Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-21 / 68. szám
1989. március 21, kedd o igHaiuftte Nem könnyű nehéz embernek lenni Medve János — meggyőződése szerint — rájött valamire, amelynek végére akar járni. Pillanatnyi státuszát tekintve szellemi szabadfoglalkozású 1988. január 7-e óta. Eredeti képesítése gépész-üzemmérnök. Jól fizető vezetőállást adott fel a bizonytalanért. Szerkesztőségünket is többször megkereste már — csakúgy, mint több más napi- és hetilapot, folyóiratot, tudományos szaklapot — felfedezése (?), találmánya (?), elmélete (?) hosszabb-rövidebb tartalmi ismertetésével. Ki ezért, ki azért tekintett el a közléstől, a meghallgatástól. Nem lévén szaklap, ezúttal sem célunk, hogy Medve János igazát megerősítsük, vagy cáfoljuk, de kálváriája — függetlenül a megméretés sikerétől — több szempontból is tanulságos lehet. Már a nagypapa is női fodrász volt Megyei az országos fodrászbajnok „Az energetikával hat éve foglalkozom intenzíven; először munkakörömből adódóan, majd hobbiból is. Izgatott a kérdés, hogyan lehetne a mainál minőségileg jobb hatásfokú belső égésű motorokat készíteni, miként lehetne átlépni a jelenleg ismert határokat. Az évek alatt három találmányi bejelentést készítettem, és ezekből kettőt 1988-ban közzétettek a Szabadalmi Közlönyben. Az első egy olyan belső égésű motor konstrukciója, amely új szemlélet szerint épül fel. A második ennek egy módosított változata. A harmadik találmányom pedig ... nos, a „gondok” ebből adódnak; egy olyan kapcsolási rendszer, amely a különböző energia- termelő berendezések hatásfokát ugrásszerűen javítja. Tulajdonképpen az általam készített motorok ezáltal lesznek a már ismert konstrukcióknál gazdaságosabbak.” Ezt a találmányát Medve János, bejelentette az illetékes hivatalnak, de az értelmezése miatt nem kapott jogvédelmet, mert a leírtak érdemi része elméletileg vitatott kérdéseket vet föl. — önnek van egy „elméleti felfedezése”, amelyet illene a gyakorlatban is megvalósítani. Miért nem készítette el a prototípust? — Egyrészt az anyagiak miatt, de legalább ekkora szerepe van a jogi rendezetlenségnek. Például a NOVI- KI győri kirendeltsége megkeresett, hogy adjam át a szükséges dokumentumokat nekik, és ők elkészítik a Az Alföldi Tüzép Vállalat működési területe három megyére (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) terjed ki. Az orosházi 309. számú telep önálló egységként működik, éves forgalma 100-120 millió forint. Mivel sok lakás épül önerőből, egyre inkább a telep építőanyag-kereskedelmi tevékenysége kerül az érdeklődés középpontjába. Az ellátásról megoszlanak a vélemények. Vannak, akik egy- egy termékért nemcsak a megyét, hanem az egész országot bebarangolják; mások nincsenek megelégedve a választékkal, minőségi romlásra is panaszkodnak. „A vásárló időt, pénzt, energiát takaríthatna meg, ha a város (és Tüzép-telepének) építőanyag ellátása folyamatosan biztosított lenne” — mondják oly sokan. De mit mond az „illetékes”? Az Alföldi Tüzelő- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat beszámolójában — melyet az Orosházi Várasd Tanács végrehajtó bizottsági ülésére készített — foglalkozik e témával, s .ezen belül a hagyományos építőanyagok forgalmazása mellett az új termékek bevezetésével is. Választékbővítés és hiány- pótlási céllal például 1986- iban megkezdte a „Hebel” technológiával előállított mintadarabokat. De nem mertem kiadni a kezemből az elképzelés lényegét. — Tulajdonképpen mire várt akkor? — Nem vártam, hanem tovább .dolgoztam eme bizonyos „harmadik találmány” elméleti megalapozásán, mert már akkor meggyőződésem volt; innen kiindulva az energiatermelés új módozatait ismerjük meg. — Évszázadok óta több ezren, talán tízezren vagy millióan törik hasonló dolgokon a fejüket és aztán eljutnak a keserű valóságig: örökmozgók nem léteznek. Sőt, jelenlegi tudásunk szerint esély sincs a felfedezésükre. Nem egy ilyenről van ezúttal is szó? — Nem. Ameddig én eljutottam, a legapróbb részleteiben megfelel a szaktudományok elfogadott összefüggéseinek, a megismert elveknek, de a végeredmény valamivel más. — Kérem próbálja meg az átlagos fizikai-matematikai ismeretekkel rendelkezők számára is érthetően felvázolni a dolgot. — Mindössze arról van szó, hogy a konkrét fizikai és matematikai problémákat teljesen új szemlélettel közelítem meg. Másként teszem föl a kérdéseket, eltérően kezelem az egyes fizikai kategóriákat, mint a tudomány képviselői. — Maradjunk ennyiben és nézzük, hogy ön szerint mindez mire vezet? — Arra, hogy az energiaMátra gázbetontermékek értékesítését. A falazóanyaghiányt enyhítette az orosházi téglagyáriak termeléséből származó kisméretű tégla kínálata. (E termék iránti kereslet viszont az elmúlt évben visszaesett, részben a minőség romlása miatt, részben azért, mert a hőszigetelési szabvány követelményei miatt lakóház építésére alkalmatlan.) A Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat 1986-ban a holland cserép gyártásával választékot bővített, de Orosházán a hiányt ez sem egyhítette. A vasbetonipari termékeknél a beszerzési lehetőségek az elmúlt évi szinthez igatermelésben a mainál lényegesen nagyobb lehetőségeink vannak. — Egyszerűen érthetetlen számomra, hogy akkor mi jelent problémát? Miért nem közlik az ön elképzelését az eddig megkeresett tudományos lapok? — Erre csak akkor vállalkoznának, ha teljes körű leírást adnék, de ekkor elveszíteném a szabadalmaztatás lehetőségét. Ha már több mint egy évet rászántam erre, a haszonból is részesedni szeretnék. — Akkor most mik a tervei? — Először szeretnék szakértőkkel tárgyalni, hogy tisztázzuk, van-e jogvédelmi lehetőség, vagy nincs. Majd a gyakorlati megvalósítást kell megoldaná, hogy az elméletet alátámaszthassuk. Keresek egy vállalkozó céget, menedzsert, aki hajlandó anyagilag is beszállni az üzletbe (2-300 ezer forint kellene). — Ezek szerint egy év alatt szinte egy tapodtat sem jutott előre, hiszen az „elmélete” változatlanul csak elmélet, és pillanatnyilag megjósolhatatlan, mikor jön el a „megméretés, a próba" ideje. — Az esetem olyan szempontból is érdekes lehet, hogy egy elképzelést — amely, ha igaz, jelentős gazdasági eredményekkel kecsegtet — miként lehet, avagy nem lehet megvalósítani nálunk. Mi ösztönzi és mi gátolja a gondolatok gyakorlatba való átültetését? Egyre inkább olyan érzésem van a sok kiLincselés, próbálkozás után, hogy sem a gazdaságnak, sem a tudománynak nem érdeke egy ilyen felvetés tisztázása. Annyi kis részérdekbe ütköztem, hogy ezek között a lényeg szinte teljesen elsikkadt ... — Mennyi időt szán még a „rögeszméjére”? — Maximum fél évet, anyagi tartalékaim legfeljebb ennyit engednek meg. Másfél év alatt csak ki lehet deríteni egy állításról, hogy kiállja-e a gyakorlat próbáját vagy sem! zodnak 1989-ben. A nyílászáró szerkezeteknél szembetűnő a választékbővítés. Legjelentősebb a Majna— Duna Kft. álltai gyártott MD belsőtéri ajtócsalád. (A vásárlói érdeklődés hiányában az orosházi egység ebből a termékből keveset forgalmazott.) Az építtetők segítésére a vállalat és így az orosházi Tüzép-telep is felajánlja — 20 százalékos előlegbefizetés mellett — a teljes körű anyagbiztosítási szerződés- kötés lehetőségét. Ezt követően pedig vállalja az építőanyagok folyamatos ellátását. Cs. I. Fotó: Kovács Erzsébet Szép Békés megyei siker született a hétvégén Budapesten. Vasárnap, a Nemzeti Sportcsarnokban megrendezett országos fodrász- és kozmetikusbajnokságon a felAz állami gazdaságok előző évi gazdálkodási eredményei rendkívül differenciáltak. Megállapítható, hogy kétharmaduknál élesebben jelentkeznek a feszültségek, míg a többi nagyüzem viszonylag stabilan működik. Bár tavaly mind a növény- termesztésben, mind az állattenyésztésben jó termelési eredmények születtek, ennek ellenére a nettó árbevétel az alaptevékenységben két százalékkal visszaesett a korábbi évhez viszonyítva. A bevételek elmaradása, illetve a bevételeket meghaladó költségnövekedés miatt a vállalati eredmény az előző évihez képest 68 százalékra csökkent. Egy figyelemre méltó adat: az alaptevékenység jövedelmezőségi rátája mindössze 4,8 százalék, valamennyi tevékenység együttes jövedelmezősége pedig csak 4,9 százalékos. Ezek után érthető, hogy az állami gazdaságok is tiltakoznak a jelenlegi hitelpolitika miatt, amely 18-20 százalékos kamatra adja csak a mezőgazdasági termeléshez szükséges hiteleket. * * * Vizsgáljuk meg, mi okozta a gazdálkodási eredmények ilyen mértékű mérséklődését? Az ipari termékek ára 1986-ban 1980-hoz viszonyítva 21 százalékkal volt magasabb. A mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari eredetű termékek ára 35 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Ugyanezen időszak alatt a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek ára csak 25 százalékkal, a mezőgazdasági termékeké csak 21 százalékkal növekedett. Az adó és támogatás egyenlege 1980- tól napjainkig az állami költségvetés szempontjából pozitív. Az állami gazdaságok mintegy 4 milliárd forintos befizetési többletet értek el. A dolgozók havi jövedelme átlagosan mintegy 1000-1100 forinttal elmarad az ipari munkásság jövedelmétől. Az állami gazdaságokban a tartozás állománya nőtt, női fodrász kategóriában az összetett verseny magyar bajnoka egy 18 esztendős békési fiatalember, Majláth Zoltán lett. Két versenyszámban, a 30 milliárd forint, s ezzel szemben a követeléseké mindössze 12 milliárd. Soha ilyep magas nem volt az állami gazdaságok történetében ez a két számadat. Ez azért alakulhatott ki, mert az árut értékesítik, de a partnervállalatok pénz hiányában nem fizetnek egymásnak. A tavaly bevezetett SZJA- és ÁFA-rendszer az állami gazdaságokat ösz- szesen másfél milliárd forinttal negatívan sújtotta. Nem valósult meg ugyanis az a központi ígéret, hogy az ÁFA bevezetése miatt az ipari árak 3-4 százalékkal csökkenni fognak. Érdekes megfigyelni a felvásárló vállalatok és az állami gazdaságok kapcsolatát. Ahogy a mezőgazdasági termelői árformák szabadabbá válnak, úgy csökkennek a termelői támogatások. Ugyanakkor a mezőgazdasági nagyüzemek a segítség csökkenéséből és az ipari ár növekedéséből adódó mezőgazdasági-termelői árnövelési igényüknek nem tudnak a felvásárlóknál érvényt szerezni. Hiába lehet például az áralku során plusz-mínusz 10 százalékkal eltávolodni a centrumártól, a felvásárló húsipar, gyapjúipar vállalatai nem hajlandók eltérni attól felfelé egy esetben sem. A gazdaságok azt érzik, hogy a felvásárlók sokkal szervezettebbek, mint a termelők. Az állami gazdaságok gazdálkodásában kialakult feszültségek fő okai: a jövedelmek kivonása a mező- gazdasági termelésből, a sablonos finanszírozási gyakorlat, a mezőgazdaság számára irreálisan magas kamatok, a kereskedelmi vállalatoknak kizárólagos jogok biztosítása és a föld össznépi tulajdonban tartása. * * * Nézzük meg, Békés megyében hogyan alakult az állami gazdaságok teljesítménye 1988-ban. Míg egy évvel korábban a megye állami gazdaságainak nyeresége megközelítette az 550 millió forintot, addig tavaly ez nagygála- és a nappali frizurával első, a divathaj vágásban második helyezést értei az ifjú fodrász, aki már múlt év szeptembere óta kitartóan „edzett" felkészítőjével, Szeverényi Mihállyal. A jó munka jutalma ezúttal négy kupa — egy az összetettbeli győzelemért, egy az Okisz s egy a Kio&z különdíja, s végül egy, a legszebb hajszínért járó kü- löndíj —, azonban ennél is többet jelent, hogy eredményei alapján Majláth Zolitán tagja lett a májusban, Párizsban sorra kerülő Euró- pa-bajnokságra készülő magyar válogatottnak. Tehát újabb kemény próba és egyben újabb nagyszerű lehetőség áll a magyar bajnok előtt, akit most a vasárnapi verseny legnehezebb pillanatairól kérdeztünk: — Végig elég nehéz nap volt, könnyűvé csak este 9 óra, az eredményhirdetés után vált. A legtöbb munka azonban a nagygála (képünkön) -frizurával adódott. Majláth Zoltán úgyszólván beleszületett a szakmába, melynek édesapja is mestere s már a nagypapa is ezt a foglalkozást űzte. A budapesti verseny azonban más megyei versenyzőknek is hozott sikert. A női fodrásztanulók között a divathajvágás kategóriában hetedik helyezést ért el Széplaki Angéla, akinek trénere Majláth Mihály volt, a kozmetikus tanulók versenyében pedig, színházi sminkjével ötödik lett Szmoíca Anikó, akit Csicsely a szám a kétharmadára csökkent és meghaladta a 388 millió forintot. Ha szembeállítjuk ezt a termelőszövetkezetek nyereségével, azt látjuk, hogy a 81 tsz alig több mint 440 millió nyereséget termelt a megyében. Míg a szövetkezetek közül 16 veszteséggel zárta az évet, addig az állami gazdaságok valamennyien talpon maradtak. összességében a legkiemelkedőbb volt a Hidasháti Állami Gazdaság, amely 1988-ban elért csaknem 75 millió forintos nyereséget ért el. De figyelemre méltó önmagához viszonyítva a Körösi Állami Gazdaság 17 és a Szeghalmi Állami Gazdaság 16 és fél milliós eredménye is. Ezek után mi lehet az állami gazdaságok szerepe és feladata az elkövetkezendő években? Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülete az elképzelésekről vita után a következő javaslatokat fogadta el. Elsőrendű feladatuknak tekintik a felhalmozott vagyon hatékony működtetését, és gyarapítását korszerű vállalati gazdálkodás útján. A termelésfejlesztésüket piacnyerés céljából az integrációs kapcsolatuk szélesítésével kívánják elérni. A jövőben a falu életében, fejlesztésében jelentősebb szerepet kívánnak játszani az állami gazdaságok. Erősíteni szeretnék érdek- képviseleti munkájukat. * * * Az állami gazdaságok a nyolcvanas években évről évre növelték termelésüket, ez alól csupán a tavalyi esztendő volt kivétel. A jövedelem csökkenése jelzi, hogy a szabályozók okozta elvonásokat tavaly már ez a gazdasági csoport sem tudta kivédeni. Most olyan új követelményeket, feltételrendszert szeretnének megvalósítani, amely biztosítja a megújuló nagyüzemben a belső vállalkozások, kisebb termelői csoportok önállóságát, közvetlen jövedelemérdekeltségét. Verasztó Lajos Lovász Sándor Utó, ablak, gerenda Építőanyag-ellátás Orosházán Judit készített fel.- szí ■ Merre haladnak az állami gazdaságok?
