Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

Biztosítás van, hitel nem mindig Mit ér az intézményes kezesség? Gyulai olvasónk szerint a Garancia Biztosító Rt. ke­zességét nem fogadják el a pénzintézetek — sem az OTP, sem a takarékszövetkezetek. Minek hirdetik akkor a szolgáltatást? — tette fel a kérdést. Válaszért a bé­késcsabai vezérképviselethez fordultunk, ahol Nagy Ti­bor vezérképviselő a következőket mondta: igum-ftM-------------------------­1 989. március 13., hétfő Emléktáblát a tábornokoknak! A VÁR KAPUALJÁBAN LÉVŐ SZOBÁKBAN VOLT ELSZÁLLÁSOLVA FOGOLYKÉNT DAMJANICH JÁNOS ÉS LAHNER GYÖRGY HONVÉD TÁBORNOK, ARADI VÉRTANÚ 1849 AUGUSZTUSÁBAN ERKEL FERENC MÚZEUM 1989. MÁRCIUS 15. Emléktábla Damjanich János és Lahner György honvéd tá­bornokoknak a gyulai várban, a Kerecsényi-kapu alatt — Az Országos Takarék- pénztár biztosítási hálóza­tunk részvényese, így nem lehet érdeke kezességünk el nem fogadása. A takarék- szövetkezeteknél kicsit más a helyzet: 1988-ban, vezér- képviseletünk megnyitása előtt felkerestük valameny- nyit, de éppen a gyulai el­zárkózott. Nem sikerült meg­állapodnunk az Országos Kereskedelmi és Hitelbank gyulai fiókjával sem. A Bu­dapest Bank és a Magyar Hitelbank megyebeli intéz­ményeivel, a gádorosi, a kondorosi, a tótkomlósi, a szeghalmi és a gyomaend- rődi takarékszövetkezetekkel viszont együttműködési szer­ződést kötöttünk. Ezekben — anélkül, hogy az ügyfél Békéscsabára jönne — meg­köthetők biztosítónk kezes­séget vállaló szerződései. A szolgáltatással az a célunk, hogy a hitelt kérőknek ne kelljen készfizető kezest ke­resgélni, a pénzt minél gyor­sabban megkapják. — Olvasónk elmondta, hogy a kezességért Önök nem kevés biztosítási díjat kértek, s még így sem ju­tott kölcsönhöz! — A kezességi biztosítási díj összege attól függ, mek­kora összeget, milyen ka­matvállalás mellett, meny­nyi idő alatt tud valaki visz- szafizetni. A pénzintézetek döntik el azonban, ki kap­hat hitelt. Természetes, hogy figyelembe veszik a korábbi adósi magatartást. Nekünk a kölcsön odaítélésében nincs szerepünk, a készfizető ke­zes helyetti intézményes ke­zességre vállalkoztunk. Vajon, miért nem elég Hazánkban rendkívül szi­gorú munkavédelmi előírá­sok védik a dolgozók egész­ségét. Az importból szár­mazó munkagépek is csak akkor kerülhetnek forga­lomba, ha a szigorú hazai munkavédelmi előírásoknak megfelelnek, megkapják az erről szóló igazolást. Az NDK-ból több, mint tíz esz­tendeje hozzuk be a T—174- es rakodógépet. Hazánkban ez a berendezés csak rako­dógépként használható, míg az NDK-ban mozgódaruként is működhet. Ezért furcsa, hogy a géppel együtt be­hozzuk a daruhorgot is, amely az érvényes munka- védelmi előírások alapján nem használható. A követ­kezőkben a Csanádapácai Széchenyi Tsz-ben előfor­dult esetről olvashatnak. Benkő Lajos, a termelő- szövetkezet főagronómusa így fogalmaz: — Még tavaly tavasszal történt. Szövetkezetünkben növényvédelmi munkát vé­geztünk repülőgéppel. A re­pülőgép feltöltéséhez jól használható a T—174-es ra­kodógép daruhoroggal fel­szerelve. Megérkeztek a munkavédelmi felügyelők és azonnal intézkedtek. Felfüg­gesztették a gép működését. Mindez számunkra jelentős kiesést okozott a munkában. A környék gazdaságaiban futótűzként terjedt el a hír, hiszen nemcsak mi, hanem a megye szinte valamennyi mezőgazdasági nagyüzeme is használja repülőgép-feltöl- tésre ezt a rakodógépet. Az üggyel kapcsolatban a DÉTE segítségét kértük. Végül is odáig haladtunk, hogy meg­kértük az Építésügyi Minő­sítő Intézetet a kiegészítő munkavédelmi minősítő vizs­mindenkor a Garancia Biz­tosító Rt. kezességvállalása? Ha egyszer valamennyi, hi­telt felvenni szándékozó ügyfeléért fizetési garanciát vállal, az OTP miért mér­legeli a „korábbi adósi ma­gatartást”? Űjabb kérdé­seinkkel az OTP gyulai fiókjában jártunk. — Nem arról van szó, hogy a Garancia Biztosító Rt. fi­zetőképessége nekünk nem elég garancia — mondta dr. Horváth István fiókvezető. — De részvényesek vagyunk a társaságnál, s a vállalko­zás biztonságát nem veszé­lyeztethetjük olyan adósok­kal, akikről rossz vélemé­nyünk alakult ki. A pénzün­ket vissza kell kapnunk. Manapság különösen fontos mérlegelni, kinek adunk hi­telt, hisz az OTP önállóbb, kereskedelmi bank is. A rossz adósnak adott kölcsön hosszú eljárást von maga után, lassul a pénz forgása. Erre még akkor is ügyel­nünk kell, ha végül a Ga­rancia az ügyfél helyett fi­zet. Egyébként csak nagyon kirívó esetekben nem ad­tunk, nem adunk hitelt. — A Garancia Biztosító az egész megyében tevékenyke­dik. Előfordulhat, hogy ke­zességére egy itteni rossz adósnak más település pénz­intézetében adiïak kölcsönt? — Az OTP-nél nem, mert a hitelt kérő csak a lakó­hely, vagy a telephely sze­rinti illetékes fiókhoz for­dulhat. Még elköltözés ese­tén is — egyéves időtarta­mon belül — kér a társ­fiók információt. — Más pénzintézet is tájé­kozódik önöknél? gálát elvégzésére. Augusz­tusban helyszíni szemlét tar­tott az intézet két Szakem­bere, majd később levélben közölték, visszaadják a mi­nősítési megbízatást. Egy ben tájékoztattak arról, hogy' a Transzinov már évek óta foglalkozik ennek a beren­dezésnek a minősítésével. Most ismét itt a tavasz, jön­nek a műtrágyázási növény- védelmi munkák, s nem tud­juk használni a gépet meg­felelő kiegészítő minősítés nélkül. Valentinyi Márton, az Or­szágos Munkavédelmi és* Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Békés Megyei Fel­ügyelőségének csoportvezető munkavédelmi felügyelője jól ismeri a csaknem egy éve húzódó ügyet. Kissé bosszúsan mondja a követ­kezőket : — A veszélyes gépek ese­tében egy 1985-ös miniszter­elnök-helyettesi rendelkezés értelmében munkavédelmi minősítést kötelesek kiállí­tani. Ezt a vizsgálatot csak kijelölt intézetek végezhetik. Furcsának tartjuk, hogy a Magyarországon forgalma­zott T—174-es gépek daru­üzemmódban nem használ­hatók, ennek ellenére a ke­reskedelmi vállalatok elad­ják a daruhorgot is. Ebben a helyzetben a kereskedők korrektsége megkérdőjelez­hető. Vagy el kellene végezni a szükséges kiegészítő minő­sítést, s azután eladni az ilyen gépeket, vagy pedig enélkül árusítani természe­tesen olcsóbban. Békés me­gyében 60-70 ilyen típusú gép van a mezőgazdasági nagyüzemek birtokában. Jó­magam is kezdeményeztem az OMMF-nél, hogy mielőbb változtatásra van • szükség — Néhány hitelformát ki­véve, nem. De kötelező in­formálódni például az ifjú­sági takarékbetét után fel­vehető kölcsönnél. A Garancia Biztosító Rt. szolgáltatása még újnak szá­mít a szakmában. Arra kér­tük Medgyaszai Làçzlôné hi­tel-csoportvezetőt, mondja el tapasztalatait az intézmé­nyes kezességvállalásról. —A hosszú lejáratú hite­leknél eddig is léteztek kü­lönféle biztosítások. A kü­lönbség a múlt év óta annyi, hogy mi a Garanciával köt­jük meg a szerződéseket. Természetesen, ha az ügyfél a Hungáriát vagy az Álla­mi Biztosítót kéri, nincs aka­dálya. Valóban új szolgálta­tás viszont a rövid- és kö­zéplejáratú hitelek esetében a Garancia Biztosító kezes­ségvállalása. Tapasztalatom szerint erre nincs különö­sebben igénye az emberek­nek. Megértem, mert a biz­tos fizetőknél mi kezest egy­általán nem. a „nehéz ese­tekben” pedig a Garancia mellé visszafizetést garantá­ló személyt is kérünk. A biz­tosítót és magunkat is véd­jük a többszörös fedezettel. * * * Az elmondottak szerint a Garancia Biztosító Rt. kí­nálta intézményes kezesség- vállalás lehetőségei korláto­zottak. Legalábbis Gyulán, ahol a három pénzintézet közül csak az OTP-fióknál vehető igénybe a szolgálta­tás. És ott sem minden eset­ben folyósítanak erre a biz­tosításra hitelt. A tények alapján az intézményes ke­zességvállalás nem csoda­szer: a jó adós mellé nem kell, a túl rosszhoz nem elég. Mindössze a két véglet kö­zött gyorsíthat az ügymene­ten — ha valakinek ér any- nyit a kényelme, hogy ezért külön fizessen. Arról persze nem a Garancia tehet, hogy melyik pénzintézet mekkora hitelnyújtási kockázatot vál- 'al- (szőke) ebben a témában. Most, ja­nuárban érdeklődtünk a Transzinovnál. Azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy nincs T—174-es gépük, így nem tudják megvizsgálni. Mi munkavédelmi felügyelők, a biztonságra ügyelünk, de ezeket a kérdéseket gyorsab­ban kell megoldani. Pelle Tamás, a megyei tsz-szövetség főelőádója szintén jól ismeri a csanád­apácai ügyet. — Ez természetesen nem csak az apácaiak ügye. A megye nyolcvan tsz-ében legalább negyven ilyen T— 174-es gép található. Most itt van újra a tavasz, in­dulnának a repülőgépek, de nincs, amivel gyorsan fel tudják tölteni őket. Egyéb­ként jeleztem a problémát a TOT illetékeseinek is. Tő­lük azt a tájékoztatást kap­tam, hogy talán valamelyik Pest környéki szövetkezetből tudnak egy gépet bevinni a Transzinovhoz kiegészítő vizsgálatra. Jó lenne mi­előbb pontot tenni ennek az ügynek a végére. Egyébként azt is furcsának tartom, hogy a MÉM Repülőgépes Szolgálat rakodási technoló­giai ajánlatában éppen az említett T—174-est javasol­ja. Lehet, hogy ők sem tud­nak arról, ez a berendezés daruhoroggal nincs biíton- ságtechnikailag megvizsgál­va. *** Pillanatnyilag csaknem egy év eltelte után itt tart az ügy. Amikor napjainkban a múlt gondjairól beszélünk, az ilyen tengeri kígyóvá vált ügyekről sok szót ejtünk. Ahhoz, hogy előbbre jusson a gazdaság, gyors, határo­zott intézkedésekre van szükség. Még az ilyen egy­szerűnek tűnő esetekben is. Mindössze annyi a követel­mény, hogy az illetékesek mielőbb megvizsgálják a ra­kodógépet, s döntsenek an­nak további sorsáról. Verasztó Lajos „Emléktáblát a táborno­koknak!" — felhívással for­dult a Köröstáj Baráti Kör tavaly ősszel elsősorban a gyulai intézményekhez, is­kolákhoz, baráti körökhöz, hogy 1989. március 15-én ál­lítsanak emléktáblát annak a kilenc honvéd tábornok­nak, akik Gyulán tették le a jegyver 1849. augusztus 23- án és fogolyként töltöttek el — feltehető — két-három éjszakát a városban. A Kö­röstáj Baráti Kör két em­léktábla állítását vállalta, I ehhez csatlakozott a gyulai Erkel Múzeum, a múzeum barátainak egyesülete, az I Éléster Vállalat, a Gyulai ÁFÉSZ, a megyei tanács mű­velődési osztálya és a Gyu­lai 2. Sz. Általános Iskola. I Az emléktáblák készen állnak. Március 15-én reggel 9 órakor elsőnek a Jókai u. 8. számú háznál (ahol Kné­zich Károly honvéd tábor­nok szállt meg) lesz rövid avatóünnepség, majd — mintegy történelmi séta ke­retében — a többinél: Török Ignác, Nagy-Sándor József, Aulich Lajos, Leiningen Ká­roly, Kiss Ernő, Lázár Vil­mos, Damjanich János és Lahner György emlékére. Körkérdésünk az emlék­táblát állítókhoz ennyiből állt: „Miért, hogy vállalkoz­tak a mártír honvéd tábor­nokok szálláshelyének meg­jelölésére; hogyan kapcsoló­dik a szabadságharc e szo­morú végdátuma 1989. már­cius 15-éhez?” Dr. Czeglédi Imre, a gyu­lai Erkel Múzeum igazgató­ja: — (Különös öröm szá­momra a Köröstáj Baráti Kör kezdeményezése, ezért is csatlakoztunk azonnal. Is­meretes, hogy a gyulai mú­zeum hatvanas évekbeli igazgatója, dr. Dankó Imre sok nevezetes helyet megje­lölt Gyulán. Tervezte a tá­bornokok szálláshelyének megjelölését is, erre azon­ban több okból is nem ke­rülhetett sor. Tehát 20 év eltelte után jött a baráti kör javaslata: állítsunk emlék­táblát a tábornokoknak, az aradi vértanúknak! A nyolc emléktábla Gyulán, a bel­város legforgalmasabb he­lyein (és kint a várban) minden idelátogatót felhív arra, hogy — hacsak néhány pillanatra is — adózzon az itt lefegyverzett honvéd tá­bornokok és mintegy 2000 tiszt emlékének. Ez a ke­gyeletteli visszaemlékezés válhat ma, 1989 tavaszán és később is progresszív erő­vé. Márky-Zay Lajos, a gyu­lai múzeumbaráti egyesület elnöke: — Gratulálok a Köröstáj Baráti Körnek! Amit ne­künk, gyulaiaknak kellett volna kezdeményeznünk, megtette helyettünk ! Ezért vállaltam én is, hogy a ba­ráti egyesület által Lázár Vilmos honvéd tábornoknak állított emléktáblánál avató­beszédet mondok. Hogy mit jelent a ma márciusának 1848 márciusa? A történe­A KÉTEGYHÁZI GAMESZ MÉRLEGKÉPES FŐKÖNYVELŐT KERES. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a nagyközségi tanács tanácselnökénél. lem intő szavát, és azt, hogy a történelemre oda kell fi­gyelni minden időkben. Gyarmathy Zsolt, a Gyu­lai 2. Sz. Általános Iskola igazgatója : — Egy tantestületi ülésen dr. Friedrich Endréné ta­nárnő beszélt először a fel­hívásról. A nevelőtestület vállalta, hogy ott lesz azok között, akik sikerre segítik a kezdeményezést. Mi Lei­ningen Károly honvéd tá­bornoknak állítunk emléket a Kossuth utca 1. sz. házon, ahol 1849 augusztusában a szállása volt. Tanulóifjúsá­gunk — 790 gyermek — is­merkedik Leiningen élettör­ténetével, a honvéd táborno­kok Gyulán töltött napjai­val. Nevelőmunkánkban így válik fontossá ez az alka­lom, most 1989. március idu­sán és természetesen évek múltán is. Ábrahám György, az Élés- ker igazgatója: — Közös döntésünk volt, hogy emléktábla-állítást vállalunk, habár igaz, hogy én is eredendően kultúra­barát vagyok. így vállaltam tagságot az 1849-es tiszti emlékhely kuratóriumában, így lettem elnökhelyettes a gyulai múzeum barátainak egyesületében. Mondhatnám, hogy lokálpatrióta, mert va­lójában ez az igazság. Sze­retnék egy friss hírrel szol­gálni: 2000 példányban el­készíttettük Takács Győzőné március 15-i kitűzőjét, me­lyet nagyobb boltjainkban árusítunk. Ennek bevételéből kb. 20 ezer forintot szánunk még az emlékhelyre, az ed­dig felajánlott 50 ezer mel­lé. Kiss Ernő emléktábláját szíves örömmel avatjuk, én személy szerint arra is gon­dolok, hogy nagyanyám ha­láláig abban az utcában élt, ahol most az emléktáblát el­helyezzük a 13. sz. ház fa­lán ... Paulik János, a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ elnöke: — Petőfi téri központunk falán emléktábla jelzi, hogy ebben a házban látogatta meg Kossuth Lajos 1840-ben az itt lakó Tormásy János jurátust, volt rabtársát, akit vele együtt az Országgyűlési Tudósítások szerkesztése és terjesztése miatt börtönöz- tek be. Kilenc évvel később itt szállt meg Török Ignác honvéd tábornok is, későbbi aradi vértanú. Most, hogy lehetőség nyílott emléktáb­lával megörökíteni ezt az eseményt is, azzal a hittel tettük, hogy ezek a belváro"- si jelek emlékeztetik majd a fiatalokat, az utánunk kö­vetkező nemzedékeket arra, hogy szabadságharc, hogy 1848—49. Fülöp Béla, az orosházi Táncsics Gimnázium igazga­tója, a Köröstáj Baráti Kör elnöke: — Nemzeti múltunk ha­gyományai, dicső emléke, nyílt és őszinte értékelése jelkép ma, amikor az ösz- szefogás a nehéz napokban ugyanúgy a legfontosabb, mint volt akkor. A hősök példája mutassa utunkat a jobbítás, a tényleges előre­lépés, a nemzet igazi érde­kének kiteljesítése felé. Ezért kezdeményezte baráti körünk az emléktáblák állí­tását 1989. március 15-én Gyulán. Európa ránk figyel: a mi dolgunk, hogy tényle­gesen európaivá váljunk magunk is. Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályá­nak vezetője: — A magyar reformgon­dolat kiteljesedésének jel­képe március 15., nemzeti ünnepünk napja. Benne lát­juk a fiatalok lendületes, történelemformáló szándé­kának egybeesését a néptö­megek akaratával. Mindeh­hez szorosan kapcsolódik a szabadságharc leverését kö­vető megtorlás keltette — és soha el nem múló — fájda­lom. Az emléktábla-állítást kötelességünknek éreztük, a művelődési osztály Aulich Lajos tábornoknak adózik ezen a napon. Az emlékét megőrző tábla a Városház utcában hívja majd fel a fi­gyelmet a mártírokra, az Aradon kivégzett honvéd tábornokra. A nyolc márvány emlék­táblát Minya Gábor békési kőfaragó készítette ellen­szolgáltatás nélkül, elhelye­zésüket ugyanúgy hazafias lelkesedésből vállalták Kalló István és Kneifelné Varga Mária gyulai kőfaragók. A köszönet és az elismerés őket is megilleti. Sass Ervin Felvételre keresünk: — vadételek elkészítésében különösen jártas, fantáziadús, gyakorlott szakácsot, rendkívüli kereseti lehetőséggel — idegennyelv-tudással rendelkező felszolgálókat és eladókat — német, olasz nyelvtudással szállodai portást. Jelentkezéseket: „Idegennyelv-tudás” jeligére a békéscsabai lapkiadóba kérünk, az eddigi tevékenység leírásával. Egy éve tartó kálvária Mi lesz veled T—174-es?

Next

/
Oldalképek
Tartalom