Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-02 / 52. szám

1989. március 2., csütörtök NÉPÚJSÁG Megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Milyen szocializmust akar Nyers Rezső? Interjú a Corriere della Sera-ban Ungváron megtartotta alakuló közgyűlését a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amely céljául tűz­te ki a magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti ha^ gyományainak, anyanyelvé­nek megőrzését, ápolását és továbbfejlesztését, valamint az ezekkel a célokkal kap­csolatos érdekvédelmet. A közgyűlésen felszólalt az SZKP területi képviselő­je és Pavlo Csucska, a Ta­rasz Sevcsenkóról elneve­zett Ukrán Anyanyelvi Tár­saság Kárpáton túli területi szervezetének elnöke is. Az elnök szervezete nevében messzemenő támogatásról biztosította a Kárpátaljai Iránban, a kábítószerelle­nes kampány keretében, szerdán 50 kábítószercsem­pészt, köztük két nőt vé­geztek ki — jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. Az akasztásokat Teherán­ban és 13 más városban hajtották végre. A kivég­zetteket összesen több mint 33 tonna kábítószer csempé­szésében, s néhányukat egyéb cselekményekben — fegyvercsempészés és lopás Magyar Kulturális Szövet­séget. A szövetség tagjának te­kint világnézeti és nemzeti hovatartozástól függetlenül minden szovjet és külföldi állampolgárt, aki elismeri alapszabályzatát és részt vesz céljainak megvalósítá­sában. A- Kárpáti Igaz Szó című lap képviselőjének az alakuló közgyűlésen elhang­zott állásfoglalása értelmé­ben a területi tanácsi és pártlap közölni fogja a szö­vetség közgyűlésén jóváha­gyott alapszabályt. A szö­vetség elnökéül nyílt szava­zással egyhangúlag Fodó Sándort, az Ungvári Állami Egyetem tanárát választotta meg. bűntettében — találták bű­nösnek. A szerdai kivégzésekkel 225-re emelkedett az idén végrehajtott halálbüntetések száma. Január 21-dike óta — amióta halál szabható ki akár 30 gramm heroin vagy 5 kilogramm ópium birtok­lásáért — csempészek szá­zait, és több ezer kábítószer­élvezőt tartóztattak le Irán­ban. „A politikai rendszer át­alakítása és a gazdasági re­formok sikere csakis a szín­re lépő társadalmi erők és csoportosulások összefogá­sával képzelhető el” — je­lentette ki Nyers Rezső a milánói Corriere della Será- nak adott interjújában. A legtekintélyesebb olasz na­pilap különtudósítója körké­pet ad a Magyarországon megalakult politikai szerve­zetekről. Nyers Rezső hangsúlyozta: „Van lehetőség az együttmű­ködésre e csoportok között, ha egyenlő jogokkal és esé­lyekkel vehetnek részt a tár­sadalom életében. Az MSZMP-nek pedig szintén meg kell újulnia, és napról napra keresnie kell a társa­dalom bizalmát és támoga­tását” — tette hozzá. Az akadályozó tényezőkről szólva a ..’68-as gazdasági re­form atyja” — ahogy a lap nevezi őt — rámutatott: az alternatív szervezetek gyak­ran megelégszenek a múlt gyakorlatának bírálatával és képtelenek reális kiutat, esz­közöket javasolni, „provin­ciális mentalitásról téve ta­núbizonyságot”. Ugyanakkor az MSZMP-ben még mindig elég sokan (főleg a középve­zetők és apparátusbeliek) nem hajlandók tudomásul venni a piacgazdaság szük­ségességét, és mindazt, ami ezzel jár. Arra a kérdésre, milyen modellt céloz meg az MSZMP reformszárnya, így válaszolt: „A sztálinizmussal szakítani akaró kommunista pártok előtt széles távlatok nyílnak az igazi politikai de­mokrácia megteremtése felé. Személy szerint olyan szo­cialista társadalomra gondo­lok, amely a kommunista és szociáldemokrata gyakorlat szintézise. A szociáldemok­ráciától átveszi a parlamenti demokráciát, a piacgazdasá­got, a szakszervezeti önálló­ságot és az önigazgatás esz­méjét, a kommunista felfo­gásból, megszabadulva az utópiáktól, a kollektív szel­lemet, a társadalmi egyenlő­ségre törekvést és a bátor változtatási szándékot.” Nyers nem zárta ki, hogy a kényszerű gazdasági meg­szorítások miatt előfordul­hatnak konfliktusok, sztráj­kok, feszültségek. „Nem könnyű új és új áldozatokat kérni a lakosságtól, főként ha a reformok hatása csak jóval később jelentkezhet... Kell ezért egy olyan politi­kai többség, amely bizalmat élvez és hajlandó felelőssé­get vállalni. Ha ez nem ala­kul ki, a lengyel út áll előt­tünk is.” Végül Nyers Rezső kije­lentette: elégedett a legutób­bi KB-ülés határozatával, mert az ..a sztálinizmus vég­leges vereségét jelentette” Magvarországon. Ölven kábitószercsempíszt végezlek ki Iránban A pozsonyi ÚJ SZO-ban olvastuk H Fidesz magatartásáról A Népszabadság, az MSZMP lapja élesen elítéli a Fidesz és három másik szervezet tiltakozását a Grósz Károly és Milos Jakes tárgyalásairól kiadott közle­mény ellen. Ez a „tiltako­zás” számos olyan kitételt tartalmaz, amely sérti ha­zánkat és kimeríti a bel­ügyinkbe való beavatkozás tényét. Csehszlovákiát olyan államnak minősítik, amely szerintük „tovább élő sztá­linista diktatúra”, az MSZMP-t azzal „vádolják”, hogy „hitelesíti mindazokat a politikai cselekedeteket, amelyek 1968 óta Csehszlo­vákiában lezajlottak”. A Népszabadság a Fidesznek ezt a törekvését úgy minősí­ti, mint Magyarország elszi­getelésére való törekvést és katasztrófapolitikát. A Nép- szabadság a Fideszt saját „szóvivőjének” szavaival jellemzi, amelyek a Nemzet­őr című, Münchenben meg­jelenő szélsőjobboldali emig­ráns lapban jelentek meg: szűk, szélsőséges társaság ra­dikális szervezete. Amennyiben a Fidesz szélsőséges, arrogáns és ag­resszív magatartásával csu­pán déli szomszédunk bel- ügyeit érinti, nincs hozzáten- nivalónk. Amennyiben azon­ban rágalmakkal illetik ha­zánkat, beavatkoznak nem­zetiségi politikánkba, vagy gazdasági együttműködé­sünkbe, mint a gabcsikovo— nagymarosi vízlépcső eseté­ben, meg kell "mondani, hogy a politikai rövidlátásuk és gyűlölködésük túllépi a ha­tárt nemcsak földrajzi, ha­nem erkölcsi és politikai ér­telemben is. Tiltakozásuk­ban hivatkoznak valamiféle „külügyi munkacsoportjuk tényfeltáró útjára”, ami nem jelenthet mást, mint hogy agitátoraikat hazánkba is kiküldték. Nem elég, hogy Bécsiben egy egykori csend­őrszázados pártfogása alatt terjesztik gyűlöletüket, ha­nem azt személyesen is tol­mácsolni próbálják a ma­gyar lakosság körében. Déli szomszédainktól és szövetsé­geseinktől együttműködést, megértést vártunk és kap­tunk, szívesen fogadjuk a turistákat, ismerősöket, ro­konokat, de szélsőséges „eszmék” agitátorait hatá­rozottan nem. Vilcsek Géza, Budapest Trockij: a hadügyi népbiztos Négy év vérben és vasban 2. 1918 március végétől három és fél éves szünet után a központi hatalmak diplomatái is ellátogattak Trockij had­ügyi népbiztosi irodájába. Köztük volt Minbach gróf, II. Vilmos császár személyes jóbarátja, aki a berlini kabinet megbízásából a forradalmi Moszkvában maradéktalanul végre akarta hajtatni az orosz féllel a breszti-litovszki béke súlyosabbnál súlyosabb előírásait. A „szégyenletes béke” értelmében jelentősen módosult az államhatár; a Lenin-kor- mánynak emellett hétről hétre nagy mennyiségű hadifel­szerelést, élelmiszert, vasúti szerelvényeket, sőt aranyru- dakat is ki kellett szolgáltatnia a központi hatalmak szá­mára. Mirbach gróf legalább ilyen fontosnak tartotta, hogy megakadályozza Szovjet-Oroszország közeledését az antant- hatalmakhoz. A diplomatának ugyanakkor érdekében állt a meggyengült Szovjet-Oroszország bizonyos fokú támoga­tása is. Hiszen a bolsevikok helyett akárki kerül hatalom­ra, a legelső lépése az lett volna, hogy újra hadat üzen Németországnak. Ezt az ellentmondásos helyzetet tükrözi többek között, hogy 1918 nyarán, amikor a csehszlovák lé­gió fellázadt a szovjethatalom ellen, Csicserin külügyi nép­biztos Lenin megbízásából már a császári csapatok esetle­ges csehszlovákellenes bevetéséről tárgyalt Minbadi gróffal. S miközben a német császárság a békeszerződés értelmében nap nap után változatlanul hatalmas értékeket szipolyozott ki Szovjet-Oroszországból, Berlinből jelentős összegek ér­keztek Moszkvába a német követségre, hogy a Volga men­tén harcoló vörös csapatok élelmezését biztosítsák. Kényszerű és kölcsönös érdek volt tehát az egymást köl>- csönösen gyűlölő berlini és moszkvai kabinet együttműkö­dése. Az erősebb félnek mindazonáltal más volt a helyzete ebben a kapcsolatban. Míg a német hadvezetés nem csinált titkot belőle, hogy fegyvert és muníciót szállít a Szovjet- Oroszországtól elszakadt Krasznov atamán doni kozákjai­nak, addig Moszkvában messzemenően titkolták, hogy tá­mogatják az ukrajnai fegyveres felszabadító mozgalmakat. Lev Trockij nehezen viselte ezeket a politikai manővere­ket, bár igyekezett titkolni ellenérzéseit. Lenin és Csicserin mellett ő állt ki a leghatározottabban a breszt-litovszki bé­kefeltételek hiánytalan teljesítése mellett. Tisztában volt vele, hogy az esetleg előre lendülő német hadigépezet na­pok alatt elérheti Pétervárt, sőt Moszkvát. 1918 október 3-án viszont annál nagyobb elégedettséggel kommentálta a szovjet fővárosi szakszervezeti funkcionáriusai előtt, hogy a németországi forradalom véget vetett e szégyenteljes hely­zetnek: „Túléltük a Korlátlan uralmú német imperializmus szörnyű korszakát. A Központi Végrehajtó Bizottság ta­nácskozásán egy alkalommal lehetőségem nyílt feleleveleni- teni már egy epizódot: a mindenható Németország képvise­lője ironikusan, rosszindulatú felhanggal beszélt nekem a .nagyhatalmú Oroszországról'. E szavakhoz nyomban átlátszóan hozzátette: 'Látják, ma­guk oroszok, csaknem kétszáz millióan, valamikor nagyha­talmú birodalomnak számítottak, mostanra azonban a mar­kunkban találták magukat, és mi diktáljuk maguknak a feltételeket." Az őszintnén internacionalista és antimilitarista Trockij számára nem voltak kellemesebbek az antanthatalmak kép­viselőivel folytatott hasonló tárgyalások sem. Általában azonban igyekezett nem kelteni rossz benyomást partnerei­re: így nem csoda, hogy a francia Sodoul kapitány vagy az amerikai Robins ezredes később keletkezett memoárjuk­ban, korabeli jelentéseikben nagyrabecsüléssel emlékeztek meg róla. Mások viszont, mint például az angol hírszerzés feladatait végrehajtó Lockhardt (akinek oroszországi külde­téséről később romantikus film készült Nyugaton), emléke­zéseiben afféle Mefisztónak rajzolta le Trockijt. Ám a kül­földi tárgyalópartnerek megegyeztek abban, hogv Trockij nélkül aligha lehetett volna megszervezni ilyen gyorsan a Vörös Hadsereget. Mára egész nemzedékek nőttek fel. akiknek fogalmuk sincs róla. hogy ez a fegyvertény nemcsak Lenin, hanem Trockij nevéhez is fűződik. A húszas évek végétől még az olyan „szent szövegekből” is kicenzúrázták az erre vonat­kozó adatokat, mint Gorkij híres Lenin-memoárja, amely­ben az író így idézi fel Lenin szavait: „Mutasson meg va­lakit. aki képes egyetlen év alatt megszervezni egy minta­szerű hadsereget, s még a katonai szakemberek tiszteletét is kivívja. Nekünk van ilyen emberünk ...” A „felülnézeti” történelemszemlélet akkoriban az „alulnézetivel” is egybe­esett: a legismertebb, már-már népdallá vált polgárháborús induló refrénje így szólt: „Éljen Lenin, a forradalom vezére! Éljen Trockij, a Vörös Hadsereg vezére!” A dal az elmúlt hatvan évben változatlanul népszerű maradt, csak éppen a refrént felejtették ki a daloskönyvek­ből... (Folytatjuk) Kun Miklós ÍIEH3EHCKAH '^JIPAMA ^Presse tfurtcr^^ ^ — Mjcwwftó­INDIAI ÉS FRANCIA GYÓGYSZERGYÁR * India és Franciaország szerződést írt alá egy közös gyógyszergyár létesítéséről, amelyben többek között ka­nyaró, bárányhimlő, gyer- mekparalízis és veszettség elleni védőoltásokat fognak készíteni? A gyár Delhi kö­zelében lesz felépítve. Éven­te 20 millió kanyaró és bá­rányhimlő elleni, 2 millió veszettség elleni és 50 millió adag gyermekparalízis elleni védőoltást fognak ott készí­teni. A gyártási folyamat 2-3 éven belül kezdődik meg. GOMB ALAKÚ ATOMREAKTOR Szovjet tudósok és szakembe­rek gömb alakú atomreaktort dolgoztak ki, mely amellett, hogy nagyobb a teljesítménye, biztonságosabban Is működik a klasszikus atomerőműveknél. Az eddigi reaktorokban a nuk­leáris tüzelőanyag rúd alakú volt, a gömb alakú reaktorba golyók formájában viszik be a tüzelőanyagot. Mivel ezek aktív összfelűlete sokkal nagyobb, mint a rudaké, tízszeresen csök­kentik az erőegységenként szükséges nukleáris tüzelő­anyag-mennyiséget, ez pedig biztonságos működést eredmé­nyez. A gömbreaktorban a tü­zelőanyagot elég évente egyszer kicserélni, míg a klasszikusban erre néhány havonta volt szük­ség. FELEDÉKENYEK FIGYELMÉBE! Ha azok közé tartoznak, akik elfelejtik a születésna­pokat, évfordulókat, ülések, találkák időpontját, szolgál­jon vigasztalásul, hogy nem az egyedüliek. Kevin Nord találékony pittsburgh-i fia­talember emlékeztető irodát nyitott. Nord úr címére a fontosabb dátumok jegyzé­két kell elküldeni, s tíz nap-. pal a feltüntetett dátum előtt emlékeztető lapot küld, de telefonon is figyelmeztet. Minden figyelmeztetés 2 dol­lár. Ha tíz emlékeztetést igényelnek, 25 centes ked­vezményt kapnak. Nord úr örömére virágzik a biznisz, de a feledékenyek is felléle­geztek, hogy feltalálták or­vosságukat. CSÖKKENNI FOG A NÉPSZAPORULAT a következő ötven évben az Egyesült Államokban, sőt, később vissza is esik. A sta­tisztikai hivatal jelentése szerint minden eshetőséget és körülményt beleszámítva 2038-ban az államoknak 302 millió, további ötven év el­teltével pedig ennél 10 mil­lióval kevesebb lakosa lesz. A fehérek száma 2038-ban 212 millió lesz. ELSŐ ÍZBEN Kilenc hónapi börtönbün­tetésre és 10 ezer dolláros pénzbírságra Ítélték Her­bert Zinn chicagói lakost, mert „vírusprogramot” ké­szített, melyet betáplált az American Telephone and Telegraph cég, a Pentagon és néhány NATO-tagország ka­tonai komputerrendszerébe. Az illető komputerek „ví­rusfertőzése”, a programok sokszorosítása bizonyos idő­szakra kivonta a forgalom­ból az említett cégek számí­tógépeit. Ez az első eset, hogy Amerikában alkalmaz­ták az úgynevezett kompu­tervírusra vonatkozó új törvényt, mely tíz évig terje­dő börtönbüntetést és jelen­tős összegekre rúgó pénzbír­ságot Ír elő az „elektronikus bűnözésre”. sAlyíft levél az A adófizető lÁllantpolgávhoz lsztelt Hölgye u üsoso°rb7naliíSh°* f°b b°"y°/u/f, de bobeva//á< 'Ï^C-°p9ye9y­b0ntÚra e9V útrr, a^'yhÍtnÓk abb*n csőmaTboritél 9álati irodánálf adóf( erde^ép2;fa^cSc "m*»£23£t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom