Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-22 / 69. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁRCIUS 22., SZERDA An: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM Mai számunkból: Lökösházán javult a kereskedelmi ellátás (3. oldal) Bulgakov és a tübbiek <4. 0idai> Rendhagyó interjú Mrsán János rendezővel (4. oldal) Téglagyár agyag nélkül (5.0idai> ünnepi nyitva tartás (6. oldal) A Szabó Pál téri kézilabdás lányok... * (8. oldal) Ülést tartott a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága március 21-én, kedden ülést tartott. . A testület elemezte a politikai rendszer reformjáról a párton belül lefolytatott viták tapasztalatait. A tagság észrevételeinek figyelembevételével a Politikai Bizottság ajánlja a Központi Bizottságnak az erről kiadott állásfoglalás-tervezet módosítását. A Politikai Bizottság ösz- Sizefoglaló jelentést hallgatott meg az országban tartott március 15-i ünnepségekről és ennek tapasztalatairól tájékoztatja a Központi Bizottságot. A továbbiakban a testület időszerű politikai kérdéseket tárgyalt. Városavató ünnepi tanácsülés Mezőberényben Szűcs Lajos átveszi az oklevelet Medgyessy Pétertől Régen óhajtott vágyak teljesültek be Mezőberény életében: az Elnöki Tanács döntése értelmében a nagyközséget — további négy Békés megyei településsel együtt — 1989. március 1- jén várossá nyilvánította. A most 11 ezer 300 lelket számláló Mezőberény életében ünnep volt március 21., ugyanis tegnap tartották a várossá avató ünnepi tanácsülést, mely alkalomból Mezőberénybe érkezett Medgyessy Péter miniszterelnökhelyettes, akit kora délelőtt a tanácsházán fogadtak a megye, az ifjú város vezetői: Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára; Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke; Zol- nai László, a városi pártbizottság titkára; Szűcs Lajos, a városi tanács elnöke és Magyar Pál országgyűlési képviselő. A vendéget tájékoztatták a település életéről, múltjáról, majd rövid látogatást tett a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Először az 1. számú általános iskolát, majd az egészségházat tekintette meg, ezt követően pedig a már üzemelő és az épülő középiskolai kollégiumot kereste fel, majd a tanácsházán a városban és a városkörnyéki településeken élő értelmiségiekkel találkozott két és fél órás őszinte, nyílt eszmecsere keretében. Délután a művelődési házban tartandó ünnepi tanácsülésre menet a Miniszter- tanács elnökhelyettese rövid sétát tett a város központjában, s közben betért a? új élelmiszerüzletbe — szétnézni. Pontosan 3 órakor kezdődött az ünnepi tanácsülés a zsúfolásig megtelt színházteremben. Daridai Róbert színművész szavalata után Szűcs Lajos köszöntötte a megjelenteket, s a következőket mondotta: — Egy település életében mindig vannak meghatározó évfordulók, melyek jelentős eseményekhez kötődnek. Mezőberény életében ilyen meghatározó jelentőségű évszám 1723, és bízom abban, hogy ilyen lesz az 1989-es év. 1723-tól az újratelepítéstől számítjuk településünk ;létét, amikor is a magyarok mellett szlovák és német telepesek megalapították a mai Mezőberényt. Az itt letelepedett embereknek nem volt könnyű idegen környezetben új otthont alapítani, hiszen meg kellett küzdeni az akikori mostoha körülményekkel, a többnyelvűséggel, alkalmazkodniuk kellett egymás szokásaihoz, ki kellett alakítani az együttműködés formáit. A település fennállásának 266 éve alatt az itt élők bizonyították, (Folytatás a 3. oldalon) Környezetvédelemről a Körkövizignél „B 24. órában vagyunk” A természeti környezet állapota megyénkben tovább romlik. A folyamat még megállítható, visszafordítható, a helyzet tehát nem reménytelen. Csakhogy napjainkban a környezetvédelem finanszírozása néhány központilag preferált térség, objektum kivételével a maradékelven alapul. A gazdaságnak, az infrastruktúrának a környezetvédelem „szükséges rossz” hányada, bajainak orvoslása a pótlás elvén alapszik. Ügy tűnik, ez a helyzet a társadalmi gyakorlatban csak akkor változik meg, ha a környezet elemei any- nyira leromlanak, hogy már a gazdálkodást, a bővített újratermelést akadályozzák. Akkor viszont sokkal-sokkal többe kerül majd helyrehozni a hibákat, vétkeket. Mindent egybevetve: a 24. órában vagyunk. Minderről, s ezen belül a részkérdésekről azon a beszélgetésen tájékozódhattak a sajtó képviselői tegnap délelőtt Gyulán, amelyet a Körös Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság székházába hívott össze dr. Fórján Mihály, az igazgatóság környezetvédelmi igazgatóhelyettese. Amint azt a jelen környezetvédelmi helyzetről, az eddigi intézkedésekről, tervekről, és a mintamegyévé való fejlesztési programról folytatott n beszélgetésben a szakemberek elmondták, az egyik legégetőbb probléma, melynek megoldásán már dolgoznak, hogy térségünket rendszeres, szakszerű, tudományos mérési adatok hiányában lényegében nem ismerik. így pillanatnyilag csak regisztrálják a helyzetet, de előre jelezni a tendenciákat lehetetlen, hiszen nincs egy, a korábbi időszakokból való megbízható, összefüggő adatrendszer, amellyel össze lehetne vetni a jelenlegi állapotokat. Az igazgatóság a minisztérium megbízásából egy környezetgazdálkodási információs rendszert és adatbázist dolgoz ki. A múlt év végén alakult egy munkabizottság, amelyben nyolc, a témában érintett, érdekelt intézmény, így például a Köjál, a megyei tanács, a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás vesz részt. A cél az, hogy egy kézben gyűjtsék az adatokat, azok elemzései alapján kidolgozzák a következtetéseket, melyekből a későbbi években leolvashatók a tendenciák. Mindez persze önmagában még nem sokat változtat természeti környezetünk pillanatnyi állapotán. Tudják ezt a Körkövizignél is, de mindenképpen ez az első, nélkülözhetetlen lépés ahhoz, hogy megkezdődjék az ismeretek* rendszerezett, tudományos gyűjtése, hogy megalapozzák a későbbi ez- irányú munkát. A mérésekhez természetesen megfelelő műszerekre, berendezésekre van szükség. E célra a minisztérium 7 millió forintot biztosított, amelyet az igazgatóság további összeggel egészít ki. (Folytatás a 3. oldalon) Koszorúzások, megemlékezések és kitüntetési ünnepségek március 21-e tiszteletére Békéscsabán, a Vöröskatona szobrát a veteránok nevében Varga Dezső és dr. Blahut János koszorúzta meg BÉKÉSCSABA. Reggel 10 órakor kezdődött koszorúzása ünnepség a 19-esek terén álló vöröskatona szobránál, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 70. évfordulóján. A Himnusz után szavalat következett, majd koszorút helyeztek el a veteránok, a megyei és városi pártbizottság, fegyveres testületek, a KISZ, a szakszervezetek és a népfront képviselői. A Veszely-hídnál levő emlékművet Békéscsaba, Békés és Gyula KISZ-eseinek, valamint a megyei KISZ-bi- zottság egy-egy képviselője koszorúzta meg tegnap délután 2 órakor. GYULA. Tegnap délután koszorúzást rendeztek a Népkertben felállított vörös- katona szobránál, ahol 19-es veteránok, valamint a város párt-, állami és társadalmi szervei helyezték el a megemlékezés virágait. Az ünnepségen az egészségügyi szakiskola diákjai adtak rövid irodalmi műsort. Ünnepi beszédet Cs. Szabó András, városi polgárvédelmi parancsnok tartott. A rendezvényt megelőző napon az úttörők köszöntötték a városban élő nyolc 19-es vöröskatonát. OROSHÁZA. Hétfőn, a városi KISZ-bdzottság szervezésében kitüntetési ünnepséget rendeztek a városi úttörőelnökséggel közösen a pártbizottság székházában. Tegnap három helyen koszorúzták meg a tanácsköztársasági emléktáblákat az általános iskolások és a középiskolák diákjai. A 4. számú általános iskola úttörőcsapata Elődeink nyomában címmel expedíciós játékot szerve- ‘Ziett, melynek során számot adhattak a gyerekek arról, mit tudnak úttörőcsapatukról. Rendeztek akadályversenyt, filmvetítést, játszóházat. MEZÖKOVÁCSHÁZA. A hét elején az általános iskolák kirándulásokat, sport- versenyeket, kerékpártúrát, vetélkedőket rendeztek. A 2. számú iskolában volt a városi ünnepség, melynek során megkoszorúzták az emléktáblát, s irodalmi műsorral emlékeztek meg a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról. SZARVAS. A város párttagjai és'KISZ-fiataljai tegnap délután a Tanácsköztársaság téren, az Árpád szálló falánál levő emléktáblát koszorúzták meg. Rövid beszédet tartott Szabo- vik János, a városi pártbizottság munkatársa. SZEGHALOM. A központi ünnepséget a Simon Ferenc emléktáblánál tartották, ahol koszorút helyeztek el. (Folytatás a 3. oldalon) „Telt házas” rendezvény... Előadás a szakképzési hozzájárulásról — Nincs ezen mit beszélgetni. Ha nem foglalkoztatsz tanulót, fizetsz. — De fizetsz akkor is, ha foglalkoztatod azt a tanulót ... Akaratlanul is fültanúi voltunk e párbeszédnek tegnap délelőtt, hiszen amíg a tanácskozás előadójára várakoztunk, volt időnk el-el- kapni néhány mondatfoszlányt a résztvevők diskurzusából. S hogy miért éppen erről beszélgettek? Nos, nem véletlenül. A megyei tanács művelődési és munkaügyi osztálya a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról rendezett előadást és konzultációt. Ezért hangzott hát el ez, a helyzetet jócskán leegyszerűsítő, rövid párbeszéd. S hogy mi a helyzet valójában? Ez év január 1-jén lépett életbe a szakképzési hozzájárulással és alappal kapcsolatos 1988. évi XIII. törvény. A végrehajtásról nem jelenik meg külön jogszabály, ezért a munkáltatók részéről sok a törvénynyel kapcsolatos megválaszolatlan kérdés, tisztázatlan álláspont. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a rendezők meghívóira annyian érkeztek, hogy az MSZMP Békéscsabai Oktatási Igazgatóságának nagytermében kevésnek bizonyult az ülőhely. Szakközép- iskolák és szakmunkásképző intézetek igazgatói — ők voltak kevesebben —, valamint a megye gazdálkodó- egységeinek vezetői, s szakképzéssel foglalkozó munkatársaik jöttek össze, hogy meghallgassák Horváth Lajosnál, a Művelődési Minisztérium középfokú nevelési főosztályának főmunkatársát, aki tájékoztatóját azzal ' kezdte, hogy mi tette szükségessé e törvény megalkotását. Szólt a szakképzés tárgyi feltételeinek romlásáról, arról, hogy a termékszerkezet-váltáshoz új technikára felkészített fiatalokra lenne szükség, ám ehhez a gyakorlati képzés feltételeinek javítása elengedhetetlen ... S akkor még a tantárgyi dokumentációk elavultságát, a tankönyvek elévülését nem is vettük számba... Természetesen eddig is volt vállalat, nem egy — mondta —, mely jelentős összegeket fordított a szakképzésre. Ám, hogy minden gazdálkodó szervezet azonos arányban járuljon hozzá a szakképzéshez — s ezzel javuljanak az oktatás e jelentős területének anyagi feltételei —, szükség volt e törvény életre hívására. Nem vállalkozhatunk arra, hogy visszaadjuk a tanácskozás minden részletét. Egy biztos, szükség volt erre az eszmecserére, hiszen a lényegre törő, ám a kérdést korántsem elnagyoló előadás, s az azt követő jó néhány kérdés, hozzászólás bizonyítja, nem akármilyen intézkedésről van szó... S ha a hozzájárulási kötelezettségek befizetésén túl a fiatalokat valóban meg is tanítják a gazdálkodó szervek az adott szakmákra — talán —, már nyert ügyünk lesz. N. A. Lökösházi hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG-ban A kereskedelmi ellátás színvonala nagy befolyással van az egy-egy településen élők általános közérzetére. Lökösházán — a gyulai áfész területi vezetője szerint — nem lehet ok panaszra, legalábbis ami az alapvető élelmiszereket illeti, hiszen ezekből az árucikkekből a kínálat — úgymond — közelít a városihoz. Egyes tartós fogyasztási cikkekből viszont Lökösházán is bevezették az előjegyzést. Minderről részletesen tájékozódhatnak olvasóink lapunk 3. oldalán.
