Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

1989. március 11., szombat NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közleménye A jövőnkért fellendülést — demokráciát — szocializmust Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? (Folytatás az 1. oldalról) — eredményes gazdaságon alapuló fokoza­tosan megvalósuló konvertibilitást — a KGST reformját 6. Megújuló magyar gazdaságpolitikát — Európába és a világba beépülő gazda­ságot — a saját források jobb hasznosítását, a hazai piac élénkítését az export fellen­dítésével együtt — a gazdasági szerkezet, az infrastruktúra korszerűsítését — a vállalkozások szabadságát, biztonságát — teljesítményt ösztönző adópolitikát — társadalmilag ellenőrzött, új alapokra helyezett költségvetést 7. Jobb megélhetést — az infláció mértékének csökkentését, az indokolatlan áremelések elleni fellépést — a teljesítmények és a bérek összhangját biztosító bérreformot __ a reálbérek emelését ott, ahol a gazda­ságos teljesítmény javul — az elmaradott térségek fejlesztését 8. A létbiztonságot szavatoló szociálpolitikát — a családok támogatását, hogy betölthes­sék hivatásukat — az első lakás megszerzésének állami tá­mogatását — a fiataloknak jobb. biztonságosabb fel­tételek teremtését az elhelyezkedésre, a pályakezdésre, a családalapításra — támogatást az önmagukról gondoskodni nem tudóknak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek — a közösségek egyént védő szerepének erősítését — a munkanélkülivé válóknak átképzést, munkalehetőséget 9. Az egyént védő társadalombiztosítási rendszert — törvényben szabályozott, pénzügyileg függetien. egységes társadalombiztosí­tást — az önkéntes társadalombiztosítási for­mák gazdagítását — az egészségügy reformját, szabad orvos­választást — igazságosabb, előbb az alacsony nyug­díjak. majd az átlagnyugdíjaik értékál­landóságát megőrző nyugdíjrendszer be­vezetését 10. Környezetvédelmet — környezetbarát magatartást és gondol­kodást — környezetkímélő technológiákat — a környezet további romlásának megál­lítását 11. Tiszta közéletet 12. Szabad szellemi alkotómunkát — a kutatás és a publikálás szabadságát — a tehetségek érvényesülési lehetőségét az oktatásban, a munkahelyen, a közélet­ben — az alkotói szabadság kiteljesedését, a művészeti, irodalmi élet sokszínűségét 13. Az oktatás gyökeres megújítását — a pedagógusok megbecsülését — az egyéni képességet fejlesztő, demok­ratikus iskolarendszert — önállóságot, tanszabadságot a felsőokta­tásban — szabadabb egyetemi felvételi rendszert 14. Lelkiismereti szabadságot és a vallás­gyakorlás szabadságát 15. Békét, biztonságot, együttműködést — a független külpolitika folytatását — katonai tömbök nélküli világot — közös európai otthont — baráti kapcsolatot a szomszéd népekkel — a barátság és az együttműködés erősí­tését a reformok útján haladó Szovjet­unióval — kapcsolatépítést a határainkon túl élő magyarokkal Hogyan akarjuk? Népben — nemzetben — a nemzetek kö­zösségében gondolkodva. A nemzeti sorskérdések megoldásán mun­kálkodva. Politikai versengésben, a konfliktusok vállalásával és nemzeti összefogással. Mi szavatolja programunkat? A cselekvőképes párt. A haladó erők ösz- szefogása. A határozott kormányzás. A tör­vényes biztosítékok megalkotása. A társa­dalom vállalkozókészsége és érdekeltsége az ország előrehaladásában. A nyilvánosság, a felelős szabad sajtó. Az MSZMP békés úton, feszültségek éle­zése nélkül kívánja az átmenetet a széles körű demokráciára. A párt arra törekszik, hogy a nemzet érdekeit programjával, po­litikai súlyával meghatározó módon fejezze ki; tagsága kezdeményezőkészségével, a vá­lasztók bizalmával érjen el meghatározó politikai befolyást a társadalomban. Pár­tunk a reformpolitikáját erősíti, törekvé­seit valamennyi cselekvő, politizáló tagjá­nak részvételével valósítja meg. * * * Cselekvési programunk nyitott a gyorsan változó valóság, az új gondolatok, a párt­tagság tapasztalatai iránt, s annak meg­felelően változik a jövőben is. A Központi Bizottság kéri a tagság programot tovább formáló véleményét, javaslatait. Budapest, 1989. március 7. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Szemfenékvizsgálat („Majd eléri ét is idején a balság...”) Minden útfélen megterem a bogáncs. Te mégy az úton gyanútlanul, s beléragad a nadrágod szárába. Erőszakos teremtés, az istennek nem engedi el nadrágodat, in­kább darabokra szakad. Mit tegyünk? Bosszankodsz egy percig, aztán mégy tovább... A bogáncs meg? Ki törődik vele! Majd fúj a szél, s ha szerencséje van, még sok nadrágba beleragadhat... Senki nem bújhat ki a sa­ját bőréből; ha ezt megért­jük, mindjárt közelebb ke­rülünk a mostanában annyit emlegetett bűvös szóhoz: to­lerancia ... Mondanám is én ezt to­vább, de nem merem, mert megrovást kaptam a héten Tomka Mihálytól az „Atyák és phyak” című veretes szél­jegyzetében múltkori íráso­mért, s megkaptam rango­mat is: „álarcos írogató” lettem. Hát igen! Tomka úr ír, ph-y írogat. Sőt: „ked­ves mester”-ré emelt jeles költőnk: mondhatom, ennél már csak az esett volna job­ban, ha egyenesen „mester úr”-nak titulál, de úgy lát­szik, erre még várnom kell. Majd csak kiérdemiem egy­szer ezt is ... „Bemaszatolódott korunk­ban ez a szó is: forrada­lom ...” — mondta nemrég vasárnap déli jegyzetében Fekete Gyula a rádióban. S ahogy ez a bemaszatolódás fokozódik, sorra bújnak elő az olyan kis hőscincérek, akik eddigi életükben ta­lán egyetlen határozott igent vagy nemet nem mertek ki­mondani, mindig a háttér­ben neszeztek csupán, és fi­gyeltek, alkalmazkodtak. Most aztán felélénkültek, mint eső után a paréj. Per­sze ez nem baj, mindenki­nek szíve joga megmutatni, mint érez, mint gondolko­dik. Nekem mindössze ak­kor van csak bajom az ilyenfajta hősködéssel, mint amilyet Tomka is produkált nyúlfarknyi remekében, ha a szándék tisztaságának hiá­nyát érzem a megnyilatko­zásban. Ki fogadta föl pró­kátornak Tomkát a Varga Dezsővel folytatott rövid po­lémiánkban? A vitát egy baráti kézfogás után, egy­más nem mindenben egyező véleményének tiszteletben tartása mellett rekesztettem be a lap főszerkesztőjének egyetértésével, éppen a to­lerancia jegyében. Mi dolga ezzel Tomkának?! Haszno­sabb lett volna, ha azzal vi­tatkozik, amit írásomban fe­szegettem. Az egymásra mu­togatás kórjelenségével. És Ezékiel gondolatát, kérdő­mondatát Jeremiás folytat­ta: mindenki a maga vét­keiért feleljen! Igaz, ezt a legvégén írtam, és hát ter­jengős ugye a cikk; ennyit elolvasni!? Aki viszont ilyen sommás „ítéletet” mert alkotni a gyerekeivel való szőlősze- melgetés előtt — amilyet Tomka alkotott, csak úgy sebtiben —, az szerintem al­kalmatlan arra, hogy mások kéziratait reálisan értékel­je, már pedig Tomka szer­kesztő! A szerkesztőnek pe­dig nem föltétien szükséges tudni írni, de olvasni, azt igen! Egyébként mintha ba­rátunknak ártana a magas­ság mintha megszédülne tő­le! Emlékszem arra az övön aluli ütésre, amelyet volt főszerkesztője érdemelt ki bizonyára valamiért, ami rejtve maradt az olvasó előtt, amit a Népújság 1988. december 13-i számában követett el „Az átmeneti Oj Aurora közbeszól” című írá­sában. Volt főszerkesztője ezt akkor megválaszolta, de az indulatok mozgásbeideg- zettsége engem most mégis erre is emlékeztet, ugyanaz a Tomka írta ezt a mostani remekművet is, ugyanazzal a tollal! Kezét akkor is, most is a rosszindulat vezette. Mieg talán valami savanyú szőlőszem héja akadt meg a fogai között, erre enged kö­vetkeztetni .megjegyzése is: „Ügy tűnik, hogy phvlozo- fikus hajlamú szerzőnk ál­landó rovatot is kapott ter­jengő elmélkedései számá­ra.” Nos, elmélkedésre már nemigen futja ezúttal: elté­rítettek! Divat ez ma. Any- nyit talán csupán, hogy meg­ismétlem múltkori megálla­pításomat: „Megőrizni és megújulni: ez a Holnap.” A társadalom nagyobb és ki­sebb egységeiben egyaránt, teszem most hozzá; város vagy megye szellemi életére vonatkozóan is így érzem igaznak. S ha már az Üj Auroráról ejtettem szót érintőlegesen, maradok is e témánál. Nem akarok az „új seprű, jól seper” baná­lis hasonlatából kiindulni, mert az valóban méltatlan lenne egy „phylozófus”-hoz, de ha az „új seprűk”-min­dent ki akarnak seperni, ami több mint másfél évti­zedig volt, akkor ez már elgondolkodtató. Dicséretes és szükséges dolog a meg­újulás, a váltás, hogy diva­tos legyek, de úgy akarni bizonyítani, hogy egyszerű­en tagadjuk az előzménye­ket, gyanús dolog. Az új szerkesztőség Ben­jáminjának, Elek Tibornak egy írása van előttem, amely Irodalomhiány címmel je­lent meg a Körösök Vidéke című megyei levéltári ki­adványban. 1988-ban. E bá­tor ifjú, aki nemrég egyelő­adáson — mint hozzászóló — Czine Mihályt figyelmez­tette, hogy mit hagyott ki Dobos László életművéből, itt nagy magabiztossággal többek között megállapítja, hogy „Békés megyében szá­mottevő értéket hordozó, az egyetemes magyar irodalom integráns részének tekinthe­tő irodalom ma nincs, vagy alig-alig ... A tájék mai iro­dalmának jó része még mindig a két háború közötti népi irodalom vonzásköré­ben él... Nem csodálkoz­hatunk tehát azon, ha ... ez ... irodalom alatti tevé­kenységhez, szellemi beszű­küléshez, gondolkodásbeli merevséghez, anakronizmus­hoz, igénytelen fogalmazás- módokhoz vezet.” És így to­vább ... Mindez igaz is, nem is; ez vitatéma lehet, de csak az, és nem kinyilatkoztatás. Elek Tibor láthatóan keve­set tud az előzményekből, amelyek az ő honfoglalását megelőzték. Ott vagyunk te­hát egy nagyon fontos er­kölcsi, magatartásbeli kér­désnél: tagadjunk le min­dent, ami volt, csináljunk „tabula rázát”, hogy jobban kifessék színrelépésünk je­lentősége. Majd most az­tán mi . . . Ezt is el tudnám még fo­gadni, emberi gyengéink közé tartozhat az igény a magunk megmutatására. Kell is, és másokat is ins­pirálhat. Ám kezemben az Üj Aurora „téziseidnek stencilezett Szövege Elek Tibor aláírásával, és nincs benne egyetlen olyan új gondolat, amelyet most ta­láltak ki e tájékon. Pedig olybá tűnik, mintha vado­natúj isteni villámsor len­ne. Erről szívesen polemizá­lok, mert így ez is csaik ki­nyilatkoztatásnak tűnhet, joggal. A tények, melyeket ismerek, talán fölmentenek egy ilyen esetleges vád alól. Ja, és most jut eszembe, va­lahogy így folytatódik Tóth Árpád idézett két sora: . . hányja farát, míg le­het, a csikó fiatalság ...” Bár némelyik ,,fiatal”-nak már rég kihullottak a csi­kófogai .. . — ph—y — Hol ünnepelhetünk március 15-én? (Folytatás az 1. oldalról) között, amelynek a párt, a tanács, a KISZ, az úttörőel­nökség. a szakszervezetek városi bizottsága, a demok­rata fórum Táncsics Mihály csoportja, valamint kulturá­lis 'és oktatási intézmények a tagjai. A forradalom- és szabadságharcról való meg­emlékezés március 13-án, 14 órakor kezdődik, a Kossuth szakközépiskolában előadás hallható a 48—49-es esemé­nyekről. 15-én 9 óra 30-kor három helyen koszorúznak. nevezetesen a Petőfi-, a Táncsics- és az Eötvös-szob- roknál. A városi ünnepség 10 órakor kezdődik a Kos- suth-szobornál, amelyet Né­meth Ferenc országgyűlési képviselő nyit meg. majd ünnepi beszédet Varga Zol­tán, a városi könvvtár igaz­gatója tart. ezt követően iro­dalmi műsor és koszorúzás következik. 11 órakor játszó­ház nyílik az ifjúsági ház­ban. 14 órakor kezdődik a Március 15. Kupa sportbaj­nokság a Táncsics Gimná­ziumban. 15 órakor Szir­mok. virágok, koszorúk cí­mű film vetítése a Partizán moziban, este 6 órakor pe­dig Szabó Gyula ad műsort Útközben címmel a Petőfi Művelődési Központban. SZARVAS: 15-én, 8 óra 45-kor kezdődik a gyüleke­ző a művelődési központ előtt, térzenét a városi ön­kéntes tűzoltózenekar ad. 9 órakor kulturális műsor ve­szi kezdetét, amelyen töb­bek között a Tessedik nép­táncegyüttes bemutatja az Aradi 13 című táncművet. Háromnegyed 10-kor indul a felvonulás a főúton a Petőfi emléktáblához, ahol a Him­nusz és a Nemzeti dal után dr. Szántosi Antal tanács­elnök mond beszédet. Ko­szorút helyez el a katolikus plébánia, az evangélikus egyházak, a HNF, a KISZ. az MSZMP, a demokrata fórum, a városi tanács, va­lamint a Tudományos Dol­gozók Szakszervezete és a HAKI. 11 órakor a 3. számú általános iskola előtti Pető- fi-szobornál az úttörőcsapat névadójáról emlékezik meg. MEZŐHEGYES: 15 órakor a kombinát igazgatósági épületének falán levő Kos- suth-emléktáblánál szervez ünnepséget a Hazafias Nép­front és a KISZ, beszédet Hájas Gáborné, a HNF vá­rosi elnöke tart. Irodalmi műsort a helyi szakmunkás- képző intézet tanulói adnak. Koszorút helyez el a szer­vezőkön kívül a városi párt- bizottság és a városi tanács is. 15 óra 30 perckor ugyan­csak koszorúzás lesz a ka­tolikus templom falán levő Gonzeczky János-emléktáb- lánál, ahol Fulai Imre, a városi KISZ-bizottság titká­ra emélkezik meg a 48-as hősökről, majd az általános művelődési központ kulturá­lis csoportja ad műsort a koszorúzás előtt. SARKAD: 9 órakor kezdő­dik a március 15-i ünnep­ség, méghozzá a Pilvax ká­véházban (a Pelikán étte­rem része), ahol várják azo­kat a fiatalokat, akik segít­ségre lesznek a kívánságok, észrevételek, javaslatok megfogalmazásában. Fél 10- kor a Bartók Béla művelő­dési központ előtt kulturális műsorra kerül sor. s egyben itt olvasásk fel azt a „kiált­ványt”, amit a Pilvaxban fogalmaznak meg. Fél óra múlva, azaz 10 órakor a Kossuth-kertben koszorú­zásra kerül sor. 14-től 15 óráig ismét a művelődési központ erkélyterme lesz an­nak a politikai fórumnak a színhelye, ahol Sarkad veze­tői is részt vesznek. 15 órá­tól egy "órán keresztül poli­tikai kaszinót tartanak a művelődési központ nagyter­mében azoknak a fiatalok­nak, akik a KISZ-bizottság képviselőitől kaphatnak vá­laszt kérdéseikre. Este 18 órától a cukorgyári művelő­dési otthonban az itteni KISZ-esek lézerdiszkóra vár­ják a fiatalokat. A sarka- diak szervezése közös a Ha­zafias Népfronttal. BATTONYA: 9 órakor ün­nepi megemlékezésre és ko­szorúzásra kerül sor a Pető- fi-szobornál. 10 órától csalá­dias sportvetélkedő-sorozat kezdődik a sportcsarnokban, délután 3 órakor pedig a KISZ-vándorkupa kispályás labdarúgóversenyre kerül sor. MEZÖBERÉNY: Mezőbe­rényben is 9 órakor kezdő­dik a március 15-i rendez­vény A Petőfi-szobornál koszorúznak, ugyanekkor emléktúra indul a tanács elől, a Petőfi-oszlophoz. Megkoszorúzzák a gimná­ziumi emléktáblát is. 10 óra 30-kor a Petőfi-oszlophoz érve helyezik el a megem­lékezés virágait. Délután 5- től 7-ig a művelődési köz­pontban politikai kaszinóra várják az érdeklődőket. 19 és 20 óra között az amatőr együttesek bemutatkozására kerül sor a művelődési köz­pontban. 20 órától körülbe­lül 22 óráig táncházban szó­rakozhatnak a fiatalok. MEZÖKOV ÄCSHÄZA: 9 óra 30-kor a Hunyadi János Gimnázium a művelődési központban ad történelmi emlékműsort. 14 órától ke­rül sor a városi tanács ta­nácstermében a Petőfi-sza­valóversenyre. 14 órától tör- ténejmi játszóházat rendez­nek gyerekeknek ugyancsak a művelődési központban, és 15 órakor játékos történelmi vetélkedőre kerül sor azÜj Alkotmány Tsz ebédlőjében. SZEGHALOM: 9 órakor a művelődési központban „Pil­vax Kávéház” címmel ját­szóházat rendeznek. 14 órá­tól a Kossuth téren ünnepi megemlékezést tartanak, és koszorúzásra várják a Pető­fi-szobornál is a megemlé- kezőket. A sporttelepen 15 órakor sportprogramokat lát­hatnak, 16 órától pedig „Jöjj el napfény” címmel a mű­velődési központban rock­koncert lesz. Ezt követi a szeghalmi úttörő fúvószene­kar előadása. 19 órától pe­dig Múzsái András country- műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. GYOMAENDRÖD: Üj vá­rosunkban március 14-én megkezdődik az ünnepi ren-' dezvénysorozat. 12 óra 45- kor az endrődi 3. számú is­kola udvarán ünnepi műsort hallgathatnak meg és a 48- as emléktábla koszorúzásá­ra kerül sor. 18 órakor avat­ják az erre az alkalomra felújított, 1936-ban készült országzászlót. 15-én 10 órakor Gyoma főterén, a 48-as emlékmű előtt tartanak megemléke­zést, koszorúzást, amit iro­dalmi műsor követ. Együtt ünnepel mindenki a város­ban, így az alternatívok; a demokrata fórum és a Kis­gazdapárt tagjai is. BÉKÉS: Március 15-én 10 órakor a városi tanács előtt lévő centenáriumi emlék­táblánál tartanak ünnepi megemlékezést, és koszorú­zást. Ezután „Szabadság, sze­relem” irodalmi összeállítást láthatnak a Szegedi Kis István Gimnázium tanítvá­nyainak előadásában, majd koszorúzásra kerül sor. A KÉTSOPRONYI Római Katolikus Plébániahivatal levélben tájékoztatta szer­kesztőségünket március 15-i rendezvényeikről. Elsősor­ban általános iskolás hitta- nosaik számára rendeznek akadályversenyt az „egész­séges test + egészséges lé­lek = egészséges ember jel­mondat és az „emberebb ember, magyarabb magyar” cserkészeszmény alapján. A gyerekek egy körülbelül 1848 méteres szellemi és ügyességi játékokkal meg­szakított pályát futnak be időre. Az egvéni teljesít­ményt csapatversenyben ösz- szeezik. Világnézetre való tekintet nélkül mindenkit várnak nemzeti ünnepünk tevékeny ünneplésére. Ünnepre szólító körké­pünk nem teljes, minden rendezvénvről nem tudunk számot adni. csak a legje­lentősebbekről, s azokról, amelvekre figyelmünket fel­hívták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom