Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-30 / 75. szám

1989. március 30., csütörtök o II 301-es parcellában Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása Ünnepi tanácsülés „Várossá érett Battonya!” Fotó: Kovács Erzsébet A Történelmi Igazságté­tel Bizottság az alábbi in­formáció nyilvánosságra ho­zatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákos- keresztúri új köztemető 301-es parcellájában kez­detét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maiéter Pál. Gimes Miklós. Losonczy Géza és Szilágyi József holttestének — kegyeleti okokból nem nyilvános — kihantolása, a családtagok és a Történelmi Igazságté­tel Bizottság képviselőinek, illetőleg dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkár je­lenlétében. Az igazságügyi kormány­zat és az érintett családok Az Orosházi Kossuth La­jos Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola honvédelmi lö­vészklubja tegnap tartotta idei első közgyűlését, me­lyen részt vett Kéri György vezérőrnagy, a Magyar Hon­védelmi Szövetség főtitkára. Az 1978-ban alapított lö­vészklub elmúlt évi munká­járól Pádár Pál klubtitkár számolt be: — Klubunk a szabadidő hasznos eltöltése mellett le­hetőséget nyújt iskolánk ta­nulóinak a katonai pályák­ra, valamint a sorkatonai szolgálatra való felkészítés­ben — mondta. — A klub­nak jelenleg 80 tagja van. Rendezvényeink közül a diákság számára a legnép­szerűbbek a házi lövészver­senyek voltak. Igaz. saját lőterük még nincs a közép- iskolásoknak, de a gyakor­lásnál ez sem jelentett aka­dályt. Tervezik, hogy isko­lájuk közelében a „barakk- épület” mögött maguk épí­által felkért szakértői cso­port, amelynek tagjai egy­részt dr. Szabó Árpád, az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet vezető főorvosa, dr. Kralovánszky Alán, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum ré­gésze, és dr. Harsányi László, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének igaz­gatója, másrészt dr. Csillag József, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem 1-es Számú Belgyógyászati Kli­nika egyetemi tanársegéde és ár. Nemeskéri János, címzetes egyetemi tanár, antropológus, felkészült az előreláthatóan hosszabb időt jelentő és komoly munká­latokat igénybe vevő fel­adatra. fenek társadalmi munkában gyakorlóteret. Elméleti fog­lalkozásokon nemcsak ak­tuális politikai kérdésekkel foglalkoztak a klubtagok, hanem megismerkedtek a gazdasági szervezetekkel és a katonai pályák legfőbb tudnivalóival is. A beszámoló után a klub­tagok kértek szót. Többsé­gük az MHSZ főtitkárához intézte kérdését. A fiatalo­kat leginkább az érdekelte, hogy várható-e a sorkatonai szolgálat idejének változta­tása; a Magyar Néphadsereg létszámának csökkentése; ez utóbbi nem jelentené-e az állam védelmének lazulását? Kéri György — miután minden kérdezőnek személy szerint válaszolt — rövid tájékoztatást adott a szö­vetség működéséről, mun­kájáról. A közgyűlés hátra­lévő részében a tagság meg­hallgatta az 1989. évi fel­adattervet, majd a beszá­molóval együtt egyhangúan elfogadta azt. Cs. I. (Folytatás az 1. oldalról) csekedhetnek a gázvezeték­építésben, a lakás- és intéz­ményhálózat bővítésében. A tanácselnök elmondta, hogy a lakosság ellátásában még sok tennivalójuk lesz, amely­nek során számítanak az ország, a megye, a város vezetőinek és honpolgárai­nak segítségére. Köszöntötte az ünnepi ta­nácsülés résztvevőit, Batto­nya lakóit, a tanácsi testü­letet, a vendégeket; köztük dr. Mándity Márint, az El­nöki Tanács tagját, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének főtitkárát, dr. Lovász Matil- dot, az MSZMP megyei bi­zottságának titkárát, Púja Frigyest, nyugdíjas külügy­minisztert, a körzet ország- gyűlési képviselőjét, Márk Györgyöt, a Magyarországi Románok Demokratikus Szö­vetségének főtitkárát, or­szággyűlési képviselőt, Ros- ka Istvánt, a Magyar Nép- köztársaság varsói nagykő? vetét és dr. Varga Imrét, az Az ünnepi tanácsülésen SZMT titkárát. Felkérte Mu­rányi Miklóst, a megyei ta­nács elnökét, hogy mondja el ünnepi beszédét. A szónok hangsúlyozta, hogy a várossá nyilvánítást az állami-területi irányítás korszerűsítésével, a járások megszüntetésével összhang­ban a nagyközségi közös ta­nács kezdeményezte és e kezdeményezést a megye politikai és állami testületéi támogatták. „Várossá érett Battonya!” — köszöntötte a város jelent formáló polgá­rait; munkásokat, paraszto­kat és. értelmiségieket. Mindazokat, akik dolgukat tették és teszik, hogy gyara­podjon a település. Ez az ünnep nemcsak hangos örö­met, hanem csendes emlé­kezést jelent mindazokra, akikre könnyen ragasztották a hős jelzőt, személytelenít- ve a mindenkori embert, aki történelmi időszakban a kö­zösség lámpása volt és a ki­hívásokra történelmi választ igyekezett adni. „Erre a településre is na­gyon jellemző a szociográ- fus megállapítása, ami Me- zőberénnyel kapcsolatban el­hangzott: a nemzetiségek békéje, hiszen évszázadok óta együtt élnek itt romá­nok, szerbek és magyarok. Fontos dolog múltunk tisz­telete és idézése, eddigi tár­sadalmi, szociális, kulturális és politikai értékeink meg­őrzése, de eszköz- és mód­szertárunkat folyamatosan gazdagítva olyan politikai szabadságot kell teremte­nünk, amelynek letétemé­nyese az állampolgár, kerete a nemzet, eszköze az ál­lam.” Szólt a települések önkor­mányzatú fejlődésének lehe­tőségeiről, a tanácsi önálló­ság kibontakoztatásáról. „Az önkormányzatiság kiépítése olyan mélységes politikai igény, hogy van esély hoz­zárendelni a gazdasági ala­pokat és garanciákat” — mondotta. Battonya város népe is bizonyította telepü­lésfejlesztő társadalmi mun­kájában, hogy az értelmes célok soha nem látott ener­giákat szabadíthatnak fel. A megyei tanács új vezetése a helyi önkormányzatok felté­telteremtésének, a társada­lom önszerveződésének a hí­ve, amely nem kegy, hanem feltétel, amely nélkül nincs szerves társadalmi fejlődés. Köszöntötte a város lakóit, majd átadta az Elnöki Ta­nács oklevelét, amely Batto- nyát várossá nyilvánította. Az ünnepi pillanatokat követően felszólalt Rockó Milán tanácstag, az MSZMP városi bizottságának titká­ra, aki ugyancsak a nem­zetiségek egymást nélkülöz­hetetlenné tevő összefogását méltatta. Púja Frigyes em­lékeztetett arra a harcra, amelyet az országgyűlési körzetében levő települések vívtak fejlődésükért, a létü­kért. Történelmi elégtételnek minősítette Battonya várossá nyilvánítását. Mák Ferenc tanácstag, a végrehajtó bi­zottság tagja szólt arról, hogy a város fejlődéséért la­kossága sok társadalmi mun­kát és áldozatot vállalt. A gazdasági egységek alapít­vány létrehozását kezdemé­nyezték, amelyet városfej­lesztési célokra szánnak. A battonyai általános is­kolások műsora követte a felnőttek tartalmas gondola­tait, majd Takács Dezső ta­nácselnök búcsúzott a jelen­levőktől. B. Zs. Takács Dezső tanácselnök Hat éve tanácselnök Takács Dezső, akit az iskolai katedráról választot­tak az elnöki tisztségbe. — Nehéz volt az államigazgatásba szokni — mondja. — Egy év is eltelt, mire úgy éreztem, tisztában vagyok a feladatommal. Mondhatom, érdemes volt dolgoznunk. Boldogan vettem át a várossá nyilvánító okiratot és adtam át településünk ikulcsát a megyei ta­nácselnöknek, akit ide mindig haza­várunk. Ezen a településen évszázadok óta három nem­zetiség él együtt békességben, s így lesz ezután is, re­mélem. Felelősséget jelent az új státusz, az emberek többet, jobbat igényelnek. Szomorú lett volna, ha Mezö- kovácsháza és Mezőhegyes között mi továbbra is nagy­község maradunk, akkor a polgárok mostani lelkesedése bizonyosan porba omlik. Vannak elégedetlenek, akik le­becsülik az eredményeket, de a többség szívesen dolgo­zik a fejlődésért. Hogy a történészek kutatásai mit de­rítenek majd ki; ez a település volt-e az első felszaba­duló, vagy sem, az a becsületesen dolgozó battonyaia- kat nem rendíti meg. A múltunkat, a hőseinket minden­féleképpen tiszteljük, a városunk jövőjében pedig ön­magunkat is becsülni szeretnénk. Orosházán Közgyűlés a lövészklubban Meszöv-küldöttgyülés: április 13-án Sarkadon Csökkent a kiskereskedelmi forgalom — Több libamáj exportra ­Nem kapnak elegendő hitelt az áfészek Megyei népfrontértekezlet: június 3-án ülésezett a HNF megyei elnöksége Békés megye áfészei ta­valy 13 milliárd 139 millió forint nettó árbevételt értek el — állapították meg a Mé­szöv elnökségének szerdai ülésén. A kiskereskedelmi forgalmat befolyásolta a re­álbérek és az életszínvonal csökkenése, hiszen az elmúlt évben országosan 16,5 száza­lékkal nőttek a fogyasztói árak. Élelmiszerekből meg­felelő volt a kínálat, de tőke­húsból, tejtermékekből ke­vesebb fogyott. Ugyanakkor nem kínáltak elegendőt ol­csóbb cikkekből, mint a bel­sőségek, a főtt és a füstölt húsok, az étolaj, a marga­rin. a gyümölcskonzervek. Ruházati cikkekből is csak a legszükségesebbeket vették meg az emberek. Lényege­sen csökkent a forgalom cse­csemő- és gyermekruhákból. Irritálta a vásárlókat a ru­házati termékek magas ára, olykor gyenge minősége és választéka. Tartós fogyasztá­si cikkekből kevesebbet ad­tak el, mint egy évvel ko­rábban. Különösen a hír­adástechnikai készülékek iránti kereslet mérséklődött, amelyet az ausztriai vásárlá­sok is befolyásoltak. Az ár­emelkedések leginkább a vendéglátást sújtották. A ha­gyományos melegkonyhás üzletek nagy része vesztesé­ges. Szó volt a termeltetésről és a felvásárlásról is. A csaknem 50 százalékos fel- vásárlási árbevétel-növeke­dés a termelési kedv fellen­dülését jelzi. Az is igaz vi­szont, hogy meglehetősen ne­héz az áruk folyamatos érté­kesítése. Tavaly legjobban a tolifelvásárlás emelkedett, különösen az orosházi és a kondorosi áfész ért el szép eredményeket. örvendetes, hogy nőtt az igény a libamáj iránt, összességében a felvá­sárlási és élelmiszer-ipari termékekből 2,3 milliárd fo­rint értékűt adtak el tőkés piacokon. A szövetkezeti kö­zös és leányvállalatok közül a Békésszövker főleg élelmi­szereket és vegyes iparcikke­ket szerzett be és adott to­vább a szövetkezeteknek. A Körösmenti Skála Szövetke­zeti Közös Vállalattal együtt 1,3 milliárd forint bevételre tett szert. Orosházán a Hotel Alföld leányvállalatát nehéz helyzetbe hozta az ÁFA. amely a szállodai árakat megnövelte. és kevesebb szovjet turistacsoport keres­te fel a várost. Az úiígvósi élelmiszer-feldolgozó leány- vállalat a kevés jövedelmet hozó tartósítóipari tevékeny­séget megszüntette, ma már olasz exportra gyártanak a húsiparba nélkülözhetetlen belet. Figyelemre méltó, hogy 1988-ban valamennyi áfész teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét. A nyereség 32 százaléka, mint­egy 100 millió forint maradt a szövetkezeteknél. így az általános forgalmi adón kí­vül 228 millió forintot fizet­tek be a költségvetés kasz- szájába. Ezzel kapcsolatban többen kifogásolták a kor­mány jelenlegi pénzügyi po­litikáját. amely szűkítette a hitellehetőségeket. Mindez szerintük veszélyezteti az export bővítését, és egyálta­lán a szövetkezetek létét. Ezután a szövetkezetpoli­tikai és oktatási bizottság javaslata alapján elfogadták a különböző ágazatok közötti munkaverseny eredményét. Ezek szerint a megye leg­jobb bolti kiskereskedelmi ágazata címet a gyulai, va­lamint a kondorosi áfész nyerte el. Vendéglátásban a gyomaendrődi, illetve a dé- vaványai szövetkezet vég­zett az első helyen. A ter­meltetési és a felvásárlási ágazatban a gyulaiak és a vésztőiek, az ipari ágazat­ban a mezőkovácsháziak bi­zonyultak a legjobbnak. A takarékszövetkezeti kiren­deltségek versenyében első lett a Gádoros, és Vidéke Ta­karékszövetkezet központi üzlete. Végül egyetértettek abban, hogy a megye fogyasztási szövetkezeteinek küldöttgyű­lését április 13-án, Sarkadon a művelődési házban tart­ják. S. S. A Hazaias Népront me­gyei elnöksége előtt három téma szerepelt tegnap Bé­késcsabán, a testület soros ülésén: a Békés megye hát­rányos helyzetű társadalmi rétegeinek és csoportjainak vizsgálatára készült javaslat megvitatása, tájékoztató a megye lakosságának 1988- ban végzett társadalmi mun­kájáról, végül javaslat hang­zott el a megyei népront- küldöttértekezlet szervezeti előkészítéséről. „Alapvető gond, hogy je­lenleg sem országosan, sem megyénkben nem rendelke­zünk olyan tudományosan megalapozott társadalomis­merettel. ami egy hatéko­nyabb területi szociális rendszer kimunkálásához nélkülözhetetlen” — állapít­ja meg a megye hátrányos helyzetű rétegeinek és cso­portjainak tudományos vizs­gálatához készített javaslat. Ezzel szoros összefüggésben további kérdések is felme­rülnek: a hátrányos helyze­tű csoportok kialakulásának folyamata, az újratermelődé­si mechanizmus, az érintet­tek területi megoszlása. A javaslathoz dr. Gácsér Mag­dolna, a megyei családvédel­mi tanács tagja fűzött kiegé­szítést; többek között el­mondta, hogy saját szakmá­jában, a gyermek-ideggon- dozás területén szomorúan tapasztalja, hogy egyre több gyermeket nevelnek olyan családban, ahol a mindenna­pi megélhetés is nehezen biztosítható. A vizsgálatban — Ferge Zsuzsa szociológus irányításával — az ELTE szociológiai tanszéke is részt vesz. — Pénzszűkös világunk­ban egyre nagyobb jelentő­séggel bír a társadalmi mun­ka — kezdte előterjesztését Bereczki András, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője, a második napiren­di pont bevezetéseként. Ép­pen ezért nem lebecsülendő az 1988-as eredmény, ami több mint másfél milliárd forint, 8,5 százalékkal ha­ladva meg az előző évi ösz- szeget. Az egy főre eső 3716 forint értékű társadalmi munkát illetően sem szé­gyenkezhet Békés a megyék között, hiszen országosan a legjobbak körében helyezke­dik el. Ezek az adatok is bi­zonyítják: a társadalmi munka napjainkban is szer­vezhető. fejleszthető, érezhe­tően javítja a lakosság élet- körülményeit. A tavalyi eredmények alapján a leg­magasabb értékű társadalmi munkát a városok között Bé­kés, a nagyközségek között Mezőberény, a községek kö­zül pedig Csárdaszállás la­kossága végezte. Végezetül Szikszai Ferenc megyei népfronttitkár ismer­tette a megyei népfrontérte­kezlet összehívására, meg­szervezésére és lebonyolítá­sára vonatkozó javaslatot. A tervek szerint a HNF megyei bizottsága június 3-ára hívja össze a megyei népfrontérte­kezletet, helyszíne a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház. Az értekezletre 400 résztve­vőt várnak, köztük a váro­sok, a nagyközségek, a köz­ségek által választott kül­dötteket, a HNF megyei bi­zottságának jelenlegi tagjait, a lakóterületi és képviseleti elv alapján választandó új megyei bizottsági tagokat és a meghívottakat. A nép­frontértekezlet nyilvános lesz, ott döntik majd el, hogy csak a küldöttek, vagy va­lamennyi résztvevő rendel­kezzék-e szavazati joggal. A javaslat szerint a jövőben új funkciójú megyei elnök­séget kell kialakítani, amely­nek jogosítványait a megyei bizottság dolgozza ki. A megválasztandó megyei népfrontbizottságba helyi bi­zottsági ülésen, vagy nép­frontgyűlésen választhatnak tagot, a községekben április 25-ig, a városokban május 5-ig. Ugyancsak május 5-ig képviseleti alapon választ­hatnak egy-egy tagot a kü­lönböző társadalmi, politikai szervek, egyesületek, állam- polgári közösségek, köztük az új politikai tömörülések, baráti körök és egyéb szer­vezetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom