Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-21 / 68. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TÜNDCS LAPJA 1989. MÁRCIUS 21., KEDD Ars: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM Mai számunkból: R TIT kiáltványa (3. oldal) Műterem, napsütésben (4. oldal) Nem könnyű nehéz embernek lenni (5. oldal) Merre haladnak az állami gazdaságok? f Megyei labdarúgó-küldöttközgyűlés (5. oldal) (8. oldal) R battonyai SOS Gyermekfalu betölti szerepét William Kanaka tárgyalásai Mohácsy-diáknapok Gyulán Koszorúzás a Mohácsy-szobornál Békéscsabán Fotó: Kovács Erzsébet Anyák és gyermekek otthon érzik magukat a battonyai SOS Gyermekfaluban. Konszolidálódott a helyzet, a kezdeti, meglehetősen zilált állapotokat a falu új vezetője, a nevelőanyák közreműködésével megszüntette — erről számoltak be az SOS Gyermekfalu Magyar- országi Egyesületének közgyűlésén, amelyet az ELTE Tanárképző Főiskoláján tartottak a hét végén. Az utóbbi évben a falu házai egy kivételével benépesültek. Ez ideig 75, főleg magukra hagyott gyermeket fogadtak be. Á 43 fiú és 32 lány közül * 24 óvodás, 51 iskolai tanuló. Jelenleg 11 családban élnek, ahol egy-egy nevelőanya gondoskodik róluk. Az ő munkájukat négy pótmama és egy pedagógus segíti. Ma már a magyarországi SOS Gyermekfalu betölti szerepét, a világ 95 országában levő több száz gyermekfaluhoz hasonlóan — állapította meg dr. Michael Gschliesser, az SOS Gyermekfalu Nemzetközi Szervezet egyik vezetője, aki szervezetének elismerését tolmácsolta az ülésen. Örömmel tapasztalják — hangsúlyozták más felszólalók —, hogy a gyermekek többsége fizikailag és szellemileg megfelelően fejlődik. Ez nem csekély eredmény, hiszen számos gyermek lelki sérüléssel érkezett ide. Hasonlóképpen élnek mindany- nyian,' mint általában a sok- gyermekes családok tagjai, örömeik és gondjaik is azo- kéhoz hasonló. A gyermekek érdekében szükséges lenne, hogy a falu vezetője rendelkezzék azzal a jogkörrel, amellyel a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatóját ruházták fel. Lehetővé kellene tenni azt is, hogy a falu segíthesse a „családjából” kiröppenő gyermekeket abban, hogy megtalálják helyüket az életben. Az egyesület anyagi helyzete kielégítő: pénzkészletük tavaly az év végén 41,5 millió forint volt. A battonyai állami és társadalmi szervek, szövetkezetek és intézmények készséggel támogatják a falubeliek boldogulását. Az Országos Takarék- pénztár a borítékos sorsjegy eladásából származó — jótékonysági célra szánt — ösz- szegekből tavaly mintegy 7 millió forintot juttatott az egyesületnek, s közölte: ebben az évben 12 millió forintot utal át. Az egyesület bélyeg- és levelezőlap-kiadással, koncertek, előadások szervezésével, SOS-lottó kiadásával igyekszik gyarapítani pénzalapjait. Számolniuk kell ugyanis azzal, hogy április elsejétől a falu fenntartásának költségeit az egyesületnek kell fedeznie, s a következő években számos beruházás szükséges. Kecskeméten pedig már készül a második magyar gyermekfalu, amely a tervek szerint 1990 közepén készül el. Fontos lenne az illetékes szervekkel együtt megvizsgálni: a magyar állam milyen mértékű támogatást adhat a gyermekfalunak. Feladataik közt említették azt is, hogy tovább bővítik a magyar gyermekfalu hazai és külföldi patronálóinak körét. A hazánkban magánlátogatáson tartózkodó William Kanaka-t, az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának választott elnökét hétfőn fogadta Nyers Rezső államminiszter. A megbeszélésen — amelyen ott volt Mark Palmer, az Egyesült Államok budaA Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet nemrég tartotta meg közgyűlését. A tisztújítás kapcsán nemcsak egy esztendő, hanem az elmúlt öt év munkáját is értékelte a szövetkezet tagsága. Mivel 1988-ban az 1500 dolgozót foglalkoztató középüzem „kisszövetkezeti” formában, alig 100 taggal és 1400 alkalmazottal működött, a közgyűlés szervezeti döntéssel kezdődött. Az 1988. december 31-ével visszalépett tagokkal együtt jelenleg 752 a szövetkezet taglétszáma, amelyből a közgyűlésen 631- en megjelentek. Titkos szavazással a tagság úgy döntött, hogy ismét ipari szöSzeghalmon az új pártszékház építése sokakban ellenérzést váltott ki; mondván, a városnak nem erre van a legnagyobb szüksége. Mindenki úgy tudta, hogy a régi székház egyik jó állapotban lévő, nem is régi, mindössze 27 éves épülete megmarad, pontosabban beépítik az úi székházba. Megdöbbenést keltett a játóke- lőkben a közelmúltban tapasztalt látvány: két Rába traktor drótkötéllel rángatta szét az épületet. Fölkeresve a kivitelezőt, a Mezőberénvi Építőipari Kisszövetkezetet, megpróbáltunk az első pillanatban érthetetlennek tűnő cselekedetre magyarázatot találni. — Miért került sor az épület lebontására? — érdeklődtünk Gulyás Antaltól, a szövetkezet elnökétől. — A beruházó, az MSZMP megyei bizottsága azt kérte tőlünk, lehetőleg minél több maradjon meg az épületből, és ez volt a mi szándékunk is. Az építési engedélyeztetési tervből kitűnik, hogy megmaradnak a falak, de a kiviteli tervdokumentációs statikus tervben már csak itt-ott szerepelt 2-3 méternyi. A szerkezeti műszaki leírásiban az olvasható, hogy az alapok meghagyhatók — tehát feltételes módban —, ha megfelelő vastagságúak, s ha azok elég szilárdak. Feltételezhető, hogy bontáskor ezek a rövid falak megsérülnek. Abban sem voltunk biztosak, hogy megfelelő-e a szigetelésük. Mi lesz, ha két év múlva felnedvesednek? Ezért nem tartottuk ésszerűnek, hogy ezek a rövid falszakaszok megmaradjanak, saját költségünkre lebontottuk őket. , — Ehhez kellett-e bontási engedély? — Erre nincs szükség, ha a kivitelezést a terv műszaki tartalmának megfelelően végezzük — válaszolta Gulyás Antal. Mi a történtekről a beruházó; a megyei pártbizottság és a lebonyolító; a Békés pesti nagykövete — áttekintették a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok helyzetét. A vendég tárgyalt Beck Tamás kereskedelmi miniszterrel, egyebek között a két ország közötti kereskedelem fejlesztésének lehetőségeiről. vetkezetként tevékenykednek tovább. Az alapszabálymódosítás után beszámoló következett és előterjesztették az 1989. évi tervet. Az elmúlt öt évben a termelési érték, az árbevétel és az export jelentősen nőtt, s a bérek is emelkedtek. Míg a termelés öt év alatt 54,3 százalékkal emelkedett, addig a létszámnövekedés csak 2,4 százalékos volt. A beszámoló után újraválasztották a szövetkezet vezetőségét és bizottságait. Elnöknek — a szövetkezet 1952-es megalakulása óta immár tizedszer — ismét Székely Lászlót választották meg. Megyei Beruházó Vállalat véleménye? Hogy ezt megtudhassuk, rövid beszélgetésre ültünk le Eperjessy Bélával, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesével, Dancsó Ferenccel, a pártbizottság műszaki ellenőrével és Szikra Endrével, a beruházási vállalat műszaki osztályvezetőjével. — A beruházó anyagi szempontjából a bontásnak nincs jelentősége, a költséget egy fillérrel sem növeli, ezzel szemben a 27 éves falak helyett újakhoz jutunk. Ügy gondolom, megérthetjük a kivitelezőt. A megmaradó falakkal sokkal több gondja lett volna, mint magával a bontással — fogalmazta meg Dancsó Ferenc. Tőle Szikora Endre vette át a szót: — Kürölbelül 40 méter hosszú falnak kellett volna megmaradnia. Az engedélyezett kiviteli terv műszaki leírása szerint és a valóságban is a feltárt alapok megfelelőek. állapotuk nem indokolta az épület teljes lebontását. Erre a kivitelezőnek valóban nem kellett engedélyt kérnie, az építkezés engedélyében benne van a régi épület átalakítása, szükséges és részbeni bontása Is, abban az esetben, ha végül az eredeti tervet valósítja meg. A Mezőberényi Építőipari Kisszövetkezetet a bontásért felelősségre vonni nem lehet, mert szerződésszegés nem volt, ugvanls a szerződés a kész épületre vonatkozik. Végül Eperjessy Béla véleményét hallottuk: — Szeghalom két, műszakilag rossz állapotú és városképi szempontból sem esztétikus épület helyett kap egy szépet. Mint az már tudott, a pénz más célra nem fordítható, de ez az épület nemcsak a párté, egész Szeghalomé lesz, ebből a város egy közösségi házat alakíthat ki. Holnap, szerdán, ennek a mikéntjéről tárgyal a tanács vezetésével a megyei, a városi pártbizottság. m. 1. „A kertész hivatását nemzedékről nemzedékre szeretnénk örökíteni, hogy gyönyörű kertté legyen a világ” — Mohácsy Mátyás Kossuth-díjas gyümölcstermesztő, pedagógus szavait idézte a gyulai kertészeti szakközép- és élelmiszer- ipari szakmunkásképző iskola irodalmi színpada a Mohácsy-diáknapok tegnapi megnyitó ünnepségén. Az iskola, amelyben 35 éve folyik középfokú képzés — körülbelül tíz éve húsipari szakmunkás- és e tanévtől kertészeti technikusképzés is — tíz éve vette fel Mohácsy Mátyás nevét, s tanításának szellemében rendezi meg évről évre a diáknapokat. A szakma szeretetét, a diák- mozgalmat erősítő kezdeményezés az utóbbi években szélesedett: a szakmai előadások és tanácskozások nemcsak az iskola tanulóinak, hanem a megye, a város és örnyéke üzemi és magánkertészeinek is alkalmat ad a szakmai kitekintésre. Dr. Baka István, az intézmény igazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Mohácsy Mátyás szakmai példamutatása ma különösen megszívlelendő, hisz a négy világnyelvet beszélő kutató, pedagógus az intenzív és hatékony termesztés, a piacgazdálkodás mellett szállt síkra. Mohácsy Mátyás születésének évfordulóin — ebben az évben az iskola a 108-dikra emlékezett — szép hagyomány, hogy a végzős diákok emlékfát ültetnek; így történt most is az iskola elő- kertjében. A kétnapos rendezvénysorozat gazdag kínálatából csak néhányat emelünk ki: tegnap zöldségtermesztési tanácskozásra került sor, melynek keretében dr. Túri István egyetemi docens számolt be a zöldséghajtatás új kutatási eredményeiről, dr. Terhe István egyetemi adjunktus a talajerő-gazdálkodásról, míg dr. Zatykó Lajos, a Zöldségtermesztési Kutatóintézet igazgatóhelyettese a termesztésre javasolt legújabb fajtákról szólt. Délután a szakmai bemutatók alkalmával a résztvevők ellátogattak dr. Be- licsai Géza, Cséfán György és Schriffert János gyulai termelők mintaszerű telepeire. A kertészeti és húsfeldolgozó szakmák tanulói előadásokon, vetélkedőkön vehettek részt. Az iskola tanárai, diákjai tegnap délután megkoszorúzták Mohácsy Mátyás szobrát Békéscsabán, a Széchenyi ligetben. A mai nap a játékoké, vetélkedőké. Hogy ki, miben a legjobb, az délután derül ki a záróünnepségen. Mire tanít 1919 példája? Micsoda esztendő volt! Hazánk az első világháború végén évezredes története egyik legnagyobb próbáját élte meg. A kommunista és szociáldemokrata munkásmozgalom legjobbjai megérezték, hogy csak együtt van esélyük kiutat találni a vérből és nyomorból, s olyan programot fogalmaztak, amely tömegeket tudott zászlaja alá toborozni. Az első közép-európai munkáshatalom a magyar progresszió legnemesebb hagyományait őrizte. Nemzeti céljai éppúgy magukba ötvözték az európaiság eszméjét, amint az történt 1848—49- bcn. Történelmietlen lenne, ha ma kérnénk számon — csaknem hét évtized megannyi tapasztalatának birtokában — az akkor elkövetett hibákat. Igazabb és teljesebb a kép, ha az azóta történtek ívét kísérjük figyelemmel. Ebben a vonulatban igaz, a Magyar Tanácsköztársaság csak egy állomás, de olyan, amelyre felfigyelt Európa Is. S mint annyiszor, most is azok indultak az első vonalba, akik készek és képesek voltak magukba ötvözni egy ügy, egy nép igazságát. Talán ezért is élő mindmáig azoknak a társadalmi forradalmaknak az üzenete, amelyek a nemzet felemelkedésén munkálkodtak. A Tanácsköztársaság legjobbjai sem akartak mást. És ezért is lehetünk mi is a nemzeti megújulás mozgalmainak folytatói: tudatosan vállalt örökösei a népi, nemzeti progresszió, a munkásmozgalom hagyományainak. Mindehhez természetesen szembe kell néznünk mindazzal, ami megoldásra vár: amin változtatni kell. Jó alap és lehetőség erre az a program, amit az MSZMP hirdetett meg alig néhány napja. Szerte az országban már vitatják és elemzik egy-egy passzusát, újrafogalmazzák gondolatait, mérlegelik a megvalósítás útját. És ez jó jel. Azt tükrözi, hogy társadalmunk felismeri az egyetemes nemzeti érdek prioritását. A Magyar Szocialista Munkáspárt megegyezést kínál a nemzet minden felelősséget vállaló, haladó gondolkodású állampolgárának és szervezetének. Erre tanít bennünket 1919 példája is. S. i. Tizedszer lett elnök Pártszékházból közösségi ház Sz. M. BÉKÉS MEGYEI Lökösházi hét a NÉPÚJSÁG ban Régi oklevelek tanúsága szerint Lökösháza Árpád-korabeli település lehetett, amelyet aztán egyáltalán nem kíméltek a történelem viharai. Olyannyira, hogy például a török időkben valószínűleg teljesen elpusztult, lakatlan terület lett. Minderről, valamint Lökösháza jelenéről és jövőjéről is olvashatunk mai számunkban Horváth Já- nosné tanácselnök cikkében, amellyel elkezdjük a Lökösházi hét a Békés Megyei Népújságban című sorozatunkat. Az elkövetkező napokban pedig munkatársaink tollából folyamatosan tájékozódhatnak olvasóink a határ menti település lakóinak életéről, örömeiről, gondjairól; felvillantva a kereskedelmi, egészségügyi ellátás részleteit, a gazdasági és a kulturális tevékenység, az oktatás egy-egy fontosabb részletét. Lökösháza tanácselnökének cikke lapunk 3. oldalán olvasható.
