Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám
1989. március 16., csütörtök o ESSES' Méltón ünnepelt megyénk március 15-én (Folytatás az 1. oldalról) zaknál és a várban) avattak fel az 1849 augusztusában itt lefegyverzett honvéd tábornokokra, későbbi aradi mártírokra emlékező márványjeleket. Az első helyen az emléktáblák állítását kezdeményező Köröstáj Baráti Kör titkára, Sass Ervin mondott ünnepi szavakat, majd sorban Török Ignácról Schreyer József, az áfész elnökhelyettese, Nagy-Sándor Józsefről Fülöp Béla. az orosházi gimnázium igazgatója, a Körös- táj Baráti Kör elnöke, Aulich Lajosról Klampeczld Béla, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője, Leiningen Károlyról Gyarmathy Zsolt, a Gyulai 2. Sz. Általános Iskola igazgatója, Kiss Ernőről Abrahám György, az Élésker igazgatója, Lázár Vilmosról Orosháza Borongós reggelre ébredt tegnap a nemzetiszínű zászlókkal fellobogózott Orosháza. Kora délelőtt koszorút helyeztek el Petőfi Sándor, Táncsics Mihály, Eötvös József szobránál. A központi ünnepség 10 órakor kezdődött. A főtéren, a Kossuth- szobornál a városi fúvószenekar térzenét adott. Nagy tömeg gyűlt össze; fiatalok, középkorúak, idősek, mellükön kokárda, Kossuth- és koronás címer. Az Üj Élet Termelőszövetkezet két fiatalja lóháton, a 48-as huszárok egyenruhájában hozták a térre a nemzeti lobogókat, melyeket aztán a Himnusz hangjára vontak föl a szobor két oldalán álló zászlórudakra. A megnyitót Németh Ferenc, országgyűlési képviselő mondta. Szólt többek között politikai életünk sokszínűségéről, a közmegegyezés jelentőségéről, s arról a fontos tényről, hogy Orosháza lakossága együtt ünnepel, mert hiszen a nemzet legnagyobb ünnepe, a nemzeti összetartozást jelképezi. Majd mikrofon elé lépett Varga Zoltán, a városi könyvtár igazgatója (Magyar Demokrata Fórum). Ó mondta az ünnepi beszédet. Méltatta március 15-ének jelentőségét, hangsúlyozván, hogy ez a magyarság legSarkad Mit kíván a sarkadi nép? címmel délután került sor az első várospolitikai fórumra, a város vezetői váMárky-Zay Lajos, a gyulai múzeumbarátok egyesületének elnöke, Damjanich Jánosról és Lahner Györgyről dr. Czeglédi Imre, a gyulai múzeum . Igazgatója emlékezett meg az emléktáblák felavatásakor. „Azt is el kell mondani — hangoztatta többek között Fülöp Béla avatóbeszédében —, hogy a baráti kör nemes szándéka az, hogy itt a békési tájon szorgalmazza a negyvennyolcas igazi példát követni, hogy kezdődjön el már a tettek ideje, hogy ne játsszuk Európát, hanem legyünk Európa, hogy lássuk, nem hatalmi kijelentések szükségesek, hanem össznépi akaratban való magyar cselekvés, tett." Az emléktáblákat avató mintegy százfőnyi ünneplő közönség ezután a gyulai városi ünnepséghez csatlakozott. szentebb ünnepe. Szólt a reformkorról, Széchenyi István szent nagy aggodalmáról, hogy annyi hányattatás és megpróbáltatás után megmaradhat-e a magyarság. Majd Kosztolányi Dezső Lenni vagy nem lenni című novellájából idézte föl történelmünk nagy sorsfordulóját. A magyarságban volt erő a cselekvésre. Nagy volt a tét, ugyanúgy, mint most. A nemzet jövője csak tettekben és cselekvésekben nyilvánulhat meg. Ha megteremtjük a demokráciát, ha megvalósítjuk a népfelség eszméjét, s megőrizzük a nemzet egységét. Csak így tudunk felzárkózni Európához. Az ünnepi beszéd után műsor következett. Közreműködött az „Egyszólam” együttes, s felléptek a Táncsics Gimnázium diákjai. Majd a Kossuth-szobor talapzatánál koszorút helyezett el a Hazafias Népfront, az MSZMP, az MDF Táncsics Mihály csoportja, s a város más állami, politikai szervezetei, intézményei és iskolái. Időközben a nap is kisütött. Szívet melegítő, felemelően szép ünnep volt. A délelőtti órákban az ifjúsági házban gyermekjátszóház nyílt, délutáni középiskolai sportbajnokságra került sor, este pedig Szabó Gyula színművész Útközben című pódiumműsorban lépett fel. laszoltak a jelenlévő sar- kadiak kérdéseire. A fiatalok már délelőtt a Pelikán étteremben megfogalmazták, hogy mit akarnak a városban, hogy mit tehetnek a yárosért, s mire várnak váKoszorúzás Orosházán laszt. Így merült fel a köz- művelődés jövője, a közbiztonság gondjai, a környezet- védelem területén a gyepes- csatorna, az Éden-tó, a parkok helyzete. A kereskedelmi ellátás területén a városi színvonal biztosítása, a szórakozási lehetőségek. A fiatalokon kívül a fórumon mások is felelősséggel kérdeztek, szóltak. Rendikívül szenvedélyes, parázs vita alakult ki a közbiztonság, kérdésében, a városi kultúrált együttélés feltételeinek megteremtése körül. A kérdések között szerepelt a te- ho sorsa, a helyi újság leMezőkovácsháza Mezőkovácsházán több helyszínen ünnepelte idős, fiatal március 15-ét. A délutáni programok közül először iaz általános iskolások Petőfi-szavalóversenyén vettünk részt. Négy kategóriában húsz tanuló mérte ösz- sze tudását. A küzdelem eh ső helyezettjei: Kovalik Ágnes, Farkas Katalin, Budai Tímea, Kanász Zoltán. Az Üj Alkotmány Tsz ebédlőjében zajló történelmi vetélkedő mintha folytatása lett volna az előző programnak. A területi verseny szervezője a KISZ-bizottság volt. A részt vevő hat csapat tíz témakörben mérhette fel tudását, a történelmi, politikai ismeretekről. A pihenőidőben megkérdeztünk néhány fiatalt, mit jelent számára a haza, és mit jelent ma egy fiatalnak március 15-e? Kukla Piroska Kunágotá- ról, Polgár Ilona Nagybán- hegyesről, Árpásiné Kisshá- zi Erika az Evig-től, Szabó Krisztina a Béköt-től és Huszár Anna a helyi gimnáziumtól mondta el véleményét. — 1848 lehetőség volt az akkori fiataloknak a tettekre, a változás elindítására. Űj korszak kezdetét jelzi. Ha így ünnepelhetünk — igaz békésen —, úgy érzem, mi is teszünk valamit — kezdi a beszélgetést Piroska. — Ez a legnagyobb ünnep. A feudalizmust szüntette meg abban a korban az esemény és most is haladó gondolkodásra ösztönöz — mondják többen. — Mi, fiatalok műsorokkal, vetélkedőkkel tudunk tenni a megismertetésében. — A gimnáziumban bővebben tanulunk az eseményekről olyan formában, hogy szinte részesei lehetünk — folytatja Anna. — A hétköznapokban többet foglalkozunk a márciusi eseményekkel — mondják a Béköt és az Évig dolgozói. — Szinte életünk része lett. Nagyon jelentős, hogy most piros betűs ünnep. A hazáról hasonlóak a vélemények: az otthon, a család, a becsületes munka, a helytállás hangzik el fő gondolatként. — Aki járt már külföldön az tudja, mit jelent visszatérni a hazai földre. A gyerekeknek a mindennapi nevelés során lehet átadni ezt az eszmét, a hazaszeretet gondohetősége, a városi lét újdonsága. Nem sikerült közös álláspontra jutni a közrendközbiztonság megítélésében. A résztvevők nemcsak szóban, de tettekben is segíteni akarnak a városnak. A fórum bebizonyította, hogy Sarkadon a felelős közösségi gondolkodás még csak kialakulóban van, hiányát sokan érzik, s ezért rendszeresen, negyedévenként nyílt fórumra kerül sor. A fórumot nemcsak a történelmi kötődés emelte ünnepivé. hanem a 102 év után újra elnyert városi cím is hozzájárult ehhez. reket — gyutacsos puskát, gyalogos- és lovassági szab- lyákat, nemzetőri lándzsákat — kaptak kölcsön. E tárgyakat a Sárréti Múzeum a saját anyagával egészítette ki. A fegyverek és a dokumentumok közül a legérdekesebb látnivaló a Bem tábornok aprópénznyomó rézkliséje, amely a körös la dányi malomkútból került elő. A szakértők véleménye szerint a pénzkibocsátás csak terv maradt, megvalósítására Bem tábornoknak már nem volt ideje. A kiállítás Füzesgyarmaton március 23-ig, Szeghalmon, a Sárréti Múzeum épületében. a Május 1. utca 2. szám alatt pedig március 28- tól egy héten keresztül tekinthető meg. Szarvas A Körös-parti városban a művelődési központ előtt a tűzoltózenekar fellépésével vette kezdetét a március 15- ei ünnepség. Ezután a Tesse- dik ■ néptáncegyüttes lépett fel, s bemutatta az Aradi 13 című táncművét. A Petőfi- emléktáblánál koszorút helyezett el a Hazafias Népfront, a KISZ. az MSZMP, a Demokrata Fórum, a katolikus plébánia, az evangélikus egyház, s más állami, társadalmi szervek és gazdasági intézmények. A 3. sz. általános iskola előtt levő Petőfi- szobornál is tartottak ünnepséget. A Petőfi Sándor úttörőcsapat megemlékezett a forradalom nagy költőjéről. Képünkön: koszorúk a Pető- fi-szobomál. Jöjj el napfény címmel nagy sikerű Szuperkoncertet tartottak tegnap este Békéscsabán, a sportcsarnokban, melyen fellépett Kovács Kriszta, Vikidál Gyula, Sasvári Sándor, Makrai Pál, a Rock Színház művészei és a Békés Megyei Jókai Színház ifjú művészei Monori Balázs vezetésével Fotó: Veress Erzsi latát. Ezt mi, fiatalok is tudjuk, érezzük. — A leg- igazabban a költő fogalmazott — mondja Krisztina és ezzel mindenki egyetértett: .......Itt élned, halnod kell”. B efejezésként a verseny első helyezettje pedig az Évig csapata lett. Füzesgyarmat Füzesgyarmaton tegnap délelőtt a ’48-as emlékmű koszorúzása után Károlyi Sándor, a Hazafias Népfront nagyközségi titkára nyitotta mçg a termelőszövetkezet ifjúsági házában az Emlékek a szabadságharc történetéből című kiállítást. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetősége, valamint a Sárréti Múzeum Baráti Körének füzesgyarmati csoportja kezdeményezte, hogy — többek között — e tárlattal is tisztelegjen a község nemzeti ünnepünk előtt. Az Országos Hadtörténeti Múzeumtól korabeli fegyveA kiállítási anyagot rendezik Füzesgyarmaton Vésztő Vésztőn a Kossuth-szobor előtt, a rendőrség udvarán rendeztek március 15-i ünnepséget, s nem is akármilyet... Immáron a 11. szobrot avatták a nagyközségben — s van egy emlékművük is —, ez a legújabb, Petőfi Sándort ábrázolja. Délelőtt 10 órakor a Himnusz, majd a Nemzeti dal elhangzása után Komáromi Gábor, a tanács elnöke tartott ünnepi beszédet. Méltatta az 1848 márciusában lezajlott történelmi jelentőségű eseményeket, majd szólt az új szoborról, melyet Hunyadi Györggyel, a nagyközségi pártbizottság titkárával leplezett le. Ezzel Kamfl József szobrászművész Petőfi-mellszobra hivatalosan is a vésztői éké lett. Az ünnepség a párt, a’ tanács, a népfront és a KISZ képviseletében koszorúzással ért véget. S akinek még nem volt kedve hazatérni, folytathatta a megemlékezést a nemrég átadott Sinka István Művelődési Központban, ahol a helyi iskolások 1848- at idéző irodalmi összeállítással kedveskedtek az érdeklődőknek. A tudósításokat készítette: Sass Ervin, Seridl János, Halast Mária, Nemesi László, Molnár Lajos, Szóké Margit, Mltykóné Szabó Zsuzsanna. Fotó: Kovács Erzsébet, Veress Erzsi.
