tanács­kozásán. Az andalúziai városban va­sárnap délelőtt a miniszteri tanácskozás figyelmének homlokterében a kelet—nyu­gati kapcsolatok állottak. A tárgyaló felekhez közelálló körök értesülései szerint az EGK pozitív és építő állás­pontra helyezkedik a kelet- európai államok megítélésé­ben.' Ugyanakkor külön, el­Kelet-európai országokból érkező olyan személyek, akik nem politikai okokból, hanem a jobb élet reményé­ben, gazdasági megfontolás­ból terjesztenek elő mene­dékjog-kérelmet, a jövőben elvileg visszaküldhetők ha­zájukba. Erről döntött pén­tek délután Kölnben az NSZK tartományi belügymi­nisztereinek állandó értekez­lete. A szóban forgó személvek kérelmének jogerős elutasí­tása után az illetők elvileg visszatoloncolhatók. Ez a megoldás számot vet az úgy­mélyült elemzés alá vetik Románia esetét, mivel sze­rintük ebben az országban módszeresen megsértik az emberi jogokkal kapcsolat­ban a bécsi találkozón kötött megállapodásokat. Francisco Fernandez Or­donez spanyol külügyminisz­ter, soros elnök tájékoztatta kollégáit azokról a lépések­ről, amelyeket Spanyolor­szág bukaresti nagykövete tett, s amelyekre Nicolae Ceausescu kormánya elutasí­tással válaszolt. A spanyol diplomata a Közös Piac ne­vében erélyesen szorgalmaz­ta a bécsi megállapodások tiszteletben tartását. nevezett gazdasági álmene- dékkérőkkel. Minden egyes esetben azonban változatla­nul szavatolja azoknak a személyeknek a biztonságát és a kitoloncolástól való mentesítését, akiket hazá­jukban valóban politikai okokból veszély fenyeget. Korábban a kelet-európai menedékkérők még akkor is az NSZK-ban maradhattak, ha folyamodványukat eluta­sították. az új rendelkezés­sel megszüntették ezt a ke­let-európaiakra vonatkozó kiváltságot. Bz NSZK határozata a kelet-európai gazdasági menedékkérökröl Az H3BECTHH írja Borisz Jelcin felszólalása az SZKP KB 1987. októberi ülésén 1. Az SZKP KB Politikai Bizottsága a 19. országos pártérte­kezleten, illetve a dolgozók leveleiben hangot kapott kíván­ságnak megfelelően elhatározta, hogy az Izvesztyija CK KPSZSZ-ben közzéteszi az SZKP KB 1987. októberi ülésének jegyzőkönyvét. Az ülés anyagából Borisz Jelcin felszólalá­sát, Jegor Ligacsov reagálását, Mihail Gorbacsov zárszavát, továbbá az ülés e tárgyban hozott határozatát közöljük * * * Az elnöklő Ligacsov et.: — Borisz Nyikolajevics Jelcin elvtársé, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjáé, az SZKP moszkvai városi pártbizottságának első titkáráé a szó. Tessék, Borisz Nyikolajevics. Jelcin: — A beszámolókat, a mait is, a hetvenedik évfor­dulóra szólót is, a beszámolók tervezeteit megvitattuk a Po­litikai Bizottságban, s figyelembe véve, hogy én is előter­jesztettem javaslataimat, s egy részüket figyelembe vették, ezért most nincs észrevételem a beszámolót illetően, én azt maradéktalanul támogatom. _ Szeretnék viszont szólni több kérdésről, amelyek a Politi- kai Bizottságban rövid ideje végzett munka során merültek fel bennem. , Tökéletesen egyetértek azzal, hogy az átalakításban __ ma igen nagyok a nehézségek, és mindnyájunkra nagy felelősség hárul, és nagy kötelezettség. Én úgy látom, hogy mindenekelőtt éppen a pártbizottsá­gok, az egész párt munkáját lenne szükséges átalakítani, kezdve a Központi Bizottság titkárságával, amiről szó volt a párt Központi Bizottságának júniusi ülésén. Meg kell mondanom, hogy azóta, bár öt hónap eltelt, sem­mi sem változott a párt Központi Bizottsága titkárságának munkastílusa, Ligacsov elvtárs munkastílusa szempontjából. Az, amiről ma itt szó volt, amiről Mihail Szergejevics Gorbacsov szólt, vagyis, hogy mindenféle leckéztatés, szidal­mazás megengedhetetlen minden szinten, ami a gazdasági szervezetekre, bármi másra is vonatkozik, itt, ezen a szinten fordul elő, mégpedig akkor, amikor a pártnak most éppen a forradalmi útra kell térnie, forradalmi módon kell cseleked­nie. Ez a forradalmi szellem, ez a forradalmi energia, úgy is mondhatnám, ez a pártos elvtársiasság a helyi pártbizott­ságok, sok elvtárs vonatkozásában nem érezhető. Azt hi­szem, arra van szükség, hogy a múltból vonjuk le a tanulsá­gokat, s ténylegesen mai szemmel nézzük meg a történelem­nek azokat a fehér foltjait, amelyekről Mihail Szergejevics beszélt, mindenekelőtt a mai naphoz szóló tanulságokat von­juk le. Mindenekelőtt a holnapra szóló tanulságokat vonjuk le. Mit is kell tegyünk? Hogyan javítsuk ki, hogyan ne en­gedjük meg, ami volt? Mert akkor egyszerűen lejáratták életünk lenini normáit, és ez oda vezetett, hogy azután, hogy később a lenini normákat egyszerűen nagymértékben kizárták pártunk életének magatartási normái közül. Én azt gondolom, hogy amit a kongresszuson mondtunk a két-három évig tartó átalakításról — azóta két év múlt el vagy csaknem elmúlt, most ismét rámutatunk, hogy újra 2-3 év — ez igencsak dezorientálja az embereket, dezorientálja a pártot, dezorientálja a tömegeket, minthogy mi, az embe­rek hangulatát ismerve most érzékelhetjük az átalakítás iránti magatartás hullámzását. Kezdetben nagyon erős volt a lelkesedés — lendület volt. Ez a lelkesedés egész idő alatt magasfeszültségen volt. nagy volt a lendülete, beleértve a párt Központi Bizottságának januári ülését is. Azután a Központi Bizottság júniusi ülése után az emberekben vala­hogy gyengülni kezdett a hit, és ez igen-igen nyugtalanít minket. Természetesen arról van szó, hogy ezt a két évet lényegében ennek az összes dokumentumnak a kidolgozásá­ra fordítottuk, de azok nem jutottak el az emberekhez, ők természetesen nyugtalankodni kezdtek, hogy ez alatt az idő alatt ténylegesen semmit sem kaptak. Ezért azt hiszem, hogy ezúttal, talán elővigyázatosabban kell kezelni az átalakítás meghirdetésének és valóságos ered­ményeinek következő kétéves határidejét. Ez igen-igen ne­hezen fog menni nekünk, természetesen ezt megértjük, még akkor is, ha most nagyon erősen forradalmasodik a párt munkája — ez pedig nélkülözhetetlen —, éppen a párt, a pártbizottságok munkája, de ez mégsem két év. Két év múl­va pedig, azt mondhatnám, az egész párt meggyengült te­kintélyével állhatunk az emberek előtt. Meg kell mondanom, hogy az állandóan elhangzó felhívás, hogy fogadjunk el kevesebb dokumentumot, és közben foly­ton egyre többet fogadunk el, már egyszerűen kezd a terü­leten, úgy is mondhatnám, felületes magatartást teremteni ezekkel a határozatokkal szemben, és ugye, valamiféle bi­zalmatlanságot ezekkel a határozatokkal szemben. Jönnek egymás után. Felszólítjuk egymást, csökkentsük az intéze­teket, amelyek henyélnek, de meg kell mondanom, Moszkva példáján, hogy egy évvel ezelőtt 1041 intézet volt, azután pedig, hogy az Állami Bizottság hatalmas erőfeszítéseinek köszönhetően 7-et felszámoltak, nem 1041 lett, hanem 1087. Ez alatt az idő alatt határozatokat hoztak intézetek alakí­tásáról Moszkvában. Ez, természetesen ellentmond a párt vonalának, a kongresszus határozatainak, és azoknak a fel­hívásoknak, amelyek minálunk egymás után jönnek. Gondolom, van itt még egy kérdés. Nem egyszerű, de itt van a plénum, itt vannak a párt Központi Bizottságának tagjai, ez a legmegbízhatóbb, és a legőszintébb kör, amely előtt ki lehet és ki kell mondani mindent, ami az ember lelkét nyomja, ami a szívében van, mint kommunistának is. Meg kell mondanom, hogy a tanulságok, amelyek hetven és alatt születtek, súlyos tanulságok. Voltak győzelmek, amiről Mihail Szergejevics beszélt, de voltak tanulságok is. Súlyos, nagyon súlyos kudarcok tanulságai. Ezek a kudar­cok fokozatosan alakultak ki, annak következtében alakul­tak ki, hogy hiányzott a testületi vezetés, annak következ­tében, hogy csoportok voltak, annak következtében, hogy a párt hatalmát egyetlen kézbe, adták, annak következtében, hogy ő, az az egy ember, abszolút védve volt minden bírá­lattól. Engem például igen aggaszt — nálunk, a Politikai Bizottságban még nincs ilyen helyzet, de az utóbbi időben megfigyelhető, hogy bizonyos mértékig növekszik, úgy is mondhatnám, a dicsőítés a Politikai Bizottság egyes tagjai részéről, a Politikai Bizottság egyes állandó tagjai részéről, a főtitkárnak címezve. Ügy gondolom, hogy ez éppen most egyszerűen megengedhetetlen. Éppen most, amikor kialaku­lóban vannak a legdemokratikusabb formák, az egymással szembeni elvi magatartás, az egymással szembeni elvtársi magatartás, és elvtársiasság. Ez megengedhetetlen. Nyíltan kimondani a bírálatot, szemtől szembe, ez igen, ez az ami kell. És nem belemerülni a dicsőítésbe, ami fokozatosan új­ra „normává” válhat. Ezt egyszerűen nem engedhetjük meg. Ezt nem szabad megengedni. Én értem, hogy ez most nem vezet semmiféle meghatáro­zott, már megengedhetetlen, hogy úgy mondjam, torzulás­hoz. de mégis, egy ilyen magatartás valamilyen első jelecs- kéi már megvannak, és én azt hiszem, hogy természetesen a jövőben ez meg kell előzni. És végül. (Szünet.) Ügy látszik, nem megy nekem a munka a Politikai Bi­zottságban. Különböző okokból. Ügy látszik, a tapasztalat és más is, talán egy kis támogatás hiánya, különösen Liga­csov elvtárs részéről, hangsúlyoznám, vezetett ahhoz a gon­dolathoz, hogy fel kell vetnem a kérdést, mentsenek fel a Politikai Bizottság póttagjának tisztségéből, kötelezettségei alól. A bejelentést már átadtam, az pedig, hogy a városi pártbizottság első titkári tisztével mi lesz, azt már nyilván a városi pártbizottság ülése fogja eldönteni. SOK BRIT BUKIK MEG AUTÖVIZSGÁN Nagy-Britanniában várha­tóan megszigorítják a hajtá­si engedély megszerzésének a feltételeit. Erre előrelátható­lag még 1990 júniusa előtt sor kerül. A tervek szerint növeiik a bírságok körét, összegét és a vizsgakérdések számát is. A jelenlegi gya­korlat szerint annak, aki en­gedélyhez akar jutni, írásbe­li vizsgát nem kell tenni, a szóbeli vizsga pedig a veze­tési ismeretek bemutatásán kívül abból áll. hogy a jelölt mellett ülő biztos néhány, 5-6 kérdésére kell pontos vá­laszt adni. Az egész vizsga nem tart tovább 25 percnél. És mégis, az eredmény nem szívderítő. A legfrissebb, még 1987-re vonatkozó ada­tok szerint a vizsgára jelent­kezők (csaknem 2 millió je­lölt) 49.96 százaléka vizsgá­zott sikeresen, vagyis más­ként fogalmazva, a többség megbukott. AZ INZULINHOZ HASONLÓ NÖVEKEDÉSI FAKTOR A zürichi (Svájc) egyetem kórházában E. Schweiwiller és munkatársai kimutatták, hogy az inzulinnak az em­beri szervezetben molekulá­ris alteregója van: az inzu­linhoz hasonló növekedési faktor. Mindkét fehérje szer­kezetükben hasonló anya­gokból képződik és hasonló receptorokhoz kötődik: mindkettő növekedési sti- mulátorként hat. Az inzu­linhoz hasonló fehérjét le­gyengült patkányokba oltot­ták, és azok növekedési fo­lyamata újraindult az oltás hatására, még a normális vércukorszint visszaállítása előtt. A svájci orvosok vé­leménye szerint az újonnan felfedezett növekedésstimu- látor a sejtek szintjén fejti ki hatását közvetlenül, míg az inzulin csupán a máj sejtjeiben szabályozza e fak­tor szintézisét. NEM KŐTELEZŐ A HITTANÓRA Az Olasz Alkotmánybíró­ság olyan döntést hozott, hogy az iskolákban nem lesz többé kötelező a hittan tanu­lása. Az ezzel kapcsolatos vi­ta már négy éve tart. Az al­kotmánybíróság döntése el­len a Vatikán persze élénken tiltakozik. MITŐL ERŐSZAKOSAK A GYERMEKEK? A durvaságot, vadságot, erőszakot népszerűsítő tévé­műsorok nagyban befolyá­solják a mai gyermekek, kamaszok agresszív viselke­désmódját — vélik a finn szakemberek, akik az Ilta- Sanomat című lap által kez­deményezett közvélemény­kutatás eredményeit össze­sítették. A finn televízió mű­soraiban csupán egy hét alatt 92 gyilkosságot, 300 más erőszakcselekedetet le­hetett látni. A műsorok megtekintése után K. Lager­spetz pszichológus elmon­dotta, hogy azok valóban agresszívé, erőszakossá te­hetik a gyermekeket. Gustav Shulman rámutatott, hogy az általa pszichológiai szem­pontból vizsgált gyermekek és ifjak — valamennyien fi­zikai erőszakcselekedetek el­követői — között 20-ból öt páciens hosszú időn át kö­vette figyelemmel az erő­szakot és durvaságot propa­gáló tévéműsorokat. A MEZÖBERÉNYI ÁFÉSZ BERÉNY ÉTTERME április 1-jétől III. o. árakkal, II. o. színvonalon, hangulatos zenével, figyelmes kiszolgálással, házias ételekkel VÁRJA KEDVES VENDÉGEIT. Vállaljuk családi és vállalati rendezvények lebonyolítását. Fogadónk szerény árakkal, zuhanyfülkés szobákkal áll rendelkezésére. A «ERÉNY ÉTTEREM kollektívája Vállalatok, anyaggazdálkodók, kisiparosok és a lakosság figyelmébe! A Metailloglobus békéscsabai értékesítő raktártelepe, Berényi u. 139. szám alatt magas áron vásárolja fel a szakszerűen kezelt és gyűjtött színesfémhulladékot! Felvásárlási árak,'kg: Rézhulladék Horganyhulladék Ólomhulladék Alumíniumhulladék 8—45,— Ft-ig 6—14,— Ft-ig 4— 7,— Ft-ig 8—20,— Ft-ig A felhasználóknak érdemes gondosan elkülönítve gyűjteni, tárolni a színesfémhulladékot, mivel azt kedvező felvásárlási áron vesszük át további hasznosításra. Metalloglobus értékesítő raktártelepünk nyitva: hétfőtől péntekig, 7.30—16.00 óráig. Univerzál (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom