Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-14 / 62. szám
1989. március 14. kedd o In községek küldöttei (elmentek Kossutfihoz 1848-as emlékhely Mezőkovácsházán? Gerendás! Munkácsy Tsz Gmk-k a melléküzemágban A Gerendási Munkácsy Termelőszövetkezetben már több évvel ezelőtt létesítettek — elsősorban a női munkaerő foglalkoztatására — két melléküzemágat. Az Orosházi Kazép oxidkerá- mia-retusáló üzemet hozott létre közösen a helyi szövetkezettel. Ebben a részlegben napjainkban mintegy 75 gerendási lány és asszony jut helyben munkalehetőséghez. A Gyulai Kötőipari Vállalattal közösen varrodát üzemeltetnek, itt 25 nőnek jut munka. Hogyan, milyen eredményesen dolgozott az elmúlt esztendőben a két melléküzemág. A kérdésre Kiss László tsz-elnök válaszol. — Szerencsére nem veszteségesek ezek a melléküzemágak. A dolgozók órabért kapnak, s emellett némi eredményt is termelnek. _ Tavaly a varroda 600 ezer forint nyereséget, a Kazép- melléküzemág mintegy kétmillió forint jövedelmet hozott a tsz-nek. Sajnos igen alacsony a két melléküzem- ágban a dolgozók keresete. Havonta nem éri el a négyezer forintot. A termelőszövetkezet egyébként sincs jól elengedve a munkadíjat illetően. Átlagosan tavaly 80 ezer forintot keresett egy tagunk. Ez a környező nagyüzemekhez képest is alacsonynak mondható. Felvetődött a gondolat, ha esetleg megszüntetnénk a melléküzemágakat némiképp tudnánk javítani az alaptevékenységben dolgozók bérén. Aztán hosszas közös gondolkodás után arra az elhatározásra jutottunk, szükség van helyben a nők foglalkoztatására. Hiszen ezeknek az asszonyoknak zömmel a férjeik is a tsz-ben dolgoznak. Március elsejétől új formát vezettünk be, ezzel javítva a női dolgozók bérét. A két melléküzemágban gmk-t szerveztünk. Megállapodtunk abban, hogy a tsz- ben havonta 130 órát tevékenykednek az asszonyok, a többi munkaidőt a gmk-ban számolják el, s a bért a Gyulai Kötőipari Vállalat, illetve a Kazép fizeti. Ezzel a megoldással az eddigi 18- 20 forintról 25-26 forintra emelkedik az órabére a lányoknak, asszonyoknak. Így a havi jövedelmük négyezer forint fölé emelkedik majd a jövőben. Az így felszabaduló munkadíjat a nem teljesítményben dolgozóknál használjuk fel, s mintegy 6-7 százalékos bérnövelést tudunk megvalósítani. — Ügy értesültem, hogy hirdetik a földek bérbeadását. Van-e elég jelentkező? — Mintegy 30-40 hektárra jelentkeztek bérlőként a tagok. Általában egy-két hektárra tartanának igényt a dolgozók, de kérték, hogy a tsz végezze el a szükséges gépi munkákat, és a termény eladására is kössön a tsz szerződést a felvásárlókkal. Nincs megfelelő gépük, eszközük a talaj műveléséhez a jelentkezőknek. Ügv gondolom, mire a konkrét szerződések megkötésére sor kerül, csökken az igénylők száma, várhatóan 15-20 hektárt tudunk bérbe adni az idén. Elsősorban zöldségtermesztéssel kívánnak foglalkozni a bérlők, uborkát, sárgarépát, paszternákot és dinnyét szeretnének termeszteni az előzetes felmérések szerint. Akinek pedig nagyobb állatállománya van, takarmánytermesztést, kukoricatermelést kíván folytatni. V. L. Olvasói kérdésekre válaszolva Városfórum Békéscsabán Jassik Lajos 1848-ban tizenkilenc éves volt. — Mi indokolta a megyei tanács épületének a felújítását, mennyibe került eddig és mennyibe fog még kerülni? — Csak a megyei tanács válaszolhatja meg. — Miért építik át a belvárost, miért bontanak le szép épületeket, és hagynak meg csúnyákat, például a Békés Megyei Népújság épülete vagy a Centrum Aruház? — Minden kor társadalma a maga szükséglete szerint építi át környezetét. A kétszeresére növekedett lakosszámú város kinőtte belvárosát. Ezért a történelmi értékű épületek fenntartása mellett a városközpont bővül és lépésváltással átépül. — Mikor oldják fel az építési tilalmat a Békekertek környékén, miért használják mezőgazdasági célra ezt a városközponthoz közeli területet? — A Békekert — nevében is benne van — nem építési telek. További sorsa felől az 1990-ben jóváhagyásra kerülő általános rendezési terv fog dönteni. — Meddig lesz a Gyóni Géza utcában építési tilalom? — A város általános rendezési tervének módosítása készül. Ebben az építési tilalmak felülvizsgálatára is sor kerül. A módosított tervet a tanácsülés 1990-ben fogja megtárgyalni és jóváhagyni. — A betemetett „Halastó” sekély mélységével régen alkalmas volt korcsolyázásra. Mikor várható korcsolyázást lehetőség biztosítása Csabán? — A város területén levő nádasok rendezése előre megtervezett ütem szerint folyik. A nádasok elsősorban zápor esetén keletkező vizek tárolására szolgáltak, bár korcsolyázásra is igen alkalmasak voltak. Jelenleg az iskolák próbálkoznak téli időszakban udvaraikon ideiglenes jelleggel pótolni a korcsolyapályák hiányát. — A pósteleki kastélynak lesz-e jövője még? — A kastély tervei a levéltárban találhatók, megfelelő vállalkozó esetén újjáépíthető. Javaslatunk, hogy közcélú hasznosítás legyen. — A Degré utcánál az Élővíz-csatornán átívelő híd folytatásaként kialakítottak egy új utcát, amelyhez telkeket kellett kisajátítani. Miért volt szükség erre a teljesen fölösleges építkezésre? — A VI. kerület forgalmának javítására a város- rendezési tervvel összhangban történt az utcanyitás. Sajnos az anyagi helyzet alakulása nem tette lehetővé az útépítés megkezdését. Jelenleg a telkek megközelítésére mint földút használható a kérdéses szakasz. — A Kulich Gyula-ltp-n rossz a víz, már a színe alapján is észlelhető ez. Mikor változtatnak rajta? — Ai vízművállalat két héten belül új mechanikus csőtisztítási módszerrel elvégzi a lakótelep vízhálózatának tisztítását. A fővezetékek és a távvezetékek mosatása megtörtént és április végén az egész városra kiterjedő mosatásra kerül sor. Ezen beavatkozások várhatóan lényegesen javítani fognak a lakótelep vízellátásán, vízminőségén. — A Lenesé sí-lakótelepen sok Egyenrangú útkereszteződés tábla lett felállítva, és kis idő után kiszedték őket. Ki ezért a felelős és menynyi volt a kár? — A lakó-pihenő övezet bevezetésekor helyezték ki a jelzőtáblákat, mivel rendelet írja elő, hogy forgalmi rend-változást követő három hónapig azt táblával kell jelezni. — Hogyan áll Békéscsabán a városi tv helyzete? Miért kell a különböző lakóterületeken egymástól függetlenül létrehozni kábeltévés foltokat a városban? — Jelenleg az egységes városi kábeltévé-hálózat és -stúdió anyagi feltételei hiányoznak. A részrendszerek kiépítése a távlati összehangolás lehetőségét biztosítja. — A művelődési osztály lakásokat épít pedagógusoknak. Ha igaz, akkor miért éppen a város központjában, ami amúgy is zsúfolt? — A városban engedélyezhető építéseket, így a lakások építését is a . város részletes rendezési terve szerint engedélyezzük. A műszaki osztálynak az említett lakásokkal kapcsolatban engedélyező hatásköre van. A tervezés alatt álló pedagóguslakások mindenképpen meg kelt feleljenek a rendezési terv szerinti elhelyezésnek, azon túl az érvényben levő építésügyi szabályoknak is. Amennyiben a hozzánk engedélyezésre benyújtott műszaki tervek e követelményeknek megfelelnek, úgy arra az építési engedélyt megadjuk. A város zsúfoltságát a tervezett építés nem befolyásolja olyan mértékben, hogy a rendezési tervet megváltoztatva erről le kelljen mondani. — Az építkezéseink lényegesen többe kerülnek a tervezettnél. Például autóbusz-pályaudvar, sportcsarnok stb. Nem lehetne gyorsabban építkezni? — Az említett nagyberuházások elhúzódásának fő oka a pénzhiány volt. Befejezésükre csak hitelek felvételével kerülhetett sor 1988-ban. — A Bartók Béla úton és a Kulich Gyula-lakótelep környékén sok olyan ház van, amelynek a pincéje nyáron tele van vízzel. Terveznek-e valamit, hogy megszüntessék ezt az állapotot? — A tanács jelenlegi pénzügyi helyzete a közeljövőben nem teszi lehetővé a fogadószintek víztelenítését. — A Beloiannisz és Kun Béla utca közti rész mikor készül el? — Azon a területen, ahol az ÁÉV felvonulási területe van, városi közpark lesz, ennek költségét a jelenlegi ötéves terv nem tartalmazza. — A szennyvíztelep rossz helyre épült, a kellemetlen gázokat a város felé viszi az uralkodó széljárás. Mikor telepítenek erdőt a környékére? — A szennyvíztisztító telep a régi bővítéseként jött létre, oda voltak kiépítve a nyomóvezetékek. E telepre alapozva készült el a gravitációs csatornahálózat, így más helyre való építése gazdaságtalan lett volna. Az előírt védőtávolság az élelmiszer-ipari üzemtől biztosítva van és a fásítási munkák megkezdődtek. Ez évben körülbelül 11 ezer forint értékű fa telepítésére kerül sor a telep körül. (Folytatjuk) A Mezőkovácsháziak Baráti Köre vezetősége az év elején felhívással fordult tagjaihoz,. s abban többek között az is szerepelt, hogy az 1848-as szabadságharc méltó emlékezetének Mezőkovácsházán emlékhelyet, emlékművet állítsanak. A felhívás kiadása előtt egy megbeszélésen az emlékhely vagy emlékmű létesítésének legfőbb indoka az volt, hogy nincs mit megkoszorúzni március 15-én, a nemzeti ünnepen ! E sorok írója ilyen érvelés mellett természetesen nem ért egyet az elképzeléssel és javaslattal. Meg van győződve arról, hogy ilyen indokkal Magyarországon több ezer emlékművet, emlékhelyet kellene építeni, hogy koszorúzni lehessen. Ugyanakkor azt is tudja, sok hazáját szerető, történelmét ismerő mezőkovácsházi állampolgárral együtt, hogy ünnepelni, méltón megemlékezni, emlékmű nélkül is lehet, sőt, kell is, március 15-én és minden további nemzeti ünnepen — szívből, hazaszeretetből, igazán. Sha már mindenképpen koszorúzni akarunk, akkor ko- szorúzzuk meg a meglevő emlékművünket, mély a maga nemében egyedülálló. A volt Reformátuskovácsháza (ma Mezőkovácsháza) község temetőjében van egy katonasíremlék, a következő felirattal: Itt nyugszik JASSIK LAJOS 1848—49-iki honvéd őrmester Meghalt 1911. május 6-án Béke hamvaira! Az emlékmű síremlék kb. 120X150 cm-es háromszögben végződő oszlop, műkőiből készült. A felső részén kereszt. alatta babérkoszorúval keretezett fényképtartó, benne Jassik Lajos időskori fényképe. Az emlékmű síremlék mögött keretezett sír. A sírból dús lombú fa nőtt ki. melynek gyökerei a sír- keretet feszítik szét. Jó volna, ha a városi tanács mint az arra illetékes, intézkedne a síremlék jövőbeni megóvásáról, s annak minden március 15-én történő koszorúzásáról. Jassik Lajosról csak any- nyit sikerült megtudni, amennyi a sírkövén levő feliratokból kitűnik. 19 éves volt 1848-ban. Valószínű, haláláig büszke volt arra, hogy a szabadságharc őrmestere volt, hiszen e tényt síremlékére is rávésték. Élő rokonát, személyes ismerősét a településen nem találtunk. A témánkhoz tartozik még megemlékezésül az is, hogy történelmi tanulmányainkból, s helytörténeti kutatásainkból tudjuk, hogy a mai Mezőkovácsháza tulajdonképpen Kossuth Lajosnak köszönheti létét, fennmaradását. Mintt tudjuk, a kovácsházi pusztára az 1813/14-es évéktől a különböző földesurak dohánytermesztő kertészeket telepítettek. A telepesekkel FIGYELEM! 1989. március 17-től minden pénteken 18 órától NOSZTALGIAEST a KÖRZŐ étteremben. A műsort Serfőző Zoltán citeraművész és sramlizenekara szolgáltatja. Minden kedves vendéget szeretettel várunk. Szöllősi István üzletvezető 4-6, majd 10-12 évre kötöttek szerződést. Azok lejárta után a kertésztelepek (kertészközségek vagy bérlőközségek) lakóit a földesúrnak joga volt a telepről elzavarni, házaikat lerombolni, ha valamilyen okból nem akartak velük új szerződést kötni. A kovácsházi pusztára telepített három község — Mezőkovácsháza, Reformátuskovácsháza, Tót-kovács- háza (a mai Végegyháza) — lakói tehát állandó rettegésben, létbizonytalanságban éltek. Az 1848-as forradalom és jobbágyfelszabadítás hírét örömmel fogadták. Nagyot csalódtak, mikor megtudták, hogy a jobbágyfelszabadító törvények rájuk nem vonatkoznak, csak a kincstári telepítésű községekre. Több kísérlet, beadvány, különböző próbálkozás után 1848. április 14-én a három község vezetői összefogtak és felmentek Kossuthhoz. Ott elmondták és kérték, hogy részesülhessenek a „ ... létrehozott és kitüntetett jogokban, mert mi is a hon fiai vagyunk, és mondhassuk el valahára, fel jött már mireánk is az igazság csillaga”. Földet kértek „törlesztés vagy haszonbérleti úton”, s lehetőséget „örökös falu” alapítására. Kossuth Lajos, mint pénzügyminiszter, a kincstári birtokok legfőbb felügyelője gondját viselte a kertészeknek s így a kovácsháziaknak is. Kovácsházán az a szerencsés helyzet Teljesült a Báinyászszakszer- vezetraek az a követelése, hogy a bányamentési ügyeletért, gyakorlatért és a tényleges mentési munkáért Járó térítés adómentes legyen. A Magyar Közlönyben most jelent meg erről az ipari miniszternek a pénzügyminiszterrel és a szakszervezetekkel egyetértésben kiadott rendeleté. Eszerint a bányamentést főfoglalkozásként és nem főfoglalkozásként végző dolgozók részére a kollektív szerződésben kell meghatározni a térítés feltételeit és mértékét. A rendelet kimondja. hogy állott elő, hogy a szerződés a földesúrral 1848 őszén lejárt, s így a kormánynak módjában állt beavatkozni, a gyűlölt főbérlőket kizárni. A kovácsháziak tehát Kossuthnak köszönhették, hogy megszűnt a létbizonytalanság és a kincstár nem űzhette el őket lakóhelyükről. Nem Kossuthon múlott, hogy a kincstár annyira ragaszkodott a földhöz, hogy attól csak megváltás útján volt hajlandó megválni. Közel száz évet kellett várni a kovácsháziaknak arra, hogy a föld, amelyet műveltek, amelyből megéltek az övéké legyen. Csak 1945-ben lehetett az övéké megváltás nélkül. Az itt leírt sorok ezt bizonyítják, hogy Kovácsháza 1848-ban gazdasági-politikai harcot folytatott a létért. Azt, hogy a szabadságharc csatáiban a kovácsháziak részt vettek-e? Mikor? Hol? Hogyan? — nem tudjuk. Nem javasoljuk tehát emlékmű készítését arról, amiről nem tudunk! De ha már mindenáron koszorúzni akarunk (akarnak), akkor javasoljuk a baráti kör, a népfront, a városi tanács vezetőinek, hogy az évekkel ezelőtt elfogadott és elkezdett helytörténeti emléksétány építését fejezzék be, s ott a kovácsháziak kapcsolatát Kossuth Lajossal emléktáblán örökítsék meg — s akkor lesz mit koszorúzni. Balogh György m űszakonkénit 1500 forintig lehet költségtérítő jellegű, vagyis adómentes a térítés. Az új rendelkezés a kihirdetéssel hae táilyba lépett, és előírásait már az idei elszámolásoknál alkalmazni kell. A Bányáiszszakszervezet örömmel fogadta ezt a rendeletet, de továbbra is fenntartja azt a követelését, hogy elkülönített jövedelemiként adózzanak a bányászok a hűségjutalom után, továbbá a föld alatti munkáért járó pótlék és a tű Lm unkáért kapott kereset mentesüljön az adózás ailól. Adómentes térítés bányamentésért
