Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
1989. március 1., szerda . NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT SPORT Minden szerdán 6-től 10-ig a sportcsarnokban Űregfiúk a labdarúgó-utánpótlásért E sorok apropóját egy közelgő nagyszabású és minden bizonnyal jelentős érdeklődésre számottartó esemény adta. A város szinte minden pontján olvasható plakátokon, de találkozhatunk kis méretű szórólapokkal is, ami invitálja a labdarúgást kedvelő szurkolókat: jöjjenek március 3—4- én, pénteken és szombaton Békéscsabán a sportcsarnokba! Itt rendezik meg két napon át az első Róna Kupa nemzetközi öregfiúk terem- labdarúgó tornát. Nem is akármilyen csapatokkal. Pályára lép a magyar öregfiúk válogatott színeiben Bene, Szűcs, Szurgent, Kovács J., Tóth K., Somogyi, Nagy 11., hogy csak néhányukat említsük, de a debreceni öregfiúk színeiben Szabó, Lipök, Potyák, Dókái, az egykori békéscsabai Paróczai, vagy a Siófokiak színeiben Bódi, Tieber, Virágh, Karasz, Kovács L. Nemzetközivé avanzsálja a tornát a jugoszláv Bor. Majdanpek és az NK Mura csapata. Az előbbiben kap helyet a huszonegyszeres jugoszláv válogatott Szlobodan Radovic, a tizenötszörös válogatott Tomica Petrovic, s Grahovac is öt alkalommal kapott helyet nemzeti legjobbjai között. Hem névváltozás A hatodik gárda a Békéscsabai Előre Old Boys csapata. Gyakran adtunk már helyet a viharsarki öregfiúk válogatottjának eredményeiről, sikereiről, de ilyen néven még eddig nem találkoztunk helyi csapattal. Pedig, ha tüzetesebben mígnézzük a névsort, hamar kiderül: a két csapat fedd egymást. Ugyanis a következő játékosok lépnek porondra békéscsabai színekben a hét végén: Tóth M., Kvasz, Láza, Dobó, Szűcs, Lengyel, Dávid, Schneider, Zielbauer, Németh L„ Bánáti, Királyvári, Zsíros, Eröss, Alberti .. . Ugye ismerősen cseng? Ezúttal arra kerestük a választ, mi ez az újabb névváltozás? — Nem névváltozás — vallja Szűcs Mihály, az Old Boys klub titkára. — Egyszerűen a törvények adta lehetőségeket kihasználva valóságos klubbá-egyesületté alakultunk. Eddig ugyanis az Előre Spartacus égisze alatt működtünk, mint egykori labdarúgók, de valamennyien úgy éreztük, nem tekint igazán magáénak a nagymúltú. patinás egyesület. Ha szerettünk volna valamilyen formában játszani, pályára lépni, mindig akadályokba ütköztünk, nem ment gördülékenyen a szervezés, s még annyira nem az anyagi finanszírozás. Mi azért gyakran összejöttünk, s januárban fölvetődött: miért ne alakíthatnánk egy teljesen önálló, saját erőből fönttartható klubot. Sebtiben összetrombitáltuk a régi játékosokat, s hamarosan kimondatott: megalakultunk. Néhány napja be is jegyeztettük magunkat. Elnöknek Láza Jánost, gazdasági vezetőnek Németh Lajost, szervezőnek pedig Királyvári Károlyt választottuk meg. Nyitott kapuk — Több, mint százra tehető azoknak a száma, akik egykor békéscsabai színekben rúgták a labdát, s ma is a megyeszékhelyen élnek. Gondolok itt azokra is, akik fél évszázaddal ezelőtt kergették a labdát a Viharsarokban. őket is várjuk a klubba, mert úgy érzem, mi labdarúgók, sportolók, ha ki is öregedtünk a mindennapos sportolásból, azért szívesen összejárunk. Egy nagy család vagyunk. így várjuk a nálunk egy-két generációval idősebbek jelentkezését is — toldja meg Láza János. — Hogy valóságos klubéletet élünk, alátámasztja az is: kötöttünk a sportcsarnokkal egy megállapodást, miszerint minden szerdán — ha éppen bajnoki rendezvény nincsen —, este 6 órától 10-ig miénk a parketta, űzhetjük kedvenc sportágunkat. Aki pedig éppen nem akar átöltözni, az biliárdozhat, kártyázhat... — Terveink között szerepel az is, hogy minden egykori békéscsabai sportolót fölveszünk a klubba, ha jelentkezik nálunk. Tehát nem csak egy zárt labdarúgóklubot kívánunk fönntartani — toldja meg Királyvári Károly, majd így folytatja: — A sportcsarnokbeli találkahelyen kívül szeretnénk létrehozni egy klubhelyiséget is, de ez még a jövő zenéje. Természetesen anyagilag is függetlenné váltunk ezzel — veszi vissza a szót Szűcs Mihály. — Három csatornás bevételünk van (lesz) : a tagdíj, a szponzorálóktól befolyó összeg és önálló gazdasági tevékenységet is folytatunk. Ez utóbbit egy tehergépkocsi jelképezi, amelyik árufuvarozásra van beállítva, s hasznát a sportolók élvezhetik. Szükség is lesz rá, ugyanis jelentős kiadásaink is lesznek. Mert ugye működésen kívül a közösségi élethez is pénz kell. S akkor még egy tétel: az Előre- hagyományokat is ápolni kívánjuk az által, hogy a labdarúgó-utánpótlást anyagilag is támogatni kívánjuk „nyereségünkből”. Azt hiszem, ez is bizonyítja, hogy nem egy Előre-elenzékké kívánunk válni. flz első szponzor Hogy beindult a „gépezet”, mi sem bizonyítja jobban: a Róna nemcsak nevét adja az első nagyszabású öregfiúk labdarúgótornához, hanem a teljes anyagi hátteret is biztosítja a kupaviadalhoz. A rendezvényből béfolyt teljes összeg pedig az újdonsült egyesületé lesz... Jávor Péter Csank János: Bízom a tisztes helytállásban Labdarúgó élcsapataink ma a 17. forduló mérkőzéseit játszók, a következő párosításban: Bp. Honvéd—Pécs, 14.30, Vác—Ferencváros, 14.30. Szombathelyi Haladás—Rába ETO, 14.30. Veszprém— Zalaegerszeg, 14.30. Dunaújváros—Videoton, 14.30. Ü. Dózsa—Tatabánya, 17.00. MTK-VM—Bcs. Előre Spartacus, 17.00. Siófok—Bp. Vasas, 17.00. — A csapatot nagyon zavarta az erős szél és a váratlanul száraz pálya — mondta Csank János vezető edző —, ilyen körülmények között az idén sem edzés, sem előkészületi mérkőzés nem volt. Rövidpasszos játék alakulhatott csak ki, és ebben magabiztosabb volt a Honvéd. A szerencsés gól után idegesen, pontatlanul játszva, nem tudtuk a mérkőzést megfordítani, igaz, a végén, szerintem, jogos 11-est nem adott meg javunkra a játékvezető. Remélem, ettől lényegesen jobb játékot láthat majd legközelebb a hazai közönség. Az MTK-VM csapata se kezdett jól, így várhatóan nagy elánnal vetik 'majd magukat a küzdelembe ellenünk. Javítani akarnak. Ott- lakán sárga lapja miatt pihen, Kanál viszont nem vonult be, így rendelkezésre áll továbbra is. Bízom a tisztes helytállásban a Hungária körúton. A kezdő csapat a következő keretből kerül ki: Gulyás, Baji. Szenti, Fabulya, Bánfi, Csanálosi, Mracskó, Belvon, Kanál, Csató, Gruborovics, Oroszki, Csernus, Szekeres, Horváth. MÉRLEG Bp.-en Bcs.-n 1974—75 2—0 3—1 1975—76 1—0 0-3 1976—77 í—i 1—2 1977—78 3—1 1—2 1978—79 0-1 2—3 1979—80 2—0 1—0 1980—81 1—2 1—0 1981—82 MTK-VM az NB IIben 1982—83 3—0 2—2 1983—84 Bcs. az NB Il-ben 1984—85 3—0 2—0 1985—86 2—0 1—0 1986—87 3—0 2—0 1987—88 2-0 O-l 1988—89 7 1—2 Az eredmény a pályaválasztó szemszögéből értendő. Kézilabda Diákok a Szirén Kupáért Két hétvégén versenyeztek a város és körzete általános iskoláinak kézilabdás lányai a hagyományos szarvasi Szirén Kupáért, a DATE tornatermében. Első alkalommal az 5.-6. osztályosok korosztályából négy csapat lépett pályára, s az alábbi végeredmény született: 1. Békés- szentandrási Általános Iskola A 6, 2. Békésszentandrási Általános Iskola B 4, 3. Szarvasi 2. Sz. Általános Iskola A 2, 4. Szarvasi 2. Sz. Általános Iskola B 0 ponttal. A legjobb kapus a szarvasi Bankó Agnes, a legeredményesebb játékos a békésszentandrási Patkós Eva, a legtechnikásabb kézilabdázó pedig a szintén békésszentandrási Fekete Éva lett. A 7.-8. osztályosok vetélkedésében hét csapat vett részt. A végeredmény: 1. Békésszentandrási Általános Iskola A, 2. Békésszentandrási Általános Iskola B, 3. Csabacsüd, 4. Szlovák Általános Iskola, 5-6. Békésszentandrási Általános Iskola C, Szarvasi Szirén SE, 7. Békésszentandrási Általános Iskola D. A legjobb kapus és a legtechnikásabb játékos a békésszentandrási Lóié Emília és Kiss Annamária lett. A legeredményesebb játékos a Szarvasi Szlovák Általános Iskola tanulója, Li- tauszki Katalin, 21 találattal. Független a bundaiigytől M ostanában igencsak bővelkedik viharos eseményekben a megye sportmozgalma, az irányítás, az anyagi feltétrendszer egyaránt „célpont”. Félő, hogy a közhangulat — oktalanul — nemkívánatos hatásokat érvényesít, melyek a mozgalom jövője szempontjából nem éppen előnyösek. A két központi beszédtéma: a pénz, illetve pénztelenség, és a sporterkölcs, bár innen a „sport” szót tulajdonképpen elhagyhatjuk. Ami az anyagiakat illeti, eddig több- csatornás támogatásból teremtették elő a működéshez szükséges anyagi feltételeket.- Békés megyében ennek döntő részét — csaknem felét — az állami és a saját bevételek biztosították. A törekvések elvitathatatlan eredményeket hoztak: százháromról 310-re nőtt a sportszervezetek és 31 ezerről 55 ezerre a tagok száma (a lakosság 13 százaléka). Kiépült a diáksport új, társadalmi alapokon nyugvó rendszere. Az országban elsőnek alakult ki e szabadidős sport új szervezeti rendszere. Szűk három év alatt csaknem száz szabadidős sportszervezet jött létre — ezek 30-200 tagot számlálnak, ahol az érdeklődésnek, igénynek megfelelően választják meg — mivel „foglalkozzanak”. A szabadidős sport és az egészséges életmód propagálásában nagy szerepet vállalt magára az 1986-ban alakult Ifjúsági és Sport Propaganda Központ, s munkájáról nemrégiben igen elismerően beszélt az ÁISH elnökhelyettese is: „Az olyan fontos kérdések propagálása, mint a lakáshoz jutás lehetőségei a megyében, a szabadidő-klubok hálózatának kialakítása és most a meggyőző, okos és praktikus tanácsok a sportolni, mozogni vágyók részére, mind közös céljaink elérésének irányába hatnak”. Ami a másik fontos területet, a versenysportot illeti, az elmúlt években mind gyakrabban olvashattunk versenyzőink sikeres szerepléséről. Természetesnek vettük, hogy helyi és központi sajtóban, a mieink nevei is gyakrabban elhangzottak. Tudnunk kell: az aprónak tűnő tudósítások mögött is kitartó, következetes, kemény munka van, hiszen többnyire a fanatizmussal „szállíthatják” csak ezeket az eredményeket a szakemberek. Elhivatott, lelkes munkájukhoz nagyobb anyagi megbecsülésnek kellene járulnia, de sajnos ehhez nálunk sincsenek meg a pénzügyi feltételek. Sokan úgy gondolják, hogy a sportra sok pénz folyik el. A megítélés és hasonlítás persze nagyon viszonylagos. A versenysportra évente összesen 90-100 millió forint jut, ez csupán 25-30 százalékkal több, mint egy-egy országos hírű nagy sportegyesület éves(!) költségvetése... Az utóbbi hét évben tízről húszra(!) nőtt az A és B kategóriás szakosztályok száma. Az élmezőnyben vagyunk olyan sportágakban, mint az atlétika, torna, labdarúgás, kézilabda, súlyemelés, úszás, lovaglás! Hosszú évek munkájának eredménye, hogy például atlétikában a megyék közötti rangsorban a 18. helyről az 5. helyre zárkóztunk fel. Az sem szégyellni való, hogy 1156-ról 1540-re nőtt a minősített sportolók száma. Lényeges szempont, hogy mondjuk az atlétikai és az úszó sportágban — de más sportágban is — ahhoz, hogy minőségi eredmény is születhessen, ezrével kell bevonni a fiatalokat a rendszeres sportolásba, úszásoktatásba, s ekkor már nemcsak minőségi eredményekről kell beszélnünk, hanem a folyamatos, magas- szintű felkészítésen túl a rendszeres testmozgásról, az egészséges életmódról is. Ez például éves szinten több tízezer iskolás korú fiatalt érint. Elkezdtük az általános iskolai tanulók fizikai képességeinek vizsgálatát, s a legtehetségesebb tanulók 21 edzésközpontban kapnak kidolgozottabb felkészítést Az utánpótlás-nevelés fizikai vizsgálatát egészségügyi méréssel teszik teljesebbé. Hónapok óta sok szó esik a labdarúgásról. A sportvezetők és szurkolók leginkább azt latolgatják, hogy meddig lesz Békés megyének NB I-es labdarúgó-szakosztálya? A kérdést persze úgy is feltehetjük: vajon kell-e a megyének élvonalbeli szakosztály, vagy sem? Gyakorlatilag arról van szó — és ez csupán számolás kérdése —, hogy a mostani NB I-es bajnoki rendszerben (a szabályzóival együtt) Békés megye lényeges helyi és megyei tanácsi pénzügyi támogatás nélkül nem tud fenntartani szakosztályt, s ez a mindennapi tény teljesen független a kialakult bundaügytől. Nem vitás: szervezéssel, lelkesedéssel sok mindent lehet pótolni, de milliókat azért nem. Márpedig ha napjainkban egy élvonalbeli labdarúgó-szakosztály fenntartásához általában 15-20 millió forint kell évente, akkor Békés megye sem tudja fenntartani 5-7 millióból. Az is tény, hogy egyik napról a másikra nem lehet egy olyan új rendszerre átállni, amely lényegesen lemondhatna a költségvetési támogatásról. Miközben jelentkeznek ezek a gondok, a sok ezer, labdarúgást szerető Békés megyei sportbarátot csupán a csapat szereplése érdekli. Nekik igazuk van. Nem lehet közömbös a sokak igényeivel történő foglalkozás. A labdarúgást is feltétlen ezek közé sorolhatjuk. Elképzelhető, hogy a jövőben szerényebb szakosztályi költségvetésre lesz szükség, mint most. A magyar labdarúgó nemzeti bajnokság évről évre nagyobb és nagyobb „pénzre” épül és mindinkább eltávolodik a -gazdasági realitásoktól. Az ország minden részének jobban megfelelő bajnoki rendszert kell kialakítani, számolva a feszítő gazdasági gondokkal. Nem utópisztikus kívánalom: a megye sportmozgalma túléli a ’88-as év megrázkódtatásait, mert a testedzésre szüksége van az embereknek. Lehet, hogy lesznek, akik eltávolodnak a sportmozgalomtól, de mások a helyükre lépnek. Ellentmondásos helyzet; most, amikor többen hajlamosak lennének minden sportértéket félresöpörni, például az UNESCO programjában igen fontos helyet kap a testkultúra fejlesztése. A testnevelést és sportot egyik fokmérőnek tartja a társadalom fejlettségének megítélésében. De hát eközben sajnos a hazai „megújulás” nem hagyja ki a testnevelést és sport- mozgalmat sem. Az új értékeket hozó megújulás ugyanakkor a múlt és jelen értékeire kell hogy építsen, kiszűrve belőlük a fejlődést gátló tényezőket. A kibontakozási folyamatban fontos szerep hárul a tanácsokra is. Nem maradhatnak ki a sportmozgalom fejlesztéséből, befolyásolásából, anyagi támogatásából. A végtelenségig nem nézhetjük tétlenül, hogy az üzemek, vállalatok, gazdasági okok miatt felszámolják a sportegyesületeket, szakosztályokat. Segíteni kell nekik. Békés megyében a versenysport állami pénzügyi támogatás nélkül rövid időn belül olyan csorbát szenvedne, melyet semmivel nem lehetne ellensúlyozni. Természetesen más kérdés, hogy a tanácsi testületek milyen új elveket, módszereket alkalmazzanak, hogy a sportmozgalomban az államnak és az állampolgárnak egyaránt jól megfelelő érdekek érvényesüljenek és ne uralkodjon el a mindent félretevő anarchia. Egyáltalán nem újkeletű az a felismerés, hogy az anyagi és szervezeti erők koncentrációja, idővel a decentralizációs folyamatokat is elindítja — és aztán újra kezdődik az egész. A sportirányítással és -kutatással foglalkozó elméleti szakemberek között hosszú ideje folyik a vita erről, így megvan a tábora az úgynevezett kis egyesületi és a nagy egyesületi elméletnek egyaránt. Az, hogy a jövőben az egyes településeken mely folyamatok erősödnek fel döntően, azt a helyi körülmények határozzák meg. Az ott élő embereknek kell eldönteniük, hogy mit akarnak és a tanácsnak azt, hogy milyen tevékenységeket támogat a sportban. Ebben az egészséges folyamatban természetesnek vehető, hogy minden olyan szervezet beleszólást kapjon a célok kialakításába és végrehajtásába, amelyet a jobbítás és nem a rombolás szándéka vezérel. Sokan nem tudják, hogy jelenleg is csak megyei szinten több száz aktíva dolgozik a 23 sportági szakszövetségben, s ez a létszám egy alulról jövő választással akár meg is duplázódhat. Az Országgyűlés által jóváhagyott új egyesülési törvény alapján az állam a szervezetirányítás gyakorlatát felszámolta. Ugyanakkor ez nem zárja ki, hogy ott, ahol a tanácsok az átfogó érdekeket akarják érvényre juttatni (anyagi támogatással is), ne találkozhassék egy-egy szakosztály, vagy más tömörülés, csoport érdeke az állami érdekkel. Ebben az újszerű kapcsolatban mindinkább nő a sportági szakszövetségek szerepe. Mindezek olyan megújulást, szervezeti önállóságot hozhatnak a sportmozgalomba, amely alapjaiban megváltoztathatja az állam és az állampolgárok viszonyát. Ugyanakkor ez a fajta önállóság több lehetőséget biztosíthat arra a társadalmi munkára, amely nélkül a sportmozgalom a jövőben sem létezhet. Nyilvánvalóan továbbra is számít mindenkire, aki hajlandó a szabad idejéből erre a társadalmi feladatra energiát fordítani. Az államnak semmi érdeke nem fűződhet ahhoz, hogy a „népsport” ne a nép érdekeit szolgálja. Természetese, ha ezt most nem a legnépszerűbb kimondani, az állam részéről rendező elvekre azért szükség van, amilyen például az Országgyűlés által elfogadott új egyesülési törvény is. M iközben számos változás várható a sportmozgalomban,,he feledjük el, a versenysport eredményei is tudtára adták ország-világnak, hogy a megye úrrá tud lenni gondjain és a jövőben mindinkább részt kér az eredményhirdető dobogón is. A versenysportban »is versenyben kellene maradni — természetesen tisztességes eszközökkel. F. I. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő : Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Telefon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 105 Ft, egy évre 1260 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
