Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-17 / 65. szám

1989. március 17., péntek Grósz Károly beszéde az IPU-konferencián (Folytatás az 1. oldalról) ségi rendszerek felszámolá­sára irányulnak. Elérkezett­nek látjuk az időt arra, hogy a Varsói Szerződés szervezetén belül tovább erő­sítsük a partnerviszonyt, a demokratikus együttmű­ködési formákat, növekvő figyelmet szenteljünk az em­beri jogok, a humanitárius kapcsolatok, a gazdasági nö­vekedés és együttműködés, a környezetvédelem, az ökoló­giai biztonság feladatainak. Határozottan síkra kell szállnunk a katonai tömbök közötti kapcsolatok fejlesz­téséért, veszélycsökkentő és konzultációs mechanizmu­sok létrehozásáért, majd fo­kozatosan a tömbök egyide­jű felszámolásáért. Csak az ilyen, az együttműködés és a nyitottság alapjain álló államközi kapcsolatrendszer vezethet el bennünket a kard és a pajzs logikájának végleges meghaladásához. Külpolitikánk a jövőben sem mond le a Szovjetunió­hoz fűződő korrekt viszony ápolásáról, szövetségünk megőrzéséről, együttműkö­désünk fejlesztéséről. Szá­munkra is nagy jelentősége van annak, hogy a reformot képviselő szovjet politika új lendületet adott mind­azoknak, akik a korszerű, humánus szocialzimusban látják a jövőt. Reformtörek­véseink szellemében kétol­dalú kapcsolatainkban is tovább kell lépnünk, utat nyitva a hatékonyabb együttműködési formák előtt. A többi szocialista ország­gal is tovább fejlődtek kap­csolataink az elmúlt idő­szakban. Különösen örven­detes, hogy — egy ország kivételével — a szomszédos szocialista államokkal ma­gunk mögött tudtuk hagyni a múlt bénító örökségét, és a közös történelmi sors ér­tékeire alapozva elindultunk a magasabb szintű együtt­működés felé. Őszintén sajnáljuk, hogy hazánk és Románia eltérő állásponton van az emberi jogok értelmezésében olyan időszakban, amikor az em­beri jogok, benne a nemzeti kisebbségek jogainak védel­mében egész Európa egyet­értésre jut. Jó tudni, hogy a nemzetiségi jogok védelmét az európai államok többsége nem kétoldalú kérdésként kezeli. Tisztában vagyunk azonban azzal is, hogy e kérdést a magyar és a ro­mán nép helyett senki, sem más országok, sem nemzet­közi szervezetek nem old­hatják meg. Mi változatla­nul az európai normáknak megfelelő kapcsolatépítésre törekszünk a szomszédos Romániával. Minden ország feladatá­nak tartjuk, hogy élen jár­jon a területén élő kisebb­ségek jogainak biztosításá­ban. A szocializmus ehhez történelmi lehetőséget te­remt, de önmagában nem oldja meg. Nekünk is sokat kell tennünk, hogy a Ma­gyarországon élő nemzetisé­geket ért egykori sérelmek végleges feledésbe merülje­nek, és a nemzetiségi léthez szükséges valamennyi fel­tétel rendelkezésre álljon. Ebben a szellemben készül önálló * nemzetiségi törvé­nyünk. Elvi politikánkhoz híven a külföldön élő ma­gyarság sorsa a jövőben sem lehet közömbös szá­munkra. Meggyőződésünk azonban, hogy cselekvé­sünknek mentesnek kell len­nie a nacionalizmus, a ma­gyarkodás minden formájá­tól. A külföldön élő ma­gyarok érdekeit csak úgy se­gítjük, ha mi is türelmet, megértést tanúsítunk más népek érdekei iránt — mon­dotta többek között. A magyar külpolitika a nép, a nemzet külpolitikája, sokak közös munkájának eredménye. Az MSZMP a jövőben is aktívan részt vesz alakításában. A nemzet sorsát befolyásoló alapvető kérdésekben párbeszédre és megegyezésre törekszik a társadalom minden erejé­vel, vállalva a tisztázó vitá­kat is. Mai világunk realitása, hogy az egymásra utaltság mellett megnőtt az informá­ciós nyitottság. Egymás pon­tos megismeréséhez, a népek közötti megértéshez ma nin- den korábbi időszaknál na­gyobb szükség van a párbe­széd és a véleménycsere olyan fórumaira, mint az önök tanácskozása. Bizto­síthatom Önöket: hazánk a jövőben is mindent megtesz az Interparlamentáris Unió nemes céljainak valóra vál­tásáért.' Kívánom, érezzék jól ma­gukat nálunk, tanácskozá­suk eredményes legyen — mondta végezetül Grósz Ká­roly, megköszönve a hallga­tóság figyelmét. Tegnap a késő délutáni órákban rendkívül nagy számú érdeklődő jelenlétében nyitotta meg dr. Papp István, a Megyei Művelődési Központ igazgatója Vágréti János festőművész kiállítását a Képcsarnok Munkácsy Mihály Kiállítótermében. A megyeszékhely ismert és népszerű művészének képeit március 25-ig nézheti meg a művészetkedvelő közönség Fotó: Veress Erzsi Törvénytervezetek vitája a TOT-ban Tegnap megtartotta első ülé­sét a termelőszövetkezetek kon­ferenciájának javaslatára létre­hozott szövetkezetpolitikai mun­kabizottság. Az ülésen először a testület idei munkaprogramját fogadták el, majd rátérve az érdemi munkára, megkezdték a vitát a jogszabálytervezetekről, illetve -módosításokról. A földtörvény tervezetének vitájában a mun­kabizottság több tagja is han­goztatta: a jövőben a föld hasz­nálatát ne a hatóságok ellen­őrizzék; a földről való „gon­doskodást” bízzák a művelésé­ben érdekelt tulajdonosokra. A szövetkezeti törvény módosítá­sa kapcsán ezúttal is erőtelje­sen megfogalmazódott az a kö­vetelés, hogy az állam egyedül az adózással avatkozzék a gaz­dálkodásba, s minden másban hagyja érvényesülni a szövetke­zeti önkormányzatot. Ezúttal is felvetődött: a gazdaságok érde­ke, hogy a mezőgazdasági szö­vetkezetek érdekképviseleti szervei kapjanak törvényes úton vétójogot sérelmeik orvoslására. A munkabizottságban nem zá­rult lf a vita, hanem az új tör­vénytervezetet, illetve a jogsza­bálymódosításokat ezután a tsz- ek megyei szövetségeiben tár­gyalják meg. Békés megye is Szegedhez tartozik... Külföldi személygépkocsik vámkezelése Nem kell már Budapestre vinni a külföldről behozott személygépkocsikat vámkezelésre. Március 1-jétől a Békés és Csongrád megyei magánforgalmú autók vámügyeit Sze­geden lehet elintézni. A legfontosabb tudnivalókról Simon János pénzügyőr századost, a szegedi vámhivatal parancs­nokát kérdeztük. — Mind az ajándékba kapott, mind a vásárolt személy- gépkocsik vámkezelését itt intézzük, az ajándékvám-tarifa, illetve utasvámtarifa kezelési szabályai szerint. — Miért volt szükség erre a decentralizálásra? — Korábban Budapesten a Gvadányi utcában a Hungária Biztosító bocsátott a 7. számú vámhivatal rendelkezésére területet az ország valamennyi személygépkocsi-vámkezelési ügyének elvégzésére. Az . utóbbi hónapokban az igények je­lentősen megnövekedtek. Ez a „vásárlási kedv” egyrészt a szélesebb utazási lehetőségekkel, másrészt a kedvezőbb vám­tételekkel magyarázható. — A januártól érvényes új vámtörvények milyen mértékű csökkenést hoztak? — Az általános 50 százalékról, nagyjából 10 százalékra csökkent, illetve az évjárattól és a hengerűrtartalomtól füg­gően ez változhat 10-20-40 százalék között, négyévesnél fia­talabb kocsik esetében. Amennyiben annál idősebb, a vám­tételek 30 százalékponttal, vagyis 40-50-70 százalékkal növe­kedhetnek. — Ennek hol lehet pontosabban utánanézni? — Megtalálják a 39/1976. (XI. 10.) PM-KEM együttes ren­deletet módosító 68/1988. (XII. 26.) PM-KEM sz. rendelet egyes és kettes számú mellékletében. Ez megjelent a Ma­gyar Közlöny 1988. évi 67. számában (az 1599. oldaltól). — Békés megye tehát ide tartozik. Hogyan talál ide, aki megyénkből keresi önöket? — A vámhivatal új helyén, a Vám- és Pénzügyőrség Bé­kés—Csongrád Megyei Parancsnokságával együtt Szegeden a Jókai utca 7—9. szám alatt. A Szeged Nagyáruház pasz- százssorának az Aradi vértanúk felőli sarkán. — Ez így „gyalogosan” könnyű, de ide autóval kell jönni. Milyen megközelítést javasol? — A Lenin körút felől érdemes a nagy SZTK melletti par­kolóval, illetve a Honvéd tér környékén próbálkozni. — Hol nézik meg a „vámköteles árut”? — Aránylag kulturált vizsgálóhelyiségünk van a nagyáru­ház udvari része felől; a Lenin kőrútról a vámhivatal épü­lete mögött lehet behajtani a négyállásos, lezárható gará­zsunkba. — Mit kell feltétlenül elhozni a vámvizsgálathoz? — Minden, külföldről hozott okmányt, a gépkocsi forgal­mi engedélyét és a tulajdonjogot igazoló okmányokat, vala­mint a határon a bejelentés után kapott, a továbbításra vo­natkozó igazoló okmányokat. Ajánlatos természetesen a szükséges pénzt is hozni! A hiányosságok miatt késhet az ügyintézés. — Itt helyben kell fizetni? — A kiszabott vámot postai befizetési lapon kell befizet­ni. Van a közelben, a Petőfi sugárúton egy kis postahivatal. — Milyen praktikus tanácsokat adna még a messzebbről érkezőknek? — A kocsit ajánlatos úgy előkészíteni, hogy az azonosí­tási adatokat, a motorszámot, alvázszámot le lehessen olvas­ni. Ennek hiányából már ma is sok nehézség adódott. — A hivatalos idő? — Hétfőtől csütörtökig 8 és 17 óra között, pénteken 8-tól 16 óráig. Kérjük, hogy ne az utolsó órákban érkezzenek, mert a várakozást és az egy-két órát igénybe vevő ügyinté­zést tekintve előfordulhat, hogy dolgavégezetlen kell elmen­ni valakinek ... . ' v — Milyen volt az első nap? — Ma 24 autóval jelentkeztek, ez több, mint a várható átlagos forgalom lesz, de ezek már előre bejelentkeztek. A bejelentkezők határidőket kapnak, így be tudjuk sorolni őket, megelőzendő a felesleges várakozást. — Voltak-e már Békés megyéből? — Többen is, ketten jöttek. Békéscsabáról, egy tótkomlósi és egy orosházi ügyfelünk is volt az első napon. Vadonatúj Ford és Opel kocsit is hoztak már, ha jól emlékszem, vala­melyiket Békés megyéből. P. A. A szűz demokrácia és a hazafazon Egy felnőtt nemzet ünnepelt Magyarországon méltóság­gal és kulturáltan. Annak, hogy tényleg felnőtt, igazán most tette le tanúbizonyságát ezen a márciuis ünnepen. Egy gondokkal megrakott, az égtájak között megfeszített ország most szembenézett önmagával. Leporolta, megiga­zította viseletét, és kimondott mindent, ami testét-lelkét nyomta, fegyelmezetten tiszta szóval és tiszta tekintettel. Sóhajosan, de emelt fővel, — ahogyan józan, érett embe­rek „rendezik közös dolgaikat” ... A nemzetiszínű trikolór a történelem nagyon ritka nap­jaiban lehet ennyire büszke viselőire, most most... Lel­kesítő érzés látni, milyen büszkék még ma is a piros- fehér-zöldre viselői — korra, nemre és felekezetre való tekintet nélkül, együtt. Jelünk és jegyünk az, az Időben és itt a Földön ... Megkülönböztetett, mint magunk és „Közép-Kelet-Nyugat-Európába-beleszorult” sorsunk ... Megkülözböztethető ugyan, de nem hivalkodó. Mert lé­nyegünk szerint, nem is lennénk mi azok... Még akkor sem, ha gyakran szeretnénk kitűnni... A magyarok idei márciusi idusának Szegeden voltam átélője. Igaz lelkiismerettel jelenthetem, szentséges és megtisztító élmény részese lehettem... A demokrácia megindító, megrázó közös (újra?) birtokbavétele volt ez a a nap a Klauzál tér, a Móra Ferenc Múzeum előtti tér és a Dugonics tér sokadalmának, az ezrével együttsorjá­zó embereknek. Valami olyasmi elevenedett meg itt, ami­ről fogalmaink, képzeteink voltak, de így még nem éltük át. Nem tudtuk, hogy ilyen, amikor megszületik, létezik, belélegezhető, megosztható. Amikor a menetben maguk­tól kezdenek bele az emberek a Kossuth nótába itt is, ott is ... Amikor a mellettem álló idős hölgy elérzéke- nyülve borul egy mellette álló ismerőse vállára a nagy­gyűlés végén ... Amikor nyugodtan, vállalt véleménnyel, hangosan kimondott szóval politizálnak az utcán az em­berek ... Valami „szűz demokrácia” járta be a várost és ártat­lan is tudott maradni. Ügy tűnik, életképesnek bizonyult. Ez volt az ünnep, de ezt várjuk vissza a hétköznapok „szorítóiban” is. Ha felnő, legyen majd igazságos és pár­tatlan játékvezetőnk! * * * Minden szépnek kell hogy legyen szépséghibája is. Iga­zi hazafias örömömet sajnos, be-beárnyékolta egy vissza­térő-visszatetsző külsőség, ami évek óta — nemhogy fi­nomodna, inkább — elhatalmasodik közöttünk. Talán pontosabb, ha úgy mondom, hogy a fiatalabbak körében. Magam ötlött-összeötlött laza szóképzéssel úgy nevezném: ■„hazafazon”. A hazafias érzés külsődleges, ordenáré fi- togtatása, a nemzetiszín drapériával való válogatott cif- rálkodás által. Amint a gátlástalan divatsúgók szokták betáplálni a fejekbe, hogy most épp mi a „menő”: most a magyar-fashion „nagybizniszét” dobták be. (Jó áron.) Persze, nem is kell diktálni, mert fogja az a „magyar- kám” a szalagot, aztán térdre, fejre, hajba, masninak, vagy van aki panyókát terít a drapériából magára. Lát­tam persze panelkonyha ablakából kilógatva öles nem­zetiszín vásznat, hogy itt kérem „nagyon magyarok” laknak!... Tudom én, hogy egy bizonyos fokig természetes rea­gálás valamire, ami mindezzel ellentétes volt... De immár túlment az emberi közép-jóérzés határain és ott is maradt. Ez, így már nem lázadás — legfeljebb a jóíz­lés ellen ... Szólni kéne nekik, valahogyan értésükre ad­ni a hazát divatból szerető magamutogatóknak, hogy az, amit ők ilyen harsányan hangsúlyoznak, csak akkor igazi, ha nem hivalkodnak vele. Mert a hazaszeretet bel­ső, lelki tartalom, valami intim érzelem. Mint az igazi szerelem, hűség, hit, vagy bármely őszinte emberi meg­nyilvánulás. A szenvedély, a kifejezett indulat a haza jobbításához, építéséhez, szépítéséhez kellene...! És a haza a szaba­don lengő magyar zászlótól szebb lesz, mint az eszelős, nemzetiszín viseletektől... Ennyit még tudunk történe­lemből ... Pleskonics András Az NSZK-ba kerülnek a Szarvasi Vas- és .Fémipari Szövet­kezet rezsói. Képünkön a készülékek ellenőrzése, műszeres bemérése. Fotó: Fazekas Fereno

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom