Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-03 / 53. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁRCIUS 3., PÉNTEK Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM Mai számunkból:Hétköznapi meditációk (3. oldal) Új elnök a Gyónta Kötöiparnál (3. oldal) Centenáriumi készülődés Kétegyházán (4. oldal) Jövő heti rádió- és tv-müsor (5—6. oldal) Németh Miklós Moszkvába utazott Napirenden a mezőgazdasági kistermelés Várkonyi Péter külügyminiszter búcsúztatja a miniszterelnököt a Ferihegyi repülőtéren Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghívására csütörtökön az esti órákban rövid munkalátogatásra Moszkvába érkezett Németh Miklós miniszterelnök. A magyar kormányfőt a vnukovói kormányrepülőtéren szovjet kollégája, Nyikolaj Rizskov miniszterelnök és más hivatalos személyiségek üdvözölték. Miniszterelnökünk kíséretében érkezett a szovjet fővárosba Őszi István külügyminiszter-helyettes és dr. Szőnyi Péter miniszterhelyettes, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Irodájának vezetője. Előzetes moszkvai tájékoztatás szerint a kétoldalú kapcsolatok áttekintésének keretében a két kormányfő megkülönböztetett figyelmet szentelt a Szovjetunióban és Magyarországon végbemenő folyamatok kölcsönös megismertetésének. Moszkvában úgy vélik, még számos kiaknázatlan lehetőség kínálkozik a kapcsolatok, az együttműködés minőségileg új szintre emelésére. — Mindkét fél meggyőződése, hogy a magyar kormányfő moszkvai útjával folytatódnak a hagyományosan jó és rendszeres, szovjet—magyar legfelsőbb szintű érintkezések — hangsúlyozta Németh Miklós miniszterelnök moszkvai munkalátogatása kapcsán Gen- nagyij Geraszimov. Váratlan fordulattal ért véget tegnap a Parlamentben az Országgyűlés mező- gazdasági bizottságának vitája a sztrájktörvény tervezetről. A bizottság tagjai, miután a témával kapcsolatban több kérdést is föltettek, ezzel mintha meg is elégedtek volna, és a vitában közülük senki sem fejtette ki részletesen véleményét. Így rövidre zárult a kör: nem volt más hátra, mint áttérni a második napirendre, a mezőgazdasági kistermelést érintő kérdések taglalására. Nevezzék nevén a gyereket: azaz az árutermelő parasztgazdaságot — mondotta Csipkó Sándor (Bács-Kis- kun megye) a kistermelés fejlesztéséről benyújtott MÉM-előterjesztés vitájában. Ezt az álláspontot képviselte lényegében Rednágel Jenő miniszterhelyettes, aki úgy vélekedett: a kistermelés régen túlnőtt már egykori keretein, az élelmiszer- termelésnek immár egyhar- madát adja, és ezt a „nagykorúvá” vált termelői kört valóban másként akarják kezelni. Ezt a véleményt hangsúlyozta Eleki János (Békés megye — úgy is, mint a TOT főtitkára —, hozzátéve: a szövetkezeti tulajdonkereten belül kellene kibontakoztatni a szabad vállalkozási formákat. Számos képviselő, így Bankó Mihály (Békés megve) a kistermelők kiszolgáltatottságát nehezményezte: ő például úgv tartotta, hogy a tervutasítás rendszere már valóban megszűnt, ám az igazi piac még nem alakult ki, és a kistermelők valóban érzik az átmeneti időszak bizonytalanságát. Mások, így Szántó Sándor (Szabolcs-Szatmár megye) kifogásolták: még mindig megesik, hogy a kistermelők közül is az jár jól, aki — úgymond — közelebb van a tűzhöz, ők esetenként még szerződés nélkül is termelhetnek, míg mások nyakán ott marad az áru. Rednágel Jenő a piaci viszonyok alakításának szükségességét hangsúlyozta ezzel kapcsolatban is. Kilátásba helyezte, hogy az árkérdésekben a minisztérium álláspontja az, hogy túltermelés esetén a szabad árnak nincsen különösebb jelentősége. Annak ellenére, hogy az agrártermékek 90 százaléka immár ebbe az árformába tartozik, 60 százalékuk esetében az ár továbbra is ugyanúgy funkcionál, mint régen — azaz a termelők számára gyakran elfogadhatatlan. Ezen a helyzeten — ami az úgynevezett árbejelentési kötelezettséggel is összefügg — változtatni kell. Az érdekvédelemmel közös fellépést is tervez a minisztérium. Elhangzott még, hogy a kistermelők a jövőre esedékes világbanki kölcsönből fejlesztéseket hajthatnak végre, kérdés azonban — amint azt szintén többen fölvetették —, hogy milyen árakon juthatnak hozzá a gépekhez, berendezésekhez. A vitában egyébként hosz- szú idő óta először csendült ki az a vélemény: a MÉM ezúttal igen alapos, szakmailag jól átgondolt előterjesztést készített. Hatvanhárom téma- és célvizsgálat, 124 bejelentés, 34 panasz Mérlegen a megyei NEB múlt évi munkája Tegnap, március 2-án, Békéscsabán ülést tartott Józsa Béla elnökletével a Békés Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. Első napirendi pontként a múlt évi munkáról és a szervezeti kérdésekről szóló beszámolót vitatták meg. 1988-ban Békés megyében 63 téma, cél- és egyéb ellenőrzést tartottak a népi ellenőrök 284 vállalatnál, szövetkezetnél és intézménynél. A vizsgálatokban 556 népi ellenőr vett részt. A vizsgálatok összetétele arra mutat, hogy növekedett a költségvetés kiadását érintő témák száma. Ellenőrizték az egészségügyi intézmények gazdálkodását, az idős korú- akról való társadalmi gondoskodást, a közműberuházásokat, a számítástechnikai képzést, a tanácsok szociálpolitikai munkáját, valamint az elmaradott térségek fejlesztésének szolgálatában álló központi pénzalapok felhasználását. Az egészségügyben a gazdálkodást ellenőrző vizsgálat szerint megállapítható, hogy a megye kórházaiban a gépi berendezések száma az eltérő feladatokat is figyelembe véve. aránytalan. Az intézmények részben kényszerű okokból, elsősorban diagnosztikai műszerparkjukat fejlesztették, s emiatt a terápiás műszerpark viszonylag elmaradt a kívánalmakhoz képest. Az anyagköltségek jelentős hányadát a gyógyszerekre fordították, s ugyanakkor a gyógyszerfelhasználás indokoltságának rendszeres szakmai ellenőrzését nem szervezték meg. Az elkülönített központi pénzalapok felhasználásának hatékonyságát két fő területen vizsgálták meg a népi ellenőrök. Egyrészt górcső alá vették a számítástechnika oktatási feltételeinek biztosítását, másrészt a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését szolgáló alap felhasználását. Ami a számítástechnikát illeti, Békés megye a számítógéppel rendelkező általános iskolákat tekintve országos első, ezzel szemben a számítás- technikai oktatásban részesülők számát vizsgálva az utolsó harmadban van. Figyelemre méltó megállapítást tettek a népi ellenőrök a szociálpolitikai munkával kapcsolatban is. A problémák kiindulópontja az, hogy a helyi tanácsok nem rendelkeznek olyan információs rendszerrel, amely tel- jeskörűen, naprakészen tartalmazza a rászorulók adatait. Sőt egységes szociálpolitikai szabályozással sem. Minden egyes ellátási formára külön-külön a vonatkozó jogszabályokat veszik figyelembe, és ennek alapján járnak el. A lakástámogatásoknál az első lakáshoz jutást tartják szem előtt. A segélyek kifizetését, odaítélését általában megelőzi a környezettanulmány. Nincs azonban egységes családgondozói hálózat, s emiatt a prevenció jelenlegi rendszere nem alkalmas a szociális helyzet súlyosbodásának megelőzésére. A szociális tartalmú előirányzatok aránya a költségvetés egészén belül a helyi tanácsoknál eltérő nagyságrendet képvisel, ez akkor jelent feszültség- forrást, ha tekintetbe vesz- szük, hogy nem állampolgári jogon ítélik meg a juttatást és a differenciálást, hanem abból kénytelenek kiindulni. hogy a tanács milyen anyagi helyzetben van. A témavizsgálatok másik csoportjában megjelentek azok a gazdasági folyamatok, amelyek a szorosabban vett piacgazdaság jellemzői. A hiánycikkeknek minősülő autóalkatrészek beszerzése, forgalmazás^, és áralkalmazása című vizsgálat során egy sor szabályozatlanságot és szabálytalanságot állapítottak meg. A kiskereskedők főbb beszerzési forrása a magánkisipar, az ipari szövetkezetek, a gmk-k és magánszemélyek. Az eladók többsége nem rendelkezik gyártó- és autóbontó engedéllyel. A kiskereskedők alig foglalkoznak az általuk forgalomba hozott áruk minőségével. A magánkisiparosok által gyártott egyes termékek minősége nem felel meg a minőségi követelményeknek. A vizsgálat tapasztalatai egyértelműen tükrözik a kereslet és a kínálat közötti különbségből fakadó feszültséget, és a vevők kiszolgáltatottságát. Hasonló megállapításra jutottak a fogyasztási cikkek minőségével kapcsolatos vizsgálat során is. A gondokat csak tetézi az alapanyaghiány és a szerződések meg nem tartása. Sok esetben a szankcionálásnak sincs meg a kellő foganatja. A népi ellenőrzési bizottsághoz a múlt évben 124 közérdekű bejelentés és 34 panasz érkezett. Többségük mezőgazdasági kistermeléssel. lakossági szolgáltatással és kiskereskedelemmel foglalkozott. A vizsgálatok alapján 24 esetben fegyelmi eljárásra. 12 esetben pedig szabálysértési eljárásra került sor. • A beszámolót hozzászólásokkal kiegészítve fogadták el, majd az ez évi munkatervet vitatták meg. Több jelentős vizsgálatra került sor ebben az évben. Górcső alá veszik többek között a földhasznosítást, a közgyűjtemények védelmét. a felügyeleti és a belső ellenőrzést. megvizsgálják az állami támogatások szerepét az agrár- és élelmiszergazdaságban. A tanácskozás bejelentésekkel ért véget. s. J. Tanácsülés Gyulán „flki az oktatásba fektet be, az a jövőt építi” Szokatlan időpontban, délelőtt 9 órakor kezdődött tegnap Gyulán a városi tanács ülése dr. Takács Lőrincz tanácselnök vezetésével. A tavalyi költségvetési terv végrehajtása, valamint az idei pénzügyi terv szerepelt napirenden, s mivel egy település életében ezek a legfontosabb kérdések, nem véletlen, hogy több órán át tartott a vita. Az írásos beszámolóban az elmúlt év költségvetési tervének végrehajtásáról — többek között — a következőket olvashatták a tanácstagok: „Az 1988. évi gazdálkodásunkat viszonylagos kiegyensúlyozottság jellemezte. A költségvetésben meghatározott keretek szerény lehetőséget biztosítottak a működtetéshez, felújításhoz és a beruházások megvalósításához. A pénzellátás folyamatossága a tervezett havi ütemezésen alul maradt, ennek ellenére átgondoltabb, biztonságosabb gazdálkodást tett lehetővé a tervezett feladatok végrehajtásához." Az ez évi tervről szólva a beszámoló megállapítja: „A népgazdaság helyzete az előző évhez viszonyítva alapvetően nem változott. Fő célunk az intézményhálózat folyamatos működtetésének, fenntartásának biztosítása, a felújítási feladatok megvalósítása. A fejlesztési lehetőségeink csökkenő tendenciát mutatnak." Barcsné Kajtor Lenke, a pénzügyi osztály vezetője szóbeli kiegészítésében beszélt arról, hogy az ország gazdasági helyzete túl sok optimizmusra nem ad okot. így szerények a város lehetőségei is. Ennek ellenére Gyulán a tavalyi elhatározott feladatok többségét sikerült megvalósítani. Elmondta. több feszültségforrással is számolni kell ebben az évben. így a kommunális ágazatban, a szociális és nevelési segélykeret összegét tekintve, valamint az élelmezési norma változásából fakadóan is. A rendelkezésre álló pénzeszközöket figyelembe véve 1939- ben komoly felújítási munkákba nem lehet kezdeni, csupán a legsürgősebb teendőkre tudnak pénzt biztosítani. A kiegészítés után még a tanácselnök szólt a város adósságállományáról, annak összetételéről, majd megkezdődött a vita. (Folytatás a 3. oldalon) Ebben az évben kezdődött a Sarkadi Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola házi nyomdájában az a kísérleti képzés, amelynek révén tankönyveket, kiadványokat állítanak elő a diákok saját használatra. Várhatóan a jövőben ez a tevékenység bővül. Képünkön a Grafopress gép munka közben Fotó: Fazekas Ferenc BÉKÉS MEGYEI Dobozi hét a ESSES-ban Sorozatunkban ezúttal sporttémával foglalkozunk. A 8. oldalon megjelenő írásunk a helyi sportegyesület jelenét igyekszik bemutatni, a két szakosztályon, a kézilabdázókén és a labdarúgókén keresztül. Ügy gondoljuk, a jelenlegi szűkös anyagi hefyzetben egy kicsit példaértékű a Dobozi TSZSK „önfinanszírozó” módszere. Igaz, ahogy mondják, ők már „ellesték”.
